A Kúria Bfv.923/2011/7. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Ha a tettes szándéka a lízingszerződés megkötésekor eleve a teljes lízingdíj vissza nem fizetésére kiterjedt, illetve arra irányult és a hitelezőt a szerződés megkötése körében megtévesztette, a csalás bűntettének kísérlete megállapítható.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.27505/2008/64., Fővárosi Törvényszék Bf.10916/2010/6., *Kúria Bfv.923/2011/7.*

***********

KÚRIA

Bfv.II.923/2011/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. március 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.X.27505/2008/64. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 22.Bf.10916/2010/6. számú ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2010. november 15.-én kihirdetett 6.B.X.27505/2008/64. számú ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki

2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pontja, (6) bek. b) pontja],

hitelsértés vétségében (Btk. 330. §) és

felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §).

Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte egyúttal arra, hogy a S. P. Rt. magánfél javára kártérítés címén 2.372.000 forintot fizessen meg.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1974-ben született I. r. terhelt korábban már volt büntetve és egyidejűleg másik büntetőeljárás is folyamatban volt ellene.

Tényállás 1/A. pontja

Az I. r. terhelt 2002. február 20-án megvásárolta a Seat Leon 1.6 típusú személygépkocsit. A vételár biztosítása érdekében a vásárlással egyidejűleg 60 hónap futamidejű deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződést kötött az S. P. Rt.-vel. Az S. P. Rt. a szerződés alapján 3.042.000 Ft. kölcsönt nyújtott az I. r. terhelt részére. A felek között létrejött kölcsönszerződés XVII. fejezetének 1. pontja értelmében a hitel dologi fedezetét az I.r. terhelt által megvásárolt gépkocsi képezte. A felek a megvásárolt gépjárműre a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a hitelező javára vételi jogot, valamint a hitel futamidejére elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, amelyet az Okmányiroda ismeretlen okból nem jegyzett be a gépjármű nyilvántartásba.

Az I. r. terhelt szerződéses kötelezettségének 2002 júniusáig eleget tett, ezt követően azonban már nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Az S. P. Rt. a szerződésszegése miatt 2002. augusztus 8-án felmondta a kölcsönszerződést és felszólította az I. r. terheltet a gépkocsi átadására, majd ennek eredménytelensége után megbízta a New Day Bt.-t a gépkocsi visszaszerzésével. Az N. D. Bt. azonban a terhelt alább - 1/B. pont alatt - részletezett tevékenysége miatt nem tudta a gépkocsit visszaszerezni.

Tényállás 1/B. pontja

Az I. r. terhelt 2002 áprilisában felkereste az általa korábbról ismert II. r. terheltet. Felajánlotta neki, hogy a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó X-T. Kft. közreműködésével vásárolja meg az 1/A. pontban megjelölt gépkocsit, a rendelkezésre álló készpénz és a gépkocsi vételára közötti különbözet biztosítása érdekében pedig kössön hitelszerződést az autókereskedéssel kapcsolatban álló M.-E. Rt.-vel. Az I. r. terhelt a szerződéskötésben való közreműködésért pénzt ígért a II.r. terhelt részére. A II.r. terhelttel való beszélgetés alkalmával elhallgatta azt a tényt, hogy a gépkocsit az S. P. Rt. javára elidegenítési és terhelési tilalom, valamint nagyobb összegű tartozás terheli.

A II. r. terhelt elfogadta az I. r. terhelt ajánlatát és az X-T. Kft. telephelyén 2002. április 25-én az I.r. terhelttől megvásárolta a Seat Leon gépkocsit. A szerződéskötés előtt a gépjármű teljes vételárának kiegyenlítéséhez szükséges kölcsön elnyerése érdekében - noha a II. r. terhelt soha nem dolgozott az I. r. terhelt alkalmazottjaként - az I.r. terhelt kiállított egy olyan valótlan tartalmú munkáltatói igazolást a II.r. terhelt részére, amely szerint a II. r. terhelt 1999. december 1. napja óta az általa vezetett M.-B. Bt.-nél dolgozik anyagbeszerzőként, amely munkából havi 153.000 Ft nettó jövedelme származik. A II. r. terhelt az I.r. terhelt által kiállított munkáltatói igazolást a gépkocsi vételárának kiegyenlítéséhez szükséges hitel elnyerése érdekében átadta az X-T. Kft. munkatársának, aki azt a hitelt nyújtó M.-E. Rt. részére továbbította.

A II. r. terhelt a gépkocsi vásárlásának a finanszírozására 2002. április 25-én kölcsönszerződést kötött az M.-E. Rt.-vel.

A II. r. terhelt által átadott munkáltatói igazoláson feltüntetett adatok alapján az M.-E. Rt. sértett 60 havi futamidőre 2.100.000 Ft kölcsönt nyújtott a II.r. terhelt részére, amelyet az X-T. Kft. bankszámlájára való megérkezését követően a cég munkatársa, S. L. átadott az I.r. terhelt részére, aki az átvett összeggel ismeretlen módon rendelkezett.

A II. r. terhelt egyetlen részletet sem fizetett az M.-E. Rt. felé, arra szándéka sem volt. A sértett II.r. terhelt szerződésszegése miatt 2002. július 22-én a kölcsönszerződést felmondta.

A gépkocsit 2002. május 29-én káresemény érte. A kárrendezés során az A. H. Rt. 2002. augusztus 9-én 1.533.733 Ft-ot fizetett ki az M.-E. Rt. részére, a fennmaradó 869.123 Ft tartozást a terheltek meghatalmazottja, H. L. 2002. szeptember 12.-én a pénzintézet székhelyén befizette. Ezt követően a gépkocsit és annak a II.r. terhelt nevére kiállított törzskönyvét az I.r. terheltnek adták ki, így az I. r. terhelt számára ismét lehetőség nyílt arra, hogy a gépkocsival rendelkezzen. A pénzintézet kára így részben a terheltek közreműködésével a fenti részben megtérült.

Tényállás 2. pontja

Az I. r. és a II. r. terheltek ezt követően elhatározták, hogy oly módon jutnak jövedelemhez, hogy eladják a II. r. terhelt tulajdonában álló (az 1/A/B. pontokban megjelölt) gépkocsit egy autókereskedésnek, majd ún. visszlízing-szerződést kötnek a gépkocsira, a finanszírozó bank által részükre átutalt vételárat pedig - anélkül, hogy a bank részére fizetendő lízingrészletek megfizetése a szándékukban állna - a saját céljaikra fordítják. Elhatározásuknak megfelelően 2002. szeptember 20-án felkeresték a Lakóparkban a G. C. Autókereskedelmi Kft.-t, ahol a II.r. terhelt a tulajdonában álló gépkocsit 3.200.000 forintét eladta az R. L. Rt. sértett részére.