96/2007. (X. 31.) OGY határozat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást ad az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncesszióba adására vonatkozó, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően lefolytatandó közbeszerzési eljárás megindításához az alábbiak szerint:

1. A közbeszerzési eljárás ajánlatkérője és a koncesz-sziós szerződést kötő fél:

A Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter jár el.

2. A közbeszerzési eljárás és a szerződés tárgya:

Az M6-os jelű autópálya Dunaújváros (76+200 km szelvény) és Szekszárd (141+300 km szelvény) közötti szakaszára, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények megtervezésére, megépítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására, finanszírozására és hasznosítására vonatkozó kizárólagos koncessziós jog nyújtása a közbeszerzési eljárásban nyertes koncesszor részére 30 év időtartamra.

3. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a 2. bekezdésben meghatározott beruházás a köz- és magánszféra együttműködésével, PPP finanszírozással valósuljon meg azzal, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződésből származó állami kötelezettségvállalásnak a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelően számított nettó jelenértéke nem haladhatja meg a nettó 208, 3 milliárd forintot.

4. A 2. bekezdésben meghatározott beruházás csak abban az esetben valósítható meg PPP finanszírozással, ha az gazdaságosabb, mint az építés és üzemeltetés állami finanszírozással történő együttes megvalósítása.

5. Az Országgyűlés a 2. bekezdésben meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő, tervezett koncessziós szerződés és az ahhoz kapcsolódó közvetlen szerződés főbb tartalmi elemeit megismerte, és annak tartalmát az alábbiak szerint hagyja jóvá:

a) A beruházás köz- és magánszféra partnerség keretein belül, építési koncesszió formájában megvalósuló beruházás, amelyben a magánszféra (koncesszor) viseli a projekthez kapcsolódó tervezési, építési, felújítási, üzemeltetési, fenntartási és finanszírozási tevékenységekkel járó kockázatok jelentős mértékét. A koncessziós szerződés alapján a Magyar Állam az autópálya rendelkezésre állásának és az útkezelés minőségének függvényében az üzemeltetési időszak kezdetétől rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak. A koncesszor a Magyar Államnak a koncesszió teljes időszaka alatt évente koncessziós díjat köteles megfizetni.

b) A projekt keretében megépített autópálya az ideiglenes használatbavételi engedély kibocsátásának napjával kezdődően a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képezi. Az üzemeltetési időszak az ideiglenes használatbavételi engedély kibocsátásától kezdődik, az üzemeltetés az érintett hatóságokkal kialakított együttműködési és eljárási renddel, valamint a környezetvédelmi előírásokkal összhangban végzendő. Az autópályaszakasz az egységes nemzeti díjszedési rendszer keretében vehető igénybe.

c) A Magyar Állam és a PPP-projektet finanszírozó felek a koncessziós társaság bevonásával közvetlen szerződést kötnek, amelynek célja a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesülésének biztosítása a közvetlen szerződésben előírt helyreállítási terv szerint, abban az esetben is, amikor a koncesszor nem teljesíti vagy veszélyezteti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit és emiatt a Magyar Állam a koncessziós szerződést felmondhatná. A közvetlen szerződés a koncessziós szerződés felhatalmazása alapján akkor alkalmazandó, ha a koncessziós szerződésben meghatározott és a közvetlen szerződés keretein belül orvosolható esemény következik be.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Hende Csaba s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Török Zsolt s. k.,

az Országgyűlés jegyzője