BH 2020.12.360 A büntetés-végrehajtási bírónak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott kártalanítást megállapító végzése ügydöntő, de nem jogerős bírósági határozat, ezért ellene felülvizsgálatnak nincs helye. Lehetőség van azonban utólagos bv. bírói eljárásra, ha az előző kérdésben nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 10/A. § (1) bek., 50. § (1) bek. f) pont fa) és fb) alpont, h) pont 2. ford., 52-75. §, 71. § (1) bek., 75/A. §; 3087/2020. (IV. 23.) AB határozat [38]].

[1] A törvényszék büntetés-végrehajtási (bv.) csoportjának bv. titkára a 2020. január 24. napján iratok alapján meghozott végzésével kártalanítást állapított meg a terhelt részére az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt 7 napra 8400 forint összegben, ezt meghaladóan az igényt elutasította. Rögzítette, hogy a kártalanítás összegét arányosan csökkenti a B. T. és B. S. Zs. magánfelek részére megállapított kártérítés és azok kamata.

[2] A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2020. március 4. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az alapvető elhelyezési körülmények miatti kártalanítás alapját képező napok számát 16 napban, ennek megfelelően a kártalanítás összegét 19 200 forintban határozta meg. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú bíróság a határozatát véglegessé válási záradékkal látta el.

[3] A véglegessé vált végzés ellen a terhelt terjesztett elő - a Kúriához címzett és megküldött - felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés, és a törvényszék bv. csoportjának új eljárásra utasítása érdekében. Kifogásolta a kártalanítás alapjául figyelembe vett napok számát és az egy napra megállapított kártalanítás összegét is.

[4] A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.

[5] A büntetőeljárási törvényben rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálatnak kizárólag a perbíróság büntetőügyben a vád tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozata ellen van helye [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (a továbbiakban: Be.) 648. §].

[6] A bv. bíró a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) III. Fejezetében szabályozott eljárása (Bv.tv. 52-75/A. §) során az ügy érdemében - ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást (Bv.tv. 24-25. §) - ügydöntő végzést hoz [Bv.tv. 50. § (1) bek. f) pont]. Ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a bv. bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni [Bv.tv. 50. § (6) bek.].

[7] Az Alkotmánybíróság 3087/2020. (IV. 23.) AB határozatának [38] bekezdése kimondja, hogy "a Bv.tv. 50. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szabály 2018. július 1-jén lépett hatályba, annak szövegét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 430. § (1) bekezdése állapította meg. A módosító törvény javaslatának az előterjesztői indokolása szerint a bv. bíró döntése, akárcsak a büntetőügyben eljáró perbíróé, tartalmi szempontból kétféle lehet. Abban az esetben, ha a döntés az alapügyben eljáró bíró ítéleti rendelkezését érinti, érdemi jelentőségű (pl. fokozatváltás, feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása), ez esetben végzése ügydöntő, míg nem ügydöntő, ha felülbíráló fórumként jár el (bírósági felülvizsgálati eljárás) vagy a határozat valamely eljárási cselekményhez kötődik (halasztás engedélyezése, elővezetési költség megállapítása vagy rendbírság kiszabása). A módosítás tehát a Be. bírói döntésekben kialakított rendszerének való megfeleltetést valósítja meg azzal az előírással, hogy a bv. bíró végzését jogerőképes ügydöntő végzésnek minősíti a bv. bírói eljárásokban, míg azon kívüli esetekben a bv. bíró végzése - akár a peres bíróé, ha nem a büntetőjogi felelősségről vagy jogkövetkezményről határoz - nem ügydöntő és véglegessé válik."

[8] A Bv.tv. 52-75/A. §-a szerinti bv. bírói eljárások, így pl. a kártalanítás tárgyában érdemben (alapvetően: kártalanítást megállapító, vagy azt elutasító) hozott határozat tehát jogerőképes ügydöntő végzés (anyagi jogerő). A nem érdemben hozott határozatok pedig nem jogerőre emelkednek, hanem véglegessé válnak (alaki jogerő).

[9] Ellenben a jelen ügyben a kártalanítás tárgyában érdemben hozott egyébiránt jogerős ügydöntő végzés mégsem azonos a perbíróságnak büntetőügyben a vád tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozatával.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ugyanis végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról [Be. 456. § (1) bek. 1. mondat]. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi büntetőeljárási törvény szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról kell határoznia [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (a továbbiakban: korábbi Be.) 257. § (1) bek. 2. mondat]. A lényegében azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni azon a következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016).

[11] A Bv.tv. 52-75/A. §-a szerinti - így pl. a kártalanítás - tárgyú bv. bírói eljárások egyfelől nem büntetőügyek, hanem bv. ügyek [Bv.tv. 3. § 1. pont], másfelől annak során nem a vádról, hanem valamely bv. ügyről döntenek.

[12] A Bv.tv. 50. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja külön rendelkezéssel is kimondja, hogy - értelemszerűen: büntetőeljárási - felülvizsgálatnak nincs helye.

[13] Kizárása azon alapul, hogy a büntetőeljárási felülvizsgálatnak csakis a perbíróság büntetőügyben a vádról hozott jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ebből következően felülvizsgálatnak nyilvánvalóan nincs helye akkor sem, ha a bv. bíró végzése egyébiránt érdemi, jogerős ügydöntő jellegű.

[14] A bv. bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52-70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [Bv.tv. 71. § (1) bek.].

[15] Megjegyzendő: Az e körön kívüli eljárásokra, és az annak során hozott akár érdemi (ügydöntő), akár nem érdemi (nem ügydöntő) határozatokra - törvényi megszorítás hiányában - is vonatkozik, hogy a bv. bíró a határozatát hatályon kívül helyezi, ha hivatalból, az ügyészség indítványa, illetve az elítélt vagy védője kérelme alapján észleli, hogy valamely rendelkezése nem a törvénynek megfelelő és ezen esetben a 71. § szerinti eljárásban hoz új határozatot [Bv.tv. 50. § (1) bek. h) pont 2. ford.].