BH 2015.11.297 I. A közforgalmú közlekedési vállalat menet-jegyellenőrzést végző alkalmazottja közfeladatot ellátó személy [Btk. 459. § (1) bek. 12. n) pontja].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.21409/2013/70., Fővárosi Törvényszék Bf.7103/2014/5., Kúria Bfv.1512/2014/6. (*BH 2015.11.297*), 3042/2016. (III. 3.) AB végzés, 3260/2019. (X. 30.) AB végzés

***********

II. A menetjegy ellenőrzése azzal fejeződik be, hogy az ellenőr a menetjegyet az utasnak visszaadja. Ennek bevárása a polgári jogviszonyokban tanúsítandó együttműködési kötelezettség alapján még az érvényes menetjeggyel utazó részéről is elvárható. Ekként a jegyellenőr ellenőrzés befejezése előtti bántalmazása a közfeladatot ellátó személy elleni - a jogszerű intézkedésben akadályozással megvalósult - erőszak megállapítására alkalmas [1978. évi IV. tv. 229. § (1) bek., 230. § (1) bek., 310. § (1) bek. a) pont, 311. §].

III. A közforgalmú közlekedési vállalat menetjegyellenőre részéről az a magatartás, hogy az ellenőrzés befejezésének bevárását célozva az utast megállásra hívja fel karjának elé tartása mellett jogos védelmet nem alapoz meg [1978. évi IV. tv. 29. § (1) bek.].

[1] Az elsőfokú bíróság a 2014. január 31-én kihirdetett ítéletével a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 229. § (1) bek.] és testi sértés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 170. § (1) bek., (2) bek.] miatt 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2014. május 29. napján meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett végzésével az elsőfokú határozatot az érdemi részét illetően helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás lényege a következő:

[4] a terhelt 2008. augusztus 1. napján B.-n az egyik metróállomásról felvezető mozgólépcsőt elhagyva a menetjegyét az ellenőrzést végző G. I. jegyellenőrnek átadta, majd anélkül, hogy az ellenőrzést megvárta volna - így az ellenőr a menetjegy érvényességéről meggyőződhetett volna -, a terhelt továbbhaladt. A jegyellenőr a menetjegyet a terhelt részére vissza kívánta adni, ezért szólt a sértettnek, aki jegyellenőrként szintén ellenőrzést végzett, hogy a terheltet állítsa meg.

[5] A sértett - észlelve, hogy a terhelt nem várta meg az ellenőrzés végét és a menetjegyét nem vette vissza a jegyellenőrtől - megkérte a terheltet, hogy álljon félre és várja meg a jegyét. Kérésének nyomatékosítása végett jobb karját a terhelt elé nyújtotta.

[6] A terhelt nem állt meg, a sértett kinyújtott karjának nekiment. Utóbbi érintkezés a terhelt hasán lévő friss műtéti seb miatt a terheltnek fájdalmat okozott, amitől indulatossá vált, és egy alkalommal ököllel arcon ütötte, majd combon rúgta a sértettet.

[7] A bántalmazás következtében a sértett arcán és orrán nyolc napon belül gyógyuló zúzódásos sérülés keletkezett, azonban figyelemmel a sérülés helyére és jellegére, az erőhatás nagyságára, akár nyolc napon túli gyógytartamú sérülések is kialakulhattak volna.

[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Indokai szerint a bíróság az anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a sértett eljárásának jogszerűségét, ekként törvénysértően vont következtetést közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében a terhelt bűnösségére.

[9] Az indítványozó arra hivatkozott, hogy helyes tényállás esetén - megállapítva, hogy a sértett a munkájára vonatkozó előírásokat megsértve, jogtalanul járt el - a terheltet a jogos védelem illette volna meg.

[10] Másfelől kifejtette, hogy a terheltben a valóságos helyzet téves felismerése folytán tévesen az tudatosult, hogy a sértett ellene jogtalan támadást intézett, ezért esetében a vélt jogos védelem (tévedés) jogszabályi rendelkezései alkalmazandók, miután nem róható a terhelt terhére az sem, hogy az őt ért jogtalan támadással szemben nem a kitérést választotta.

[11] Hivatkozott végül arra, hogy a terhelt minden tekintetben teljesítette a rá vonatkozó utazási feltételeket, érvényes jeggyel utazott, a menetjegyet az ellenőrzés céljából a jegyellenőrnek átadta; az pedig nem volt kötelezettsége, hogy az ellenőrzést követően a menetjegyet a jegyellenőrtől vissza is vegye.

[12] Kétségessé tette az intézkedés jogszerűségét az, hogy a sértett törvényes indok nélkül járt el, amikor a jegyellenőrzés befejezése után - csupán a jegy visszaadása érdekében - a terheltet megállásra kényszerítette, visszatartotta őt, ugyanis utóbbira akkor sem lett volna jogosult, ha a terhelt érvénytelen jeggyel utazott volna.

[13] Sérelmezte az indítvány az eljárás során beszerzett igazságügyi orvos szakértői véleményt is. Álláspontja szerint a szakértő szakmai kompetencia hiányában adott véleményt sebészeti kérdésekben.

[14] Fentiekre tekintettel a védő elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[15] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállás megállapítását vitató, így a sértett jegyellenőr eljárásának jogszerűségét és az igazságügyi orvos szakértői véleményt kifogásoló részében kizártnak; a továbbiakban alaptalannak tartotta.

[16] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül vitatta a terhelt bűnösségének megállapítását, amikor a sértett eljárásának jogszerűségét kifogásolta. Kitért arra, hogy az indítvány a megállapított tényállást támadja a beszerzett igazságügyi orvos szakértői véleménnyel összefüggésben is, mely a törvényben kizárt.

[17] Utalt arra, hogy a sértett eljárása nem volt jogszerűtlen, azon magatartása pedig, amikor figyelemfelhívás okából a terhelt elé kitette a kezét, támadásnak nem értékelhető, ezért a terhelt jogos védelmi helyzetre nem hivatkozhat.

[18] Az irányadó tényállás alapján egyébként a terhelt vélt jogos védelmi helyzete sem merülhet fel.

[19] Mindezek alapján - miután az eljárás során abszolút eljárási szabálysértés sem történt - a támadott határozat hatályban fenntartását indítványozta.

[20] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el, s megállapította, hogy az nem alapos.

[21] A Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható.

[22] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem egymás viszonyában nem vizsgálható. A bűnösség megállapítása és a jogi minősítés kérdésében a jogi következtetés alapja kizárólag az irányadó tényállás lehet, függetlenül ennek megalapozottságától vagy esetleges megalapozatlanságától.

[23] E tényállást tekintve az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabály megsértése nélkül következtettek a terhelt bűnösségére. A cselekmény korábbi Btk. 230. §-ában meghatározott közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntetteként történt minősítése és a kiszabott büntetés is törvényes.