AVI 2011.3.28 Az adóhatóságnak meg kell becsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetére a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége [2003. évi XCII. tv. 109. § (1) bek.]

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.30151/2005/13., Kúria Kfv.35212/2007/4. (*AVI 2011.3.28*)

***********

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1998-2000. évek vonatkozásában személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést végzett, melynek eredményeként határozatával személyi jövedelemadó adónemben 15 749 420 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, továbbá 9 256 188 Ft késedelmi pótlék és 7 724 710 Ft adóbírság megfizetésére is kötelezte. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a vagyonosodási eljárást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109. §-ában foglaltak alapján folytatta le, a felperes vallott jövedelme nem képezte fedezetét a vagyongyarapodásának és életvitelének.

A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérésre a felperes különböző egyéb forrásokat is megjelölt, azonban ezekre vonatkozó megállapítások részlegesek és hiányosak az alperes határozatában. Az alperes határozata nem felel meg azon törvényi követelménynek, hogy a tényállás lehetséges feltárását követően okszerű mérlegelés eredményeként került volna meghozatalra.

Az új eljárásban az adóhatóság köteles a felperes által benyújtott bizonyítékokat, okiratokat, nyilatkozatokat értékelni, eljárni annak érdekében, illetve felhívni felperest, hogy azokat magyar nyelven is csatolja, valamint az eljárás során magyar nyelvre a szükséges fordításokat közölje, valamint S. B. adóvizsgálatában megállapított tényállást is vizsgálódási körébe kell vonnia.