Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Kúria Pfv.20610/2015/11. számú precedensképes határozata elbirtoklás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 121. §] Bírók: Kiss Gábor, Lukácsi Beáta, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az elbirtoklásra hivatkozó fél javára figyelembe vehető más személyek használata és birtoklása is, feltéve, hogy azokkal, akik a dolgot az ő nevében használják, valamilyen magánjogi jogviszonyban áll. Olyan jogi norma viszont nincs, amiből levezethető lenne, hogy egy adott, bárki számára nyitva álló terület használatát annak az önkormányzatnak a javára szóló jogszerző magatartásnak kell tekinteni, amelynek az illetékességébe tartozik a vitás terület. 1959. IV. Tv. 121. § (1), 1949. XX. Tv. 42. §

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.610/2015/11.szám

A Kúria a Dr. Dobos Bálint Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Dobos Bálint ügyvéd által képviselt felperesnek a Simon és Mester Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Mester Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen elbirtoklás iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 18.P.22.164/2012. szám alatt folyamatban volt és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.788/2014/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.788/2014/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 1.420.000 (Egymillió-négyszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes 1989-ben vétel jogcímén szerezte meg a 34293 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, 302 m² területű ingatlant, amelyre irodaházat épített. Ennek eredményeképpen az ingatlan magában foglalja az irodaházat, az alatta lévő területet, továbbá a W. utca járdaként és úttestként és parkolóként használt 142 m² területű részét is. A felperes 2009. július 14-én levélben fordult az alpereshez, amelyben arra hivatkozott, hogy az alperes tulajdonában álló ingatlanból elbirtoklás útján megszerzett 142 m² területű ingatlanrészt. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan e részét 1991-től kezdődően sajátjaként, megszakítás nélkül birtokolta, így az elbirtokláshoz szükséges idő legkésőbb 2007. január 1-jén eltelt. Állítása szerint a közterületként használt ingatlanrész elbirtoklása a területileg illetékes helyi önkormányzat által lehetséges, ugyanis azt közvetlenül a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő közterülettel együtt használták. A perbeli 34293. helyrajzi számú földrészlet megosztásáról készült T-82042 számú, a körzeti földhivatal által záradékolt vázrajzon a felperes állított elbirtoklásával érintett ingatlanrészt 34293/2 helyrajzi számmal jelölték, és a felperesnek rendelkezésére áll a jogerős telekalakítási engedély is.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a perbeli ingatlan az alperes tulajdona, aki az azon álló felépítményét, az irodaházat kizárólagosan a perbeli utcarészen keresztül tudja megközelíteni, hiszen más bejárás az irodaház funkciójú épületrészéhez nincsen. Ebben az értelemben tehát 1989. december 28-tól az alperes is folyamatosan használta a perbeli utcarészt. Rámutatott, hogy az alperes a tulajdonosi jogairól, (így: használati jogáról) soha nem mondott le, azokat gyakorolta, mint tulajdonos az ingatlan használatával nem hagyott fel, valamint a felperessel szemben használati díjat is akart érvényesíteni, ezért az elbirtoklásnak a 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 121.§ (1) bekezdése szerint megkívánt feltételei nem valósultak meg.

Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek azt a álláspontját, miszerint önmagában az, hogy a felperes esetlegesen a perbeli ingatlanrészt közterületként tartja nyilván, a terület közterület jellegét igazolná. Kifejtette, hogy a perbeli 142 m² terület tulajdonképpen egy utcarész, illetve egy parkoló része, ahol a felperes sajátjakénti szakadatlan birtoklása és használata nem állapítható meg, hiszen a járda köztudomásúan bárki által használható, míg a parkoló tekintetében a felperes saját előadása szerinti is az önkormányzattal együtt szed be parkolási díjat.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!