32010D0792[1]

2010/792/EU: A Bizottság határozata ( 2010. december 20. ) a magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. december 20.)

a magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/792/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak X. melléklete 3. fejezetének 2. pontjára,

tekintettel a Magyarország által beterjesztett kérelemre,

mivel:

(1) A 2003-as csatlakozási okmány úgy rendelkezik, hogy Magyarország az ott rögzített feltételek szerint a csatlakozást követő, 2011. április 30-án lejáró hétéves időszakra fenntarthatja a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63-66. cikke által biztosított szabad tőkemozgás alóli átmeneti kivételt jelent. Ez az átmeneti időszak kizárólag további három évvel hosszabbítható meg.

(2) 2010. szeptember 10-én Magyarország kérelmezte a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó átmeneti időszak három évvel történő meghosszabbítását.

(3) Ezen átmeneti időszakra főleg azért volt szükség, hogy az egységes piac bevezetésének és a közös gazdaságpolitikára való áttérésnek a kezdetén megőrizzék a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit Magyarországon. Az intézkedések célja különösen az volt, hogy a föld ára és a jövedelmek között kezdetben meglévő, Ausztriával, Belgiummal, Dániával, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal, Görögországgal, Írországgal, Olaszországgal, Luxemburggal, Hollandiával, Portugáliával, Spanyolországgal, Svédországgal és az Egyesült Királysággal (a továbbiakban: EU-15) összehasonlítva hatalmas különbségek miatt a mezőgazdasági földterület megszerzésének liberalizálása által az agrárágazatra gyakorolt átmeneti hatással kapcsolatos aggályokat eloszlassa. Az átmeneti időszak célja volt továbbá az is, hogy megkönnyítsék a privatizációs folyamatot és a gazdálkodók mezőgazdasági termőfölddel való kárpótlását, és a Bizottság a 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálatáról szóló, 2008. július 16-i jelentésében (a továbbiakban: félidős felülvizsgálat) már hangsúlyozta annak fontosságát, hogy e szakpolitika az előirányzott átmeneti időszak végére befejeződjön (1).

(4) Annak ellenére, hogy a magyarországi földárak egyre jobban közelítenek a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az EU-15-ben jellemző árakhoz, a Magyarország által benyújtott információk alapján még mindig három-hússzoros a különbség az átlagos földárak tekintetében. Jóllehet a földárak teljes konvergenciája soha nem volt elvárt, sem az átmeneti időszak megszüntetésének szükséges feltétele, a Magyarország és az EU-15 közötti jelentős árkülönbségek mégis olyan nagyok, hogy továbbra is akadályozhatják az árkonvergencia felé való zökkenőmentes előrehaladást. Hasonlóképpen csökkent ugyan, de továbbra is fennáll a magyarországi mezőgazdasági dolgozók és termelők jövedelme és az EU-15-beli jövedelem közötti eltérés. Emellett az Eurostat adatai alapján a magyarországi mezőgazdasági ágazatot viszonylag súlyosan érintette a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság, és 2009-ben a dolgozónkénti mezőgazdasági reáljövedelem a legnagyobb mértékben esett vissza az Unióban (30 százalékkal a 12 százalékos uniós átlaghoz képest). Az alacsonyabb jövedelemhez az EU-15 országokéhoz képest rosszabb hitelfeltételek társultak, a nominális kamatlábak és a mezőgazdasági termelők számára elérhető hitelek volumene tekintetében egyaránt. A pénzügyi és gazdasági válság megakadályozta, hogy a várakozásoknak megfelelően Magyarországon a csatlakozás után megnövekedjen az EU-15 országaiból származó, új pénzügyi intézmények jelenléte.

(5) Jóllehet a kárpótlás folyamata előrehaladt az átmeneti időszak alatt, nehézségekbe ütközik, különösen 2008 óta, és ezért még nem fejeződött be. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a mezőgazdasági földterületek privatizációja kapcsán is. A bizonytalan tulajdoni viszonyok, valamint a gazdálkodók alulfejlett hitel- és biztosítási lehetőségei tovább gyengítik a magyar mezőgazdasági földterületek piacát és továbbra is akadályozzák megfelelő működését.

(6) Mindezt szem előtt tartva (a magyar hatóságok szerint is) feltételezhető, hogy a korlátozás 2011. május 1-jével történő feloldása nyomást gyakorolna a magyarországi földárakra. Ezenfelül, figyelembe véve a résztvevők magas számát, a mezőgazdasági földterületek piacának igen széttöredezett tulajdonosi struktúráját, amely a csatlakozás óta nem változott jelentősen, valamint a földbérlet túlsúlyát, a hatás valószínűleg az egész ágazatban érezhető lenne. Ezért az átmeneti időszak lejártával a magyar mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok kialakulása fenyeget.

(7) Biztosítani kell ezért a csatlakozási okmány X. melléklete 3. fejezetének 2. pontjában említett átmeneti időszak hároméves meghosszabbítását.

(8) Annak érdekében, hogy a piac teljes mértékben felkészüljön a liberalizációra, továbbra is rendkívül fontos - még kedvezőtlen gazdasági körülmények között is -, hogy elősegítsék olyan tényezők javulását, mint a gazdálkodók hitel- és biztosítási lehetőségei, és a mezőgazdasági földterületek kárpótlása és privatizációja az átmeneti időszak során, amint azt a félidős értékelés is hangsúlyozta.

(9) A mezőgazdasági földterületek piacán a külföldi tőke fokozott beáramlása potenciális előnyt jelenthet Magyarország ezen piaca számára. A félidős értékelésben kiemeltek szerint a külföldiek mezőgazdasági befektetései hosszú távon jelentős hatással lehetnek a tőke és a know-how biztosítására, a földpiacok működésére és a mezőgazdasági termelékenységre. A külföldi tulajdonlás korlátozásának fokozatos lazítása az átmeneti időszakban szintén hozzájárulna a piac teljes liberalizációra való felkészítéséhez,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Magyarországon a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a csatlakozási okmány X. melléklete 3. fejezetének 2. pontjában említett átmeneti időszakot 2014. április 30-ig meg kell hosszabbítani.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) COM(2008) 461 végleges, 2008. július 16.