A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21465/2011/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 5. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.465/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen elárt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Hajdu Krisztina ügyvéd (címe) által képviselt Magyar Villamos Művek Zrt. (1035 Budapest, Szentendrei út 207-209.) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. május 5. napján meghozott, 19.P.20.833/2011/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az MVM Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. között 2009. november 18. napján létrejött rulírozó hitelszerződés, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapítási szerződés, az ingóságokat terhelő keretbiztosítási jelzálogjog alapítási szerződés, illetve ezek módosításainak kiadására.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását.

Elsősorban arra hivatkozott, hogy az eljáró Fővárosi Bíróságnak nincs hatásköre a kereset elbírálására. Az alperes gazdasági társaság és nem közigazgatási szerv, ezért az Avtv. azon hatásköri szabálya, ami a hatáskör fennállását az egész országra kiterjedő hatáskörű szerv esetére állapítja meg, vele szemben nem értelmezhető. A felperes által, közérdekű adat kiadása iránti indított perre a helyi bíróság illetékes.

Vitatta, hogy olyan szervezet lenne, amely közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatokat kezel. Előadta, hogy közfeladatként villamos energia ellátási tevékenységet, illetve villamos energia piaci tevékenységet (termelés, értékesítés, hálózatüzemeltetés) nem végez. A 2008. január 1. napjától hatályba lépő jogszabályi változások eredményeként közfeladatként jelentkező villamos energia ellátásról nem lehet beszélni. Előadta, hogy tevékenysége tekintetében állami vagyonról való gazdálkodás, illetőleg ilyennel való rendelkezés nem jöhet szóba. Esetében állami vagyonnak kizárólag az államnak az alperesi társaságban fennálló 75 % +1 szavazatot biztosító részvénycsomagja minősül, ami felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rendelkezik. Az állami vagyonnal való gazdálkodásnak kizárólag a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír kezelése és az abból eredő részvényesi jogosítványok gyakorlása tekinthető, amit az MNV Zrt. gyakorol. Mint önálló jogalanynak, vagyona és annak elemei nem minősülhetnek állami vagyonnak, mivel az azzal való gazdálkodás a polgári jog szabályai szerint nem az államot jogosítja, hanem az alperest. Az állam az alperes vagyonára és az abba tartozó dolgokra, társasági részesedésre, immateriális vagyoni értékekkel rendelkező jogosultságokra kizárólag mint részvényes, közgyűlési szavazás útján gyakorolhat befolyást. Az államnak tehát semmilyen közvetlen jogosultsága nincsen az alperes vagyonába tartozó vagyoni elemeken. Előadta továbbá, hogy az államháztartás egyik alrendszerével sem áll pénzügyi kapcsolatban, így közpénzek felhasználásában sem érintett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a 2009. november 18-án közjegyzői okiratban foglalt, az MVM Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. között létrejött rulírozó hitelszerződést, ingatlant terhelő keresetbiztosítéki jelzálogjog alapítási szerződést, az ingóságokat terhelő keretbiztosítási (helyesen: keretbiztosítéki) jelzálogjog alapítási szerződést, illetve mindezek tekintetében az esetleg létrejött szerződésmódosításokat.

A le nem rótt 27.000 forint kereseti illetékről úgy határozott, hogy azt a per tárgyi illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 61. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bekezdését, 81. § (1), (2), (3), (4) bekezdéseit, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. § (1) bekezdését, 2. § 4. pontját, 2. § 5. pontját, 19. § (1), (2), (3) bekezdéseit, a 20. § (1), (2), (4), (6) bekezdéseit, a 21. § (1), (2), (3), (5), (7) bekezdéseit, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontját, 4. § (1), (2) bekezdéseit, 5. § (1), (2) bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (5) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 163. § (1), (2), (3) bekezdéseit, a 164. § (1) bekezdését, a 206. § (1) bekezdését.

Az elsőfokú bíróság az alperes hatásköri kifogását nem találta elfogadhatónak. Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat egyértelműen állást foglalt az olyan, alperes által felvetett kérdésben, amikor közérdekű adat kiadása iránti perben nem államigazgatási szerv szerepelt alperesként. Rámutatott, hogy az alperessel szemben is indult hasonló típusú per, melyben a hatásköri problémát sem a Fővárosi Ítélőtábla, sem a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt. Ezen túlmenően nincs arra adat, hogy az alperes kizárólag fővárosi hatáskörrel működne, az elnevezése is az országos működésére és tevékenységi körére utal. Mindezek alapján az alperesi hatásköri kifogást megalapozatlannak találta és azt elutasította.

Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében sem osztotta az alperes által kifejtett álláspontot. Álláspontja szerint, az állami vagyonról szóló törvény 4. §-a szerint, az alperes esetében egyértelműen üzleti vagyonról van szó. Jogszabály az alperes gazdálkodásával kapcsolatos adatokat törvény erejénél fogva közérdekből nyilvános adatnak minősíti. Nincs jelentősége annak, hogy az alperes közfeladatot lát-e el vagy sem, mert jogszabály alapján minősülnek adatai közérdekből nyilvánosnak. A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó, vagy azzal rendelkező szerv, vagy személy az Avtv. szempontjából közfeladatot ellátó szervnek, illetve személynek minősül. Maga az állami vagyonról szóló törvény az a jogszabály, amely az alperest közfeladatot ellátó szervezetekkel egy sorba helyezi. Megállapította továbbá, hogy nincs olyan törvényi korlátozás, amely kizárná a felperes által a perben kért adatok kiadását. Nem merült fel olyan tény, illetőleg körülmény sem, amely ezen adatokat üzleti titokká minősítené, és ilyenre az alperes sem hivatkozott. A Ptk. rendelkezései szerint a közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége főszabályként egyébként is megelőzi az üzleti titokra vonatkozó hivatkozást, ide nem sorolva azokat az eseteket, ha a kért adatokban valamilyen speciális üzleti metódusról, know-howról, módszerről, eljárásról van szó. Az alperes azonban ilyenekre sem hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.