3304/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 28. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó 2004. júniusában kelt indítványában kérte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 28. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] Tekintettel arra, hogy az indítvány a vitatott törvényi rendelkezés utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányult, az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiak ban: Abtv.) 71. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az Alkotmánybíróság XX/1070-1/2012. AB végzésben felhívta az indítványozót, hogy indítványát az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján - az Abtv. 26. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - 2012. március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.

[3] Indítványát a panaszos - az Alkotmánybíróság végzésére határidőben válaszolva - alkotmányjogi panaszként fenntartotta.

[4] Az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján nyújtotta be panaszát. Indítványában a Ve. azon rendelkezését támadja, mely szerint: "(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj."

[5] Az indítványozónak a panaszban kifejtett álláspontja szerint az, hogy az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) megbízott tagjainak a támadott rendelkezés értelmében nem jár tiszteletdíj, sérti az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltósághoz való jogot, a XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt jogegyenlőség követelményét, valamint az "egyenlő munkáért, egyenlő bért" nemzetközi jogban ismert alapelvet.

[6] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak a panasz befogadásáról dönteni jogosult tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[7] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[8] Az Alkotmánybíróság 917/B/1998. AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) már vizsgálta a választási bizottságok választott és delegált tagjai között a Ve. által tett megkülönböztetés alkotmányosságát. Az Abh.-ban ugyan nem a tiszteletdíj, hanem az összeférhetetlenségi okok tekintetében fennálló törvényi megkülönböztetést vizsgálta, de a határozat indokolásában tett olyan megállapításokat, amelyek ebben az ügyben is irányadónak tekinthetők.

[9] "A választási bizottság valamennyi tagjának a jogai és a kötelezettségei azonosak. (Kivéve a tiszteletdíjat, amely a választott tagoknak a költségvetésből jár, míg a delegáltak esetében a delegáló dönt arról, hogy tiszteletdíjat ad vagy sem.) A bizottságok alapvető feladata a szavazás számszerűségének az egyértelmű megállapítása, továbbá a jogszabályi előírások teljesülésének törvényességi ellenőrzése, betartása és betartatása.

[10] A Ve. alapján a választási bizottság összetétele elvileg kiegyensúlyozottnak tekinthető: egyidejűleg és együttesen vannak jelen a választott és a delegált tagok a bizottság tevékenységének minden fázisában. A delegált tagok általában versengő szervezetek képviselői is egyben. A Ve.-nek ez a szabályozása biztosítja leginkább azt, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét, annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.

[11] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek, és képviseleti szervek (Országgyűlés, önkormányzat) választják őket. A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos lehet abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban. A választott tagok megbízatása hosszabb időszakra (4 évre), a delegált tagok megbízatása egy konkrét választásra (általában 72 napra) szól. A Ve. alapján működő mintegy 14 ezer választási bizottságra érvényes szabály alól egyetlen kivétel van: az Országos Választási Bizottságba delegált tagok megbízatása hosszabb időtartamú is lehet. A delegált tag megbízatása bármikor, indoklás nélkül visszavonható, és a megbízatás a konkrét választás eredményének végleges közzétételével megszűnik." (ABH 2001, 1028, 1031-1032.)

[12] A tiszteletdíj tekintetében tett törvényi megkülönböztetés a választási bizottság választott és delegált tagjainak funkciójában, a megbízatás keletkezésében és megszűnésében rejlő különbségeken alapul.

[13] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány nem vet fel olyan új, alapvetőnek tekinthető alkotmányjogi kérdést, amely az indítvány érdemi elbírálását indokolná.

[14] Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek, ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. október 29.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2722/2012.