BH+ 2012.5.223 Haszonélvezeti joga a Ptk. szabályai szerint nem minősül dolognak, ezért az nem is cserélhető, és az ingatlan-nyilvántartásba csere jogcímén be sem jegyezhető [1959. évi IV. tv. 117. §, 157-158. §, 200. §, 378. §, 1997. évi CXLI. tv. 29. §, 32. §].

K.-án 2010. október 8-án a felperes - mint tulajdonjogot átruházó, holtig tartó haszonélvezeti jogot szerző -, H. I. és P. S.-né - mint holtig tartó haszonélvezeti jogot átruházó, tulajdonjogot szerző - a belterület, 139/1 hrsz.-ú - természetben a P., V. utca 50. szám alatti, 1072 m2 nagyságú, kivett, lakóház, udvar megjelölésű - ingatlanra vonatkozóan csereszerződés elnevezésű megállapodást kötött.

A szerződéskötéskor ezen perbeli ingatlan 2/4 arányban N. D. felperes, 1/4-1/4 arányban H. I. és P. S.-né tulajdonaként volt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

A csereszerződés elnevezésű megállapodás 1. pontja szerint a felperes a 2/4 tulajdoni illetőségét átruházza egymás között egyenlő, 1/4-1/4 arányban H. I. és P. S.-né javára - holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása mellett, - amelyért cserébe H. I. és P. S.-né összesen 2/4 illetőségükre holtig tartó haszonélvezeti jogot engedélyeznek a felperes részére.

A szerződés 3. pontjában közösen kérték a földhivatali bejegyzést, nyilatkoztak arról, hogy a bejegyzési engedélyt megadják.

A szerződés 4. pontja az 1. pontban körülírt ingatlan értékét 1 millió Ft-ban állapította meg.

A felek 2010. október 12-én kérték a körzeti földhivataltól a bejegyzést. Az elsőfokú hatóság a 2010. november 10. napján kelt határozatával a bejegyzési kérelmet elutasította.

A szerződő felek fellebbezéssel éltek a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes jogelődje a 2010. december 20. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és a bejegyzési kérelemben foglaltak elrendelését, másodlagosan - a határozat hatályon kívül helyezése mellett - az alperes új határozat hozatalára kötelezését kérte.

Előadta, hogy a jogügylet nem lehet jogellenes; nem ütközik jogszabályba, hogy a tulajdonát - haszonélvezeti joga fenntartása mellett - átruházza, és az sem, hogy a meglévő tulajdonára másnak haszonélvezeti jogot engedjen.

Annak sincs jogi akadálya, hogy ezt a két aktust egy okiratba foglalja, és ez a jogszerű, hiszen a két ügylet egymásra figyelemmel történt.

Előadta, hogy a szerződés értelmében korábbi tulajdonát elvesztette, annak csak a haszonélvezete maradt meg; viszont gazdagodott az ingatlan másik felét terhelő haszonélvezettel.

H. I. és P. S.-né pedig egy haszonélvezettel terhelt tulajdonjogot szerzett, ezzel egyidejűleg a meglévő hányadukra a másik félnek holtig tartó haszonélvezeti jogot engedtek. Ezen ügyletkötés cserének felel meg akként, hogy az egymással szemben álló szolgáltatásokat a szerződő felek értékegyezőnek fogadták el.

Előadta, hogy a Magyar Jogi Lexikon szerint "A csere tágabb értelemben javak kölcsönös szolgáltatása egymás ellenében, tehát minden olyan eset, midőn két szolgáltatás egymásért, egyenértékképpen, kölcsönösen végrehajtatik. Csereszerződés az a szerződés, amelyből származó kötelmi jogviszony folyományaképpen a felek magukat egymás irányában, kölcsönösen, valamely vagyonbeli alkatelem átruházására kötelezik."

Hivatkozott arra, hogy a jogügyletek önmagukban és összességében sem ütköznek jogszabályba.

Kifejtette, hogy adott esetben nem haszonélvezeti jog átruházásáról van szó, hanem haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő alapításáról, ami a Ptk. 158. §-a szerint kifejezetten megengedett, mint a haszonélvezeti jog létrejöttének egyik tipikus módja.

Adott esetben a haszonélvezeti jog jogosultja és a tulajdonosok kötötték a szerződést, a Ptk. 98-99. §-ai, valamint 157. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre hivatkozással.

Előadta, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjog részjogosítványa, "a többe a kevesebb benne van", ha a tulajdonjog - mint több - lehet csere tárgya, akkor a haszonélvezet - mint kevesebb - szintén lehet.

Utalt arra is, hogy ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgyát képező jogügylet nem férne bele a Ptk. 378. §-ában nevesített csereszerződés keretei közé, a szerződés akkor sem lenne érvénytelen; a hatályos jogi szabályozás szerint szerződési szabadság van, a Ptk. 200. § (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát ugyanis a felek szabadon állapíthatják meg.

A szerződés jogszabályba nem ütközik, az nem érvénytelen, ezért az eljáró földhivatalok alaptalanul alkalmazták az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 51. § (1) bekezdését.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy tényként volt megállapítható, hogy a 2010. október 8-án kelt csereszerződés elnevezésű megállapodás alapján az egyik szerződő fél H. I.; a Körzeti Földhivatalnál a 139/1 hrsz.-ú ingatlan felperes nevén bejegyzett 2/4 tulajdoni illetőségére csere jogcímén kérte a tulajdonjog bejegyzését maga és P. S.-né javára, továbbá ugyanezen illetőségre szerződéses kikötés, illetve jogfenntartás jogcímén holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését kérte a felperes javára, továbbá a kérelem benyújtásakor H. I. és P. S.-né 2/4 eszmei tulajdoni illetőségére - csere jogcímén - haszonélvezeti jog bejegyzését kérte a felperes javára.

A felperes a tulajdonában álló 2/4 ingatlanrészt a szerződés értelmében csere jogcímén ruházta át az ingatlan másik 2/4 tulajdoni hányadára biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog ellenében.

Idézte a megyei bíróság az Inytv. 25. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (3) bekezdésében, 29. §-ában, 32. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltakat.

Kifejtette, hogy az Inytv. 32. § (1) és (2) bekezdése az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat kötelező tartalmi, míg a (3) és (4) bekezdése az ügyvéd által készített - többek között tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló - okirat alaki kellékeit tartalmazza.

Az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontjára és 51. §-ára hivatkozással rámutatott arra a megyei bíróság, hogy amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat - a tartalmából megállapíthatóan - jogszabályba ütköző jogcímet tartalmaz, a földhivatalnak a bejegyzési kérelmet meg kell tagadnia.

A Ptk. 378. §-ában foglaltak ismertetését követően kifejtette a megyei bíróság, hogy a csereszerződés értelmében a szerződő felek valamely - nem pénznek minősülő - dolog tulajdonát ruházzák át a másikra, tehát az ellenszolgáltatás nem pénz.

A csereszerződés lényege az adásvételhez hasonlóan tulajdon-átruházás, mégpedig a dolgok tulajdonának kicserélése. Csere esetén az egyik fél dolog-szolgáltatása a másik fél dolog-szolgáltatásával áll szemben. Mindegyik szerződő fél köteles a saját szolgáltatása tárgyát alkotó dolog tulajdonát a másik félre átruházni és a dolgot a másik félnek átadni, továbbá mindegyik fél köteles a másik féltől a dolgot átvenni. Eltérő megállapodás hiányában a felek egyidejű teljesítésre kötelesek.

A Ptk. 157. § (1) bekezdésére és 158. § (1) bekezdésére hivatkozással leszögezte a megyei bíróság, hogy haszonélvezeti jogot - a kötelezett pozíciójában - egyedül a tulajdonos alapíthat. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, sem az élők között, sem halál esetére nem ruházható át.