A Fővárosi Törvényszék Bf.7103/2014/5. számú határozata közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 100. §, 170. §, 230. §, 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 287. §, 351. §, 361. §, 371. §] Bírók: Demeter Zsuzsanna, Németh Edit, Somogyi Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.21409/2013/70., *Fővárosi Törvényszék Bf.7103/2014/5.*, Kúria Bfv.1512/2014/6. (BH 2015.11.297), 3042/2016. (III. 3.) AB végzés, 3260/2019. (X. 30.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

24.Bf.7103/2014/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2014. május hó 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. január hó 31. napján kihirdetett 22.B.21.409/2013/70. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy

- a vádlott cselekményeinek minősítése kapcsán a Btk. megjelölést mellőzi,

- a vádlott közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntetteként értékelt cselekményének jogszabályi alapját az 1978. évi IV. törvény 229. § (1) bekezdés I. fordulatára és 230. §-ára pontosítja,

- a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezés második mondatát mellőzi és

- az ítélet bevezető részéből 2013. április 30. és 2013. július 4. napjának tárgyalási határnapként való feltüntetését mellőzi.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében {1978. évi IV. törvény, Btk. 230. §, 229. § (1) bekezdés}, továbbá testi sértés bűntettének kísérletében {1978. évi IV. törvény, Btk. 170. § (1) és (2) bekezdés}, és ezért őt halmazati büntetésül 500 napi tétel, napi tételenként 200,- forint, összesen 100.000,- forint pénzbüntetésre ítélte, rendelkezett a pénzbüntetésnek meg nem fizetése esetén történő fogházbüntetésre átváltoztatásáról és az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség a .... számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet személyi részében a vádlottat büntetett előéletűként tüntesse fel, egyebekben azonban az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság az ügyet a Be. 361. §-nak (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta felül. A vádlott védője a felmentést célzó fellebbezését perbeszédében fenntartotta. Előadta, hogy semmilyen szabály nem írja elő azt a ...-nál, hogy az érvényes jegyet vissza kell adni az utasnak, ezért védence egy nem létező szabálynak nem engedelmeskedett akkor, amikor a jegyét nem vette vissza. A védői álláspont szerint egyébként az ellenőrzés már befejeződött azzal, hogy a jegyet megnézte az ellenőr, ezért az ezt követő események során már nem lehetett tényállásszerű vádlott neve magatartása akként, hogy a jegyellenőr intézkedését akadályozta.

Észrevételezte a védő azt, hogy a sértett igazmondása erősen megkérdőjelezendő, miután a beszerzett iratok szerint már többször elítélték őt az utasokkal szembeni drasztikus fellépése miatt, továbbá két, az ügyben kihallgatott kollégája sem tett a sértettivel teljesen egybehangzó vallomást. Mivel személy1 jegyellenőr belenyúlt a sértett frissen műtött sebébe, védence ezért a jogtalan támadás elhárítása érdekében lépett fel a jegyellenőrrel szemben, azaz jogos védelmi helyzetben volt.

A fellebbezések nem alaposak.

A másodfokú bíróság a vádlott személyi körülményeire vonatkozó adatokat - a nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel - annyiban helyesbíti, hogy vádlott neve az ... cégnél dolgozik.

A vádlott erkölcsi bizonyítványa alapján azt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy őt a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1999. november 11-én jogerős 23.B.21.036/1999/4. számú ítéletével - az 1999. március 2-án elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt - 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ennek feltüntetése azért szükséges, mert az alkalmazott Btk 100.§ (3) bekezdése szerint újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.