KMKv 2013/3. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 3/2013. (IX. 23.) KMK véleménye

a közigazgatási perekben érvényesülő felülvizsgálati szabályokról

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 27. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben érvényesülő felülvizsgálati szabályok értelmezéséről a következő kollégiumi

v é l e m é n y t

alkotta:

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ( Pp.) 340/A. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az adóhatósági határozatban az adózó terhére megállapított fizetési kötelezettség összege határozza meg a közigazgatási perben a felülvizsgálati eljárás lehetőségét. A fizetési kötelezettség összegénél figyelembe kell venni a törvény szerinti jogkövetkezményeket, így adóügyekben a késedelmi pótlék, valamint az adóbírság és a mulasztási bírság összegét is. Az adózó javára mutatkozó, az adóhatóságot terhelő fizetési kötelezettség esetében a Pp. 340/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti korlátozás nem érvényesül.

A Pp. 340/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kisajátítási tárgyú közigazgatási perekben a hatósági határozatban a keresetet előterjesztő ügyfél részére megállapított kisajátítási kártalanítás összege határozza meg a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetőségét. A felülvizsgálati eljárás lehetősége szempontjából a kártalanítási összeg törvényes kamata nem vehető figyelembe.

A Pp. 340/A. § (2) bekezdésben foglalt esetekben a közigazgatási perek egyesítése, illetve az egyesítés alapján megállapítható magasabb fizetési kötelezettség nem alapozza meg a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetőségét.

A közigazgatási perekben a Pp. 271. § (1) bekezdés d) pontja utolsó fordulata szerinti felülvizsgálati eljárást kizáró körülményt a perben hozott ítélet rendelkező része és indokolása együttes vizsgálatával lehet megállapítani. Nem minősül csupán a jogerős ítélet indokolása ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek az olyan felülvizsgálati kérelem, amely a jogerős ítélet indokolásának az ügy érdemére kiható megváltoztatására irányul.

...

A jogerős ítélet felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. tv. a közigazgatási perek vonatkozásában is módosította. A módosítás részben a Pp. 340/A. § (1) és (2) bekezdésének új szövegét jelentette, részben pedig a felülvizsgálat általános szabályainak olyan módosítását, amelyek a közigazgatási perekben is érvényesülnek. A Pp. 340/A. § (2) bekezdés értékhatárhoz kötötte a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetőségét. Az egyes értékhatárhoz kötött bírósági eljárások lefolytatása, az ahhoz kapcsolódó bírósági hatáskör a gyakorlatban többféle értelmezésre adhat alapot. Emiatt a kollégium a felülvizsgálati szabályok egységes értelmezése és alkalmazása céljából alkotott véleményt.

...

A Pp. 340/A. § (2) bekezdésben írt korlátozások közös jellemzője az, hogy a korlátozás nem a pertárgyértékhez vagy a felülvizsgálati kérelemben vitássá tett értékhez kapcsolódik, hanem a közigazgatási határozatban megállapított fizetési kötelezettséghez. Ez a szabályozás kiküszöbölte annak lehetőségét, hogy a fél által előterjesztett kereseti vagy felülvizsgálati igény képezze az alapját a későbbi jogorvoslat lehetőségének. Ennek nyomán olyan objektívnek tekinthető helyzet jött létre, amely a közigazgatási határozat ismeretében már meghatározza az ügy Kúria elé kerülésének lehetőségét. Mindezzel együtt a Pp. 340/A. § (2) bekezdés megfogalmazásai több esetben vitára adhatnak alapot. A 340/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt "adóhatóságnál" fennálló fizetési kötelezettséget megállapító határozat jellege azt vetette fel, hogy miként minősíthetők azon határozatok amelyek az ügyfél irányába fennálló fizetési igényre vonatkoznak (pl. adó-visszatérítés). Ezek az ügyek Pp. 340/A. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem minősíthetők adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító határozatnak, mivel ez esetben "formailag" az adóhatóság a fizetésre kötelezett, így az ilyen tárgyú közigazgatási perekben a felülvizsgálat lehetősége összeghatár nélkül biztosított.

Az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettség több jogcímből eredhet, így az adókülönbözet és az adóhiány mellett jelentkezhetnek a törvényi alapon álló jogkövetkezmények, mint az adóbírság, a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék. Ezeket az összegeket a felülvizsgálati értékhatár szempontjából az adókülönbözettel együtt kell tekinteni, mivel a vitatott fizetési kötelezettség részét képezik. Valamennyi esetben azonban kizárólag az adóhatósági határozatban megállapított adókülönbözet, illetve adóhiány és megjelölt jogkövetkezményei vehetők figyelembe a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetősége körében, a kötelezettségek határozaton kívüli számszerű módosulása a felülvizsgálati eljárás lehetőségét nem érinti.

...

A kisajátítási eljárásban megállapított kártalanítási összeg vonatkozásában a kamatelőírás nem minősíthető önálló kártalanítási összegnek, így annak figyelembevétele a felülvizsgálati értékhatár esetében nem lehetséges. E vonatkozásban a törvényes kamat összege folyamatosan változik, illetve azt az esetleges időközi teljesítés is befolyásolhatja, így a fizetési kötelezettség módosulása a felülvizsgálati eljárás lehetőségét nem érintheti.

A Pp. 340/A. § (2) bekezdésben írt valamennyi esetben az értékhatárt a közigazgatási határozatban megállapított fizetési kötelezettség összege határozza meg. Amennyiben a közigazgatási perek a Pp. 149. § (2) bekezdés alapján egyesítésre kerülnek, úgy a felülvizsgálati értékhatárt külön-külön az adott felperesre vonatkozó közigazgatási határozat alapján kell vizsgálni. Nincs lehetőség a határozatokban foglalt fizetési kötelezettség egybeszámítására és ennek alapján magasabb összegre hivatkozással a felülvizsgálat lehetőségének megállapítására.

...

A felülvizsgálat általános szabályainak változása közigazgatási perekben is érvényesült a Pp. 324. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 271. § (1) bekezdés d) pontja szerint. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási perben sem kérhető csupán a jogerős ítélet indokolásának felülvizsgálata. A közigazgatási perek azonban a polgári perekhez képest azt indokolás szerepében elvi különbséget mutatnak, mivel a Ket. 109. § (4) bekezdése - adóügyekben az Art. 140.§ (2) bekezdése - alapján a közigazgatási perben hozott ítélet indokolása is köti a közigazgatási szervet, és amennyiben új eljárás elrendelésére kerül sor az eljárást ennek megfelelően kell lefolytatni. A közigazgatási perben az ítélet indokolása határozza meg a lefolytatandó új eljárás tartalmát, irányát, illetőleg magát az érdemi döntést is, s emiatt a felülvizsgálati kérelmek nagy része érdemben a jogerős ítélet indokolását is támadja.

Figyelembe kell az is venni, hogy a közigazgatási perekben az ítélet rendelkező részéhez kapcsolódó jogi lehetőségek - figyelemmel a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdésére - viszonylag korlátozottak. Az ítélet rendelkező részében foglalt bírósági döntés az indokolással együtt határozza meg a jogerős határozat érdemét, így a felülvizsgálati eljárás lefolytathatósága szempontjából is az ítélet egészéből, tehát a rendelkező részből és indokolásból kell kiindulni. A Pp. 271. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített "a csupán az ítélet indokolása elleni" megfogalmazás szerinti eset a közigazgatási perekben ritka, és megállapítására akkor kerülhet sor, amennyiben a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet érdemi korrekcióját nem kívánja, arra nem irányul, és csupán az indokolás formai megváltoztatását kéri. Ezzel szemben az olyan felülvizsgálati kérelem, amely a jogerős ítélet indokolásában foglaltakkal szemben az elrendelt új eljárás tárgyát, irányát, az arra irányuló döntés tartalmát teszi vitássá, a felülvizsgálati eljárás szempontjából egyaránt érinti az ítélet rendelkező részét és indokolását, s ezáltal olyan az ügy érdemére vonatkozó felülvizsgálati kérelemnek minősül, amelyre nézve a Pp. 271. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tilalom nem érvényesül. Mindez azt jelenti, hogy a közigazgatási perekben a Pp. 271. § (1) bekezdés d) pont utolsó fordulatában foglalt felülvizsgálati eljárást kizáró szabályt minden esetben az ítélet rendelkező részével összhangban, a jogerős ítéletben foglalt döntés érdemének elemzésével kell vizsgálni. A ténylegesen az ügy érdemére irányuló, de formailag az ítélet indokolását vitató felülvizsgálati kérelem esetében a hivatalbóli elutasításnak a Pp. 271. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással nincs helye.