737/F/1995. AB határozat

hatásköri összeütközésre hivatkozással benyújtott indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközésre hivatkozással benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Nagymányok nagyközség közigazgatási területén fekvő Liszt Ferenc utcai burkolt útárok "fenntartásának (tisztításának) kötelezésére hatáskörrel rendelkező szerv" kijelölésére irányuló indítványt - hatásköri összeütközés hiányában - elutasítja.

INDOKOLÁS

1. Nagymányok nagyközség jegyzője - beadványában - előadta, hogy a község területén a Liszt Ferenc utcában egyik országos közút és egy vasúti iparvágány mentén felújításra szoruló áteresz és csapadékvíz-elvezető burkolt útárok helyezkedik el, melynek kezelője a Szekszárdi Közúti Igazgatóság.

"Intézkedésre jogosító hatáskörünk hiánya miatt - fejtette ki a jegyző -1992. március 16-án kelt 358/1992. számú levelünkben megkerestük a Tolna Megyei Közlekedési Felügyeletet - mint hatáskörrel rendelkezőt - kérve intézkedésüket, hogy a Nagymányok Liszt Ferenc utcai országos közút csapadékvíz elvezető árkának megtisztítását a közút kezelője, a Szekszárdi Közúti Igazgatóság végezze el."

Miután a közúti igazgatóság a munkálatok elvégzését nem vállalta, három évig elnyúló jogvita vette kezdetét. Először a közlekedésfelügyelet első-, majd másodfokú szervei hoztak döntéseket, melyeket ismétlődően és több szinten - keresetek és fellebbezések nyomán - bíróságok vizsgáltak felül. A jogvita - a tulajdonjogi kérdéseket is érintve - lényegileg arról folyt, hogy mely közigazgatási szerv jogosult vagy köteles, s milyen intézkedési hatáskörrel az útárok kezelőjét a tisztítási és fenntartási munkálatok elvégzésére kötelezni. Felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 34. §-a alapján az érintett közút kezelőjének kell elvégeznie feladatkörén belül a perbeli árok illetve úteresz tisztításával kapcsolatos feladatokat, viszont a közlekedési felügyeletnek nincs hatásköre a közút tisztítására kötelező határozat meghozatalára. Ezt követően a másodfokú közlekedésfelügyeleti hatóság az eljárást megszüntette. Miután újabb bírósági kereset alapján az új eljárás lefolytatására kötelezett közlekedésfelügyeleti szerv 1995. évi határozata sem adott a község számára megnyugtató - intézkedési kötelezettségre utaló - megoldást, a község jegyzője az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 50. § (1) bekezdése alapján "e törvény 1. § f) pontjában rögzített hatáskörében eljárva a Nagymányok, Liszt Ferenc utcai útárok - a közút országos közút, amely a Magyar Állam tulajdona és a Szekszárdi Közúti Igazgatóság a kezelője - fenntartásának (tisztításának) kötelezésére hatáskörrel rendelkező szervet a törvény 50. § (2) bekezdésének előírásai alapján kijelölni szíveskedjen."

2. Az ismertetett tényállásból nem lehet hatásköri összeütközésre következtetni.

2.1. A Kkt. 34. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a közút kezelője - adott esetben: a Szekszárdi Közúti Igazgatóság - "köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen." A 34. § (4) bekezdése ugyancsak világosan előírja, hogy "A közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani vagy a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani." Az út területét is meghatározza a törvény 47. §-ának m) és n) pontja, mely szerint "Az út területe: az út határai közötti terület", az út határa pedig "az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló- külső széle." Az út fogalmi körébe tartoznak tehát az út műtárgyai, melyeket a Kkt. 47. § j) pontja részletezően is felsorol. Közöttük szerepel az áteresz és a burkolt árok is. (Az Országgyűlés legutóbb az - 1996. március 15-től hatályos - 1996. évi X. törvénnyel a Kkt. számos rendelkezését módosította. Az idézett törvényi előírásokon azonban nem változtatott.)

2.2. A jogszabály által meghatározott hatáskörben való eljárás jogot vagy kötelezettséget megállapító közigazgatási hatósági döntési kényszert jelent. Az indítványozó nagyközségi jegyzőnek a közúti útárok és áteresz tisztítására vonatkozó igénye azonban nem vonható sem az államigazgatási, sem az önkormányzati hatósági hatáskör szerint kötelező eljárás fogalma alá. Az útárok és az áteresz tisztítására és fenntartására a kezelő szervet végrehajtási következménnyel járó - közlekedésfelügyeleti vagy más közigazgatási - hatósági felszólításra, illetve külön hatósági határozattal történő kötelezésre - ahogy a Legfelsőbb Bíróság megállapította - nincs jogi lehetőség.

2.3. A helyi önkormányzat nemcsak közhatalmi szerv. Az Alkotmány 42. §-a a helyi önkormányzás feladatai közé sorolja "a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek" intézését is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (3) bekezdése ezt úgy fejezi ki, hogy a "helyi önkormányzat... kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben." Az áteresz és az árok tisztításának és felújításának közvetítés nélküli követelése ilyen települési közösségi ügynek, a lakosság érdekében való fellépésnek tekintendő.

Az önkormányzat érdekelt fél - nem hatóság, hanem ügyfél - lévén az áteresz és az útárok tisztításában, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (1) bekezdése alapján a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint - mindenféle közbenső közigazgatási hatósági döntés nélkül -perben érvényesítheti igényét, amennyiben egyezségre nem tud jutni a kezelő szervvel, természetesen az igényét alátámasztó tények, jogok, kötelezettségek és bizonyítékok előadásával. A bíróság ítélete a kezelő szerv munkavégzési kötelezésére is irányulhat, a bírósági végrehajtás pedig meghatározott cselekmény elvégzésére vagy elvégeztetésének kikényszerítésére is vonatkozhat.

3. Az Abtv. 50. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az indítványozó meghallgatása nélkül dönt arról, hogy állami és önkormányzati szervek között felmerült hatásköri összeütközési vitában kijelölje az eljárásra kötelezett szervet. Miután azonban az indítványozó nem terjesztett elő valóságos hatásköri összeütközést, annak megszüntetésére ennek folytán nem is kellett határozatot hozni, ezért az Alkotmánybíróság - rámutatva a jogvita megoldásának eljárási lehetőségére is - az indítványt elutasította.

Budapest, 1996. április 29.

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró