A Szegedi Ítélőtábla Pf.20733/2016/4. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §] Bírók: Bánfalvi-Bottyán Csilla, Béri András, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20184/2016/7., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20733/2016/4.* (ÍH 2017.51)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.733/2016/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Szécsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szécsi István ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti állandó lakos felperes által - a Dr. Csótya Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes címe szám alatti állandó lakos alperes ellen - személyiségi jogsérelem megállapítása iránti perében a Gyulai Törvényszék 2016. április 18. napján kelt 5.P.20.184/2016/7. sorszámú ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes köteles megfizetni az államnak az adóhatóság felhívása szerint további 20.000,- (Húszezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi felperest 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A felperes egyéni vállalkozó, fő tevékenységi köre virág és kertészeti üzlet üzemeltetése, 2004. évtől működteti város neve-án, a sugárút neve sugárúton kiskereskedelmi üzletét "üzlet 1. neve" elnevezéssel.

Az alperes 2013. augusztus 21-e óta egyéni vállalkozó és ugyanezen a napon kelt bejelentése szerint város neve működteti a "üzlet 2. neve" elnevezésű üzletét, amelynek fő tevékenységi köre emlék- és ajándéktárgy, virág- és kertészeti cikkek, valamint bútor-lakberendezés-háztartási felszerelés értékesítése. Az üzlet portálján antikolt alapon a "sérelmezett kifejezés" felirat, mögötte egy kék színű tulipán található.

A felperes keresetében azt kérte, a bíróság a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a.) pontja alapján állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a névviseléshez fűződő jogát az üzlete nevében a "sérelmezett kifejezés" kifejezés használatával, továbbá, a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze a sérelmes helyzet megszüntetésére oly módon, hogy vállalkozása nevéből mellőze a "sérelmezett kifejezés" kifejezést és üzlethelyiségének portálján állítsa helyre az eredeti állapotot, melyen a "sérelmezett kifejezés" elnevezés már nem szerepel. Előadta, hogy 2004. évtől működteti "üzlet 1. neve" elnevezéssel kiskereskedelmi üzletét a város neve, sugárút neve sugárút ...szám alatt. Arra hivatkozott, többen felhívták figyelmét arra, hogy az alperes korábban nyilvántartásba vett üzleti nevéhez hasonló néven működteti virágboltját, melynek elnevezése "üzlet 2. neve", amely nem különbözik korábban nyilvántartásba vett vállalkozása nevétől. Az általa csatolt fényképfelvételből megállapíthatóan az alperesi üzlethelyiség portálja jobb oldali részén szerepel a virág elnevezés, ezért ebből, valamint a "üzlet 2. neve" elnevezésből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az alperes ugyanazon tevékenységi kört gyakorolja. Arra is hivatkozott, hogy már többen összetévesztették a két üzletet és az alperesi vállalkozás székhelyén őt keresték. Probléma nem a virágbolt vagy virág elnevezéssel, hanem a "sérelmezett kifejezés" elnevezéssel van, mert az mindkét hasonló tevékenységet végző vállalkozás elnevezésének a része. Ezért személyiségi jogait, különösen a névviseléshez való jogát alperes megsértette, ami a felróhatóságtól független szankciókat von maga után.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy tevékenységi köre nem azonos a felperesével és ténylegesen sem forgalmaz olyan árut - élő- és vágott virágot -, mint a felperesi üzlet. Hangsúlyozta, hogy felperest a "üzlet 1. neve" névvel, míg őt a "üzlet 2. neve" névvel azonosítják. Előadta azt is, hogy az általa forgalmazott termékek (dísz- és ajándéktárgyak), ezen túl nem téveszthetők össze a felperes termékeivel (élő- és vágott virág). Kiemelte, hogy a felperes nevéhez fűzött vezérszó domináns eleme - "üzlet 1. neve" - tekintetében nem áll fenn az azonosság, vagy az összetéveszthetőség az általa használt cégnévvel ("sérelmezett kifejezés virág neve"). Álláspontja szerint a névviselési jog szempontjából az a lényeges, hogy a cégek ténylegesen milyen tevékenységet folytatnak. Példaként hivatkozott arra, hogy az általa használt elnevezés több másik cég nevében is megjelenik, és ezek tevékenységi körének vizsgálata esetén sem lehet a felperes által hivatkozott következtetésre jutni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntésében felhívta a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f.) pontját és 2:49. § (1) és (2) bekezdését. Ezekből arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. nem azt a helyzetet védi személyiségi jogként, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozása nevében fellépve használ a vállalkozás megkülönböztetésére valamely fantázianevet. Az ilyen fantázianév ún. kereskedelmi név, amely azonban bejegyzés hiányában is számot tarthat bizonyos jogi védelemre. A védelem határait az határozza meg, hogy a név mennyiben minősül egyedi megkülönböztető jelnek. Megállapította, hogy a "sérelmezett kifejezés" kifejezés valóban szerepel mindkét peres fél vállalkozásának fantázianevében, azonban a felperes vállalkozásának üzletjelzője "üzlet 1. neve", míg az alperesé "üzlet 2. neve". Ezért a "sérelmezett kifejezés" kifejezés nem minősül olyan jelzőnek, amely önmagában alkalmas bármely vállalkozás vagy üzlet többitől való megkülönböztetésére. A kifejezés a köznyelvben széles körben elterjedt, a kontextus nélkül a jelzett szó minőségén túl nem hordoz különösebb többletinformációt. A két üzletjelző pedig a maga egészében oly mértékig különbözik egymástól, hogy a névkizárólagosság sérelme annak ellenére sem merül fel, hogy van olyan szó, amely a fantázianevekben azonos.