A Kúria Pfv.20660/2015/6. számú precedensképes határozata ingó kiadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 533. §, 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Tbtvr.) 1. §, 10. §] Bírók: Kiss Gábor, Lukácsi Beáta, Orosz Árpád
A határozat elvi tartalma:
A takarékbetét-szerződéshez kapcsolódó kedvezményezetti jelölés okirati formát kíván meg, de minősített alakszerű követelményt vele szemben a jogszabályok nem támasztanak. Kedvezményezett jelölése esetén a betét feletti rendelkezési jog százalékos arányának mellőzése csak úgy értelmezhető, hogy a kedvezményezetti jelölés a betét teljes összegére vonatkozik. A takarékbetétes a betétet bármikor megszüntetheti, és okirati formában a kedvezményezetti jelölésre vonatkozó megbízását módosíthatja vagy megszüntetheti. A pénzintézetnek szóló megbízás visszavonása nélkül az örökösök a betét összegének részükre történő kifizetését a pénzintézettől nem követelhetik. 1959. IV. Tv. 533. § (1), 1989. 2. Tvr. 1. § (1), 1989. 2. Tvr. 10. § (1), 1989. 2. Tvr. 10. § (2)
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.I.20.660/2015/6.szám
A Kúria a Dr. Mozsolits Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Mozsolits Beáta ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek - a Sárvári Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Sárvári Nóra ügyvéd által képviselt alperes ellen ingó kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 4.P.21.378/2013. számon megindított majd a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.524/2014/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 13. számon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.524/2014/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.
A le nem rótt 2.071.100 (Kétmillió-hetvenegyezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
W. Z.-né született R. M. mint számlatulajdonos és W. Z. mint társtulajdonos 2007. május 11. napján lakossági bankszámla szolgáltatási szerződést kötött az alperessel. Szerződésükben rögzítették, hogy a számlatulajdonos és a társtulajdonos tulajdoni hányada egyenlő.
A szerződéskötéskor mindkét számlatulajdonos halál esetére szóló kedvezményezetti nyilatkozatot tett. A közös nyilatkozat tartalma szerint W. Z.-né a ... számú lakossági bankszámla forintban nyilvántartott követelésének "%-át" "B. G. (születési név: B. G., anyja születési neve: B. K., születési hely/idő: 1949. október 5., állampolgárság: magyar, azonosító okmány típusa/száma: NIC NIC, állandó lakcím:)" megjelölésű személynek, míg W. Z. követelése "%-át" "B. G. (születési név: G., anyja születési neve: B. K., születési hely/idő: 1949. október 5., állampolgárság: magyar, azonosító okmány típusa/száma: ..., állandó lakcím: ..)" megjelölésű személynek rendelte kiadni. Az okiraton a W. Z.-néra vonatkozó kedvezményezetti kijelölés mellett kézzel írva "B. G. J.-né" szöveg is olvasható.
A bankszámlára 2007. május 30-án 34.126.166 forint átutalás érkezett, amelyből 14.100.000 forintot néhány napon belül az ügyfél rendelkezése szerint kifizettek, az ezt meghaladó részt pedig 10.000.000 forintos részletekben, néhány hónapos futamidővel W. Z.-né rendelkezése alapján betétként lekötötték. A lekötött összegeket az alperes a lekötés ideje alatt a bankszámla számától az utolsó nyolc karakterben eltérő számú számlán tartotta nyilván.
2010. május 26-án 10.000.000 forintot kötöttek le a másik számú számlán, 2010. november 26-án további 10.000.000 forintot helyeztek el egy harmadik számlára.
W. Z.-né 2011. február 3-án elhunyt.
A felperesek szülei, K. P. P. és K. P. P.-né született Cs. K. B. (a továbbiakban: a felperesek jogelődei) 2011. február 17. napján öröklési szerződést kötöttek W. Z.-vel mint örökhagyóval. Az örökhagyó kijelentette, hogy a felperesek jogelődeit az általuk teljesítendő tartás és gondozás ellenében a perbeli társasházi lakás 1/2 tulajdoni hányada, valamint a benne lévő valamennyi ingóság "(az örökhagyó teljes vagyona)" örökösévé teszi. A szerződésben az örökhagyó azt is rögzítette, hogy elhunyt házastársa után egyedüli örökösként várományosa a banknál vezetett első és harmadik bankszámlákon található lekötött és szabad pénzösszegeknek is. A szerződés szerint az öröklési szerződés tárgyát képezik ezek a vagyonelemek is, azaz az örökhagyó a jelenleg még az elhunyt felesége nevén szereplő vagyont is az örökösökre hagyta azzal, hogy ez utóbbi rendelkezések hatályba lépésének feltétele a hagyatéki eljárás jogerős befejezése.
W. Z.-né hagyatékát a közjegyző a 2011. július 4. napján kelt végzésével törvényes öröklés jogcímén házastársának, W. Z.-nak adta át. A hagyaték a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányada és az alperesnél az örökhagyó nevén nyilvántartott ... számú ügyfélszámla egyenlege volt, amely ekkor 3 forintot tett ki. A közjegyző végzése indokolásában rögzítette, hogy a hagyatéki eljárásban adott pénzintézeti válasz szerint az alperes által vezetett és a hagyatéki leltárba felvett számlát az örökhagyó halála előtt megszüntették, míg a lekötött betétre vonatkozóan az örökhagyó elhalálozás esetére szóló rendelkezést tett.
Az örökhagyó halálakor a az elsőként említett számlán 177 forint szabad felhasználású pénz volt, és ehhez kapcsolódott az ismétlődő lekötéssel elhelyezett összesen 20.000.000 forint a fent megjelöltek szerint.
W. Z. M. (a továbbiakban: örökhagyó) 2011. július 4. napján elhunyt. Hagyatékát a közjegyző a 2011. november 28. napján meghozott végzésével végintézkedésen alapuló öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban a felperesek jogelődeinek adta át. A végzésben hagyatéki vagyonként a fent megjelölt ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát és 149.880 forint nyugellátást jelölt meg. A közjegyző a hagyatékból kihagyta az öröklési szerződésben megjelölt bankszámlákat, mivel a pénzintézet úgy tájékoztatta, hogy az örökhagyó halálának időpontjában nem tartott olyan számlát nyilván, amely a hagyaték tárgyát képezné.
B. G. J. és B. G. J.-né a hagyatéki eljárásban bejelentették, hogy az örökhagyóval és feleségével halál esetére szóló rendelkezést kötöttek, ami alapján 20.000.000 forint illeti meg őket.
Az alperes az örökhagyó halálakor az általa megnyitott bankszámlához kapcsolódó számlákon 20.000.000 forint betétet tartott nyilván. A betéteket november 29-én felmondták, a bankszámlát megszüntették, és ezzel egy időben az alperes 20.711.232 forintot fizetett ki B. G. részére.
B. G.-t a felperesek jogelődei felszólították ennek az összegnek megfizetésére, de felszólításuk nem járt eredménnyel.
A felperesek jogutódlásukat követően végleges keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a részükre 15 napon belül egymás közt egyenlő arányban 20.711.232 forint tőkét és ennek 2011. november 29-től a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát.
Álláspontjuk szerint a W. házaspárnak az alperessel kötött bankszámla-szerződéshez kapcsolódó, 2007. május 11-én kelt kedvezményezetti jelölése helyes értelmezése szerint mindkét számlatulajdonos B. G.-t 0%-ban jelölte kedvezményezettként. A számlán kezelt pénzösszeg az örökhagyó és felesége házastársi közös vagyonát képezte, arról az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30.§ (1) bekezdése alapján a vagyonközösség fennállása alatt csak a házastársak közös egyetértésével lehetett rendelkezni. Az örökhagyónak a 2011. február 17-i öröklési szerződésbe foglalt jognyilatkozata pedig fölülírta minden korábbi jognyilatkozatát, így az általuk egyébként érvénytelennek tartott kedvezményezetti jelölést is.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!