BH 2022.4.105 Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni [2020. LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1)-(2) bek., 3. § (1) bek.].

[1] A közjegyző a felperes mint jogosult kérelmére 2020. december 4-én fizetési meghagyást bocsátott ki, amelyben a követelés alapjául szolgáló jogviszonyként szerződésen kívüli károkozást jelölt meg azzal, hogy az alperes bűnösségét a Székesfehérvári Járásbíróság 16.B.727/2017/12. számú ítéletében azért állapította meg, mert az üzemeltetésében levő dohányboltból 500 000 forint értékű dohányterméket eltulajdonított. A felperes polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasították.

[2] Az alperes mint kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a Székesfehérvári Járásbíróság megállapította a hatáskörének hiányát, az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a Szegedi Törvényszékre. Döntésében hivatkozott a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Gyptv.) 2. § (1) bekezdésére, amely szerint gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amelynek esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására. A Gyptv. 3. § (1) bekezdése értelmében a gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik, s az a törvényszék kizárólagosan illetékes, amelynek területén a felperes székhelye található. A szegedi székhelyű felperes bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesített, a per nem tartozik a járásbíróság hatáskörébe, ezért a Székesfehérvári Járásbíróság az ügy áttételéről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezett.

[3] A Szegedi Törvényszék végzésében megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat a Kúriára terjesztette fel az eljáró bíróság kijelölése céljából.

[4] A törvényszék - a Gyptv. szabályainak vizsgálata alapján - arra a következtetésre jutott, hogy a félnek van választási lehetősége a bűncselekményből származó kártérítés iránti igény érvényesítése tekintetében: kezdeményezheti a kártérítési felelősség megállapítását az általános szabályok szerint, illetve dönthet úgy is, hogy a Gyptv. rendelkezéseinek megfelelően nyújtja be a keresetét, a Gyptv. ugyanis nem tette kizárólagossá a gyorsított per megindítását ilyen igények érvényesítése esetén.

[5] A Gyptv. 2. § (2) bekezdése szerint fizetési meghagyás útján a gyorsított perre tartozó igény nem érvényesíthető, a jelen esetben viszont a felperes fizetési meghagyás útján kívánta elsődlegesen az igényét érvényesíteni, ezért megállapítható, hogy az őt megillető igényérvényesítési lehetőségek közül azt választotta, hogy az általános szabályok szerint kéri a kártérítési felelősség megállapítását.

[6] A törvényszék hangsúlyozta, hogy a Gyptv. szerinti igényérvényesítési lehetőség igénybevételére való áttérésre mindaddig van lehetőség, amíg a perindítás hatályai nem álltak be. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 256. § (2) bekezdése és a 180. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a fizetési meghagyás kézbesítésével a perindítás hatályai beálltak, így a felperest a választási jog már nem illeti meg, helyette a bíróság sem választhat.