A Fővárosi Törvényszék P.20833/2011/8. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 8. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 163. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 81. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. §, 2. §, 19. §, 20. §, 21. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. §, 4. §, 5. §] Bíró: Pataki Árpád

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P. .../2011./8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve felperes címe szám alatti) lakós felperesnek

a dr. Hajdú Krisztina ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

Magyar Villamos Müvek Zrt.. (1035 Budapest, Szentendrei út 207-209.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a 2009. november 18-án közjegyzői okiratba foglalt, az MVM Zrt és a cég neve Zrt között létrejött rulírozó hitelszerződést, ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapítási szerződést, az ingóságokat terhelő keretbiztosítási jelzálogjog alapítási szerződést, illetve mindezek tekintetében az esetleg létrejött szerződésmódosításokat.

A le nem rótt 27.000.-Ft, azaz huszonhetesezer forint kereseti illetéket a tárgyi illetékmentesség folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes a 1 cég neve részvényese, illetve hitelezője. A felperes 2011. január 9-én levélben kérte az alperestől a 2009. november 18-án közjegyzői okiratba foglalt, az MVM Zrt és a 1 cég neve Zrt között létrejött rulírozó hitelszerződés ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapítási szerződés, az ingóságokat terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog alapítási szerződést, továbbá annak esetleges módosításainak kiadására. Az alperes részéről 2011. január 25-i dátummal küldtek választ a felperes részére, amelyben a kért adatok kiadását megtagadták. A válasz lényege az volt, hogy az MVM Zrt vagyona nem minősül állami vagyonnak, így az azzal való gazdálkodás, illetve rendelkezés nem minősül az állami vagyonnal történő gazdálkodásnak, illetve rendelkezésnek, így arra az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. A válaszlevél azt is tartalmazta, hogy a szerződések megkötésével az MVM -nek az államháztartás egyik alrendszerével sem alakult ki üzleti, illetve pénzügyi kapcsolata, ezért a szerződések tartalmáról ezen okból sem kell számot adnia. A válaszlevél azt is tartalmazta, hogy az alperesi álláspont szerint az alperes nem lát el közfeladatot, így nincs ebben a körben sem nyilvánosságra-hozási, illetve tájékoztatási kötelezettsége. A válaszlevél utalt arra is, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján sincs az alperesnek tájékoztatási kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a felperes nem az MVM Zrt részvényese, illetve hitelezője, így nincsenek a társaság vonatkozásában gyakorolható részvényesi jogosítványai. A válaszlevélben utaltak arra, hogy a hitelezői egyezségi tárgyaláson a 1 cég neve Zrt vonatkozásában meghatározott hitelezők vehettek részt 2011. január 7-én. A felperes a válasszal nem értett egyet, ezért keresettel fordult a bírósághoz, amelyhez a kereset 2011. február 17-én érkezett meg.