32004D0210[1]

A Bizottság határozata (2004. március 3.) a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. március 3.)

a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/210/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 152. és 153. cikkére,

(1)

A tudományos bizottságokat a Tudományos Operatív Bizottság felállításáról szóló, 1997. június 10-i 97/404/EK bizottsági határozat ( 1 ), valamint a fogyasztói egészségvédelem és az élelmiszerbiztonság területén tudományos bizottságok felállításáról szóló, 1997. július 23-i 97/579/EK bizottsági határozat ( 2 ) hozta létre.

(2)

A Tudományos Operatív Bizottságnak (TOB) a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó tudományos véleményadás terén gyakorolt hatásköreit átruházták az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra.

(3)

A 97/579/EK határozattal létrehozott nyolc tudományos bizottság közül ötnek, vagyis az élelmiszerügyi tudományos bizottságnak, a takarmányozási tudományos bizottságnak, az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottságnak, a közegészségüggyel összefüggő állat-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó tudományos bizottságnak és a növényügyi tudományos bizottságnak a hatásköreit is átruházták az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra.

(4)

A 97/579/EK bizottsági határozattal létrehozott további három tudományos bizottság, vagyis a kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottsága, a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tudományos bizottsága, valamint a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság tagjainak a megbízatása lejárt. E bizottságok tagjai a helyükbe lépő tag kinevezéséig vagy a megbízatásuk megújításáig maradnak hivatalban.

(5)

Ennek következtében a 97/440/EK és 97/579/EK bizottsági rendeletet fel kell váltani, és hatályon kívül kell helyezni.

(6)

A lehető legrövidebb határidőn belül adott megbízható tudományos vélemények a Bizottság javaslatainak, határozatainak és politikájának lényeges követelményét képezik a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet terén.

(7)

A tudományos bizottságok fogyasztói biztonságra, közegészségügyre és környezetre vonatkozó kérdésekben adott véleményeinek a kiváló minőség, a függetlenség, a pártatlanság és az átláthatóság alapelveire kell épülniük, amint az a Bizottság következő közleményében szerepel: "A szakvélemények Bizottság általi összegyűjtése és használata: alapelvek és iránymutatás. Az ismeretek javítása a jobb politikákért" ( 4 ).

(8)

Alapvető fontosságú, hogy a tudományos bizottságok egy adott kérdés felmerülésekor a lehető legjobban használják fel az Európai Unióban és azon kívül rendelkezésre álló külső szakértelmet.

(9)

A működési tapasztalatokra, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozására és a Bizottság független tudományos véleményeket illető jövőbeni igényeire tekintettel újra kell szervezni a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetét. E szerkezetnek rugalmasnak kell lennie, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára végzett tanácsadást a megállapított hatáskör területeire vonatkozó kérdésekben, valamint az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatokra és olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak más, kockázatértékeléssel foglalkozó közösségi szervek hatáskörébe.

(10)

A kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottságának, valamint a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottságnak a hatáskörébe tartozó független tudományos vélemények iránti igény, akár már meglévő, akár új közösségi hatásköri területeken, tovább növekedhet.

(11)

A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tudományos bizottságához intézett, tudományos vélemény iránti megkeresések száma túl alacsony ahhoz, hogy önálló bizottságként való fenntartását indokolná. Azonban tekintettel e terület lehetséges fontosságára és különösen az orvostechnikai eszközökre, meg kell őrizni azt a képességet, hogy egy megfelelő tudományos bizottság tudományos véleményeket adjon.

(12)

Tudományos koherenciájuk megerősítése, a szinergiák és a multidiszciplináris megközelítés érdekében, ugyanakkor csökkentve a felelősség terén az átfedéseket, újra meg kell határozni a tudományos bizottságok hatásköri területeit, továbbá módszeres és strukturált koordinációt kell biztosítani.

(13)

Fontos, hogy a Bizottság az új és más, újonnan azonosított kockázatok gyors fejlődésének megelőző megközelítését tudja elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A tudományos bizottságok tanácsadói szerkezete és hatásköri területei

(1) A következő tudományos bizottságok jönnek létre:

a) a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (a továbbiakban: FCTB)

b) az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (a továbbiakban: EKKTB)

c) az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (a továbbiakban: ÚÚAKTB).

(2) A tudományos bizottságok hatáskörét az I. melléklet határozza meg, a közösségi jog által más kockázatértékeléssel foglalkozó közösségi szervekre, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra és az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségre ruházott hatáskörök sérelme nélkül.

2. cikk

Feladat

(1) A közösségi jogszabályok szerint meghatározott esetekben a Bizottságnak ki kell kérnie a tudományos bizottságok véleményét. A Bizottság a következő kérdésekre vonatkozóan is kérheti a tudományos bizottságok véleményét:

a) olyan kérdések, amelyek a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet számára különleges érdeket jelentenek,

b) olyan kérdések, amelyek nem tartoznak más közösségi intézmények feladatkörébe.

(2) Azokat a megkereséseket, amelyek olyan kérdésekre vonatkozó véleményekre irányulnak, amelyek egyetlen tudományos bizottság hatáskörébe sem tartoznak, vagy amelyeket több bizottságnak is meg kell vizsgálnia, a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában leírt eljárásnak megfelelően kell kezelni. A 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján ugyanez vonatkozik a tudományos vélemények iránti megkeresések egyértelművé tételének szükségességére is.

(3) A Bizottság kérheti, hogy egy tudományos bizottság a véleményét meghatározott határidőn belül fogadja el.

(4) A tudományos bizottságok felhívhatják a Bizottság figyelmét valamely, a feladatkörükbe tartozó egyedi vagy újonnan jelentkező problémára, amelyet úgy ítélnek meg, hogy valós vagy lehetséges kockázatot jelent a fogyasztók biztonságára, a közegészségügyre és a környezetre vonatkozóan. A Bizottság meghatározza a meghozandó intézkedéseket, beleértve adott esetben az adott problémára vonatkozó tudományos vélemény kérését is.

(5) A (3) bekezdésre is figyelemmel, egy tudományos bizottság az érintett felektől kiegészítő információt kérhet tudományos véleménye kialakításához.

Egy tudományos bizottság meghatározhat egy határidőt, amikorra a kért információkat számára át kell adni. Ha a kért információkat nem adják át e határidő lejártáig, a bizottság a véleményét elfogadhatja a rendelkezésre álló információk alapján.

3. cikk

A tudományos bizottság tagjainak és a társult tagoknak a kijelölése

(1) Az FCTB és az EKKTB legfeljebb 19 tagból áll. A tagokat a szaktudásuk alapján jelölik ki, és e követelmény betartásával olyan földrajzi megoszlás alapján, amely tükrözi a tudományos problémák és megközelítések sokféleségét a Közösségben. A Bizottság az egyes bizottságok tagjainak számát a szükségletek alapján határozza meg.

(2) Az ÚÚAKTB legfeljebb 17 tagból áll. A tagokat a kockázatértékelés alkalmazásában szerzett széleskörű szaktudásuk alapján jelölik ki, és e követelmény betartásával olyan földrajzi megoszlás alapján, amely tükrözi a tudományos problémák és megközelítések sokféleségét a Közösségben.

Bármely adott kérdés esetén az ÚÚAKTB legfeljebb hat, a szaktudásuk alapján kiválasztott társult tag közreműködését veheti igénybe. A társult tagok a kijelölt tagokéval azonos joggal vehetnek részt a megbeszéléseken, és az övékével azonos felelősséggel tartoznak.

(3) A tudományos bizottságok tagjai a bizottságok hatásköréhez tartozó egy vagy több terület tudományos szakértői, és együttesen a tudományágak lehető legszélesebb körében jártasak.

(4) A tudományos bizottságok tagjait a Bizottság nevezi ki az alkalmas jelölteknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a Bizottság internetes honlapján megjelent érdeklődésnyilvánítási felhívás közzététele után készített listájából.

(5) A tudományos bizottság egyetlen tagja sem lehet egynél több, az 1. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak a tagja.

4. cikk

Tartaléklista készítése

(1) Azoknak a jelölteknek, akiket alkalmasnak találtak tudományos bizottságban való részvételre, de nem lettek kinevezve, felajánlják, hogy egy tartaléklistán szerepeljenek. A tartaléklistát a következők használhatják:

a) a Bizottság azért, hogy a tagok felváltására alkalmas jelölteket válasszon ki a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b) az ÚÚAKTB azért, hogy az egyes kérdésekhez szükséges szakértelemmel rendelkező társult tagokat válasszon ki;

c) a tudományos bizottságok azért, hogy munkacsoportok keretében külső szakértőket válasszanak ki.

(2) A társult tagokat a tartaléklistáról vagy olyan jegyzékekből választják ki, amelyeket más közösségi intézmények készítettek a kiváló minőség és a függetlenség követelményeinek való megfelelésre szánt nyílt felvételi eljárásokat követően.

5. cikk

Az elnökök és alelnökök megválasztása

(1) Valamennyi tudományos bizottság a tagjai közül választ egy elnököt és két alelnököt. A választás a bizottságot alkotó tagok egyszerű többségével történik. Az elnök és az alelnökök megbízatása három évre szól, és megújítható.

(2) A tudományos bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztási eljárását az eljárási szabályzatban kell meghatározni.

6. cikk

A tudományos bizottságok koordinálása

Az elnökök segítik a Bizottságot azokban a kérdésekben, amelyek a három tudományos bizottságnak a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett eljárásoknak megfelelő koordinálásához kapcsolódnak.

7. cikk

A megbízatás időtartama

(1) A tudományos bizottságok tagjait hároméves időtartamra nevezik ki, és három egymást követő kinevezési időszaknál tovább nem maradhatnak hivatalban. A szakértelem folyamatos biztosítása érdekében a Bizottság kivételes körülmények között meghosszabbíthatja a tudományos bizottságok tagjainak megbízatását legfeljebb 18 hónappal.

A tagok addig maradnak hivatalukban, amíg a helyükbe lépő tagokat kinevezik, vagy megbízatásukat meghosszabbítják.

Azok a tagok, akik egy tudományos bizottságban három egymást követő kinevezési időszakot letöltöttek, más tudományos bizottságba megválaszthatók tagnak.

(2) Ha megállapítást nyer, hogy egy tag nem vesz részt a tudományos bizottság munkájában, vagy le akar mondani tisztségéről, a Bizottság megszüntetheti ennek a tagnak a tagságát, és a 4. cikkben említett tartaléklistából vagy indokolt esetben érdeklődésnyilvánítási felhívás közzétételét követően kinevezhet mást a helyére.

8. cikk

Munkacsoportok és külső szakértők részvétele

(1) A Bizottság egyetértésével a tudományos bizottságok felkérhetnek olyan külső, szakosodott szakértőket, akikről úgy ítélik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő tudományos ismeretekkel és szakértelemmel.

(2) A tudományos bizottságok létrehozhatnak világosan meghatározott feladatokkal megbízott külön munkacsoportokat. E munkacsoportokat különösen akkor hozzák létre, ha a bizottság feladatának ellátásához külső szakértőre van szükség. Ilyen esetben a bizottság a tudományos vélemény elfogadásához támaszkodik a munkacsoport szakértelmére.

(3) A munkacsoport elnöki tisztét annak a tudományos bizottságnak egy tagja látja el, amely a munkacsoportot létrehozta, és a munkacsoport ennek a tudományos bizottságnak számol be.

(4) Ha egy kérdés több tudományos bizottságot érint, a tudományos bizottságok tagjaiból, a társult tagokból, és szükség szerint külső szakértőkből hoznak létre egy közös munkacsoportot.

9. cikk

Költségtérítés és juttatások

A tudományos bizottságok tagjai, a társult tagok és a külső szakértők juttatásokra jogosultak, ha részt vesznek a bizottságok ülésein, és a II. mellékletben meghatározott körülmények között egy adott kérdésre vonatkozóan az előadó feladatait látják el.

Az úti- és tartózkodási költségeket a Bizottság téríti meg.

10. cikk

Eljárási szabályzat

(1) A tudományos bizottságok a Bizottsággal konzultációt folytatva közös eljárási szabályzatokat fogadnak el. Az eljárási szabályzatok biztosítják, hogy a tudományos bizottságok a feladataikat a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság elveinek tiszteletben tartásával, továbbá a kereskedelmi adatok bizalmas kezelése iránti jogos kérelmekre is figyelemmel lássák el.

(2) Az eljárási szabályzatok különösen a következőkre vonatkoznak:

a) a tudományos bizottság elnökének és alelnökeinek a megválasztása,

b) a következő eljárások:

i. kérdések összehangolása és elosztása;

ii. vélemények elfogadása rendes körülmények között;

iii. vélemények elfogadása gyorsított írásbeli eljárásban, ha azt a kérdés sürgőssége megköveteli;

c) több tudományos bizottságot érintő közös kérdések esetén a felelős tudományos bizottság kijelölése;

d) a tudományos bizottságok közötti koordinálást biztosító eljárásai, különösen a kockázatértékelés összehangolására vonatkozó szempontok;

e) tudományos bizottságok munkacsoportjainak létrehozása és szervezése;

f) külső szakértők, és az ÚÚAKTB részére társult tagok részvétele;

g) az előadó kijelölése és a tudományos bizottságok részére adandó véleménytervezet elkészítésével kapcsolatos feladatainak a leírása;

h) a tudományos vélemények formája és tartalma, valamint az azok koherenciájának biztosítását és javítását célzó eljárások;

i) a közösségi intézményekkel és a hasonló feladatokat ellátó nemzetközi szervezetekkel szemben fennálló véleménykülönbségek azonosítását, feloldását és tisztázását célzó eljárások, beleértve az információcserét és közös értekezletek megszervezését;

j) az iparral és más egyedi érdekcsoportokkal folytatandó viták megszervezése;

k) a tagok, a társult tagok és a külső szakértők felelőssége és kötelezettségei a kérelmezőkkel, az érdekcsoportokkal és egyéb érdekeltekkel fenntartott kapcsolatukat illetően;

l) külső tevékenység keretében a tudományos bizottság képviselete, különösen az egymást átfedő tevékenységekben részt vevő más közösségi és nemzetközi szervekkel kapcsolatban.

11. cikk

Szavazási eljárás

Valamennyi tudományos bizottság a tagjai többségével szavaz.

12. cikk

A tudományos vélemények elfogadása

A tudományos bizottságok a véleményüket az azokat alkotó tagok többségével fogadják el.

13. cikk

Eltérő vélemények

(1) A tudományos bizottságok segítik a Bizottságot abban, hogy gyorsan felismerje a tudományos véleményük, valamint a hasonló feladatokat ellátó más közösségi és nemzetközi intézményektől származó tudományos vélemények közötti lehetséges vagy tényleges eltérést. Segítik a Bizottságot a véleménykülönbségek elkerülésében, feloldásában és tisztázásában.

(2) Ha tudományos kérdésekre vonatkozóan lényeges eltérést állapítottak meg, és az érintett szerv közösségi szerv, a Bizottság megkeresésére az illetékes tudományos bizottságnak együtt kell működnie az érintett szervvel annak érdekében, hogy vagy az eltérést rendezzék, vagy a Bizottság részére nyújtsanak be egy közös dokumentumot, amely egyértelműen bemutatja a vitás tudományos kérdéseket, és meghatározza az adatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezt a dokumentumot nyilvánossá kell tenni.

14. cikk

Függetlenség

(1) A tudományos bizottságok tagjait és a társult tagokat személyükben nevezik ki. Hatáskörüket nem ruházhatják át másik bizottsági tagra vagy egy harmadik személyre.

(2) A tudományos bizottságok tagjai és a társult tagok minden külső befolyástól mentesen kötelesek eljárni.

Ennek érdekében nyilatkozatot tesznek arról az elkötelezettségükről, hogy a közérdeknek megfelelően fognak tevékenykedni, továbbá olyan érdeknyilatkozatot tesznek, amely jelzi mindazon érdekek hiányát vagy meglétét, amelyek a függetlenségüket veszélyeztethetik.

Ezeket a nyilatkozatokat írásban kell megtenni, és közzé kell tenni. A tudományos bizottságok tagjainak minden évben kell nyilatkozatot tenniük.

(3) A tudományos bizottságok tagjai, a társult tagok és a munkacsoportokban részt vevő külső szakértők az ülések során bejelentik azokat az érdekeket, amelyek a napirend pontjaival összefüggésben a függetlenségüket veszélyeztethetik.

15. cikk

Átláthatóság

(1) A véleménykéréseket, a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a tudományos bizottságok által elfogadott véleményeket indokolatlan késedelem nélkül és a kereskedelmi adatok szükséges bizalmas kezelésére is figyelemmel közzéteszik.

(2) A kisebbségi véleményeket mindig belefoglalják a tudományos bizottságok véleményébe az érintett tagok vagy társult tagok személyéhez kötve.

(3) Az eljárási szabályzatot a Bizottság internetes honlapján teszik közzé.

(4) A tudományos bizottságok tagjainak nevét közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E neveket a Bizottság internetes honlapján is közzéteszik valamennyi tag rövid életrajzával együtt.

A munkacsoportokban részt vevők nevét azzal a véleménnyel együtt jelölik meg, amelynek kidolgozásában részt vettek.

(5) Az érdeklődésnyilvánítási felhívás közzététele után készített tartaléklistát közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E lista a Bizottság internetes honlapján is elérhető.

16. cikk

Titoktartás

A tudományos bizottságok tagjai, a társult tagok és a külső szakértők nem hoznak nyilvánosságra olyan adatokat, amelyekhez a tudományos bizottságokban vagy a munkacsoportok valamelyikében végzett munkájuk során jutottak, ha az információk bizalmas jellegéről tájékoztatják őket.

17. cikk

A Bizottság tudományos bizottságokkal foglalkozó titkársága

(1) A tudományos bizottságokat és a munkacsoportokat a Bizottság hívja össze.

(2) A Bizottság biztosítja a tudományos bizottságok és a munkacsoportjaik tudományos és igazgatási titkárságát.

(3) A titkárságnak az eljárási szabályzatnak megfelelően a szükséges tudományos és igazgatási segítséget kell nyújtania a tudományos bizottságok megfelelő működésének megkönnyítése érdekében, különösen a kiváló minőség, a függetlenség és az átláthatóság követelményeit illetően.

(4) A titkárság biztosítja a tudományos bizottságok tevékenységének tudományos és technikai koordinálását, és adott esetben tevékenységüknek más közösségi vagy nemzetközi szervek tevékenységével való összehangolását.

18. cikk

A tudományos bizottságok felváltása

Az e határozat 1. cikkének (1) bekezdésével létrehozott tudományos bizottságok a 97/579/EK határozattal létrehozott tudományos bizottságok helyébe lépnek a következő módon:

a) a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága felváltja a kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottságát;

b) az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága felváltja a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottságot;

c) az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága felváltja a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tudományos bizottságát.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 97/404/EK és 97/579/EK határozat hatályát veszti.

Azonban az említett határozatokkal létrehozott három bizottság addig marad hivatalában, amíg az e határozattal létrehozott tudományos bizottságok megkezdik a működésüket.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásokként kell érteni; a hatályon kívül helyezett határozatokkal létrehozott bizottságokra és részlegekre történő hivatkozásokat az e határozattal létrehozott bizottságokra történő hivatkozásokként kell érteni.

I. MELLÉKLET

HATÁSKÖRI TERÜLET

1. Fogyasztási cikkek tudományos bizottsága

A fogyasztási cikkek (fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek) biztonságára vonatkozóan fogalmaz meg véleményeket. Különösen a kozmetikai termékek, valamint azok összetevői - figyelemmel azoknak a fogyasztók egészségére gyakorolt hatására -, a játékok, a textiltermékek, a ruházati termékek, a testápolási cikkek, a háztartási cikkek, mint például a tisztítószerek, illetve a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások, mint például a tetoválás biztonságát és allergén jellegét érintő kérdésekkel foglakozik

2. Egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága

Olyan kémiai, biokémiai és biológiai összetevők toxicitási és ökotoxicitási vizsgálatával kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan fogalmaz meg véleményeket, amelyeknek káros hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre vonatkozóan. Különösen a következőkkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik: új és meglévő kémiai termékek, a veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozások és ezen anyagok forgalmazása, biocidok, hulladékok, környezeti szennyezőanyagok, műanyagok és csatornázáshoz használt egyéb anyagok (például új szerves anyagok), ivóvíz, beltéri és környezeti levegő minősége.

A kemikáliák keverékének való emberi expozícióra, valamint endokrin zavarokat okozó anyagok iránti szenzibilizációra és azok azonosítására vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.

3. Új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága

A következőkre vonatkozóan fogalmaz meg véleményeket: új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok, a fogyasztók biztonságára vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő kockázatok átfogó értékelését megkövetelő általános, összetett és multidiszciplináris kérdések, valamint olyan kapcsolódó kérdések, amelyekkel kockázatértékelést végző más közösségi intézmények nem foglalkoznak.

A tervezett tevékenységi körök például: a kockázati tényezők közötti kölcsönhatáshoz kapcsolódó lehetséges kockázatok, együttes hatások, halmozódó hatások, antimikrobiális rezisztencia, új technológiák, mint például a nanotechnológia, orvostechnikai eszközök, ideértve azokat, amelyek állati és/vagy emberi eredetű anyagokat foglalnak magukban, szöveti sebészet, vérkészítmények, a termékenység csökkenése, az endokrin szervek rákos megbetegedése, fizikai kockázatok, mint például zaj vagy elektromágneses mezők (mobiltelefonok, rádióállomások és elektronikusan ellenőrzött otthoni környezet) és az új kockázatok értékelésének módszerei.

II. MELLÉKLET

JUTTATÁSOK

A tudományos bizottságok tagjai, a társult tagok és a külső szakértők a tudományos bizottságok tevékenységében való részvételükhöz kapcsolódó juttatásokra jogosultak a következő feltételekkel:

Üléseken való részvétel:

- tudományos bizottság, munkacsoport ülésén vagy tudományos bizottság munkája keretében tartott külső értekezleten való részvételért 300 euró egy teljes napi részvételért vagy 150 euró félnapi részvételért.

Előadói feladat ellátásáért olyan kérdéssel kapcsolatban, amelynél a véleménytervezet elkészítése legalább egynapi munkát igényel és a Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával:

- 300 euró.

- Ha teljes mértékben indokolt, és a költségvetési lehetőségek függvényében ez az összeg kivételesen 600 euró is lehet rendkívüli munkateherrel járó kérdések esetében.

Multidiszciplináris jellegű, rendkívül összetett kérdés esetén több előadót is ki lehet jelölni.

( 1 ) HL L 169., 1997.6.27., 85. o. A 2000/443/EK bizottsági határozattal (HL L 179., 2000.7.18., 13. o.) módosított határozat.

( 2 ) HL L 237., 1997.8.28., 18. o. A 2000/443/EK bizottsági határozattal (HL L 179., 2000.7.18., 13. o.) módosított határozat.

( 3 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

( 4 ) COM(2002) 713 végleges, 2002. december 11.: "A szakvélemények Bizottság általi összegyűjtése és használata: alapelvek és iránymutatás. Az ismeretek javítása a jobb politikákért."