A Kúria Bfv.1512/2014/6. számú precedensképes határozata közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 27. §, 29. §, 230. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Horváth Dóra, Márki Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A terhelt bűnösségének - jogszerű intézkedésben akadályozással történt - megállapítása közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és testi sértés bűntettének kísérlete miatt. Jogtalan támadás, vagy annak közvetlen veszélye hiányában a jogos védelemre hivatkozás nem alapos.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.21409/2013/70., Fővárosi Törvényszék Bf.7103/2014/5., *Kúria Bfv.1512/2014/6.* (BH 2015.11.297), 3042/2016. (III. 3.) AB végzés, 3260/2019. (X. 30.) AB végzés

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.512/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év március hó 31. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.B.21.409/2013/70. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.7103/2014/5. számú határozatát hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye; s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. január 31-én kihirdetett 22.B.21.409/2013/70. számú ítéletével a terhelte t közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 229. § (1) bekezdés] és testi sértés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] miatt 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a bűnügyi költségről.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a 2014. május 29. napján meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 24.Bf.7103/2014/5. számú végzésével az elsőfokú határozatot érdemi részét illetően helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás lényege a következő:

A terhelt 2008. augusztus 1. napján a B. B. téri metróállomásról felvezető mozgólépcsőt elhagyva a menetjegyét az ellenőrzést végző jegyellenőrnek átadta, majd anélkül, hogy az ellenőrzést megvárta volna - így az ellenőr a menetjegy érvényességéről meggyőződhetett volna -, a terhelt továbbhaladt. A jegyellenőr a menetjegyet a terhelt részére vissza kívánta adni, ezért szólt a sértettnek, aki jegyellenőrként szintén ellenőrzést végzett, hogy a terheltet állítsa meg.

A sértett - észlelve, hogy a terhelt nem várta meg az ellenőrzés végét és a menetjegyét nem vette vissza a jegyellenőrtől - megkérte a terheltet, hogy álljon félre és várja meg a jegyét. Kérésének nyomatékosítása végett jobb karját a terhelt elé nyújtotta.

A terhelt nem állt meg, a sértett kinyújtott karjának nekiment. Utóbbi érintkezés a terhelt hasán lévő friss műtéti seb miatt a terheltnek fájdalmat okozott, amitől indulatossá vált, és egy alkalommal ököllel arcon ütötte, majd combon rúgta a sértettet.

A bántalmazás következtében a sértett arcán és orrán nyolc napon belül gyógyuló zúzódásos sérülés keletkezett, azonban figyelemmel a sérülés helyére és jellegére, az erőhatás nagyságára, akár nyolc napon túli gyógytartamú sérülések is kialakulhattak volna.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Indokai szerint a bíróság az anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a sértett eljárásának jogszerűségét, ekként törvénysértően vont következtetést közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében a terhelt bűnösségére.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy helyes tényállás esetén - megállapítva, hogy a sértett a munkájára vonatkozó előírásokat megsértve, jogtalanul járt el - a terheltet a jogos védelem illette volna meg.

Másfelől kifejtették, hogy a terheltben a valóságos helyzet téves felismerése folytán tévesen az tudatosult, hogy a sértett ellene jogtalan támadást intézett, ezért esetében a vélt jogos védelem (tévedés) jogszabályi rendelkezései alkalmazandók, miután nem róható a terhelt terhére az sem, hogy az őt ért jogtalan támadással szemben nem a kitérést választotta.

Hivatkoztak végül arra, hogy a terhelt minden tekintetben teljesítette a rá vonatkozó utazási feltételeket, érvényes jeggyel utazott, a menetjegyet az ellenőrzés céljából a jegyellenőrnek átadta; az pedig nem volt kötelezettsége, hogy az ellenőrzést követően a menetjegyet a jegyellenőrtől vissza is vegye.

Kétségessé tette az intézkedés jogszerűségét, álláspontja szerint a jegyellenőr sértett törvényes indok nélkül járt el, amikor a jegyellenőrzés befejezése után - csupán a jegy visszaadása érdekében - a terheltet megállásra kényszerítette, visszatartotta őt, ugyanis utóbbira akkor sem lett volna jogosult, ha a terhelt érvénytelen jeggyel utazott volna.

Sérelmezte az indítvány az eljárás során beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleményt is. Álláspontja szerint a szakértő szakmai kompetencia hiányában adott véleményt sebészeti kérdésekben.

Fentiekre tekintettel a védő elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség BF.1746/2014/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállás megállapítását vitató, így a sértett jegyellenőr eljárásának jogszerűségét és az igazságügyi orvosszakértői véleményt kifogásoló részében kizártnak; a továbbiakban alaptalannak tartotta.

Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül vitatta a terhelt bűnösségének megállapítását, amikor a sértett eljárásának jogszerűségét kifogásolta. Kitért arra, hogy az indítvány a megállapított tényállást támadja a beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleménnyel összefüggésben is, mely a törvényben kizárt.

Utalt arra, hogy a sértett eljárása nem volt jogszerűtlen, azon magatartása pedig, amikor figyelemfelhívás okából a terhelt elé kitette a kezét, támadásnak nem értékelhető, ezért a terhelt jogos védelmi helyzetre nem hivatkozhat.

Az irányadó tényállás alapján egyébként a terhelt vélt jogos védelmi helyzete sem merülhet fel.