A Debreceni Járásbíróság P.21887/2015/14. számú határozata házassági vagyonjogi igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 236. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

DEBRECENI JÁRÁSBÍRÓSÁG

46.P.21.887/2015/14. szám

A ... Járásbíróság pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Palkovics Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen, házassági vagyonjogi igény újrarendezése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 114.800,- (Száztizennégyezer-nyolcszáz) Ft eljárási illetéket, valamint az alperesnek 15 napon belül 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft perköltséget.

A pártfogó ügyvéd munkadíját a felperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Törvényszéknek címezve, de a ... Járásbíróság előtt 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárást követően, így a tanúként meghallgatott Á.L.-né és P.F.J.-né tanúk vallomása, a ...-es előzményi irat, valamint a felek által csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a ... Városi Bíróság ...-es sorszámú ítéletével bontotta fel.

Az eljárás során egyezséget kötöttek, miszerint a házasságukból 1996. ... napján született T.K., valamint az 1999. ... napján született A. utónevű gyermekük jelenlegi per felperesénél, az anyánál nyert elhelyezést, míg az alperes gyermekenként és havonta 15.000,- Ft fixösszegű gyermektartásdíj megfizetését vállalta.

A felek rögzítették a kapcsolattartási időpontokat, valamint abban is egyezően nyilatkoztak, hogy életközösségük alatt keletkezett ingóvagyonukat megosztottnak tekintik, mindkét fél birtokában lévő ingóság kerül a tulajdonba, értékkiegyenlítésre nincs igényük és utolsó közös lakásuk, mely D. település, ...-es ajtószám alatti ingatlan, az alperes (jelenlegi per felperese) használatába került.

Az iratokhoz csatolásra került a felek által 2011. május 10. napján jogi képviselőik előtt kötött "bontóperi egyezség" megjelölésű szerződés, mely tartalmazza az utolsó közös lakás használatára vonatkozó megállapodást, illetve a IV. pontja az ingóságok megosztását. Így az kiterjed az ... kombi személygépkocsi, LCD televízió, számítógép, mosógép, kombinált hűtő, gardrób szekrény, három részes ülőgarnitúra, valamint 4 részes szekrénysor megosztására, melyből a személygépkocsi jelenlegi per alperesének tulajdonába került, a többi ingóság a felperesébe, azzal, hogy a felek ingóérték kiegyenlítésre nem tartanak igényt és ingatlanvagyonukat peren kívül kívánják megosztani.

2011. október 12. napján megtartott tárgyaláson az alperes képviselője útján előadta, hogy a fenti okiratot kiegészíteni kívánja és teljes körű vagyoni elszámolással szeretnék a közös tulajdont megszüntetni és ezt követően kerülhet sor a házasság felbontására. Jelezte, hogy rendelkezésére állnak azok a banki bizonylatok, amivel tudja igazolni, hogy milyen készpénzvagyona volt a feleknek az életközösség megszakadásakor. (... sorszámú jegyzőkönyv, 3. bekezdése)

2012. február 23-án a felperes csatolta jogi képviselője által ellenjegyzett okiratot, amiben megerősítette a 2011. május 10. napján kelt szerződést, illetve azt kiegészítette a házassági vagyonközösséget képező ingatlanok közös tulajdonának megszüntetésével. Így a D. település, ... utcán található ingatlan értékét 13.000.000,- Ft értékben állapították meg, mely ingatlan vonatkozásában 65/100-ad részben jelenlegi per alperesének különvagyonát ismeri el, míg 35/100-ad részben közös vagyonként értékelték azt, mely ingatlan az alperes tulajdonába került, míg a felek ... utcai utolsó közös lakóhelye az ahhoz tartozó garázzsal együtt a felperes tulajdonába, valamint lakossági folyószámlájukon szereplő 7.500.000,- Ft készpénz az ... Takarékszövetkezet Hitelintézetnél egyenlő arányban került megosztásra az ingatlanok értékéhez viszonyítottan.

A megállapodás 11. pontja rögzíti, hogy a felperes kijelenti, hogy ezen készpénzösszeg átvételével elismeri, hogy az alperes nevén álló lakossági folyószámla nevezett kizárólagos tulajdonát képező számlája és semmilyen további vagyoni igényt e számlával, annak tartalmával szemben nem érvényesít.

A szerződés 12. pontja kitér arra, hogy a felek kijelentik, hogy ingó- és ingatlanvagyonukat jelen okiratban teljes körűen és véglegesen megosztottnak tekintik. Megállapítják, hogy a vagyon-és tulajdonközösség megszüntetése során értékkülönbözet nem keletkezett. Egyik házastárs sem jutott a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez. A szerződés 16. pontja tartalmazza, hogy a felek a házassági vagyonközösség megosztása, sem más jogcímen egymással szemben semmilyen további vagyoni igényt nem érvényesítenek (.... sorszám alatt).

2012. június 6. napján a ... Városi Bíróság előtt .... sorszámú jegyzőkönyvében a felek a megállapodást megerősítették.

2015. június 3. napján fordult keresettel a felperes a bírósághoz, keresetében kérte a házassági vagyonközösséget megszüntető okirat érvénytelenségének megállapítását és 2013. évi V. tv. Ptk. 4:57. §. /1/ bekezdésére tekintettel. Másodlagos kereseti kérelme a Ptk. 4:57. §. /3/ bekezdésére figyelemmel arra irányult, hogy a szerződés nem terjedt ki a vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos valamennyi igényre, ezért a rendezetlenül maradt igények elbírálására terjesztett elő keresetet, továbbá a perrel felmerülő költségek viselésére tartott igényt, a pertárgy értékét 1.913.890,- Ft-ban jelölte meg,

Jogi álláspontja szerint nem értett egyet több dologgal a szerződés aláírásakor, de rábólintott az egyezségre, mivel rossz lelkiállapotban volt és túl akart lenni az egészen. Majd 2014. őszén, miután eladta garázsingatlanát, került elő a korábbi H. települési ingatlan adásvételi szerződése, mely adásvételi szerződésből kiderült, hogy az édesanya tulajdonát képező ingatlan eladását követően 787.500,- Ft összegben részesült 2002. május 21. napján, majd 2007. év elején édesanyjától ajándékba 300.000,- Ft összeget kapott, ami az alperes tulajdonát képező ... utcai ingatlan megvásárlására lett fordítva. A ... munkahelyéről végkielégítésben részesült, ami nem nyert elszámolást a közös vagyon megszüntetése során.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a vagyonközösséget megszüntető szerződés egy elhúzódó folyamat vége volt, 2011 tavaszától - 2012 február végéig és ezen igények a szerződés megkötése során érvényesítésre kerültek, az egyeztetés tárgyát képezték. A végkielégítéssel kapcsolatban pedig jogi álláspontja, hogy az közös vagyon.