AVI 2015.7.55 Az adólevonási jog vizsgálata során az adott tevékenységet tárgyilagosan kell vizsgálni [2007. évi CXXVII. tv. 119. §, 120. §]

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék K.23121/2011/9., Kúria Kfv.35009/2012/6. (*AVI 2015.7.55*)

***********

A felperes 2009. május 20-ai megalakulását követően toll felvásárlással foglalkozott. A beszerzéseket az A.-T. Építőipari Kft. (továbbiakban: A. Kft.) és az A.-L. Kft. (továbbiakban: A. L. Kft.) bonyolította. A kft.-k ügyvezetője által megjelölt őstermelőktől a felperes saját gépjárművével szállította el a bálákban a tollat, még a felvásárlási vagy az azt követő napon a végső felhasználónak. A beszerzésekről az A. Kft. 2008. július 4. és szeptember 28. között 52 db számlát bocsátott ki, melyben 17 381 000 Ft levonható általános forgalmi adót tüntetett fel. 2009. október 1. és 20. között további 5 db számla kibocsátására került sor, melynek áfa-tartalma 2 485 000 Ft volt. A kft. képviseletét az értékesítés időszakában V. I., míg 2009. október 13-tól 2010. február 26-áig, a felszámolás elrendeléséig O. S. látta el.

A felperes az A. L. Kft.-től 2009. október 22. és 27. közötti teljesítésű számlákat fogadott be, melyekben a 2 255 000 Ft előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonásba helyezte. Az A. L. Kft. képviselője szintén V. I. volt 2010. február 12-ig, ezt követően O. S. A számlakibocsátó társaságot az adóhatóság ellenőrizni nem tudta, O. S. jelenlegi ügyvezető többszöri idézés ellenére nem jelent meg. A felszámolás alá került A. Kft. iratanyagai a felszámolónak nem kerültek átadásra.

A fentiek alapján az elsőfokú adóhatóság 2009. III. negyedévre 17 381 000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, ezután 8 690 000 Ft adóbírságot és 1 773 000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. 2009 októberére vonatkozólag pedig 4 740 000 Ft adóhiány, 2 370 000 Ft adóbírság és 428 000 Ft késedelmi pótlék került megállapításra.

A fellebbezés folytán eljárt alperes 2011. március 28. napján kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozatát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 119. § (1) bekezdés, 120. § a) pont, 127. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdés, 16. § (3) bekezdés, 165. § (2) bekezdés, 166. § (1) és (2) bekezdéseire alapozta. Kifejtette, hogy csak alakilag és tartalmilag hiteles bizonylat alapján van helye áfa-levonásnak. Csakis a hiteles számla szerinti gazdasági esemény nyújthat alapot az adólevonási jog gyakorlására. Megítélése szerint a két kft. által kibocsátott számlákon feltüntetett gazdasági események nem bizonyítottak, az azokon feltüntetett gazdasági események az ott feltüntetett felek között és módon nem jöttek létre. A fellebbezési eljárás során benyújtott irat alapján pár őstermelőt telephelyén ellenőrzött és kísérletet tett még néhány őstermelő felkeresésére, melyek alapján változatlanul állította, hogy a felperes és a kft.-k között tollvásárlás nem történt.

A felperes kereseti kérelmében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a tényállás feltárása az alperes részéről nem történt meg, a fellebbezéséhez csatolt lista alapján az őstermelők beazonosíthatók voltak, így a gazdasági esemény igazolására sor kerülhetett volna. Kérte gépjárművezető alkalmazottjának, illetőleg egyéb, a felvásárlást végző kft. ügyvezetőjének meghallgatását és igazságügyi mezőgazdasági szakértő kirendelését.

A perek egyesítését követően a Megyei Bíróság jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott és az alperesi határozatokat az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Kiemelte, hogy a felperes már a fellebbezéséhez és annak kiegészítéséhez is részletes listát csatolt azon személyekről, akiktől a két kft.-n keresztül megvásárolta a számlákon szereplő tollmennyiséget. Az őstermelők beazonosíthatók voltak, hiszen a felperes olyan listát mutatott be, amelyen az érintett termelők lakcíme, telephelye, igazolványszáma és adószáma is rögzítve volt. Ezzel szemben az alperes a listából csak néhányat kiválasztva foganatosított bizonyítási eljárást, azonban nem hívta fel őket 2009. évi irataik csatolására és saját nyilvántartásaival sem vetette össze ezeket. Nézete szerint az alperes nem tett eleget a tényállás feltárási és bizonyítási kötelezettségének. Hiányolta T. I. felperesi alkalmazott meghallgatását a toll átvételére vonatkozóan, illetőleg a menetlevelek összevetését a felperesi bejelentés szerinti adott számlákhoz tartozó őstermelők adataival, valamint további, az őstermelőkhöz kihelyezett lúd és felvásárolt ludak mennyiségének megvizsgálását.