A Kúria Kfv.37462/2011/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 157. §, 158. §, 200. §, 378. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §, 32. §, 51. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kovács Ákos

A határozat elvi tartalma:

Haszonélvezeti jog a Ptk. szabályai szerint nem minősül dolognak, ezért az nem is cserélhető, és az ingatlan-nyilvántartásba csere jogcímén be sem jegyezhető.

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék K.20362/2011/4., *Kúria Kfv.37462/2011/6.* (BH+ 2012.5.223)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.462/2011/6.szám

A Kúria a dr. Juhász Endre ügyvéd által képviselt felperesnek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala /6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32./ alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. április 28. napján kelt 2.K.20.362/2011/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.20.362/2011/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Kiskőrösön 2010. október 8-án a felperes - mint tulajdonjogot átruházó, holtig tartó haszonélvezeti jogot szerző -, H. I. J. és P. S-né - mint holtig tartó haszonélvezeti jogot átruházó, tulajdonjogot szerző - a páhi, belterület, /1 hrsz-ú - természetben a Páhi, 1072 m2 nagyságú, kivett, lakóház, udvar megjelölésű - ingatlanra vonatkozóan csereszerződés elnevezésű megállapodást kötött.

A szerződéskötéskor ezen perbeli ingatlan 2/4 arányban N. D. felperes, 1/4-1/4 arányban H. I. J. és P. S-né tulajdonaként volt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

A csereszerződés elnevezésű megállapodás 1. pontja szerint a felperes a 2/4 tulajdoni illetőségét átruházza egymás között egyenlő, 1/4-1/4 arányban H. I. J. és P. S-né javára - holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása mellett ,- amelyért cserébe H. I. J. és P. S-né összesen 2/4 illetőségükre holtig tartó haszonélvezeti jogot engedélyeznek a felperes részére.

A szerződés 3. pontjában közösen kérték a földhivatali bejegyzést, nyilatkoztak arról, hogy a bejegyzési engedélyt megadják.

A szerződés 4. pontja az 1. pontban körülírt ingatlan értékét 1 millió Ft-ban állapította meg.

A felek 2010. október 12-én kérték a körzeti földhivataltól a bejegyzést. Az elsőfokú hatóság a 2010. november 10. napján kelt 45823/2/2010. számú határozatával a bejegyzési kérelmet elutasította.

A szerződő felek fellebbezéssel éltek a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes jogelődje a 2010. december 20. napján kelt 30914/2/2010. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és a bejegyzési kérelemben foglaltak elrendelését, másodlagosan - a határozat hatályon kívül helyezése mellett - az alperes új határozat hozatalára kötelezését kérte.

Előadta, hogy a jogügylet nem lehet jogellenes; nem ütközik jogszabályba, hogy a tulajdonát - haszonélvezeti joga fenntartása mellett - átruházza, és az sem, hogy a meglévő tulajdonára másnak haszonélvezeti jogot engedjen.

Annak sincs jogi akadálya, hogy ezt a két aktust egy okiratba foglalja, és ez a jogszerű, hiszen a két ügylet egymásra figyelemmel történt.

Előadta, hogy a szerződés értelmében korábbi tulajdonát elvesztette, annak csak a haszonélvezete maradt meg; viszont gazdagodott az ingatlan másik felét terhelő haszonélvezettel.

H. I. J. és P. S-né pedig egy haszonélvezettel terhelt tulajdonjogot szerzett, ezzel egyidejűleg a meglévő hányadukra a másik félnek holtig tartó haszonélvezeti jogot engedtek. Ezen ügyletkötés cserének felel meg akként, hogy az egymással szemben álló szolgáltatásokat a szerződő felek értékegyezőnek fogadták el.

Előadta, hogy a Magyar Jogi Lexikon szerint "A csere tágabb értelemben javak kölcsönös szolgáltatása egymás ellenében, tehát minden olyan eset, midőn két szolgáltatás egymásért, egyenértékképpen, kölcsönösen végrehajtatik. Csereszerződés az a szerződés, amelyből származó kötelmi jogviszony folyományaképpen a felek magukat egymás irányában, kölcsönösen, valamely vagyonbeli alkatelem átruházására kötelezik."

Hivatkozott arra, hogy a jogügyletek önmagukban és összességében sem ütköznek jogszabályba.

Kifejtette, hogy adott esetben nem haszonélvezeti jog átruházásáról van szó, hanem haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő alapításáról, ami a Ptk. 158. §-a szerint kifejezetten megengedett, mint a haszonélvezeti jog létrejöttének egyik tipikus módja.

Adott esetben a haszonélvezeti jog jogosultja és a tulajdonosok kötötték a szerződést, a Ptk. 98-99. §-ai, valamint 157. § /1/ bekezdésében foglalt rendelkezésekre hivatkozással.