BH 1990.1.11 Magánvádas eljárásban nincs helye az illeték fizetésére kötelezésnek, ha a bíróság a büntető eljárás lefolytatását mellőzi, illetőleg a büntető eljárást megszünteti [Be. 317. §, 170. § (1) bek. c) pont, 1986. évi I. tv. 42. §].

R. I. a városi bírósághoz 1987. november 20. napján érkezett beadványában rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést Sz. J-né ellen, mert a nevezett a városi bíróság 1987. február 20. napján kelt végzése elleni fellebbezésre vonatkozó észrevételében reá nézve a becsület csorbítására alkalmas tényeket állított.

A városi bíróság személyes meghallgatás nélkül, 1987. november 27. napján meghozta végzését, amellyel a Sz. J-nével szemben indult büntető eljárást megszüntette, egyben felhívta R. I-t, hogy a feljelentésére 8 napon belül - leletezés terhe mellett - rójon le 500 forint illetéket.

A városi bíróság végzésének indokolásában utalt arra, hogy R. I. a kifogásolt tényállásokat tartalmazó beadványt 1987. április 27. napján átvette, ehhez képest a magánindítványát a Be. 123. §-ának (3) bekezdésében írt határidőn túl, tehát elkésetten terjesztette elő. Ezért az eljárást a Be. 213. §-a (1) bekezdése b) pontjának második fordulatára hivatkozva megszüntette, és a magánvádlót az 1986. évi I. törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján felhívta - az eddig le nem rótt - illeték megfizetésére.

R. I. az elsőfokú bíróság végzésének az illeték lerovására kötelező rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be.

A másodfokon eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok végzése ellen az illeték lerovására kötelező rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.