A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26947/2013/24. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 108. §, 109. §, 129. §, 165. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 50. §, 72. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Wéber Jánosné dr. Nesz Éva

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Hubay Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos)felperesnek - a dr. Karlovics Nicolette jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2012. május 7-én kelt .... számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 407.035,- (négyszázhétezer-harmincöt) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes egyéni vállalkozó 1993. augusztus 2-án ács-állványozó-dúcoló megnevezésű tevékenységi körben kezdte meg tevékenységét. Tevékenységének kezdete óta alkalmazottakat foglalkoztat. A felperes 2001-től kezdődően 2005. évig vállalkozását veszteséggel zárta. Vállalkozása 2007. évben volt először nyereséges. A felperes a vállalkozás költségének finanszírozására nagy arányú tőkebetéteket nyújtott (2004. évben összesen 7.500.000,- forint, 2005-ben 7.000.000,- forint, 2006-ban 7.500.000,- forint, 2007-ben 6.780.000,- forint tőkebetét került lekönyvelésre). A felperes postai kamatozó könyves betéttel is rendelkezett, amelyre rendszeresen kifizetéseket eszközölt 2004. április 26-tól 2007. december 28-ig, mindösszesen 28.780.000,- forint összegben. A felperes mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemről is nyilatkozott. A felperes 2003. október 31. és december 31-én 1-1 millió forint tőke-visszafizetésben részesült a vállalkozásától.

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél lefolytatott személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó ellenőrzés alapján a 2004-2007. évekre mindösszesen 18.734.684,- forint adóhiányt állapított meg, utána adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel. A határozat megállapította, hogy a felperes vállalkozása 2001-2006. közötti időszakban folyamatosan veszteséges volt, továbbá nem rendelkezett az elévülési időt megelőzően szerzett jövedelemmel, így nem tudta alátámasztani a nagy összegű tőkebetétek finanszírozásának alapját. Az adóhatóság ezért a felperesnél az Art. 108. § (1) - (2) bekezdése, illetve 109. §-a alapján vagyonbecslési eljárást folytatott. A pénzforgalmi mérleg elkészítéséhez kizárólag a postai kamatozó könyves betét és a lakossági látra szóló betét készpénzforgalmait használta fel, azon betétszámlák figyelembevételével, amelyeket az adózó, mint magánszemély, nem pedig mint egyéni vállalkozó vezetett. Az egyéni vállalkozás vonatkozásában a pénzforgalmi számlák adatait az ellenőrzés nem vizsgálta, az egyéni vállalkozás eredményeit nem vitatta. Pénzforgalmi mérlegébe beállításra került a vállalkozása részére juttatott tőkebefizetések, illetőleg visszafizetések is. Ennek alapján a felperes terhére a 2004-2005-2006-2007. adóévekre adóhiányt mutatott ki.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. január 15-én kelt .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kifejtve, hogy a becslés jogalapját az a körülmény teremtette meg, hogy az adózó bevallásai alapján számítható jövedelme nem állt arányban a vizsgált időszakban a vállalkozásába befektetett vagyoni betétek értékével. A becslés módszereként alkalmazott kronologikus vagyonmérleg módszer nem csak a vizsgált években felmerült bevételek és kiadások összegét veti össze, de értékelni tudja azok felmerülésének időpontját is akként, hogy az adott pillanatban felmerült kiadás forrása csak az adózó rendelkezésére álló pénzösszeg lehet. Hivatkozott arra, hogy vizsgálták az adózó vizsgált éveit megelőzően bevallott jövedelmét is. Miután azonban az adózó egyéni vállalkozása már 2001-2003. közötti időszakban is mintegy 14.000.000,- forintos veszteséget termelt, a mezőgazdasági tevékenységből származó hitelt nem érdemlő adatokkal nem igazolt jövedelmét nem fogadták el, a pénzforgalmi mérleg 2004. évi nyitó tételét 0 forintban határozták meg.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, vitatva a becslés jogalapját és a becslés módszerét. Vitatta a 2004. évi nyitóegyenlegét is, hiszen 2003. év végén 2.000.000,- forint összegben visszavett vagyoni hozzájárulása keletkezett. Álláspontja szerint az alperesi határozat azért is jogszabálysértő, mert a felperes egyéni vállalkozásának és magánszemély kiadásait, illetve bevételeit egymással összemosta. Hivatkozott még olyan tőke-visszavétekre, amelyeket az alperes eljárásában nem vett figyelembe.

Az alperes a keresetre határozatát módosította akként, hogy személyi jövedelemadó adónemben mindösszesen 17.708.680,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 8.853.340,- forint adóbírságot és 7.480.956,- forint késedelmi pótlékot állapított meg. Az eljárt bíróság a határozattal módosított részében a pert megszüntette, majd ezt meghaladóan a 2011. április 27-én kelt .... számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet szerint miután az egyéni vállalkozó vagyona a magánszemélyétől lényegesen nem különül el, ezért nem zárható ki, hogy a postai takarékbetétbe történő befizetések forrását a felperes egyéni vállalkozásában megszerzett bevételei adták. Ennek ellenőrzésére a bíróság igazságügyi adószakértőt rendelt ki. A szakértő megvizsgálta, hogy a felperes befizetései mögött fellelhetőek-e a felperes egyéni vállalkozásában olyan készpénzbevételi számlák, amelyek igazolják, hogy a felperes rendelkezett készpénzzel a postai takarékkönyvbe való befizetéskor, vagyis ezen összegek képezték-e a befizetések forrását. A szakértő feladatává tette továbbá annak vizsgálatát, hogy a felperes rendelkezett-e az egyéni vállalkozásában olyan pénzeszközzel, amely forrásként szolgálhatott a postai takarékkönyvbe történő befizetésre, illetőleg a 2003. október és decemberi tőke-visszavét forrásként figyelembe vehető-e a 2004. évi januári nyitó mérlegben.

A szakértő tételesen áttekintette a felperes egyéni vállalkozásának könyvelését, melyet összehasonlított az ... postai kamatozó könyves betétek befizetéseivel. Ennek alapján megállapította a felperes készpénzegyenlegeit minden egyes ... postai kamatozó könyves betét befizetésénél, majd a kifizetések és az egyéni vállalkozás adott időpontra kiszámított pénzeszköz egyenlegeivel korrigálva állapította meg a felperes pénzeszközegyenlegét, amely forrásként szolgálhatott az ... postai kamatozó könyves betétbe történő befizetéshez. A szakértő a szakvéleményében részletesen ismertette az alkalmazott módszert, amelynek során nem csupán a készpénzszámlák, továbbá az ... postai kamatozó könyves betétekbe történő befizetéseket vezette össze, hanem figyelemmel volt az egyéni vállalkozás pénztáregyenlegére és költségigényére és ezek együttes elszámolásával állította fel a szakvélemény 2. számú táblázatát, amelyből követhető a felperes rendelkezésére álló pénzeszköz egyenleg.