BH 2001.8.389 I. A külföldi választottbírósági határozatra végrehajtási tanúsítvány vezetése iránti kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárás keretében dönt [1994. évi LIII. tv (Vht.) 9. §, 16. § d) pont, 205. §, 208. §, 209. §, 1962. évi 25. tvr.-rel kihirdetett, New York-ban 1958. június 10-én kötött New York-i Egyezmény I. cikk 1. és 2. pont, III. cikk, 12/1962. (X. 31.) IM r. 1. § a) pont, 3. §].

II. Ha a felperes keresetének elbírálására a magyar bíróságnak nincs joghatósága, és az azzal összefüggő jogviszonyból eredő viszontkereset elbírálására sincs joghatósága, a pert a viszontkereset tárgyában is meg kell szüntetni [Pp. 3. § (1) bek., 130. § (1) bek. a) pont, 147. § (1) bek., 157. § a) pont].

Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében a felperes eljárási kifogásának és igazolási kérelmének helyt adva, a megyei bíróság 2000. február 4. napján kelt 22-I. és II. számú végzéseit hatályon kívül helyezte. A megyei bíróság előtt indult pert - az alperes viszontkeresetére is kiterjedően - megszüntette. Elrendelte az alperes 1999. november 26. napján 12. sorszám alatt előterjesztett - a Piacenzában dr. Merli bíró által 1998. november 20. napján hozott - választottbírói határozatra végrehajtási tanúsítvány rávezetése iránti kérelme tekintetében a kérelemnek peren kívüli eljárás keretében történő elbírálását. Megállapította, hogy a felperes a lerótt 750 000 Ft kereseti illeték visszatérítésére jogosult. Erről a jogerős végzés egy példányának megküldésével értesíteni rendelte a megyei illetékhivatalt. Akként rendelkezett, hogy ezt meghaladóan a felperes a perrel felmerült költségeit maga viseli.

Az elsőfokú bíróság végzésének a viszontkereset tárgyában indult pert megszüntető rendelkezése ellen a felperes fellebbezéssel élt. Kérte a végzés megváltoztatását, az alperes viszontkeresetének elutasítását, a választottbírói határozatra végrehajtási tanúsítvány rávezetése iránti alperesi kérelem peren kívüli eljárás keretében történő elbírálása elrendelésének mellőzése mellett. Arra hivatkozott, hogy az alperes többször - így az 1999. november 26-án kelt 12. sorszámú beadványában, az 1999. december 13-án kelt ellenkérelmében, továbbá az 1999. december 17-én, 2000. január 3-án, 2000. január 19-én és február 4-én tett nyilatkozatában - viszontkeresetként kérte elbírálni a választottbírói határozat végrehajtási tanúsítvánnyal történő ellátása iránti kérelmét. A felperes álláspontja szerint a bíróság a peres felek által előterjesztett kérelmekhez általában kötve van, azokon csak törvényi felhatalmazás alapján terjeszkedhet túl. Ezért az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az alperes sorozatosan megerősített nyilatkozatait tartalmuk szerint peren kívüli eljárást kezdeményezőnek. Az alperes szakképzett jogi képviselővel eljárva, a peres és a nemperes eljárások közötti eltérés ismeretében, indokaival alátámasztottan, perben, viszontkeresetként kérte kérelmének elbírálását. Miután ez a viszontkeresete megalapozatlan volt, ezért a bíróságnak azt el kellett volna utasítania, és nem permegszüntető végzést kellett volna hoznia a kérelem tárgyában.

Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében hangsúlyozta, rendkívül vitatható az, hogy a külföldi választottbírósági ítélet végrehajtási záradékkal történő ellátására nemperes eljárást kell-e lefolytatni. A Vht. 208. §-ából nem lehet levezetni a végrehajtási záradék kérelmezésének nemperes jellegét.

Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság végzésének a viszontkereset tárgyában indult pert megszüntető rendelkezését meghaladó egyéb rendelkezése [Pp. 228. § (3) bekezdés].

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését csak a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül [Pp. 259. §-a folytán alkalmazott 253. § (3) bekezdés].

A fellebbezés alaptalan.