ÍH 2010.71 AZ ÉRVÉNYTELENNEK MINŐSÍTETT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL KIKÜSZÖBÖLHETŐSÉGÉRŐL

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40147/2008/15., Győri Ítélőtábla Pf.20167/2009/6. (*ÍH 2010.71*)

***********

A közérdekű kereset indítására feljogosított személy vagy szervezet által az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a szerződési feltételek érvényessé nyilvánítására nincsen mód [Ptk. 209/A-209/B. §, 234-239. §, 1978. évi 2. tvr. 5. §].

A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az I., III. és IV. r. alperesek által alkalmazott - és a II. r. alperes által alkalmazásra ajánlott - gépjármű adásvételi szerződések 1.3.2. pontjának második mondatában meghatározott azon általános szerződési feltétel, mely szerint "ezen határidők lejárta után a vevőnek jogában áll - az eladó által kitűzött póthatáridő eredménytelen eltelte után - a szerződéstől jogkövetkezmény nélkül elállni", annak tisztességtelensége miatt érvénytelen.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60. naptól kezdődően az érvénytelen általános szerződési feltételt az alábbi tartalommal érvényessé nyilvánította: "ezen határidők lejárta után a vevőnek jogában áll a szerződéstől jogkövetkezmény nélkül elállni."

A bíróság eltiltotta az I., III. és IV. r. alpereseket az érvénytelen általános szerződési feltétel alkalmazásától, míg a II. r. alperest annak alkalmazásra ajánlásától. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak 21 000 Ft illetéket, az I., III. és IV. r. alperesek perköltségviselésre kötelezését mellőzte, kimondta, hogy az alperesek felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Határozata indokolásában megállapította, hogy az I., III. és IV. r. alperesek a S. márkájú gépjárművek értékesítése során a II. r. alperes által számukra kötelezően előírt általános szerződési feltételeket használnak. Az általános szerződési feltételeket tartalmazó adásvételi szerződések 1.2.3. pontja szerint "a szállítási határidő a jelen szerződés aláírásától számított … hét". Ezen túlmenően a szerződés 1.3.2. pontja szerint "Az eladó a széria kivitelű gépjárműnél 4 héttel, a többletfelszereltséggel megrendelt gépjármű esetén legfeljebb 8 héttel lépheti túl a rögzített szállítási határidőt. Ezen határidők lejárta után a vevőnek jogában áll - az eladó által kitűzött póthatáridő eredménytelen eltelte után - a szerződéstől jogkövetkezmény nélkül elállni."

A bíróság az utóbbi - a felperes által támadott - szerződéses feltétel tekintetében úgy foglalt állást, hogy az csupán egyféle módon értelmezhető. E szerint a felek által megállapított egyedi szállítási határidőt az eladó 4, vagy 8 héttel túllépheti, ezután pedig további póthatáridőt szabhat, amely bármilyen hosszú lehet és csupán annak eltelte után állhat el a vevő a szerződéstől.

Az elsőfokú bíróság a Ptk. 298. § a) pontjában, valamint a Ptk. 300. § (1) és (2) bekezdésében írtak értékelésével úgy foglalt állást, hogy a felperes által támadott szerződéses feltétel az eladó számára egy második póthatáridő tűzését teszi lehetővé, ennek lehetősége és annak bármilyen időtartamban való meghatározhatósága indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosít, ellentétes a Ptk. szabályozásával és sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. Emiatt a bíróság megállapította a feltétel érvénytelenségét és eltiltotta az alpereseket annak alkalmazásától, illetve alkalmazásra ajánlásától. A közzétételre kötelezés iránti keresetet azonban a bíróság megalapozatlannak minősítette.

A bíróság a felperes jogi álláspontját elvetve úgy foglalt állást, hogy a rendelkezés eltérő tartalommal való érvényessé nyilvánítására a Ptk. 237. § (2) bekezdése jelen perben is lehetőséget biztosít, ez mindegyik peres fél érdeke, hisz az érvényessé nyilvánítás hiányában a II. r. alperes bármilyen újabb tartalmú rendelkezést beültethetne az érvénytelen kikötés helyébe, ekként viszont köti a bíróság által meghatározott tartalom. Az érvénytelenség oka megszüntethető és ezáltal a tisztességes tartalmú kikötés alperesi alkalmazása megvalósul. A bíróság ezért az általános szerződési feltétel érintett részét olyan tartalommal határozta meg, amely szerint az eladót megilleti ugyan a 4, illetve 8 hetes határidő-túllépés, ennek eltelte után viszont a vevő számára már nem korlátozott a késedelem miatti elállás lehetősége.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte. Megítélése szerint a bíróságnak a jelen perben nem volt jogszabályi lehetősége az érvénytelen általános szerződési feltétel megváltoztatott tartalommal, azaz az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével való érvényessé nyilvánítására. A jelen perben a felperes az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. § a) pontjában meghatározott jogkörében járt el és a perben a Ptk. 209/B. § (1) bekezdése alapján kérheti a tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását, a szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást, továbbá közlemény közzétételét.