A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40033/2007/12. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Farkas Mária, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.033/2007/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Batiz József Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe ) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. október 27. napján kelt 11.G.40.170/2006/9. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részeit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt hatállyal megállapítja, hogy az alperes üzletszabályzatának 16.1.6. pontjának alábbi kikötése is tisztességtelen és ezért érvénytelen:

"Sérült, vagy eredeti rendeltetésszerű használatra nem, vagy korlátozottan alkalmas gépjármű ..., vagy amennyiben a gépjármű bármely tartozéka, kelléke, dokumentuma hiányos, vagy hiányzik, illetve bármely okból csökkent forgalmi értékű gépjármű ...", mert ennek meghatározására az alperes egyoldalúan jogosult; egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes költségmentességére tekintettel le nem rótt 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az államnak, az adóhatóság felhívására, a fennmaradó 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az alperes a másodfokú eljárásban felmerült költségét maga viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a főtevékenységként gépjármű vásárlások pénzügyi finanszírozásával foglalkozó alperesi társaság 2004. szeptember 1. napjától alkalmazott üzletszabályzatának 16.1.5. pontja rendelkezik az alperest megillető vételi jog gyakorlásáról, amit eszerint abban az esetben jogosult gyakorolni, ha a szerződés bármely okból felmondásra kerül. Azt a szerződés felmondásával egyidejűleg, az ügyfélhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja, az ügyfél pedig elismeri, hogy az adásvételt ennek alapján megtörténtnek tekinti. Az alperes vételi jogának gyakorlásával az ügyfél tulajdonjoga a gépjárműre megszűnik, és az ügyfél köteles a gépjárművet annak minden okmányával és tartozékával együtt az alperes által meghatározott helyen és időben az alperesnek, vagy az általa megjelölt személynek átadni. Az ügyfél ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy az alperes vételi jogának gyakorlása során az ügyfél adatait harmadik személynek kiadja. Amennyiben az ügyfél átadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, köteles tűrni, hogy az alperes a gépjárművet birtokba vegye. Elfogadja, hogy az alperes - amennyiben a gépjárművet nem tudja birtokba venni - kezdeményezheti az illetékes hatóságoknál a gépjármű forgalomból történő kitiltását, illetve a gépjármű átírását. Az ügyfél a szerződés aláírásával felhatalmazza a vevőt a gépjármű birtokba vételére, illetve forgalomból történő kitiltására.

A 16.1.6. pont a vételárra vonatkozik. Eszerint az alperes vételi jogának gyakorlása esetén a vételár a következő számítás eredményeként kerül meghatározásra: V=EU+X, ahol V: opciós vételár, az EU: a vételi jog gyakorlása időpontjában érvényes E. árlistában a gépjárműre megadott aktuális vételár (tehergépjármű esetén a nettó ár) 85 %-a. A helyi keresetségi mutató, a műszaki állapot korrekció, illetve az utólag beépített extrák nem minősülnek értéknövelő tényezőnek. Sérült vagy eredeti rendeltetés szerinti használatra nem, vagy korlátozottan alkalmas gépjármű esetén, vagy amennyiben a gépjármű bármely tartozéka, kelléke, dokumentuma hiányos vagy hiányzik, illetve bármely okból csökkent forgalmi értékű gépjármű esetén a vételár megegyezik az alperes által megbízott igazságügyi gépjármű szakértő által megállapított forgalmi értékkel. X: (EA-EU) ha az EA - EU > 0 , egyéb esetben X=0. EA: gépjármű az alperes általi továbbértékesítéskor elért nettó eladási ára.

A felperes a Fővárosi Bírósághoz 2006. február 2. napján benyújtott keresetében - melyet az alperes részére a bíróság 2006. február 28-án kézbesített - annak megállapítását kérte, hogy az üzletszabályzatnak, mint általános szerződési feltételnek 16.1.3. pontja a Ptk. 375. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 374. § (2) bekezdésébe; a 16.1.5. pontja a Ptk. 255. § (1) bekezdésébe; a 16.1.6. pontja pedig a Ptk. 375. § (1) bekezdésébe ütközik, és ezért a Ptk. 209. § (3) bekezdése alapján ezen általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötések, melyek érvénytelenek. E feltételek érvénytelenségét az alperessel szerződő minden félre kiterjedően kérte megállapítani. Kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel ítéletében a felperest mint az igény érvényesítőjét arra, hogy a kikötések érvénytelenségének megállapítását a jogsértő alperes költségére egy országos napilapban, vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Keresetében arra hivatkozott, hogy az üzletszabályzat hivatkozott rendelkezéseiben kikötött vételi jog, az opciós vételár konkrét megjelölésének hiányában mint opciós szerződés semmis. Álláspontja szerint a 16.1.6. pontban rögzítettek a vételár konkrét meghatározására nem alkalmasak. A felek akarata ténylegesen a Ptk. 251. §-ában szabályozott jelzálogjog alapításának felelt meg, azaz, hogy az adós tulajdonában lévő gépkocsi az adós tartozásának fedezetéül szolgáljon. Ezért az opciós szerződés színlelt, a leplezett jelzálogjogot alapító szerződés pedig a Ptk. 255. § (2) bekezdésébe ütközik, ezért semmis.

A felperes keresetindítási jogát a Ptké. II. 5. § a) pontjára alapította.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az üzletszabályzatát általános szerződési feltételként alkalmazza, azonban álláspontja szerint az tisztességtelen kikötéseket nem tartalmaz. Abban a felek akarata egyértelműen vételi jog alapítására irányul, melynek biztosítéki célú alkalmazását a jogszabály nem tiltja. Nem sérti a Ptk. hivatkozott rendelkezéseit a 16.1.6. pontban meghatározott opciós vételár, mert azt nem kizárólag konkrét számszerű módon lehet meghatározni. A használt gépjármű vételárának kiszámításához a feleknek figyelembe venniük a hitelszerződés megszűnéséig, a vételi jog gyakorlásáig eltelt időtartamra vonatkozó amortizáció mértékét is. Ezt fix összegben előre meghatározni nem lehet, ezért szükséges az, hogy a felek az E. árlistában az adott típusú gépjárműre meghatározott aktuális vételárat vegyék alapul az opciós vételár kialakításakor.

Az elsőfokú bíróság a 2006. október 27. napján kelt 11.G.40.170/2006/9. számú ítéletében az alperesi üzletszabályzat 16.1.3. pontja vonatkozásában megállapította, hogy az tisztességtelen és ezért érvénytelen. Megállapította, hogy az érvénytelenség nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket 2006. február 28. napjáig már teljesítettek. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet rendelkezését az alperes költségére egy országos napilapban vagy más szokásos módon egy alkalommal nyilvánosságra hozza. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 10.500,- Ft illetéket az államnak az illetékhivatal felhívásában írt módon és számlára. Megállapította, hogy a fennmaradó 10.500,- Ft illetéket az állam viseli. Kimondta, hogy a perrel felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik.