A Fővárosi Törvényszék P.26167/2011/24. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 209. §, 239. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §, 1997. évi CXII. törvény 3. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/24.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Ölveczky István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe.) I. r. felperesnek,

II.r. felperes neve (felperes címe.) II. r. felperesnek,

a dr. Imre András ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

szerződés semmisségének megállapítása iránti perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy a felperesek és alperes közt 2007. 07. 27-én létrejött Zárt végű pénzügyi lízingszerződés 1.2. pontjának azon rendelkezése, miszerint a Lízingbeadó jogosult egyoldalúan módosítani a kamatfelár mértékét a pénz vagy tőkepiaci változások esetén, tisztességtelen és érvénytelen.

A bíróság megállapítja, hogy a fenti lízingszerződés részét képező Üzletszabályzat 2.4.1. pontjának azon rendelkezése, hogy a Lízingbeadó az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a pénz- és tőkepiaci feltételek, valamint a Lízingbeadói üzletpolitika megváltozása esetén is jogosult egyoldalúan módosítani, továbbá jogosult új költségelemet, díjat bevezetni, tisztességtelen és érvénytelen.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A felperesek részleges költségmentessége folytán le nem rótt 660.000,- (hatszázhatvanezer) Ft illetékből az alperes 36.000,- (harminchatezer) Ft-ot köteles külön felhívásra megfizetni a magyar államnak, a fennmaradó 624.000,- (hatszázhuszonnégyezer) Ft-ot a magyar állam viseli a felperesek részleges költségmentessége folytán.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 280.000,- (kétszáznyolcvanezer) Ft perköltséget.Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/24.

Az alperes az általa illetékbélyegben lerótt 36.000,- (harminchatezer) Ft viszontkereseti illeték visszaigénylésére jogosult, mely iránt kérelmet aNAV illetékes igazgatóságán terjeszthet elő.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

INDOKOLÁS

Felperesek, mint Lízingbevevők és az alperes, mint Lízingbeadó között Zárt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre 2007. július 7-én. A lízingszerződés tárgya a felperes címe. alatti ingatlan volt.

A felperes, mint Lízingbeadó a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel zárt végű pénzügyi lízingbe vállalta adni a fenti ingatlant, a Lízingbevevő pedig a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel zárt végű pénzügyi lízingbe vette a lízingtárgyat.

A 2007. július 27-i Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban foglaltak szerint a szerződés 1.2. pontja értelmében a lízingtárgy vételára 20 millió Ft volt, finanszírozott összeg 11 millió Ft, afinanszírozott összeg nyilvántartási pénzneme CHF, a kamatfelár 4,7%.

A 1.2. pont értelmében a kamatfelár mértékét a Lízingbeadó jogosult volt egyoldalúan módosítani a pénz vagy tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségei változása, az ügyfél vagy a lízingügylet kockázati besorolásának változása esetén. A havi lízingdíj pénzneme HUF.

A szerződés II.2. pontja értelmében a Lízingbevevő kezdő havi lízingdíj fizetési kötelezettsége nagyságrendileg 530,- CF1F.

A szerződésben Lízingbevevő akként nyilatkozott, a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a jelen Lízingszerződést, illetve annak mellékleteit, továbbá az Üzletszabályzatot, Hirdetményt elolvasta, megértette, elfogadta, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el.

II. 3. pont értelmében a Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a havi lízingdíjak, valamint a tartozás az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint, így különösen az Üzletszabályzat 8.1, 8., 8.1.12, 8.1.13, 9.1.1.-9.1.3, 9.1.5, 9.1.6. pontjaiban meghatározottak szerint változhat. Lízingbevevő tudomásul veszi továbbá, hogy a havi lízingdíj összeg változhat kamatfelár módosulása következtében is.

II.7. pont értelmében a Lízingbeadó a rendes üzletmenete alapján tartja nyilván könyveiben a Lízingszerződésben foglaltak szerint neki járó összegeket, a Lízingbevevő tartozását. Felek a tartozás összege, illetve a finanszírozási dokumentumok alapján Lízingbevevő Lízingbeadóval szemben fennálló mindenkori fizetési kötelezettségei (azok tárgya, összege, jogcíme, keletkezése, esedékessége) tekintetében a Lízingbeadó üzleti könyveit és nyilvántartásait tekinti irányadónak - amíg jogerős bírósági határozattal más megállapításra nem kerül -, végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén pedig a Lízingbeadó könyvei, nyilvántartásai alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Ennek megfelelően a követelés fennállása és végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló követelést e ténytanúsítvány tanúsítja, amely elfogadására a Lízingbevevő a lízingszerződés aláírásával kötelezi magát. Lízingbevevő kifejezetten elfogadta, hogy a Lízingbeadó felkérésére közjegyző vagy közjegyző-helyettes a Lízingbeadó Lízingbevevővel szembeni bármely követelése mértékét a Lízingbeadó könyveibe, nyilvántartásába történő betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa.