ÍH 2017.51 ÁRUJELZŐ, MÁRKANÉV VÉDELME - ÜZLETHELYISÉG ELNEVEZÉSE - JELLEGBIRTOKLÁS

A vállalkozás által üzemeltetett üzlethelyiség elnevezése, mint az általa nyújtott kereskedelmi szolgáltatás megkülönböztető megjelölése a Tpvt. jellegbitorlás tilalmát megfogalmazó rendelkezése szerint részesül jogvédelemben a versenytársakkal szemben.

Az árujelző, márkanév védelmére nem alkalmazhatók a Ptk. névviselési jog megsértésével kapcsolatos rendelkezései [Ptk. 2:43. §, 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §].

A felperes egyéni vállalkozó. Fő tevékenységi köre virág és kertészeti üzlet üzemeltetése, 2004. évtől működteti Gy.-n, a B. sugárúton kiskereskedelmi üzletét "Rózsák és Legendák régimódi virágbolt" elnevezéssel.

Az alperes 2013. augusztus 21-e óta egyéni vállalkozó. Az ugyanezen a napon kelt bejelentése szerint Gy.-n működteti a "Régimódi kéktulipán" elnevezésű üzletét, amelynek fő tevékenységi köre emlék- és ajándéktárgy, virág- és kertészeti cikkek, valamint bútor-lakberendezés-háztartási felszerelés értékesítése. Az üzlet portálján antikolt alapon a "régimódi" felirat, mögötte egy kék színű tulipán található.

A felperes keresetében azt kérte, a bíróság a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a névviseléshez fűződő jogát az üzlete nevében a "régimódi" kifejezés használatával. A bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze a sérelmes helyzet megszüntetésére oly módon, hogy vállalkozása nevéből mellőze a "régimódi" kifejezést és üzlethelyiségének portálján állítsa helyre az eredeti állapotot, melyen a "régimódi" elnevezés már nem szerepel. Előadta, hogy 2004. évtől működteti "Rózsák és Legendák régimódi virágbolt" elnevezéssel kiskereskedelmi üzletét a Gy., B. sugárút 9-11. szám alatt. Arra hivatkozott, többen felhívták figyelmét arra, hogy az alperes korábban nyilvántartásba vett üzleti nevéhez hasonló néven működteti virágboltját, melynek elnevezése "Régimódi kéktulipán", amely nem különbözik korábban nyilvántartásba vett vállalkozása nevétől. Az általa csatolt fényképfelvételből megállapíthatóan az alperesi üzlethelyiség portálja jobb oldali részén szerepel a virág elnevezés, ezért ebből, valamint a "Régimódi kéktulipán" elnevezésből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az alperes ugyanazon tevékenységi kört gyakorolja. Arra is hivatkozott, hogy már többen összetévesztették a két üzletet és az alperesi vállalkozás székhelyén őt keresték. Probléma nem a virágbolt vagy virág elnevezéssel, hanem a "régimódi" elnevezéssel van, mert az mindkét hasonló tevékenységet végző vállalkozás elnevezésének a része. Ezért személyiségi jogait, különösen a névviseléshez való jogát alperes megsértette, ami a felróhatóságtól független szankciókat von maga után.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy tevékenységi köre nem azonos a felperesével és ténylegesen sem forgalmaz olyan árut - élő- és vágott virágot -, mint a felperesi üzlet. Hangsúlyozta, hogy felperest a "Rózsák és Legendák" névvel, míg őt a "Régimódi kéktulipán" névvel azonosítják. Előadta azt is, hogy az általa forgalmazott termékek (dísz- és ajándéktárgyak) nem téveszthetők össze a felperes termékeivel (élő- és vágott virág). Kiemelte, hogy a felperes nevéhez fűzött vezérszó domináns eleme - "rózsák és legendák" - tekintetében nem áll fenn az azonosság vagy az összetéveszthetőség az általa használt cégnévvel ("régimódi kéktulipán"). Álláspontja szerint a névviselési jog szempontjából az a lényeges, hogy a cégek ténylegesen milyen tevékenységet folytatnak. Példaként hivatkozott arra, hogy az általa használt elnevezés több másik cég nevében is megjelenik, és ezek tevékenységi körének vizsgálata esetén sem lehet a felperes által hivatkozott következtetésre jutni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A Ptk. 2:43. § f) pontja és 2:49. § (1) és (2) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. nem azt a helyzetet védi személyiségi jogként, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozása nevében fellépve használ a vállalkozás megkülönböztetésére valamely fantázianevet. Az ilyen fantázianév ún. kereskedelmi név, amely bejegyzés hiányában is számot tarthat bizonyos jogi védelemre. A védelem határait az határozza meg, hogy a név mennyiben minősül egyedi megkülönböztető jelnek. A "régimódi" kifejezés valóban szerepel mindkét peres fél vállalkozásának fantázianevében, azonban a felperes vállalkozásának üzletjelzője "Rózsák és Legendák régimódi virágbolt", míg az alperesé "Régimódi kéktulipán". Ezért a "régimódi" kifejezés nem minősül olyan jelzőnek, amely önmagában alkalmas bármely vállalkozás vagy üzlet többitől való megkülönböztetésére. A kifejezés a köznyelvben széles körben elterjedt, a kontextus nélkül a jelzett szó minőségén túl nem hordoz különösebb többletinformációt. A két üzletjelző pedig a maga egészében oly mértékig különbözik egymástól, hogy a névkizárólagosság sérelme annak ellenére sem merül fel, hogy van olyan szó, amely a fantázianevekben azonos.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak kereseti kérelme szerinti megváltoztatása iránt. Annyiban osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a vállalkozások megkülönböztetésére szolgáló fantázianév nem más, mint az ún. kereskedelmi név, amely bejegyzés hiányában is számot tarthat jogi védelemre. Ugyanakkor a kereskedelmi név, a vállalkozás elnevezésének védelmét a Ptk.-n túl más jogszabályok is biztosítják.

A kereskedelmi név legáltalánosabb formája az ún. üzletjelző, de ide sorolható minden olyan gazdasági életben használt név (ábra), amelyet cégbejegyzés nem véd. A jogszerű névviseléssel szemben támasztott alapkövetelmény az, hogy más nevét vagy máséhoz hasonló nevet jogtalanul nem lehet használni, a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a név különbözzék (névkizárólagosság elve). Az alperes a névviselési jogát azzal sértette meg, hogy vállalkozását olyan névvel kezdte meg, amely nem tér el a hasonló működési körben azonos területen tevékenykedő és működését korábban megkezdő vállalkozásától. Az alperesi üzlet portáljáról készült fényképfelvételből egyértelműen megállapítható, hogy az elsődlegesen virágboltnak tekintendő. A saját üzletéről készült fényképfelvétel és a két fotó összehasonlítása alapján kétséget kizáró módon megállapítható a hasonlóság, az azonos tevékenységi kör gyakorlása és ezzel egyidejűleg a két vállalkozás összetéveszthetőségének reális lehetősége. A névkizárólagosság elvéből következően a természetes személy csak olyan nevet használhat, amely a hasonló működési körben azonos területen tevékenykedő és korábban már nyilvántartásba vett szervezet nevétől eltér. A névvalódiság elvének megsértése akkor járhat személyiségi jogsérelemmel, ha az elnevezés alaptalanul olyan látszatot kelt, mintha az adott szervezet működése egy másik szervezet, vagy közösség tevékenységéhez kapcsolódna. Mindkét vállalkozás megjelölésében szereplő "régimódi" kifejezés, ezért sérti a névviseléshez fűződő jogát. A "régimódi" kifejezés olyan jelző, ami nem más, mint a vállalkozás egyedi megkülönböztető jele. Jelen esetben ez a kifejezés a helyi viszonyok mellett többletinformációt tartalmaz, mert ezzel a jelzővel az emberek, a vásárlók kizárólag őt azonosítják, őt keresik "régimódi"-ként.