62004CJ0302_SUM[1]

A Bíróság (nagytanács) 2006. január 10-i ítélete. Ynos kft kontra János Varga. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Szombathelyi Városi Bíróság - Magyarország. EK 234. cikk - 93/13/EGK irányelv - Fogyasztók - Tisztességtelen szerződési feltételek - Olyan nemzeti jogszabály, amelyet harmadik állam és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodás megkötését követően, de az említett államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően hoztak összhangba az irányelvvel - A Bíróság hatáskörének hiánya. C-302/04. sz. ügy

C-302/04. sz. ügy

Ynos kft

kontra

Varga János

(a Szombathelyi Városi Bíróság által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"EK 234. cikk - 93/13/EGK irányelv - Fogyasztók - Tisztességtelen szerződési feltételek - Olyan nemzeti jogszabály, amelyet harmadik állam és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodás megkötését követően, de az említett államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően hoztak összhangba az irányelvvel - A Bíróság hatáskörének hiánya"

Az ítélet összefoglalása

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - A Bíróság hatásköre - Korlátok

(EK 234. cikk)

A Bíróság valamely közösségi irányelv értelmezésére kizárólag annak az új tagállamban való - és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő - alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel.

Ezért a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a magyar bíróságtól származó és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására akkor, ha az alapügy tényállása a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti.

(vö. 36-38. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2006. január 10. (*)

"EK 234. cikk - 93/13/EGK irányelv - Fogyasztók - Tisztességtelen szerződési feltételek - Olyan nemzeti jogszabály, amelyet harmadik állam és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodás megkötését követően, de az említett államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően hoztak összhangba az irányelvvel - A Bíróság hatáskörének hiánya"

A C-302/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Szombathelyi Városi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2004. július 14-én érkezett 2004. június 10-i végzésével terjesztett elő az előtte

az Ynos kft.

és

Varga János

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, A. Rosas, K. Schiemann és J. Makarczyk tanácselnökök, C. Gulmann, A. La Pergola, K. Lenaerts, P. Kūris, Juhász E., G. Arestis, M. Ilešič (előadó) és A. Ó Caoimh bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2005. június 21-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a magyar kormány képviseletében Gottfried P., Fazekas J. és Sommsich R., meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében T. Boček, meghatalmazotti minőségben,

- a spanyol kormány képviseletében F. Díez Moreno, meghatalmazotti minőségben,

- a lett kormány képviseletében A. Zikmane és E. Balode-Buraka, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében T. Nowakowski, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében A. Aresu, Riczné Talabér K. és M.-J. Jonczy, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. szeptember 22-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.; a továbbiakban: irányelv) 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Ynos kft. nevű társaság (a továbbiakban: Ynos kft.) és Varga J. között - ingatlanértékesítési céllal kötött ingatlanközvetítési megbízási szerződés végrehajtása tárgyában - folyamatban lévő eljárásban nyújtották be.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz

3 Az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (HL 1993. L 347., 2. o., a továbbiakban: társulási megállapodás) 1994. február 1-jén lépett hatályba.

4 E megállapodás 67. cikkének értelmében:

"A Szerződő Felek elismerik, hogy Magyarországnak a Közösségbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető előfeltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Magyarország biztosítja, hogy, amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek."

5 Ugyanezen megállapodás 68. cikke kimondja:

"A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: [...] a fogyasztói érdekvédelem [...]."

6 A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2003. L 236., 33. o., a továbbiakban: csatlakozási okmány) "Alapelvek" című első részében szereplő 2. cikke előírja:

"A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények [...] által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban."

7 A csatlakozási okmány "Az ezen okmány végrehajtására vonatkozó rendelkezések" című ötödik részének "Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága" című II. címe tartalmazza az 53-59. cikket.

8 Ezen okmány 53. cikke értelmében:

"A csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK-Szerződés 249. cikke és az Euratom-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. [...] [A]z új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról."

9 Az említett okmány 54. cikke előírja:

"Amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke [...] szerinti irányelvek [...] rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek."

Az irányelv

10 Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése kimondja:

"Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit."

11 Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket."

A nemzeti szabályozás

12 Az 1994. február 1-jétől hatályos, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló, 1994. január 4-i 1994. évi I. törvény (Magyar Közlöny, 1994/1. szám) 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek előkészítése és megkötése, valamint jogszabályainak előkészítése és megalkotása során biztosítani kell azoknak az Európai Megállapodással való összhangját.

13 A 3. § (2) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése és megalkotása során érvényesíteni kell az Európai Megállapodás 67. cikkében meghatározott követelményeket.

14 A tisztességtelen szerződési feltételekre alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezéseket különösen a magyar Polgári Törvénykönyvnek az 1998. március 1-jétől hatályos, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló, 1997. december 19-i 1997. évi CXLIX. törvénnyel (Magyar Közlöny, 1997/115. szám, a továbbiakban: Ptk.) módosított 209. §-a és 239. §-a tartalmazza.

15 A Ptk. 209. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.

16 A Ptk. 209/B. §-ának (1) bekezdése szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

17 A Ptk. 239. §-a értelmében a szerződés részbeni érvénytelensége esetén - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

18 Az 1997. évi CXLIX. törvény 11. §-ának (5) bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló, 18/1999. (II.5.) kormányrendelet (Magyar Közlöny, 1999/8. szám, a továbbiakban: kormányrendelet) 3. §-ának (2) bekezdése kimondják, hogy azok az irányelvvel összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaznak.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 2002. január 10-én Varga J. ingatlanértékesítési céllal ingatlanközvetítési megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kötött az Ynos kft.-vel. Varga J. a számára elfogadható irányárat bruttó 70 187 500 Ft-ban határozta meg.

20 A megkötött szerződés lényegében általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés volt.

21 A szerződés 5. pontja értelmében a felek megállapodnak, hogy sikeres közvetítésnek, illetve a megbízásban foglalt ügylet teljesítésének azt tekintik, ha a közvetítő valamely ügyfelével szerződéskötésre kerül sor. E pont második mondatában az is szerepel, hogy "a Megbízó tudomásul veszi, hogy a Megbízottat abban az esetben is megilleti a közvetítési díj, ha a megbízott által közvetített ügyfél a megbízó ingatlanára legalább a Közvetítési Megbízásban feltüntetett eladási vagy a bérleti árra írásos ajánlatot tesz a jogügyletre irányadó alakiság mellett, de azt a Megbízó elutasítaná."

22 A szerződés szerint sikeres közvetítés esetén az Ynos kft. a kialkudott vételár 2 százaléka plusz általános forgalmi adó összegű megbízási díjra volt jogosult. A közvetítési díj megfizetése a megbízásban foglalt ügylet teljesítésekor, tehát az ezzel kapcsolatos előszerződés vagy a szerződés aláírásának napján volt esedékes. Ennek elmulasztása esetén a megbízott jogosult a közvetítési díjat és ennek 30 százalékát kitevő késedelmi kötbért követelni.

23 2002. március 11-én az Ynos kft. ügyvezetői, Varga János és fia eladói minőségben, valamint Ragasits Kálmán és Kovács Ernő vevői minőségben aláírtak egy "elvi megállapodás szerződéskötésre" című okiratot (a továbbiakban: elvi megállapodás), amelyben rögzítették az ingatlan eladási árát, és megállapodtak abban, hogy 2002. március 15-ig adásvételi szerződést vagy előszerződést kötnek. A megjelölt időpontig azonban sem adásvételi szerződés, sem előszerződés nem jött létre.

24 Az ingatlan értékesítésére végül 2003-ban került sor, de a vevő nem Ragasits K. és Kovács E. volt.

25 Az Ynos kft. a Szombathelyi Városi Bíróságnál benyújtott kereseti kérelmét arra alapította, hogy - a szerződés értelmében - sikeres közvetítést végzett, mivel a felek az elvi megállapodást megkötötték. Arra kérte a bíróságot, hogy az alperest kötelezze a szerződésben kikötött közvetítői díj kamatokkal növelt összegének, továbbá perköltségeinek a megfizetésére.

26 Varga J. a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés 5. pontjának második mondata tisztességtelen feltételnek minősül. Hozzátette, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére az Ynos kft. közvetítése nélkül került sor.

27 Az Ynos kft. szerint az említett második mondat a Ptk. 209/B. §-a értelmében nem minősül tisztességtelen feltételnek.

28 A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja az, hogy amennyiben az alperes érvelésével egyezően tisztességtelen szerződési feltétel állapítható meg, úgy a jogvitát az irányelvre figyelemmel kell elbírálni.

29 E körülmények között a Szombathelyi Városi Bíróság felfüggesztette eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Az [...] irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, értelmezhető-e akként, mint amely alapját képezheti olyan belső rendelkezésnek, amely olyan, mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapítása esetében alkalmazandó 209. § (1) bekezdése, amelyből adódóan az alkalmazott tisztességtelen feltételek nem ipso iure, hanem csak a fogyasztó külön nyilatkozata, azaz a szerződés sikeres megtámadása esetén nem jelentenek kötelezettséget reá nézve?

2) Az irányelv azon rendelkezéséből, miszerint ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, következik-e, hogy amennyiben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, viszont a szerződés részét képező ezen feltételek hiányában az eladó vagy szolgáltató nem kötött volna szerződést a fogyasztóval, úgy a szerződésnek a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthetősége esetén az egész szerződés érvényessége nem dőlhet meg?

3) A közösségi jog alkalmazása szempontjából van-e bármiféle relevanciája annak, hogy az alapul fekvő jogvita a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően, de az irányelvnek a belső jogba történő átültetését követően keletkezett?"

A Bíróság hatásköréről

30 Az elsőként megválaszolandó harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy van-e hatásköre a Bíróságnak az első és a második előterjesztett kérdés megválaszolására. Az alapügy tényállása ugyanis a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti, de azt követően keletkezett, hogy ezen állam jogrendjét az irányelvvel összhangba hozta.

A Bírósághoz előterjesztett észrevételek

31 A magyar kormány és az Európai Közösségek Bizottsága szerint az irányelv nem alkalmazható az alapügyre, melynek tényállása a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti. Azt állítják, hogy ezt a jogvitát a szóban forgó szerződés megkötésekor és az említett jogvita keletkezésekor hatályos nemzeti jogszabályok alapján kell elbírálni.

32 A cseh kormány szerint önmagában nem meghatározó az a körülmény, hogy a nemzeti bíróság előtti eljárás a Magyar Köztársaság csatlakozását megelőzően indult. Annak van jelentősége, hogy az alapügy tárgyát képező jogviszony e csatlakozást megelőzően megszűnt.

33 A spanyol, a lett és az osztrák kormány ugyanakkor azt állítja, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozástól kezdődően az új tagállam nemzeti bírája az alapügyhöz hasonló esetben az irányelvnek megfelelően köteles értelmezni a nemzeti jog azon rendelkezéseit, amelyek ez utóbbiaknak az irányelvhez való közelítését célozzák. Álláspontjuk szerint tehát amennyiben a nemzeti bíróság az EK 234. cikk alapján valamely kérdést előzetes döntéshozatalra terjeszt elő, a Bíróság főszabályként köteles arra válaszolni. Ezenkívül a lett kormány emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság elismerte döntéshozatali hatáskörét a közösségi rendelkezésekre vonatkozó olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintetében, amelyek esetében az alapügy tényállása ugyan nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, de a közösségi jog említett rendelkezéseit a nemzeti jog alkalmazandóvá tette (a C-297/88. és C-197/89. sz. Dzodzi-ügyben 1990. október 18-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-3763. o.] 36. pontja és a C-130/95. sz. Giloy-ügyben 1997. július 17-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-4291. o.] 23. pontja). A lett kormány e tekintetben leszögezi, hogy amennyiben valamely nemzeti jogi rendelkezés tartalmában azonos valamely közösségi jogi rendelkezéssel, e két rendelkezést azonosan kell értelmezni függetlenül attól, hogy a tagállam Európai Unióhoz történt csatlakozására ezen állam nemzeti jogszabályainak a közösségi joghoz való közelítését megelőzően vagy azt követően került-e sor.

A Bíróság álláspontja

34 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a Szombathelyi Városi Bíróság első és második kérdésével az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezését kéri a Bíróságtól a nemzeti jogi szabályok hatályának értékelése céljából.

35 Emlékeztetni kell ugyanakkor arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint az alapügy tényállása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti.

36 Márpedig a Bíróság az irányelv értelmezésére kizárólag annak az új tagállamban való - és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő - alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel (lásd ebben az értelemben a C-321/97. sz., Andersson és Wåkerås-Andersson ügyben 1999. június 15-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-3551. o.] 31. pontját).

37 Mivel jelen esetben az alapügy tényállása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti, a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az irányelv értelmezésére.

38 A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az első és a második kérdés megválaszolására olyan körülmények között, mint az alapügyben, amelynek tényállása valamely államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti.

A költségekről

39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az első és a második kérdés megválaszolására olyan körülmények között, mint az alapügyben, amelynek tényállása valamely államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: magyar.