A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.764/2006/119. számú határozata munkaszerződés keletkezése és módosítása tárgyában. [1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 12. §, 48. §, 53. §, 89. §] Bírók: Fügedi Istvánné, Nagyné Jávor Alojzia, Pálfi Gabriella
Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság
2.M.764/2006/119.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a felperes neve(felperes címe) felperesnek az dr. Kiss Sándor jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe) I. rendű, az II.rendű alperes neve(II.rendű alperes címe) II. rendű, a Krzyzewsky Ügyvédi Iroda által képviselt III.rendű alperes neve(III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen munkaszerződés keletkezése és módosítása tárgyában indult perében a 2011. július 5. napján megtartott tárgyalásán meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi
r é s z í t é l e t e t :
megállapítja, hogy az I. rendű alperes jogellenesen szüntette meg a felperes szolgálati viszonyát. Ezért kötelezi az I. rendű alperest, hogy a felperes szolgálati viszonyát 15 napon belül állítsa helyre, és tegye meg a határozatlan idejű kinevezéséhez szükséges intézkedéseket.
A Köztársasági Elnök IV-1/4102-0/2006. számú határozatát hatályon kívül helyezi. A III. rendű alperessel szembeni ezt meghaladó, valamint a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasítja.
A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fejér Megyei Bírósághoz címzett, de a jelen bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.
A másodfokú bíróság a részítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251.§-ban, illetve a 252.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, avagy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, illetve ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
I n d o k o l á s :
A munkaügyi bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt iratok, valamint ... tanúk vallomásai, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Veszprémi Intézete által készített igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperes 2001. április 1. napjától kezdődően bírósági titkár munkakörbe kapott kinevezést határozott időtartamra a ... Bíróságra. A I.rendű alperes neve Elnöke 2003. április 15-től áthelyezte a ... Bíróságra munkaköre változatlanul hagyása mellett. A felperes mindkét szolgálati helyén szabálysértési ügyek peren kívüli jogterületén végezte a munkáját. A III.rendű alperes neve a IV-1/3572-0/2003. számú határozatával 2003. október 1-től 2006. szeptember 30-ig terjedő határozott időtartamra bíróvá nevezte ki a felperest, s az II.rendű alperes neve a ... Bíróságra osztotta be, ahol szabálysértési ügyek tárgyalása képezte feladatát.
A felperes 2004. július 8-án szakmai alkalmassági vizsgálat lefolytatását kérte önmagával szemben, amelyet azzal indokolt, hogy kinevezése óta folyamatosan támadások érik ... elnöksége és ... csoportvezető-helyettes részéről, amelyek ellehetetlenítik az eredményes munkavégzését és egészségét is. A 2004. október 11-én kelt vizsgálati jelentés összegzése alapján a felperest az eljárási és jogi ismereteit, és személyiségét tekintve is alkalmasnak találták a bírói hivatás ellátására. Rögzítésre került, hogy a felperes munkáját nem hibátlanul, de a bírói hivatás iránti alázattal és elhivatottsággal végzi. Ügyszeretete és a vizsgálat tapasztalati megalapozott következtetést engednek arra, hogy egyre jobb színvonalon lesz képes ellátni feladatait. Az értékelés a felperes képességeit, munkájának minőségét és mennyiségét is túlnyomórészt jónak ítélte meg. Az értékelésnek a munka személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó részében rögzítésre került, hogy a felperes és közvetlen igazgatási vezetője között a kapcsolat hónapokon át feszült és konfliktusokkal terhelt volt, az értékelés a felperes képességei, valamint a munkavégzésének minősége és mennyisége körében megjelölt egyes szempontok tekintetében a felperes munkavégzését túlnyomó többségében jónak, néhány, azaz 5 esetben pedig megfelelőnek értékelte.
A ... Bny. Csoport csoportvezető-helyettese 2004. július 1-jén kelt 2004.El.II.BI.12.I.17. számú utasításával elrendelte a szabálysértési határozatok 15 napon belüli írásba foglalását az utasítás kézhezvételét követő naptól kezdődően. Az utasítást a felperes 2004. július 12-én vette át. Az utasítás annak visszavonásáig, 2005. október 20. napjáig volt hatályban, amikor ... Bny. csoportvezető bíró utasította ... csoportvezető-helyettest arra, hogy a szabálysértési bíráknak 30 napon belül kell írásba foglalniuk a határozatokat.
2004. november 3. napján került sor a felperes által önmaga ellen kért vizsgálat értékelésének szóbeli ismertetésére.
2004. november 5. napján kelt elnöki intézkedéssel kötelezték a felperest jelenléti ív aláírására, amelynek során bíróként egyedül volt köteles vezetni a jelenléti ívet ... csoportvezető-helyettes szobájában.
2004. november 9-én a megbízott csoportvezető-helyettes 60 db kifogásos ügyet szignált a felperesre a titkárról, amely ügyek utóbb visszaszignálásra kerültek 2005. január 13-án a titkárra.
2004. november 11. napján a felperes írásban kérte az otthondolgozási kedvezmény biztosítását, amely kérelmet az elnök 2004. november 15-én kelt válaszában elutasított, a felperes munkájában feltárt hiányosságokra és hibákra hivatkozással.
A felperes 2004. november 16-tól 2005. április 17-ig táppénzes állományba került, amely időszakon belül december 15-től december 21-ig kórházi kezelés alatt állt. Ezt követően került diagnosztizálásra depresszió megbetegedése.
2004. december 16-án az I. rendű alperest a felperest táppénze indokoltságának felülvizsgálatát kezdeményezte a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, amely eljárás során a felperesnek a háziorvosa rendelőjében kellett az ellenőrzésre megjelennie.
2005. január 17-én a I.rendű alperes neve Elnöke az 1997. évi LXVI. törvény 63. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt a T.El.05/2/005. szám alatt fegyelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben, miután a ... Elnökének tájékoztatása szerint a felperes 21 ügyben 15 napon túl, ezen belül 7 ügyben 30 napon túl, míg 7 ügyben 60 napon túl foglalt írásba határozatokat, továbbá a betegállománya alatt a nála lévő iratokat nem származtatta vissza a bíróságra. A I.rendű alperes neve Fegyelmi Bírósága a 2005. május 23-án kelt és június 21-én jogerős T.Fgy.07/2005/10. számú határozatával a felperest felmentette a fegyelmi vétség alól s megállapította, hogy a határozatok írásba foglalására irányadó határidő 30 nap, amelyet a felperes a munkavégzési képessége idején nem mulasztott el.
Még a fegyelmi határozat meghozatalát megelőzően, 2005. május 5-én a I.rendű alperes neve Elnöke a Bjt. 54. § (1) bekezdése alapján írásban felszólította a felperest a bírói tisztségről való lemondásra, tekintettel arra, hogy a felperes betegsége miatt hosszantartó és gyakori, a folyamatos munkavégzést akadályozó betegsége miatt okkal feltételezhető, hogy a bírói munka ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná vált. A felperes 2005. június 10-én úgy nyilatkozott, hogy nem mond le a bírói tisztségről. Ezért a munkáltató 2005. június 21-én a Bjt. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján egészségügyi alkalmassági vizsgálatra kötelezte a felperest. A Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet 2005. július 25-én kelt véleményével megállapította, hogy a felperes a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben nem szenved, illetve személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan képes a bírói munka ellátására.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!