BH 2017.9.287 Az a körülmény, hogy a sértett visszautasítja a műtéti beavatkozást, amellyel valószínűsíthetően elkerülhető lett volna a maradandó fogyatékosság, csupán közreható okként (concausa) vehető figyelembe, nem szakítja meg az okozati összefüggést, ezért az elkövető felelőssége fennáll a minősített esetért [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. I. fordulat; KRESZ 24. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság B.989/2015/33., Miskolci Törvényszék Bf.413/2016/4., Kúria Bfv.1734/2016/6. (*BH 2017.9.287*)

***********

[1] A járásbíróság a 2016. március 8. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 235. § (1) bek., (2) bek. I. ford.]. Ezért őt 200 nap közérdekű munka büntetésre ítélte azzal, hogy könnyű fizikai munkát köteles végezni hetente legalább egy napon díjazás nélkül. Rendelkezett továbbá az esetleges átváltoztatásról, a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről.

[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2016. szeptember 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó törvényhelyet a Btk. 235. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában jelölte meg; a büntetését 150 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 150 000 forint pénzbüntetésre változtatta meg, és rendelkezett a megfizetés módjáról, valamint az esetleges átváltoztatásáról. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:

[4] A személygépkocsit vezető terhelt 2014. november 24-én 7.50 órakor M. városban egy négyágú útkereszteződésben az I. utcáról a jobbra kis ívben kanyarodó forgalmi sávban haladt az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával védett - kétirányú, irányonként egy-egy forgalmi sávú - V. út felé. A terhelt a kijelölt, felfestett gyalogos-átkelőhely előtt megállt, elsőbbséget adott a V. úton közlekedő gépjárműveknek és egy autóbuszról leszálló több gyalogos áthaladásának.

[5] A terhelt ezután a személygépkocsival ráhajtott a gyalogos-átkelőhelyre, és azon azt teljes mértékben elfoglalva megállt. Innen úgy indult el, hogy már nem tekintett ismételten jobbra, hanem csak a bal oldalról érkező gépjármű-forgalmat figyelte. A terhelt a jobbratekintés elmulasztásának következtében nem észlelte az autóbusz-megállóból utastársaitól idős kora miatt lemaradva érkező, a gyalogos-átkelőhely elfoglaltsága miatt elé az úttestre kb. másfél métert gyalogosan behaladó sértettet, akit a személygépkocsi bal elejével elütött.

[6] A sértett bal oldali csuklótáji orsócsonttörést és bal térdízületi törést szenvedett. A sérülések gyógytartama nyolc napon túli. Közülük az orsócsonttörés - a bal csuklóízület közepes fokú mozgásbeszűkülésben, csökkent terhelhetőségben álló - maradandó fogyatékossággal gyógyult. A sértett nem egyezett bele a javasolt műtét elvégzésébe. A műtét elvégzése esetén e sérülés nagy valószínűséggel maradandó fogyatékosság nélkül gyógyult volna.

[7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében, továbbá a bűncselekmény törvénysértő minősítését sérelmezve.

[8] A terhelt indítványa szerint ő nem követett el bűncselekményt, a sértett volt meggondolatlan. Nem tartotta be a reá gyalogosként kötelező KRESZ-szabályokat, amikor a zebra helyett az úttesten ment át. Úgy látta, hogy nem ő indította el a balesethez vezető folyamatot.

[9] A terhelt sérelmezte a bűncselekmény minősítését is. Az eljárás során kirendelt szakértők szerint ugyanis a maradandó fogyatékosság nem alakult volna ki, ha a sértett beleegyezik a műtétbe.

[10] A Legfőbb Ügyészség a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. Érvelése szerint a terhelt bűnösségének megállapítása törvényes. A terhelt a kijelölt gyalogos-átkelőhely teljes mértékű elfoglalásával megakadályozta a gyalogos sértett szabályszerű áthaladását az úttesten. A terhelt el sem indulhatott volna, hiszen a gyalogos sértett - korlátozás nélkül észlelhetően - a gépjárműve előtt volt.

[11] A bűncselekmény minősítése ugyancsak törvényes. A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható [egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 15. § (1) bek.]. Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat [Eütv. 15. § (2) bek.]. A cselekvőképes beteget - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné [Eütv. 20. § (1) bek.]. A sértett nem volt köteles magát műtétnek alávetni.

[12] A sértett műtétbe beleegyezésének elmaradása csak közreható ok volt, a terhelt gondatlan KRESZ-szabályszegése és a baleset bekövetkezése közötti okozati összefüggést nem szakította meg. A maradandó fogyatékosság a balesettel okozati összefüggésben alakult ki.

[13] Mivel feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a Legfőbb Ügyészség a megtámadott alapítélet tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[14] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[16] A Btk. 235. § (1) bekezdése szerint a közúti baleset okozásának vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A (2) bekezdés a) pontja szerint a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot okoz.

[17] A közúti baleset okozásának vétsége eredmény-bűncselekmény. Megvalósulásához a veszélyhelyzet bekövetkeztén túl alapesetében szükséges súlyos testi sértés, minősített esetében maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség vagy halál okozása.

[18] A közúti baleset okozásának vétsége ún. kerettényállás, amely a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével valósulhat meg. A közúti közlekedés szabályait elsősorban a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) határozza meg. A közúti közlekedési szabályok megszegésében álló elkövetési magatartásnak pedig okozati összefüggésben kell állnia a bekövetkezett eredménnyel.

[19] A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános jellegű rendelkezés, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon [KRESZ 3. § (1) bek. c) pont - szó szerinti egyezéssel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjával]. Ezt az általános jellegű rendelkezést további részletszabályok konkretizálják.