31999R1255[1]

A Tanács 1255/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről

A TANÁCS 1255/1999/EK RENDELETE

(1999. május 17.)

a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 4 ),

tekintettel a Számvevőszék véleményére ( 5 ),

(1)

mivel a mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlődését a közös agrárpolitika kialakításának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezését, amely a terméktől függően különböző formákban valósulhat meg;

(2)

mivel a közös agrárpolitika a Szerződés 33. cikkében kitűzött célok elérésére törekszik; mivel a tejágazatban a piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség méltányos életszínvonalának biztosítása érdekében szükséges az, hogy az intervenciós hivatalok, egy egységes árrendszer alapján, piaci intervenciós intézkedéseket tehessenek, beleértve a vaj és sovány tejpor felvásárlását és ezekre a termékekre magántárolási támogatás nyújtását; mivel azonban az ilyen intézkedéseket egységesíteni kell azért, hogy ne akadályozzák a kérdéses áruk szabad mozgását a Közösségen belül;

(3)

mivel a tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendelettel ( 6 ) bevezetésre került a tej- és tejtermékpiacra vonatkozó kiegészítőilleték-rendszer, amelynek célja a tej- és tejtermékpiac kínálati és keresleti kiegyensúlyozatlanságának és az abból adódó strukturális többleteknek a csökkentése; mivel ez a rendszer 2000. április 1-jétől újabb nyolc, egymást követő 12 hónapos időszakra fog vonatkozni;

(4)

mivel a tej és tejtermékek közösségi fogyasztásának ösztönzése és e termékek nemzetközi piacokon való versenyképességének javítása érdekében csökkenteni kell a piaci támogatások szintjét, különösen az irányárak, valamint a vaj és sovány tejpor intervenciós árának fokozatos csökkentésén keresztül, 2005. július 1-jei kezdettel;

(5)

mivel a vajra vonatkozó intervenciós rendszer alkalmazásának fenn kell tartania a vaj versenyképes helyzetét a piacon és lehetővé kell tennie a lehető leghatékonyabb tárolást; mivel a vaj vonatkozásában betartandó minőségi követelmények meghatározó tényezőt jelentenek e célok elérésében; mivel az intervenciós felvásárlás akkor indokolt, amikor az a piac stabilitásának fenntartásához szükséges, figyelembe véve a vaj piaci árát a tagállamokban, és e felvásárlásnak pályázati eljárás keretében kell megvalósulnia;

(6)

mivel a vaj magántárolási támogatása esetében célszerű annak odaítélését közösségi eredetű tejszínből és tejből előállított vajra korlátozni, és fenntartani a nemzeti minőségi osztályokra történő hivatkozást a jogosultság feltételeként;

(7)

mivel a vajra és friss tejszínre vonatkozó intervención túlmenően egyéb közösségi intervenciós intézkedések szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a tejfehérjék legjobb áron történő értékesítését és támogassák a tej termelői árának meghatározásakor különleges jelentőséggel bíró termékek árait; mivel ezeknek az intézkedéseknek a sovány tejpor felvásárlásában és az e termékre adott magántárolási támogatásban kell megvalósulniuk; mivel azonban a sovány tejpor szokásos intervenciós felvásárlását fel lehet függeszteni, amennyiben az egy bizonyos mennyiséget elér, és fel lehet váltani egy pályázati eljárás keretében történő felvásárlással;

(8)

mivel a közösségi intervenció keretében értékesítő piaci szereplők közötti egyenlőtlenség elkerülése és a közösségi alapok megfelelő kezelése érdekében egy minimumkövetelményt kell meghatározni az intervenciós felvásárlásra kerülő sovány tejpor fehérjetartalmára vonatkozóan; mivel a tartalmat a jelenlegi kereskedelmi szabványok figyelembevételével kell meghatározni és oly módon, hogy az nem szerepelhet az intervencióból való kizárás kritériumaként;

(9)

mivel a tejpiac kiegyensúlyozásához való hozzájárulás, valamint a tej és tejtermékek piaci árainak stabilizálása érdekében rendelkezni kell a tejtermékek értékesítési lehetőségét növelő kiegészítő intézkedésekről; mivel ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk egyrészt a bizonyos sajttípusokra nyújtott magántárolási támogatást és a bizonyos tejtermékek értékesítésére vonatkozó támogatás odaítélését az egyedi felhasználásokra és rendeltetésekre figyelemmel;

(10)

mivel a fiatalok tejfogyasztásának ösztönzése céljából rendelkezni kell arról, hogy a Közösség fedezze az iskolai tanulók számára történő tejjuttatás támogatása során felmerült költségek egy részét;

(11)

mivel a tejágazat csökkentett piactámogatása következményeként a tejtermelők részére jövedelemtámogatási intézkedéseket kell bevezetni; mivel ezeknek az intézkedéseknek tejtámogatási formában kell megvalósulniuk, amelynek szintje a piaci támogatás fokozatos csökkentésével párhuzamosan változik; mivel az egyéni jövedelemtámogatás szintjét az érintett termelők egyéni referenciamennyisége alapján kell számítani; mivel a rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítása, a Közösség többoldalú kötelezettségvállalásainak figyelembevétele és a költségvetés ellenőrzése céljából rendelkezni kell az összesített jövedelemtámogatásoknak a tagállamoknak az e rendelet hatálybalépésekor érvényes teljes referenciamennyiség-szintjén való tartásáról;

(12)

mivel a tejtermelés feltételei és a termelők jövedelmi helyzete jelentősen eltér a Közösség különböző termelési területein; mivel egy, valamennyi termelő számára azonos tejtámogatással járó közösségi szintű rendszer túl merev lenne ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a strukturális és természeti eltérésekre és az abból adódó különböző igényekre; mivel ezért szükséges rendelkezni egy, a kiegészítő közösségi kifizetésekre szolgáló rugalmas keretről, amelyet a tagállamok határoznak meg és hajtanak végre a kötött globális összegeken belül és bizonyos közös kritériumok szerint; mivel a globális összegeket a teljes tej-referenciamennyiségeik alapján kell szétosztani a tagállamok között; mivel a közös kritériumok célja - többek között - annak meggátolása, hogy a kiegészítő kifizetéseknek megkülönböztető hatásuk legyen, és hogy teljes mértékben figyelembe vegyék a Közösség vonatkozó többoldalú kötelezettségvállalásait; mivel különösen fontos az, hogy a tagállamok kötelesek kizárólag objektív kritériumok alapján dönteni szabad belátásuk szerint, teljes mértékben figyelembe véve az egyenlő bánásmód elvét és elkerülni a piac és a verseny torzulásait; mivel szükségszerű rendelkezni a kiegészítő kifizetések lehetséges formáiról; mivel ezek a formák támogatáskiegészítések és területalapú támogatások lehetnek;

(13)

mivel a támogatáskiegészítéseket a rendelkezésre álló támogatási referenciamennyiségre tonnánként járó tejtámogatáson túlmenően kell odaítélni; mivel szükségszerű korlátozni a támogatásmennyiségenként és az évenként odaítélhető támogatások teljes összegét is;

(14)

mivel a kiegészítő területalapú támogatásokat csak azokra az állandó legelőkre vonatkozóan kell odaítélni, amelyeket nem érintenek egyéb közösségi piactámogató intézkedések; mivel a területalapú támogatásokat az állandó legelők regionális bázisterületeinek korlátain belül kell alkalmazni, amelyeket a tagállamoknak kell megállapítaniuk a történelmi referenciaadatok alapján; mivel a hektáronként odaítélhető területalapú támogatás maximális összegének, amely tartalmazza a marha- és borjúhúspiac közös szervezésén belül adott kiegészítő területalapú támogatásokat is, összevethetőnek kell lennie a bizonyos szántóföldi termények termelőinek támogatási rendszerén belül hektáronként fizetett átlagos támogatással;

(15)

mivel a kívánt gazdasági hatás elérése érdekében a közvetlen kifizetéseket bizonyos határidőn belül kell odaítélni;

(16)

mivel amennyiben a közösségi jog alapján tilos a tejelő teheneknél a szarvasmarha-növekedési hormon alkalmazása, a Bizottságnak hasonló szankciókat kell kidolgoznia, mint amelyeket a marha- és borjúhúspiac közös szervezésén belül a bizonyos tiltott anyagoknak a marhahús termelése során történő alkalmazása esetében előír;

(17)

mivel a tej és tejtermékek egységes közösségi piacának létrehozása magában foglalja egy egységes kereskedelmi rendszer bevezetését a Közösség külső határain; mivel egy importvámokat és export-visszatérítéseket tartalmazó kereskedelmi rendszernek, az intervenciós intézkedéseken túlmenően, elvben stabilizálnia kell a Közösség piacát; mivel a kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján elfogadott vállalásokon kell alapulnia;

(18)

mivel a tej és tejtermékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmi volumenének ellenőrzése érdekében rendelkezni kell bizonyos termékek esetében egy import- és exportengedély-rendszerről, amely magában foglalja biztosíték adását annak biztosítására, hogy végrehajtásra kerüljenek azok az ügyletek, amelyekre engedélyt adtak ki;

(19)

mivel bizonyos mezőgazdasági termékek importja által a Közösség piacán okozott káros hatások megelőzése és ellensúlyozása érdekében egy vagy több ilyen termék importját kiegészítő importvám megfizetéséhez kell kötni, ha bizonyos feltételek teljesülnek;

(20)

mivel bizonyos feltételek mellett szükséges a Bizottságot hatáskörrel felruházni annak érdekében, hogy megnyissa és igazgassa a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokban vagy a Tanács más jogi aktusaiban szereplő vámkontingenseket; mivel továbbá a Bizottságnak rendelkeznie kell hasonló hatáskörrel a harmadik országok által megnyitott bizonyos vámkontingenseket illetően;

(21)

mivel a harmadik országokba irányuló exportok után a Közösségen belüli, illetve a világpiaci árak közötti különbség alapján odaítélt és a WTO Mezőgazdasági Megállapodása ( 7 ) alá tartozó visszatérítésre vonatkozó rendelkezéseknek a Közösség tej és tejtermékek nemzetközi kereskedelmében való részvételét kell védelmeznie; mivel ezeknek a visszatérítéseknek mennyiségben és értékben kifejezett korlátok tárgyát kell képezniük;

(22)

mivel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alaphoz kapcsolódó szabályok szerinti kifizetések ellenőrzésén keresztül biztosítani kell az értékben kifejezett korlátok betartását a visszatérítések meghatározásakor; mivel az ellenőrzést meg lehet könnyíteni a visszatérítések kötelező, előzetes rögzítésével, a differenciált visszatérítések esetében biztosítva annak lehetőségét, hogy egy földrajzi területen belül, amelyre egységes visszatérítési ráta vonatkozik, meg lehessen változtatni a meghatározott rendeltetési helyet; mivel a rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítést kell kifizetni, az előre meghatározott rendeltetési helyre vonatkozó összeg keretein belül;

(23)

mivel a mennyiségi korlátok betartásának biztosítása szükségessé teszi egy megbízható és hatékony ellenőrzési rendszer bevezetését; mivel e célból a visszatérítések odaítélését exportengedélyhez kell kötni; mivel a visszatérítéseket a rendelkezésre álló kereteken belül kell odaítélni az egyes érintett termékek egyedi helyzetétől függően; mivel e szabály alóli kivételeket csak a Szerződés II. mellékletében fel nem sorolt feldolgozott termékek esetében szabad engedélyezni, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségi korlátok, valamint élelmiszersegély-műveletek esetében, amelyek mentesek mindenféle korlátozástól; mivel a WTO Mezőgazdasági Megállapodásában említett gazdasági évek során visszatérítés mellett exportált mennyiségek ellenőrzését az egyes gazdasági évekre kiadott exportengedélyek alapján kell végezni;

(24)

mivel a fent ismertetett rendszeren túlmenően és az annak megfelelő működéséhez szükséges mértékig rendelkezni kell az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazásának szabályozásáról, vagy, ha a piaci helyzet azt szükségessé teszi, annak tilalmáról;

(25)

mivel szükségszerű rendelkezni olyan intézkedésekről, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az árak jelentős emelkedése vagy csökkenése a Közösség piacát megzavarja, illetve annak megzavarásával fenyeget;

(26)

mivel a vámrendszer lehetővé teszi a Közösség külső határain valamennyi egyéb védőintézkedés felszámolását; mivel azonban a belső piac és a vámmechanizmus, rendkívüli körülmények esetén, elégtelennek bizonyulhat; mivel ilyen esetekben, hogy ne maradjon a Közösség piaca védtelenül az ebből eredő zavarok ellen, a Közösségnek valamennyi szükséges intézkedést késedelem nélkül meg kell tudni tennie; mivel ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a vonatkozó WTO-megállapodásokból származó kötelezettségekkel;

(27)

mivel a szabad mozgás azon korlátozásai, amelyek az állati betegségek terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések alkalmazásából fakadnak, nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán; mivel szükséges rendelkezni rendkívüli piactámogatási intézkedések bevezetésének a lehetőségéről az ilyen helyzetek orvoslása érdekében;

(28)

mivel az egységes piac kialakítását veszélyeztetné bizonyos támogatások odaítélése; mivel ezért a tej- és tejtermékpiac közös szervezése során alkalmazni kell a Szerződésnek azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé teszik a tagállamok által nyújtott támogatások értékelését, valamint a közös piaccal összeférhetetleneknek a betiltását;

(29)

mivel szükségszerű, hogy, ahogy a tej és tejtermékek közös piaca fejlődik, a tagállamok és a Bizottság ellássák egymást az e rendelet alkalmazásához szükséges információkkal;

(30)

mivel a javasolt intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében rendelkezni kell egy eljárásról a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés kialakítására az irányítóbizottságon belül;

(31)

mivel az e rendelet alkalmazásából származó kötelezettségek következtében a tagállamoknál felmerült költségeket a Közösségnek kell finanszíroznia a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet szerint ( 8 );

(32)

mivel ugyanakkor a tej- és tejtermékpiac közös szervezése megfelelően figyelembe veszi a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célkitűzéseket;

(33)

mivel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 804/68/EGK tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott tej- és tejtermékpiac közös szervezését számos alkalommal módosították; mivel számuk, összetettségük és a több Hivatalos Lapban való elszórtságuk miatt ezeket a szövegeket nehéz használni és ezáltal hiányzik az az egyértelműség, amelynek valamennyi jogszabályra jellemzőnek kell lennie; mivel ilyen körülmények között ezeket a szövegeket egy új rendeletben kell egyesíteni, és az előbb említett 804/68/EGK rendelet hatályát veszti; mivel a 986/68/EGK ( 10 ), a 987/68/EGK ( 11 ), az 508/71/EGK ( 12 ), az 1422/78/EGK ( 13 ), az 1723/81/EGK ( 14 ), a 2990/82/EGK ( 15 ), az 1842/83/EGK ( 16 ), a 865/84/EGK ( 17 ) és a 777/87/EGK ( 18 ) tanácsi rendelet lényeges szabályai beépültek e rendeletbe és ezért azok hatályukat vesztik;

(34)

mivel a 804/68/EGK rendelet rendelkezéseinek az e rendelet intézkedéseire való változtatása olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik; mivel annak érdekében, hogy foglalkozzanak ezzel a lehetőséggel, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy elfogadja a szükséges átmeneti intézkedéseket; mivel a Bizottságot fel kell hatalmazni adott gyakorlati problémák megoldására is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tej- és tejtermékpiac közös szervezése a következő termékekre terjed ki;

I. CÍM

BELSŐ PIAC

I. FEJEZET

Árak

2. cikk

Az 1. cikkben felsorolt valamennyi termék esetében a tejgazdasági év július 1-jén kezdődik és a következő év június 30-ig tart.

4. cikk

(1) A közösségi intervenciós árak 100 kg-onként, euróban kifejezve a következők:

a) vaj esetében:

- 2000. július 1-jétől 2004. június 30-ig: 328,20

- 2004. július 1-jétől 2005. június 30-ig: 305,23

- 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig: 282,44

- 2006. július 1-jétől 2007. június 30-ig: 259,52

- 2007. július 1-jétől: 246,39

b) sovány tejpor esetében:

- 2000. július 1-jétől 2004. június 30-ig: 205,52

- 2004. július 1-jétől 2005. június 30-ig: 195,24

- 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig: 184,97

- 2006. július 1-jétől: 174,69.

(2) A Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint megváltoztathatja az intervenciós árakat.

5. cikk

Az árrendszer kialakítása a kiegészítőilleték-rendszer végrehajtásának sérelme nélkül történt.

II. FEJEZET

Intervenciós rendszer

6. cikk

(1) Amennyiben a vaj piaci ára valamely tagállamban vagy tagállamokban egy reprezentatív időszak során az intervenciós ár 92 %-ánál alacsonyabb, az intervenciós hivatalok az érintett tagállam(ok)ban a (2) bekezdésben jelzett módon bármely év március 1. és augusztus 31. közötti időszakban felvásárolják a vajat az intervenciós ár 90 %-án, a későbbiekben meghatározandó előírások alapján.

Amennyiben a fenti időszakok során az intervencióra kínált mennyiségek meghaladják 2004-ben a 70 000 tonnát, 2005-ben a 60 000 tonnát, 2006-ban az 50 000 tonnát, 2007-ben a 40 000 tonnát és 2008-ban a 30 000 tonnát, és így tovább, a Bizottság felfüggesztheti az intervenciós felvásárlást.

Ilyen esetekben az intervenciós hivatalok folyamatos pályázati eljárás keretében felvásárlást végezhetnek a későbbiekben meghatározandó előírások alapján.

Amennyiben a vaj piaci árai a szóban forgó tagállam(ok)ban egy reprezentatív időszak során elérik vagy meghaladják az intervenciós ár 92 %-át, a Bizottság felfüggeszti a felvásárlást.

(2) Az (1) bekezdés alapján az intervenciós hivatalok csak a közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből, a Közösség területén levő jóváhagyott vállalkozás által előállított vajat vásárolhatják fel, és amely

a) megfelel a következő követelményeknek:

- minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék,

- kora a felvásárlás idején nem haladja meg a későbbiekben rögzítendő maximumot,

- megfelel a minimális mennyiséget és csomagolást illetően a későbbiekben meghatározandó feltételeknek;

b) megfelel bizonyos követelményeknek, amelyeket különösen a következőkkel kapcsolatban kell meghatározni:

- tartósítás; az intervenciós hivatalok kiegészítő követelményeket határozhatnak meg,

- szabadzsírsav-tartalom,

- peroxidtartalom,

- mikrobiológiai szabvány,

- érzékszervi jellemzők (külső, állomány, íz és szag).

A későbbiekben meghatározandó nemzeti minőségi osztályokat fel lehet tüntetni az olyan vaj csomagolásán, amely megfelel a nemzeti minőségi előírásoknak.

Az intervenciós hivatal, a későbbiekben meghatározandó feltételek szerint, a szállítási költségeket átalányáron fedezi, ha a vajat egy olyan hűtőházba szállították, amely egy, a későbbiekben meghatározandó távolságnál messzebb van, mint a vaj tárolási helye.

(3) Magántárolási támogatás adható a következőkre:

- tejszín,

- sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék,

- sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék és maximális sótartalma 2 tömegszázalék.

A vajat a későbbiekben meghatározandó nemzeti minőségi osztályok szerint osztályozzák és ennek megfelelően jelölik.

A támogatást a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változása szerint rögzítik. Amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon, a támogatás növelhető.

A magántárolási támogatás feltétele egy tárolási szerződésnek a későbbiekben meghatározandó rendelkezések szerinti megkötése annak a tagállamnak az intervenciós hivatalával, amelynek területén a támogatásra jogosult tejszínt vagy vajat tárolják.

Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság határozhat arról, hogy a magántárolási szerződések hatálya alá tartozó tejszín vagy vaj egy részét vagy egészét újraértékesíti.

(4) Az intervenciós hivatalok által felvásárolt vajat olyan, a későbbiekben meghatározandó minimumáron és feltételek mellett kell értékesíteni, hogy ezáltal elkerüljék a piaci egyensúly megzavarását, illetve hogy a vásárlók számára az egyenlő bánásmódot és az eladásra kerülő vajhoz az egyenlő hozzáférést biztosítsák. Amennyiben az eladásra felajánlott vajat exportra szánják, külön feltételeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a terméket ne térítsék el a rendeltetési helyétől, és számításba vegyék az ilyen eladásokra jellemző követelményeket.

Az intervenciós raktárban tárolt vaj esetében, amelyet rendes feltételek mellett nem lehet egy tejgazdasági év során értékesíteni, egyedi intézkedéseket lehet hozni. Amennyiben azt az említett intézkedések indokolják, egyedi intézkedéseket kell hozni az olyan termékek értékesítési lehetőségeinek fenntartása céljából is, amelyek a (3) bekezdésben említett támogatásban részesültek.

(5) Az intervenciós intézkedéseket a következő módon alkalmazzák:

- fenntartják a vaj piaci versenyképességét,

- megóvják, a lehető legnagyobb mértékben, a vaj eredeti minőségét,

- biztosítják a lehető legésszerűbb tárolást.

(6) E cikk alkalmazásában:

- "tej": a Közösségben termelt tehéntej,

- "tejszín": a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

(1) Az egyes tagállamok által kijelölt intervenciós hivatalok, a későbbiekben meghatározandó feltételek alapján, intervenciós áron vásárolják fel azt a kiváló minőségű, porlasztásos eljárással, a Közösség területén levő jóváhagyott vállalkozásban közvetlenül és kizárólag fölözött tejből előállított tejport, amelyet a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak alatt felajánlanak számukra és amely:

- eléri a zsírmentes szárazanyagban a legalább 35,6 tömegszázalék fehérjetartalmat,

- megfelel a meghatározott tartósításra vonatkozó követelményeknek,

- megfelel a legkisebb mennyiségre és a csomagolásra vonatkozóan meghatározott feltételeknek.

Az intervenciós hivatalok azonban felvásárolják az olyan sovány tejport is, amelynek fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag legalább 31,4 tömegszázaléka és kevesebb, mint annak 35,6 tömegszázaléka, feltéve hogy az első albekezdésben meghatározott egyéb követelmények teljesülnek. Ebben az esetben a felvásárlási ár egyenlő az intervenciós ár annyiszor 1,75 %-kal csökkentett összegével, ahány százalékponttal a fehérjetartalom 35,6 %-nál kevesebb.

Az intervenciós ár a sovány tejpor gyártásakor érvényes ár, és az intervenciós hivatal által kijelölt tárolóba beszállított sovány tejporra vonatkozik. A szállítási költségeket, meghatározandó feltételek mellett, az intervenciós hivatal átalányáron fedezi, ha a sovány tejport olyan raktárba szállították be, amely egy, a későbbiekben meghatározandó távolságnál messzebb van, mint a sovány tejpor tárolási helye.

A sovány tejport csak a későbbiekben meghatározandó feltételeknek megfelelő tárolókban lehet tárolni.

(2) A Bizottság felfüggesztheti a sovány tejpor (1) bekezdésnek megfelelő felvásárlását, amint az intervencióra felajánlott mennyiség a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak során az egyes években meghaladja a 109 000 tonnát.

Ilyen esetben az intervenciós hivatalok általi felvásárlást egy folyamatos nyílt pályázati eljárás keretében lehet végezni a későbbiekben meghatározandó előírások alapján.

(3) Magántárolási támogatás adható a kiváló minőségű, a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban közvetlenül és kizárólag fölözött tejből készült sovány tejporra, különösen ha a piacon az árak változása és a termékek készletei súlyos egyensúlyi zavarra utalnak, amely elkerülhető vagy csökkenthető lenne szezonális tárolással. A támogatásra való jogosultsághoz a sovány tejpornak meg kell felelnie a meghatározandó feltételeknek.

A támogatást a tárolási költségek, valamint a sovány tejpor árának valószínű változása szerint rögzítik.

A magántárolási támogatás feltétele egy tárolási szerződésnek a későbbiekben meghatározandó rendelkezések szerinti megkötése annak a tagállamnak az intervenciós hivatalával, amelynek a területén a támogatásra jogosult sovány tejport tárolják. Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság határozhat arról, hogy a magántárolási szerződések hatálya alá tartozó sovány tejpor egy részét vagy egészét újraértékesíti.

(4) Az intervenciós hivatalok által felvásárolt sovány tejport olyan, a későbbiekben meghatározandó minimumáron és feltételek mellett kell értékesíteni, hogy elkerüljék a piaci egyensúly megzavarását, illetve hogy a vásárlók számára az egyenlő bánásmódot és az eladásra kerülő sovány tejporhoz az egyenlő hozzáférést biztosítsák.

Amennyiben az eladásra felajánlott sovány tejport exportra szánják, külön feltételeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a terméket ne térítsék el a rendeltetési helyétől és számításba vegyék az ilyen eladásokra jellemző követelményeket.

Az intervenciós raktárban tárolt sovány tejpor esetében, amelyet rendes feltételek mellett nem lehet egy tejgazdasági év során értékesíteni, egyedi intézkedéseket lehet hozni.

(5) E cikk alkalmazásában a "fölözött tej" a közvetlenül és kizárólag a Közösségben termelt tehéntejből nyert fölözött tej.

8. cikk

(1) A későbbiekben meghatározandó feltételek mellett, magántárolási támogatás adható a következőkre:

a) a legalább kilenc hónapos korú Grana Padano sajt;

b) a legalább 15 hónapos korú Parmigiano Reggiano sajt;

c) a legalább három hónapos korú Provolone sajt;

amennyiben ezek a sajtok megfelelnek bizonyos szabványoknak.

(2) A magántárolási támogatás összegét a tárolási költségek és a piaci árak valószínű változásának figyelembevételével rögzítik.

(3) Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedéseket az azon tagállam által kijelölt intervenciós hivatal hajtja végre, amelyben az említett sajtokat előállították és jogosultak az eredetmegjelölésre.

A magántárolási támogatás odaítélésének feltétele egy tárolási szerződés megkötése az intervenciós hivatallal. A szerződést a későbbiekben meghatározandó feltételek szerinti kötik meg.

Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság határozhat arról, hogy az intervenciós hivatal fogja a tárolt sajt egy részét vagy egészét újraértékesíteni.

9. cikk

(1) Magántárolási támogatás adható tartós sajtokra, valamint a juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtokra, ha e sajtok esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac súlyos kiegyensúlyozatlanságát jelzi, amely felszámolható vagy csökkenthető szezonális tárolással.

(2) A támogatás összegét a tárolási költségekre és a támogatásban részesülő sajtok, illetve a piacra kerülő egyéb sajtok közötti egyensúly fenntartására tekintettel rögzítik.

(3) Amennyiben a közösségi piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság határozhat arról, hogy a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó sajtok egy részét vagy egészét újraértékesíti.

(4) Ha a tárolási szerződés megszűnésekor a raktáron levő sajtok piaci árszintje magasabb, mint amely a szerződés aláírásakor jellemző volt, határozatot lehet hozni a támogatás összegének megfelelő módosításáról.

10. cikk

A 42. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadják el a következőket:

a) e fejezet alkalmazásának részletes szabályai és különösen a vaj piaci árának kialakítására vonatkozó szabályok;

b) az e fejezetben említett magántárolási támogatás összegei;

c) azok a határozatok és intézkedések, amelyeket a Bizottság e fejezet értelmében hozhat.

III. FEJEZET

Értékesítési intézkedések

11. cikk

(1) Támogatást kell nyújtani a takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra, ha ezek a termékek megfelelnek bizonyos szabványoknak.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport fölözött tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2) A támogatások összegét a következő tényezők figyelembevételével rögzítik:

- a sovány tejpor intervenciós ára,

- a kínálati helyzet alakulása a sovány tej és sovány tejpor tekintetében, valamint azok takarmányként történő felhasználásának alakulása,

- a borjúárak alakulása,

- a versengő fehérjék piaci árainak változása a sovány tejporéval összehasonlítva.

12. cikk

(1) A (2) bekezdés szerint meghatározott feltételek mellett támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné, illetve kazeinátokká feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok megfelelnek bizonyos szabványoknak.

(2 A támogatás változhat aszerint, hogy a fölözött tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozták-e fel, valamint e termékek minősége szerint.

A támogatást a következő tényezők figyelembevételével rögzítik:

- a sovány tejpor intervenciós ára vagy a porlasztásos eljárással készült, első osztályú sovány tejpor piaci ára, ha az meghaladja az intervenciós árat,

- a kazein és a kazeinátok piaci árai a közösségi és a világpiacon.

13. cikk

(1) Amennyiben tejterméktöbbletek halmozódnak fel, vagy ilyen felhalmozódás valószínű, a Bizottság határozhat a tejszín, vaj és vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzésének támogatásáról:

a) nonprofit intézmények és szervezetek részére;

b) a tagállamok fegyveres erői és más hasonló státusú egységei részére;

c) cukrászati termékek és jégkrémek gyártói részére;

d) egyéb, a későbbiekben meghatározandó élelmiszerek előállítói részére;

e) a koncentrált vaj közvetlen fogyasztására.

14. cikk

(1) Közösségi támogatás adható az oktatási intézmények tanulóinak a 0401, 0403, 0404 90 és 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, bizonyos feldolgozott tejtermékekkel történő ellátásához.

(2) A tagállamok a közösségi támogatáson felül nemzeti támogatást adhatnak az oktatási intézményekben tanuló gyerekek (1) bekezdésben meghatározott termékekkel való ellátására. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett adóból vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.

(3) Teljes tej esetében a közösségi támogatás

- 23,24 EUR/100 kg a 2004. június 30-ig terjedő időszakra,

- 21,69 EUR/100 kg a 2004. július 1-jétől 2005. június 30-ig terjedő időszakra,

- 20,16 EUR/100 kg a 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakra,

- 18,61 EUR/100 kg a 2006. július 1-jétől 2007. június 30-ig terjedő időszakra,

- 18,15 EUR/100 kg 2007. július 1-jétől.

Más tejtermékek esetében a támogatás összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tej mennyiségig lehet nyújtani.

15. cikk

A 42. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadják el a következőket:

a) e fejezet alkalmazásának részletes szabályai, és különösen azok a feltételek, amelyek alapján az e fejezetben foglalt támogatások odaítélhetők;

b) az e fejezetben említett támogatások összegei;

c) a 13. cikk d) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésében említett termékek listái;

d) azok az egyéb határozatok és intézkedések, amelyeket a Bizottság e fejezet értelmében hozhat.

II. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

26. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt bármely termék Közösségbe irányuló importját importengedély bemutatásához kötik. Bármely ilyen termék exportja a Közösségből exportengedély bemutatásához köthető.

(2) Az engedélyeket a tagállamok bármely kérelmező számára kiadhatják, tekintet nélkül a közösségbeli telephelyére és a 29., 30. és 31. cikk alkalmazására hozott intézkedések sérelme nélkül.

Az import- és exportengedélyek a Közösség egész területén érvényesek. Az ilyen engedélyeket biztosíték adása ellenében lehet kiadni, amely biztosítja, hogy a termékeket az engedély érvényességi idején belül importálják vagy exportálják; a vis maior esetei kivételével, a biztosíték egészben vagy részben elvész, ha az importot vagy az exportot az adott időszakon belül nem valósítják meg, illetve csak részlegesen valósítják meg.

(3) A Bizottság a 42. cikkben megállapított eljárás szerint a következőket fogadja el:

a) az exportengedély-köteles termékek jegyzéke;

b) az engedélyek érvényességi ideje; és

c) e cikk alkalmazásának egyéb részletes szabályai.

27. cikk

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a Közös Vámtarifában szereplő vámtételeket alkalmazzák az 1. cikkben felsorolt termékekre.

28. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt bizonyos termékek importja következtében a Közösség piacán esetleg jelentkező kedvezőtlen hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében egy vagy több ilyen terméknek a 27. cikkben említett vámtétel melletti importját kiegészítő importvám fizetéséhez kötik, ha a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának keretében a Szerződés 300. cikke szerint kötött Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikkében meghatározott feltételek teljesültek, kivéve ha az import vélhetően nem zavarja a közösségi piacot, vagy ha a hatások aránytalanok lennének a kitűzött célhoz képest.

(2) A küszöbárak, amelyek alatt kiegészítő vámtételt lehet kivetni, a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezet felé megküldött árak.

A küszöbmennyiségeket, amelyek túllépésekor kiegészítő importvámot vetnek ki, különösen az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen hatások felmerülésének vagy valószínű felmerülésének évét megelőző három év során a Közösségbe bevitt import alapján határozzák meg.

(3) A kiegészítő importvám kivetésének figyelembevételekor az importárakat az érintett szállítmány CIF-importára alapján határozzák meg.

A CIF-importárakat e célból ellenőrzik a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal összevetve.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a Bizottság a 42. cikkben megállapított eljárás szerint fogadja el. Ezek a részletes szabályok meghatározzák a következőket, különösen:

a) azok a termékek, amelyekre a Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikkének feltételei alapján kiegészítő importvámot kell alkalmazni;

b) az (1) bekezdésnek a Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikke szerinti alkalmazásához szükséges egyéb kritériumok.

29. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékekre vonatkozó, a Szerződés 300. cikkével összhangban elfogadott egyezményekből vagy a Tanács által elfogadott bármely más jogi aktusból következő vámkontingenseket a 42. cikkben megállapított eljárás keretében elfogadott részletes szabályok szerint kell megnyitni és igazgatni.

(2) A kontingensek igazgatása a következő módszerek egyikének, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával történhet:

- a kérelmek beadásának időrendi sorrendjén alapuló módszer ("elsőként érkezett, elsőként kiszolgált" elv alkalmazásával),

- a kérelmek beadásakor igényelt mennyiségekkel arányos elosztás módszere (az "egyidejű vizsgálat" módszer alkalmazásával),

- a hagyományos kereskedelmi gyakorlat figyelembevételén alapuló módszer (a "hagyományos importőrök/új érkezők" módszer alkalmazásával).

Egyéb megfelelő módszereket el lehet fogadni.

El kell kerülni az érintett szereplők közötti mindenféle megkülönböztetést.

(3) Az igazgatás elfogadott módszere, amennyiben szükséges, fektessen megfelelő súlyt a kínálati igényekre a közösségi piacon, valamint a piaci egyensúly megóvására vonatkozó szükségletre, ugyanakkor, lehetőség szerint, építsen azokra a módszerekre, amelyeket a múltban már esetleg alkalmaztak az (1) bekezdésben említett kontingensekkel megegyező kontingensekre, az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásai keretében kötött megállapodásokból eredő jogok sérelme nélkül.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályoknak rendelkezniük kell az éves kontingensek megnyitásáról - amennyiben szükséges, azoknak az év során történt megfelelő ütemezése alapján -, meg kell határozniuk az alkalmazandó igazgatási módszereket és, amennyiben szükséges, tartalmazniuk kell rendelkezéseket:

a) amelyek biztosítják a termék jellegét, származását és eredetét;

b) az a) pontban említett biztonsági intézkedések igazolására használt dokumentum elismeréséről; és

c) azokról a feltételekről, amelyek alapján az importengedélyeket kiadják, valamint azok érvényességi idejéről.

30. cikk

(1) Amennyiben egy, a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodás rendelkezik az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó, egy harmadik ország által megnyitott vámkontingens teljes vagy részleges igazgatásáról, az alkalmazandó igazgatási módszert és az arra a módszerre vonatkozó részletes szabályokat a 42. cikkben megállapított eljárás szerint kell elfogadni.

(2) A kontingensek igazgatása a következő módszerek egyikének, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával történhet:

- a kérelmek beadási sorrendje ("elsőként érkezett, elsőként kiszolgált" alapon),

- a kérelmek beadásakor igényelt mennyiségekkel arányos elosztás ("egyidejű vizsgálat" módszere),

- a hagyományos kereskedelmi gyakorlat figyelembevételén alapuló módszer ("hagyományos importőrök/új érkezők" módszere).

Más megfelelő módszereket el lehet fogadni, különösen olyanokat, amelyek biztosítják az érintett kontingensen belül rendelkezésre álló lehetőségek teljes kihasználását.

El kell kerülni az érintett szereplők közötti mindenféle megkülönböztetést.

31. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek további feldolgozás nélküli vagy az 1. cikk a), b), c), d), e) és g) pontjában felsorolt termékeknek a II. mellékletben felsorolt termékek formájában történő exportjának lehetővé tételéhez szükséges mértékig az e termékek világkereskedelmi ára alapján, valamint a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból adódó korlátokon belül, export-visszatérítéssel lehet fedezni az említett árak és a közösségi árak közötti különbséget.

Az 1. cikkben felsorolt termékeknek, amelyek a II. mellékletben felsorolt termékek formájában jelennek meg, az export-visszatérítése nem lehet magasabb az olyan export-visszatérítéseknél, amelyeket a további feldolgozás nélkül exportált, ilyen termékekre nyújtanak.

(2) A visszatérítéssel exportálható mennyiségek elosztására elfogadott módszernek olyannak kell lennie, amely:

a) a legjobban megfelel a termék jellegének és a kérdéses piaci helyzetnek, lehetővé téve a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb kihasználását, a közösségi export hatékonyságának és struktúrájának figyelembevételével, elkerülve azonban a nagy és kis piaci szereplők közötti megkülönböztetés kialakítását;

b) adminisztrációs szempontból legkevésbé megterhelő a piaci szereplők számára, figyelembe véve az adminisztrációs követelményeket;

c) megelőzi az érintett piaci szereplők közötti mindenféle megkülönböztetést.

(3) A visszatérítéseknek az egész Közösségben azonosnak kell lenniük.

Rendeltetési hely szerint eltérhetnek, amennyiben a világpiaci helyzet vagy bizonyos piacok egyedi követelményei ezt szükségessé teszik.

A visszatérítéseket a Bizottság a 42. cikkben megállapított eljárás szerint rögzíti.

A visszatérítések rögzíthetőek:

a) rendszeres időközönként;

b) pályázati eljárás alapján olyan termékeknél, amelyeknél ezt az eljárást a múltban lehetővé tették.

A pályázati úton történő rögzítés kivételével, azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre export-visszatérítést adnak, valamint az ilyen visszatérítés összegét legalább négyhetente egyszer rögzíteni kell. A visszatérítés összege azonban maradhat ugyanazon a szinten négy hétnél tovább is, illetve - amennyiben szükséges - a közbeeső időszakban is megváltoztathatja a Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére. Az 1. cikkben felsorolt és az e rendelet II. mellékletében felsorolt termékek formájában exportált termékeknél azonban a visszatérítés a 3448/93/EK tanácsi rendelet ( 19 ) 16. cikkében említett eljárásnak megfelelően meghatározott, másik ütemezés szerint rögzíthető.

(4) Az 1. cikkben szereplő és további feldolgozás nélkül exportált termékek visszatérítéseinek meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a fennálló helyzet és a jövőbeni változások, tekintettel:

- a tej és tejtermékek áraira és hozzáférhetőségükre a közösségi piacon,

- a tej és tejtermékek világpiaci áraira;

b) a legkedvezőbb értékesítési költségek és szállítási költségek a közösségi piacokról a közösségi kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre, a rendeltetési országokba való továbbítás költségeivel együtt; a kereslet a közösségi piacon;

c) a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének céljai, amelyek egyensúlyi helyzetet és természetes fejlődést hivatottak biztosítani az árak és a kereskedelem vonatkozásában e piacokon;

d) a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő korlátok;

e) a zavarok elkerülésének fontossága a közösségi piacon;

f) a javasolt exportok gazdasági vonzata.

Figyelembe kell venni különösen a közösségi mezőgazdasági alaptermékeknek a feldolgozott termékként harmadik országokba irányuló exportfelhasználása és az azokból az országokból belső feldolgozásra beengedett termékek felhasználása közötti egyensúly kialakításának az igényét is.

(5) Az 1. cikkben említett és feldolgozatlan formában exportált termékekre:

a) az (1) bekezdésben említett közösségi árakat azoknak az uralkodó áraknak a figyelembevételével kell meghatározni, amelyek az export tekintetében a legkedvezőbbnek bizonyulnak;

b) az (1) bekezdésben említett világpiaci árakat különösen a következők figyelembevételével kell meghatározni:

- a harmadik országok piaci árai,

- a legkedvezőbb árak a rendeltetési hely szerinti harmadik országokban a harmadik országok importjai esetében,

- az exportáló harmadik országokban feljegyzett termelői árak, figyelembe véve, ahol szükséges, az ilyen országok által nyújtott támogatásokat,

- a határparitásos kínálati árak.

(6) Az (1) bekezdésben említett és feldolgozatlan formában exportált termékekre visszatérítést csak kérelem alapján és a vonatkozó exportengedély bemutatása mellett kell nyújtani.

(7) Az 1. cikkben felsorolt és feldolgozatlan formában exportált termékek exportjára az engedélykérelem beadása napján alkalmazandó visszatérítés érvényes, differenciált visszatérítés esetén pedig olyan visszatérítés, mint amelyet ugyanazon a napon kell alkalmazni:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre, vagy amennyiben szükséges;

b) a tényleges rendeltetési helyre, ha az eltér az engedélyen szereplő rendeltetési helytől. Ebben az esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen szereplő rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

Az e bekezdésben lehetővé tett rugalmassággal való visszaélés megelőzésére megfelelő intézkedések tehetőek.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazható az 1. cikkben szereplő és az e rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált termékekre a 3448/93/EK tanácsi rendelet 16. cikkében megállapított eljárás szerint.

(9) A (6) és (7) bekezdéstől el lehet tekinteni az 1. cikkben felsorolt olyan termékek esetében, amelyekre élelmiszersegély-műveletek keretében fizetnek visszatérítést a 42. cikkben megállapított eljárás szerint.

(10) A visszatérítést a következők bizonyítását követően lehet kifizetni:

- a termékek közösségi eredetűek,

- a termékeket a Közösségből exportálták, és

- a differenciált visszatérítések esetében a termék elérte az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet, vagy egy másik olyan rendeltetési helyet, amelyre visszatérítést rögzítettek, a 7. cikk b) pontjának sérelme nélkül. Kivételeket lehet tenni e szabály alól a 42. cikkben megállapított eljárás szerint, feltéve hogy meghatározták azokat a feltételeket, amelyek egyenértékű biztosítékot nyújtanak.

(11) A (10) bekezdés első francia bekezdésének sérelme nélkül, a 42. cikkben megállapított eljárással összhangban biztosított eltérő rendelkezés hiányában, nem adható exporttámogatás a harmadik országokból származó és harmadik országokba újraexportált termékekre.

(12) Az 1. cikkben szereplő és az e rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált termékek tekintetében a (10) és (11) bekezdést csak a következő KN-kód alá tartozó, magas tejterméktartalmú árukra kell alkalmazni:

- 0405 20 30 (60 és 75 % közötti zsírtartalmú kenhető készítmények),

- 1806 90 60-tól 1806 90 90-ig (kakaót tartalmazó bizonyos termékek),

- 1901 (lisztből készült bizonyos élelmiszer-készítmények stb.),

- 2106 90 98 (máshol nem említett bizonyos élelmiszer-készítmények).

(13) A Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból adódó mennyiségi korlátok betartását az ott meghatározott referencia-időszakra kiadott és a vonatkozó termékekre alkalmazandó exportengedélyek alapján biztosítják. A Mezőgazdasági Megállapodás szerinti kötelezettségek betartására vonatkozóan a referencia-időszak vége nem lehet hatással az exportengedélyek érvényességére.

(14) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az elosztatlan vagy felhasználatlan exportálható mennyiségek újraelosztására vonatkozó intézkedéseket, valamint a II. melléklet valamennyi módosítását, a 42. cikkben megállapított eljárás szerint a Bizottságnak kell elfogadnia. A (8), (10), (11) és (12) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait azonban az 1. cikkben szereplő és az e rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált termékek esetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet 16. cikkében megállapított eljárás szerint kell elfogadni.

32. cikk

(1) A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének megfelelő működéshez szükséges mértékig, a Tanács, minősített többséggel eljárva, a Bizottság javaslata alapján, különleges esetekben megtilthatja egészben vagy részben az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazását az 1. cikkben szereplő termékek vonatkozásában, amelyek az abban a cikkben felsorolt termékek vagy az e rendelet II. mellékletében felsorolt áruk előállítását célozzák.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet rendkívüli sürgősséggel áll elő, és a Közösség piacán zavar keletkezik, vagy az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések miatt vélhetően zavar merülhet fel, a Bizottság, az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok kérése vagy saját kezdeményezése alapján határoz a szükséges intézkedésekről; a Tanácsot és a tagállamokat értesíti az ilyen intézkedésekről, amelyek nem lehetnek érvényben hat hónapnál tovább és azonnal alkalmazandóak. Ha a Bizottsághoz egy tagállamtól kérés érkezik be, akkor arról a kérés beérkezését követő egy héten belül határozatot hoz.

(3) A Bizottság által hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított egy héten belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács, minősített többséggel eljárva, megerősítheti, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a Bizottság határozatát.

Ha a Tanács három hónapon belül nem határoz, akkor a Bizottság határozatát hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

33. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának egyedi szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolásakor; az e rendelet alkalmazásából eredő vámtarifa-nómenklatúrát beépítik a közös vámtarifába.

(2) Ha e rendelet vagy az ennek alapján elfogadott rendelkezések másképp nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

- a vámmal azonos hatású, bármiféle díj kivetése,

- bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azonos hatású intézkedés alkalmazása.

34. cikk

(1) Amennyiben az 1. cikkben felsorolt, egy vagy több termék határparitásos kínálati árai jelentősen meghaladják a közösségi árak szintjét, és ha ez a helyzet valószínűleg folytatódik és ezáltal megzavarja a közösségi piacot vagy annak megzavarásával fenyeget, az (5) bekezdésben meghatározott intézkedések hozhatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentős túllépés akkor áll fenn, amikor a határparitásos kínálati ár meghaladja a kérdéses termékre meghatározott, 15 %-kal növelt intervenciós árat vagy, olyan termékek tekintetében, amelyekre nincs intervenciós ár meghatározva, az intervenciós árból származtatott árat, amelyet a 42. cikkben megállapított eljárás szerint határoznak meg a kérdéses termék jellegének és összetételének figyelembevételével.

(3) Az a helyzet, amikor a határparitásos kínálati ár jelentősen meghaladja az árak szintjét, valószínűleg folytatódni fog, amennyiben a kereslet és kínálat közötti egyensúly nem áll fenn és ez a kiegyensúlyozatlanság várhatóan folytatódni fog a termelés és a piaci árak előre látható változásai alapján.

(4) A Közösség piacát az e cikkben említett helyzet akkor zavarja vagy fenyegeti zavarral, ha a nemzetközi kereskedelemben az árak magas szintje:

- akadályozza a tejtermékek Közösségbe irányuló importját, vagy

- a tejtermékek Közösségből való kiáramlását idézi elő,

úgy, hogy a tejellátás biztonsága a továbbiakban nem biztosított vagy azzal fenyeget, hogy a továbbiakban nem lesz biztosítva a Közösségben.

(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülnek, az importvámok teljes vagy részleges felfüggesztéséről és/vagy exportadó kivetéséről lehet határozni a 42. cikkben megállapított eljárás szerint. E cikk alkalmazásának részletes szabályait, amennyiben szükséges, a Bizottság ugyanazon eljárás szerint fogadja el.

35. cikk

(1) Amennyiben a behozatal vagy a kivitel következtében az 1. cikkben felsorolt termékek közül egynek vagy többnek a közösségi piacát a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok elérését vélhetően veszélyeztető súlyos zavarok érik vagy ilyen zavarok fenyegetik, megfelelő intézkedéseket lehet alkalmazni a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben mindaddig, amíg az ilyen zavar vagy fenyegetettség meg nem szűnik.

A Tanács, minősített többséggel eljárva, a Bizottság javaslata alapján általános szabályokat fogad el e bekezdés alkalmazására, és meghatározza azokat az eseteket, amelyekben és azokat a korlátokat, amelyeken belül a tagállamok védőintézkedéseket hozhatnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet előáll, a Bizottság bármely tagállam kérése vagy saját kezdeményezése alapján határozatot hoz a szükséges intézkedésekről; a tagállamokat értesíti az ilyen intézkedésekről, amelyeket haladéktalanul alkalmazni kell. Ha a Bizottsághoz egy tagállamtól kérés érkezik, akkor arról a kérés beérkezését követő három munkanapon belül határoznia kell.

(3) Bármely tagállam a Bizottság által meghatározott intézkedéseket a Tanács elé terjesztheti, az adott intézkedésről a tagállam értesítésének napjától számított három munkanapon belül. A Tanács haladéktalanul összeül. A Tanács, minősített többséggel eljárva, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a kérdéses intézkedést, a Tanács elé történt beterjesztés napját követő egy hónapon belül.

(4) Ezt a cikket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdése szerint kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekre való tekintettel kell alkalmazni.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

36. cikk

(1) Az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő, a szabad áruforgalmat érintő korlátozásokra tekintettel a 42. cikkben foglalt eljárás szerint rendkívüli piactámogatási intézkedéseket lehet hozni az ilyen korlátozások által érintett piacok támogatására. Ezek az intézkedések az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére születnek. Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették azokat az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedéseket, amelyekkel gyorsan véget vethetnek az állatjárványoknak, és csak abban a mértékben és arra az időtartamra, ami feltétlenül szükséges az érintett piac támogatásához.

(2) A Közösség részt vesz az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó, (1) bekezdésben foglalt rendkívüli intézkedések finanszírozásában a tagállamok által vállalt kiadások 50 %-áig, a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében pedig a kiadások 60 %-áig.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által vállalt kiadásokhoz, ez nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

(4) A szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik a tagállamoknak az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulására.

37. cikk

Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke vonatkozik az 1. cikkben felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére.

38. cikk

(1) A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel, tilos olyan támogatásokat nyújtani, amelyek összegét az 1. cikkben felsorolt termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) Az 1. cikkben felsorolt termékek árai közötti kiegyenlítést lehetővé tevő nemzeti intézkedések alkalmazása szintén tilos.

39. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok az értékesített tej mennyisége vagy a tejjel egyenértékű termék mennyisége vonatkozásában promóciós illetéket vethetnek ki tejtermelőikre a közösségi fogyasztás ösztönzése, a tej- és tejtermékpiac bővítése és a minőségjavítást szolgáló intézkedések finanszírozása érdekében.

40. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat. Az ilyen információk közlésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat a Bizottság a 42. cikkben megállapított eljárás szerint fogadja el.

41. cikk

Létrehozzák a Tej és Tejtermékpiaci Irányítóbizottságot (a továbbiakban: a "bizottság"), amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság egyik képviselője.

42. cikk

(1) A Bizottságot a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 20 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

43. cikk

A bizottság, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérése alapján, foglalkozhat az elnök által előterjesztett bármely más kérdéssel is.

44. cikk

Ezt a rendeletet egyidejűleg a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célok megfelelő figyelembevételével kell alkalmazni.

45. cikk

Az 1258/2000/EK rendelet és az annak végrehajtására elfogadott rendelkezések vonatkoznak az 1. cikkben felsorolt termékekre.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

(1) A 804/68/EGK, a 986/68/EGK, a 987/68/EGK, az 508/71/EGK, az 1422/78/EGK, az 1723/81/EGK, a 2990/82/EGK, az 1842/83/EGK, a 865/84/EGK és a 777/87/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A 804/68/EGK rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni és a III. mellékletben található korrelációs táblázat szerint kell értelmezni.

47. cikk

A Bizottság a 42. cikkben megállapított eljárás szerint elfogadja a következőket:

- a 804/68/EGK rendeletben előírt intézkedésekről az e rendeletben előírtakra való átállás megkönnyítéséhez szükséges intézkedések,

- az egyes gyakorlati problémák megoldásához szükséges intézkedések. Ilyen intézkedések - ha az kellőképpen indokolt - eltérhetnek e rendelet bizonyos részeitől.

48. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KIFIZETÉSEK: A 17. CIKKBEN EMLÍTETT KERETÖSSZEGEK

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 170., 1998.6.4., 38. o.

( 2 ) 1999. május 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL C 407., 1998.12.28., 203. o.

( 4 ) HL C 93., 1999.4.6., 1. o.

( 5 ) HL C 401., 1998.12.22., 3. o.

( 6 ) HL L 405., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1256/1999/EK rendelettel (HL L 160., 1999.6.26., 73. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

( 8 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 9 ) HL L 148., 1968.6.27., 13. o. A legutóbb az 1587/96/EK rendelettel (HL L 206., 1996.8.16., 21. o.) módosított rendelet.

( 10 ) HL L 169., 1968.7.18., 4. o. A legutóbb az 1802/95/EK rendelettel (HL L 174., 1995.7.26., 31. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 169., 1968.7.18., 6. o. A legutóbb az 1435/90/EGK rendelettel (HL L 138., 1990.5.31., 8. o.) módosított rendelet.

( 12 ) HL L 58., 1971.3.11., 1. o.

( 13 ) HL L 171., 1978.6.28., 14. o.

( 14 ) HL L 172., 1981.6.30., 14. o. A legutóbb a 863/84/EGK rendelettel (HL L 90., 1984.4.1., 23. o.) módosított rendelet.

( 15 ) HL L 314., 1982.11.10., 26. o. A legutóbb a 2442/96/EK rendelettel (HL L 333., 1996.12.21., 1. o.) módosított rendelet.

( 16 ) HL L 183., 1983.7.7., 1. o. A legutóbb az 1958/97/EK rendelettel (HL L 277., 1997.10.10., 1. o.) módosított rendelet.

( 17 ) HL L 90., 1984.4.1., 25. o.

( 18 ) HL L 78., 1987.3.20., 10. o. A legutóbb az 1634/91/EGK rendelettel (HL L 150., 1991.6.15., 26. o.) módosított rendelet.

( 19 ) HL L 318., 1993.12.20., 31. o.

( 20 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.