EH 2003.868 I. Az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a közöttük fennálló jogviszonyban kell levonni. Az érvénytelenség az adós fizetési kötelezettségét nem befolyásolja [Ptk. 328. § (3) és (4) bek., 329. § (1) bek.].

II. Ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [Pp. 156. § (1) bek.].

Az iratokból megállapítható tényállás szerint a bíróság az 1997. április 18-án kelt ítéletében a jelen per felperesét az I. r. alperes javára 100 000 000 Ft kölcsön és járulékai megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban a jelen per I. r. alperese a követelését az 1998. április 28-án kelt engedményezési szerződéssel a II. r. alperesre engedményezte. A Legfelsőbb Bíróság az 1999. május 7-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerősen megítélt összeg és járulékai végrehajtása iránt a bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján végrehajtási eljárás indult, amelynek során Cs. F. önálló bírósági végrehajtó az adós különböző ingatlanait lefoglalta és kitűzte azok árverését.

Az adós - a jelen per felperese - 2001. szeptember 12-én pert indított a jelen per alperesei ellen az általuk 1998. április 28-án kötött engedményezési szerződés semmisségének megállapítása iránt. Arra hivatkozott, hogy a szerződés egyrészt jogszabályba ütközik, másrészt színlelt szerződés. Egyben kérte, hogy a szerződés semmisségének megállapítása iránt előterjesztett kereset elbírálásáig az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet végrehajtását a Pp. 156. §-ának (1) bekezdésében írt ideiglenes intézkedéssel függessze fel. Arra hivatkozott, hogy az ügyészség csődbűntett alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el és amennyiben a hivatkozott jogerős ítélet időközben végrehajtásra kerül, a felperes vagyona eltűnik. Ha az E. Rt. I. r. alperes ellen indult büntetőeljárás jogerősen azzal végződik, hogy a bíróság megállapítja, miszerint a perbehozott engedményezési szerződés megkötése csődbüntettet eredményez a felperes elárverezett vagyona már nem szerezhető vissza. Hivatkozott még arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága mint az I. r. alperes hitelezője maga is intézkedett arra vonatkozóan, hogy "a végrehajtási eljárásban visszafordíthatatlan folyamatokra ne kerüljön sor."

A jelen per alperesei az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság végzésében a felperesnek a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. Kimondta, hogy a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéssel más, jogerősen befejezett ügyben folyó végrehajtás felfüggesztésére a bíróságnak nincs törvényes lehetősége.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben annak "hatályon kívül helyezését" és ideiglenes intézkedéssel a nyomozás befejezéséig kérte a végrehajtás felfüggesztését. Fellebbezésének indokolásában megismételte, hogy amennyiben az I. r. alperes ellen a nyomozás során megállapításra kerül, hogy a perbehozott engedményezési szerződés megkötésével csődbűntettet követett el és vádemelésre kerül sor, úgy "visszafordíthatatlan helyzet alakul ki felperes elárverezett ingó és ingatlan vagyonával szemben." A fellebbezésének elbírálását tárgyalás tatása mellett kérte.

Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés nem alapos.

A Pp. 156. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy e jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli esetben nem állnak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének az említett jogszabályhelyben írt feltételei. A jogerős ítélet végrehajtását az engedményes G. E. R. a per II. r. felperese kérte. A kérelmét az E. Rt.-vel 1998. április 28-án kötött engedményezési szerződésre, valamint a Legfelsőbb Bíróság ítéletére alapította, tekintve, hogy a másodfokú eljárásban a végrehajtást kérő - mint a hitelező jogutóda - II. r. felperesként vett részt. A korábbi per kötelezettje a jelen perben az engedményezési szerződés semmisségének megállapítása iránt indított keresetet. A Ptk. 328. §-ának (1) bekezdésében írt engedményezés a követelés jogosultja mint engedményező és az engedményes szerződéses megállapodása a követelés átruházásáról. A szerződéssel a Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése értelmében a kötelemben alanyváltozás következett be, a felperes és az I. r. alperes közötti jogviszonyban, a II. r. alperes az I. r. alperes helyébe lépett. A Ptk. 328. §-ának (3) bekezdése annak érdekében rendelkezik a kötelezett értesítésének szükségességéről, hogy tisztában legyen a jogosult személyével. A perbeli esetben az értesítés az engedményezőtől származott, ezért a Ptk. 328. §-ának (4) bekezdése szerint a kötelezett az új jogosultnak köteles teljesíteni. Amennyiben a bíróság utóbb perben az engedményezési szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a megállapítás az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a közöttük fennálló jogviszonyban kell levonni. A megállapítás viszont semmi módon nem befolyásolja a felperes fizetési kötelezettségét. Addig, amíg a bíróság nem állapította meg a szerződés érvénytelenségét a Ptk. 328. §-ának (4) bekezdése szerint a II. r. alperes javára kell teljesítenie; az általa a II. r. alperesnek kifizetett összeget újból kifizetni akkor sem köteles, ha utóbb az engedményezési szerződés érvénytelennek bizonyul. Mindezek alapján megállapítható, hogy az azonnali jogvédelmet nyújtó ideiglenes intézkedés elrendelését sem közvetlenül fenyegető kár elhárításának, sem a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartásának, sem pedig a kérelmező külön méltánylást érdemlő jogvédelmének szükségessége nem indokolja.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 32.037/2002. sz.)