62013CJ0338[1]

A Bíróság (második tanács) 2014. július 17-i ítélete. Marjan Noorzia kontra Bundesministerin für Inneres. A Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Családegyesítési jog - 2003/86/EK irányelv - 4. cikk, (5) bekezdés - Nemzeti szabályozás, amely szerint a családegyesítőnek és a házastársnak a 21. életévüket már a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontjában be kell tölteniük - Összhangban álló értelmezés. C-338/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2014. július 17. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Családegyesítési jog - 2003/86/EK irányelv - 4. cikk, (5) bekezdés - Nemzeti szabályozás, amely szerint a családegyesítőnek és a házastársnak a 21. életévüket már a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontjában be kell tölteniük - Összhangban álló értelmezés"

A C-338/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2013. június 20-án érkezett, 2013. május 29-i határozatával terjesztett elő az előtte

Marjan Noorzia

és

a Bundesministerin für Inneres között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök (előadó), J. L. da Cruz Vilaça, G. Arestis, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev, bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- M. Noorzia képviseletében L. Binder Rechtsanwalt,

- az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében M. Michelogiannaki, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Condou-Durande és W. Bogensberger, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának 2014. április 30-i tárgyaláson történő meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (HL L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.) 4. cikke (5) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet M. Noorzia és a Bundesministerin für Inneres (szövetségi belügyminiszter, a továbbiakban: Bundesministerin) közötti jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az volt, hogy az utóbbi elutasította a családegyesítési célú letelepedési engedély megadására irányuló kérelmet.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. A 2003/86 irányelv 4. cikke ekként rendelkezik:

"(1) A tagállamok - ezen irányelv alapján és a IV. fejezetben, valamint a 16. cikkben megállapított feltételeknek való megfelelésre is figyelemmel - a következő családtagok beutazását és tartózkodását engedélyezik:

a) a családegyesítő házastársa;

[...]

(5) A jobb beilleszkedés biztosítása és a kényszerházasságok megelőzése érdekében, a tagállamok a családegyesítő és házastársa számára minimális életkor, de legfeljebb a 21. életév betöltését írhatják elő a házastársnak a családegyesítővel való egyesülése előtt.

[...]"

Az osztrák jog

4. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárást a 2006. január 1-jén hatályba lépett, a letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény (Niederlassungs- und Aufenthaltsgesetz, BGBl. I, 100/2005. sz., a továbbiakban: NAG) szabályozza.

5. A NAG 46. cikke (4) bekezdésének az alapeljárás idején hatályos szövege (BGBl. I, 111/2010. sz.) előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok családtagjainak bizonyos feltételek mellett letelepedési engedélyt kell adni.

6. A NAG 2. cikke (1) bekezdésének 9. pontja a "családtag" fogalmát a következőképpen határozza meg:

"Családtag: a házastárs vagy kiskorú egyedülálló gyermek, beleértve az örökbe fogadott és a mostohagyermeket is (családmag); ez vonatkozik továbbá a regisztrált élettársakra is; a házastársaknak és a regisztrált élettársaknak a 21. életévet már a kérelem benyújtásakor be kell tölteniük; amennyiben többes házasság [...] esetén egy házastárs már együtt él a családegyesítővel az állam területén, úgy a további házastársak nem minősülnek a tartózkodási jog megszerzésére jogosult családtagnak."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7. M. Noorzia 1989. január 1-jén született afgán állampolgár 2010. szeptember 3-án családegyesítési célú letelepedési engedély megadását kérte az 1990. január 1-jén született, Ausztriában élő, ugyancsak afgán állampolgár férje tekintetében.

8. A Bundesministerin e kérelmet a 2011. március 9-i határozatával elutasította, azzal az indokolással, hogy ha M. Noorzia férje 2011. január 1-jén be is töltötte a 21. életévét, a kérelemnek az iszlamabadi osztrák követségen (Pakisztán) történt benyújtásakor e házastárs még nem töltötte be ezt az életkort, következésképpen a családegyesítés egyik különös feltétele nem teljesült.

9. A Bundesministerin hangsúlyozta, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a 21. életév betöltését előíró követelmény összhangban állt a 2003/86 irányelvvel.

10. A kérdést előterjesztő bíróság M. Noorzia felperesnek a Bundesministerin határozatával szemben benyújtott keresete nyomán eljárva úgy véli, hogy a 2003/86 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése nem jelöli meg világosan, hogy mely időpontból kell kiindulni annak megítéléséhez, hogy az e rendelkezés által meghatározott 21 éves minimális korhatárt betöltötték-e.

11. E körülmények mellett a Verwaltungsgerichthof (közigazgatási bíróság) az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a [2003/86] irányelv 4. cikkének (5) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan [nemzeti jogi] rendelkezés, amely szerint a házastársaknak és regisztrált élettársaknak a 21. életévüket már a kérelem benyújtásának időpontjáig be kell tölteniük ahhoz, hogy családegyesítésre jogosult családtagnak minősüljenek?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

12. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a jobb beilleszkedés biztosítása és a kényszerházasságok megelőzése érdekében a 2003/86 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy a 21. évnél nem magasabb minimális életkort határozzanak meg, amelyet a családegyesítőnek és házastársának azelőtt kell betöltenie, hogy ez utóbbi a családegyesítővel egyesülne.

13. Mindazonáltal, mivel e rendelkezés nem határozza meg azon időpontot, amelyből a nemzeti hatóságoknak ki kell indulniuk annak megítélése során, hogy a minimális életkorhoz kapcsolódó feltétel teljesült-e, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 2003/86 irányelv 4. cikkének (5) bekezdését, hogy e rendelkezéssel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a házastársaknak és regisztrált élettársaknak a 21. életévüket már a kérelem benyújtásának időpontjáig be kell tölteniük ahhoz, hogy családegyesítésre jogosult családtagnak minősüljenek.

14. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós jogalkotó, annak meghatározása nélkül, hogy a nemzeti hatóságoknak a minimális életkorhoz kapcsolódó feltétel teljesülésének megítélése során a családegyesítés iránti kérelem benyújtásának időpontjából vagy az e kérelemre vonatkozó határozathozatal időpontjából kell kiindulniuk, mérlegelési jogkört kívánt biztosítani a tagállamoknak, feltéve hogy az nem sérti az uniós jog hatékony érvényesülését.

15. E tekintetben fontos megjegyezni, a tagállamok által a 2003/86 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján meghatározandó minimális életkor végső soron azon életkornak felel meg, amelynek betöltésekor az adott személyről az érintett tagállam szerint feltételezhető, hogy kellő érettséggel rendelkezik nemcsak a kényszerházasság elutasítása, hanem a házastársával egy másik országban annak érdekében történő önkéntes letelepedés eldöntése terén is, hogy a házastársával ott családi életet éljen, és oda beilleszkedjen.

16. E tekintetben meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képező olyan intézkedés, amely szerint a családegyesítőnek és a házastársnak az előírt minimális életkort a kérelem benyújtásának időpontjában be kell töltenie, a családegyesítési jog gyakorlását nem akadályozza, és azt túlságosan nehézzé sem teszi. Ezenkívül az ilyen intézkedés nem kérdőjelezi meg a kényszerházasságok megelőzésére irányuló célkitűzéseket, ennélfogva vélelmezhető, hogy nagyobb érettség esetén kevésbé könnyű az érintetteket a kényszerházasság megkötésének és a családegyesítés elfogadásának irányába befolyásolni, ha az előírás arra vonatkozik, hogy a 21. életévüket már a kérelem benyújtásának időpontjában be kell tölteniük, mintha abban az időpontban 21 évesnél fiatalabbak lennének.

17. Ezenkívül a minimális életkorra vonatkozó feltétel teljesülésének megállapítása során a családegyesítési kérelem benyújtása időpontjának figyelembevétele összhangban áll az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság elveivel.

18. Ugyanis, amint azt az osztrák kormány megjegyezte, a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozó kritérium ugyanolyan bánásmódot biztosít az időben ugyanolyan helyzetben lévő valamennyi kérelmező számára azzal, hogy a kérelem sikere főleg a kérelmezőnek tulajdonítható körülményektől, és nem az adminisztrációtól, mint például a kérelem elintézésének időtartamától függ.

19. Az előző megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/86 irányelv 4. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezéssel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a házastársaknak és regisztrált élettársaknak a 21. életévüket már a kérelem benyújtásának időpontjáig be kell tölteniük ahhoz, hogy családegyesítésre jogosult családtagnak minősüljenek.

A költségekről

20. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezéssel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a házastársaknak és regisztrált élettársaknak a 21. életévüket már a kérelem benyújtásának időpontjáig be kell tölteniük ahhoz, hogy családegyesítésre jogosult családtagnak minősüljenek.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.