A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.421/2014/23. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 220. §, 233. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 7. §, 52. §, 77. §, 78. §, 82. §, 103. §, 177. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §]

1. számú településKözigazgatási és Munkaügyi Bíróság

ügyszám

A jogi képviselő Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe., ügyintéző: dr. jogi képviselő ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a alperesi jogi képviselő Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe ügyintéző: dr. alperesi jogi képviselő ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása és egyéb iránt indított perében a 1. számú települési Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. június 16. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg alperesnek - 27%-os általános forgalmi adót is tartalmazó - perköltségként 190.500.- (Egyszázkilencvenezer-ötszáz) forintot.

Megállapítja a bíróság, hogy az állam viseli az 5.000.- (Ötezer) forint állam által előlegezett költséget és a 179.900.- (Egyszázhetvenkilencezer-kilencszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a 1. számú települési Törvényszékhez címzett, de a 1. számú település i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál három egyező példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A 1. számú települési Törvényszék a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve csak az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek fellebbezésükben ez esetekben is külön tárgyalás tartását nem kérik. Ugyanakkor a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben minden esetben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s :

A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felek előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, valamint a csatolt iratok tartalma alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes korábbi neve ................ volt.

Felperes alperesnél 2000. augusztus 07-től állt munkaviszonyban. A munkaköre darukormányos volt. A munkavégzési helye munkavégzés helye szám alatt volt. Az utolsó távolléti díja havi bruttó 166.485.- forint volt.

A felperes munkaköri leírása szerint felperesnek alapvető feladata volt az 1. számú Kft. alapító okiratában meghatározott szakterületére vonatkozó tevékenységi körök ellátása, az acélmű éves tervében előírt ötvözött és ötvözetlen acélfajták megfelelő mennyiség és minőségben ívkemencében történő olvasztásához érkező szükséges fémes betét anyagok kirakása, illetve adagoló kosarakba történő berakása; az ívkemence hulladékkal történő kiszolgálásához szükséges tevékenységek elvégzése a rendelkezésre álló kapacitások legoptimálisabb kihasználásával; a daruk üzemmenetéhez szükséges műszaki ellenőrzések, illetve kisebb javítások elvégzése; a hulladékszállító kosarak gyors, szakszerű megrakása a mindenkori érvényes rakástechnológia figyelembevételével; a vasúti kocsik takarítása és az üzemi rend fenntartása.

Felperes alperesnél három műszakban járt dolgozni. Nem rugalmas munkarendben volt foglalkoztatva.

Az alperesi kollektív szerződés 12.§-ának b) pontja 8. bekezdése az azonnali hatályú felmondásra különösen okot adó munkavállalói kötelezettségszegésként rögzíti a fegyelmezetlen munkahelyi magatartás tanúsítását, hanyag, vagy másokat veszélyeztető munkavégzést, munkahelyi italozást, ittas állapotban történő munkába állást, munkavégzést.

Az alperesi kollektív szerződés 21.§-a az alábbiakat tartalmazza:

"A rugalmas munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak az Új Mt. 103. § alapján előírt munkaközi szünetet - ebédidőt - 12.00 és 13.30 között kell biztosítani, a munkaidő megszakításával. Az ebédszünet mértéke: 30 perc.

A más munkarendben foglalkoztatottak esetén a munkaközi szünet a munkaidő része."

Alperesnél nem volt konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy felperes mikor vehette igénybe a munkaközi szünetet. A munka függvényében maga dönthetett a munkaközi szünet igénybevétele időpontjáról.

Alperesnél nem volt megszabva, hogy a munkaközi szünetben a munkavállalók mit tehetnek. Volt aki kávézott, büfézett, evett, kártyázott, szalonnát sütött, keresztrejtvényt fejtett, vagy a telefonjával játszott. Az alperes ügyvezetője a kártyázásról nem tudott.

Alperesnél a 2000-től 2011. március közepéig alkalmazott 1. számú személy munkaviszonya fennállta alatt kártyáztak a munkavállalók a munkahelyen, amiről tudott 1. számú személy szerint az akkori csoportvezető: 2. számú személy. Az időben a munkavállalók csak délutáni vagy éjszakai műszakban kártyáztak. A délutáni, éjszakai műszakban nem jártak ki munkahelyi vezetők a hulladéktérre.

A perbeli eset előtt alperesnél 2012. május 02-től hulladéktér vezető: 3. számú személy, a felperes munkahelyi vezetője tapasztalta, hogy munkavállalók a munkahelyükön kártyáztak. Ezért 2013. január 07-én kifüggesztette a vonszolóhelyiség üzenőfalára a 2013. január 07-ei keltezésű (17/T/1. szám alatti) iratát, mely a következőket tartalmazza: „Tisztelt Kollégák! Ezúton felhívom Minden Kedves Kolléga figyelmét, hogy a továbbiakban sem engedélyezett semmi nemű játék, munkához nem kapcsolódó tevékenység a munkaidő keretein illetőleg az 1. számú Kft kapuin belül!"

3. számú személy további intézkedéseket is kifüggesztett a vonszolóhelyiség üzenőfalára, s pótolta azokat, ha észrevette, hogy azok elkerültek onnan.

A perbeli eset előtt is előfordult, hogy felperes is kártyázott a munkahelyén, de ez nem a munkahelyi vezetője (és alperes vezetője) beleegyezésével történt.

2014. július 09-én felperes a délutános műszakban végzett munkát, mint darukormányos. Ekkor a 2-es daruval dolgozott. E napon ellenőrizte őt 4. számú személy üzemrendész egy kollégájával, 5. számú személy. A munkáltatói ellenőrzéskor: 18 óra 25 perckor felperes a vonszolóhelyiségben kártyázott 6. számú személy munkatársával. Ekkor kirakodásra várt nyolc acélhulladékkal megrakott vagon, melyek kirakása többek között a felperes feladata is volt. A vonszolóhelyiségben tartózkodott ezen ellenőrzéskor 7. számú személy alperesi munkavállaló (takarító) is, aki egy széken hátradőlve szunyókált, a szeme be volt zárva. Akkor nyitotta ki a szemét, amikor 4. számú személy üzemrendész rászólt felperesékre, hogy mit csinálnak, nincsen-e munkájuk.

Az imént hivatkozott ellenőrzéskor a hulladéktér vezetője 8. számú személy, a felperes műszakvezetője pedig 9. számú személy volt. Felperesnek és 9. számú személynek is 3. számú személy volt a közvetlen munkahelyi vezetője. Felettük (köztük felperes felett is) a munkáltatói jogkört 10. számú személy gyakorolta.