62008CJ0363[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. november 26-i ítélete. Romana Slanina kontra Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgerichtshof - Ausztria. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Családi támogatások - Megtagadás - Gyermekével másik tagállamban letelepült saját állampolgár, és a gyermek nemzeti területen dolgozó édesapja. C-363/08. sz. ügy

C-363/08. sz. ügy

Romana Slanina

kontra

Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien

(a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Családi támogatások - Megtagadás - Gyermekével másik tagállamban letelepült saját állampolgár, és a gyermek nemzeti területen dolgozó édesapja"

Az ítélet összefoglalása

1. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Családi ellátások - Az egyik szülővel az ellátást nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban lakó kiskorú gyermek - Az ellátást nyújtó tagállamban dolgozó másik szülő - Az ellátást nyújtó tagállamot terhelő családi támogatásokhoz való jog fenntartása - Feltételek

(1408/71 tanácsi rendelet, 73. cikk)

2. Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Családi ellátások - Halmozódás elleni közösségi szabályok - Családi ellátásokra a foglalkoztatásának helye szerinti és a lakóhelye szerinti államban jogosult munkavállaló - A támogatásra való jogosultság felfüggesztése a volt házastárs lakóhelye és foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban az első állam jogszabályai által előírt összeg erejéig

(1408/71 tanácsi rendelet, 76. cikk)

1. A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett 1408/71 rendelet 73. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azon elvált személy, akinek családi támogatást folyósítottak azon tagállam illetékes hatóságai, ahol élt, és ahol volt házastársa továbbra is él és dolgozik, nem veszíti el a gyermeke után járó támogatást akkor sem - feltéve, hogy a gyermek az említett rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja értelmében a volt házastárs "családtagjának" minősül -, ha elhagyja az említett tagállamot, hogy gyermekével együtt más tagállamban telepedjen le, ahol nem dolgozik, és ha a volt házastárs a lakóhelye szerinti tagállamban továbbra is jogosult a támogatásra.

(vö. 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Az, hogy valaki szakmai tevékenységet folytat a lakóhelye szerinti tagállamban, és ezáltal ténylegesen családi támogatásra jogosult, azzal a következménnyel jár, hogy az 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett 1408/71 rendelet 76. cikke értelmében az azon tagállam szabályozása alapján járó családi támogatáshoz való jogosultságát, amelynek területén e személy volt házastársa szakmai tevékenységet folytat, a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt támogatás összegének erejéig fel kell függeszteni.

(vö. 38. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2009. november 26.(*)

"Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Családi támogatások - Megtagadás - Gyermekével másik tagállamban letelepült saját állampolgár, és a gyermek nemzeti területen dolgozó édesapja"

A C-363/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2008. augusztus 7-én érkezett, 2008. június 25-i határozatával terjesztett elő az előtte

Romana Slanina

és

az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot a negyedik tanács elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, C. Toader, C. W. A. Timmermans, K. Schiemann (előadó) és P. Kūris bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. július 2-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- R. Slanina képviseletében M. Tröthandl Rechtsanwalt,

- az Unabhängiger Finanzsenat Außenstelle Wien képviseletében W. Pavlik, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer és M. Winkler, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében S. Vodina és O. Patsopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében V. Kreuschitz, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel (HL 1997. L 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az osztrák állampolgárságú és válását követően a lakóhelyét Görögországba helyező R. Slanina, illetve az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien közötti, az érintettnek a lánya után Ausztriában folyósított családi támogatás és gyermekek után járó adójóváírás visszafizetése miatt indult peres eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 Az 1408/71 rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja a következőképpen határozza meg a "családtag" fogalmát:

"[...] családtagként meghatározott vagy elismert személy, vagy az a személy, akit a szociális ellátásról szóló jogszabályok [...] közös háztartásban élőként ismernek el; ha azonban az említett jogszabályok csak azt ismerik el családtagként vagy egy háztartásban élőként, aki az érintett munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval egy fedél alatt él, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy elsődlegesen e személy eltartottja. [...]"

4 Az 1408/71 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően utóbbi a következőkre vonatkozik:

"[...] azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra, akik egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak, és akik a tagállamok egyikének állampolgárai [...], illetve ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira."

5 Az 1408/71 rendelet 13. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) A 14c. cikkre is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni."

(2) A 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel;

[...]"

6 Az 1408/71 rendelet "Munkavállalók vagy önálló vállalkozók, akiknek családtagjai az illetékes államon kívüli tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel" című 73. cikke értelmében:

"Egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó jogosult más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra, mintha családtagjai ezen állam területén rendelkeznének lakóhellyel, a VI. melléklet rendelkezéseire is figyelemmel."

7 Az 1408/71 rendelet "Az illetékes állam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján családi ellátásokra való jogosultságok halmozódására vonatkozó elsőbbségi szabályok" címet viselő 76. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ha ugyanazon időszak folyamán ugyanazon családtag után és valamely foglalkozás folytatásának indokával [helyes fordítása: kereső tevékenység folytatása alapján] a családi ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai írják elő, a másik tagállam jogszabályaival összhangban járó családi ellátásokra való jogosultságot - ha a 73. vagy 74. cikk ezt előírja [helyes fordítása: adott esetben a 73. vagy 74. cikk alkalmazásával] - az első tagállam jogszabályaiban előírt összeg erejéig felfüggesztik."

8 Noha az 1408/71 rendeletet az alapügy jogvitája által érintett időszakban módosították, az nincs hatással a jelen ügy kimenetelére.

A nemzeti szabályozás

9 A családi kiadások támogatások útján történő fedezéséről szóló 1967. évi törvény (Familienlastenausgleichsgesetz, a továbbiakban: FLAG) 2. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermekek után családi támogatásra azok a személyek jogosultak, akiknek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Ausztriában van.

10 A FLAG 2. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy gyermek után családi támogatásra az a személy jogosult, akivel a gyermek egy háztartásban él. Az a személy, akivel a gyermek nem él egy háztartásban, aki azonban a gyermek megélhetési költségeinek nagyobb részét viseli, jogosult a családi támogatásra, amennyiben a bekezdés első mondata alapján más személy azt jogosan nem igényelheti.

11 A FLAG 2. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy azok a személyek, akik mind Ausztriában, mind külföldön lakóhellyel rendelkeznek, családi támogatásra csak akkor jogosultak, amennyiben érdekeltségeik központja Ausztriában van, és a gyermekek állandó jelleggel Ausztriában tartózkodnak. Ugyanezen rendelkezés szerint valamely személy érdekeltségeinek központja abban az államban van, amelyhez szorosabb személyes és gazdasági kapcsolatok fűzik.

12 A FLAG 26. §-ának (1) bekezdése szerint:

"Aki a családi támogatást jogosulatlanul vette igénybe, annak a megfelelő összeget vissza kell fizetnie [...]".

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy R. Slanina az 1991-ben született Nina nevű leánygyermek édesanyja. A családi támogatás R. Slanina részére történő nyújtásának feltételei a támogatás folyósításának kezdetén teljesültek.

14 1997 nyarától R. Slanina Görögországban telepedett le, Nina pedig ugyanezen év őszétől ott járt iskolába. Nina édesapja, R. Slanina volt férje osztrák állampolgár, aki Ausztriában él és folytat szakmai tevékenységet. Az alapügy felperese egyedül gyakorol szülői felügyeletet a lánya felett. A gyermek apja köteles lenne tartásdíjat fizetni, de nem teszi.

15 R. Slanina Ausztriában az 1998. január 1-je és 2003. október 31. közötti időszakban 10 884,95 euró összegben részesült családi támogatásban és gyermekek után járó adójóváírásban lánya, Nina után, ez 7824,79 euró összegű családi támogatásból és 3060,16 euró összegű gyermekek után járó adójóváírásból tevődött össze. A mödlingi (Ausztria) Finanzamt (adóhivatal) 2003. október 22-i határozatával az említett összeg visszafizetésére kötelezte, mivel lányával 1997 óta Görögországban lakott állandó jelleggel. A Finanzamt ugyanis úgy ítélte meg, hogy családi támogatás nyújtásának az FLAG 2. §-ának (8) bekezdése szerinti feltételei, miszerint a gyermek érdekeltségeinek központja és állandó tartózkodási helye Ausztriában legyen, nem álltak fenn.

16 2001 előtt R. Slanina sem munkaviszonyban nem állt, sem munkakeresőként nem volt bejelentve Görögországban. Megélhetésüket rokonai támogatásaiból és megtakarításaiból fedezte. 2001 óta minden év májusától október elejéig szezonálisan idegenvezetőként tevékenykedett egy görög vállalkozásnál.

17 R. Slanina a mödlingi Finanzamt 2003. október 22-i határozata ellen benyújtott keresetét előbb 2004. december 9-én a Finanzamt előzetes határozatban, majd az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien 2005. június 30-i határozatában elutasította. Az alapügy felperese ezért a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult. R. Slanina lényegében azt állította, hogy az osztrák jogszabályok alapján ugyan nem jogosult családi támogatásra, de az 1408/71 rendeletet alkalmazni kell vele kapcsolatban. Mivel Nina édesapja, R. Slanina volt házastársa Ausztriában lakott és dolgozott, R. Slanina a rendelet 73. cikke alapján jogosult volt a családi támogatásra attól függetlenül is, hogy Görögországban élt.

18 Ilyen körülmények között a Verwaltungsgerichtshof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Következik-e az [...] 1408/71/EGK tanácsi rendeletből, hogy egy Ausztriában lakóhellyel rendelkező, keresőtevékenységet folytató férj elvált, nem dolgozó felesége (gyermek után járó) családi támogatásra jogosult marad Ausztriával szemben akkor is, ha másik tagállamban létesít lakóhelyet, érdekeltségeinek központját oda helyezi át, és ott továbbra sem folytat szakmai tevékenységet?

2) Az első kérdés megválaszolására van-e jelentősége annak a körülménynek, hogy Ausztriában, ahol az elvált férj maradt, és ahol kizárólagosan lakik és dolgozik, meghatározott feltételek teljesülése esetén elismerik ennek a férfinak a (gyermek után járó) családi támogatásra vonatkozó jogosultságát, amennyiben az elvált feleség erre vonatkozó joga már nem áll fenn?

3) Következik-e az 1408/71 rendeletből, hogy az elvált feleség Ausztriától, ahol az elvált férj és a gyermek apja lakóhellyel rendelkezik és szakmai tevékenységet folytat, akkor is igényelheti a (gyermek után járó) családi támogatást, ha az első kérdésben megadott körülményekben változás áll be azáltal, hogy a feleség az új tagállamban szakmai tevékenység folytatásába kezd?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és második kérdésről

19 Az első és második kérdésével, melyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az 1408/71 rendelet 73. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy valamely elvált személy, aki abban a tagállamban, ahol élt, és ahol volt házastársa továbbra is él és dolgozik, a tagállam illetékes hatóságaitól családi támogatásban részesült, megőrzi a támogatáshoz való jogát akkor is, ha elhagyja ezt a tagállamot, hogy gyermekével egy másik tagállamban telepedjen le, ahol továbbra sem dolgozik, míg volt házastársa, a gyermek apja részesülhetne e támogatásban a lakóhelye szerinti tagállamban.

20 Az ügy irataiból egyértelmű, hogy R. Slanina keresőtevékenységet folytató munkavállaló volt felesége, aki az alapügy által érintett időszakban az 1408/71 rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az Osztrák Köztársaság jogszabályainak hatálya alá tartozott, mivel ebben a tagállamban folytatott keresőtevékenységet.

21 Az 1408/71 rendelet 73. cikke szerint egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó jogosult más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra, mintha családtagjai ezen tagállam területén rendelkeznének lakóhellyel.

22 Ezen 73. cikk célja annak biztosítása, hogy valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai megkapják az utóbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra való jogosultságot. (lásd a C-245/94. és C-312/94. sz., Hoever és Zachow egyesített ügyekben 1996. október 10-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-4895. o.] 32. pontját, valamint a C-255/99 sz. Humer-ügyben 2002. február 5-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-1205. o.] 39. pontját).

23 Noha a kérdést előterjesztő bíróság ezzel kapcsolatosan kérte Bíróság véleményét, meg kell jegyezni, hogy az 1408/71 rendelet 73. cikke alapján a gyermekek után járó családi támogatás, akár R. Slaninának, akár a volt férjének folyósították, valójában attól függ, hogy a gyermek az 1408/71 rendelet személyi hatálya alá tartozik-e. Ezt a rendelet 2. cikke határozza meg. E rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján tehát a rendelet különösen a következőkre vonatkozik: "[...] azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra, akik egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak, és akik a tagállamok egyikének állampolgárai, [...], illetve ezek családtagjaira [...]".

24 A "családtag" kifejezést az 1408/71 rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja úgy határozza meg, mint "[...] családtagként meghatározott vagy elismert személy, vagy az a személy, akit a szociális ellátásról szóló jogszabályok [...] közös háztartásban élőként ismernek el; ha azonban az említett jogszabályok csak azt ismerik el családtagként vagy egy háztartásban élőként, aki az érintett munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval egy fedél alatt él, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy elsődlegesen e személy eltartottja. [...]".

25 Először is tehát ez a szabály kifejezetten a nemzeti szabályozásra hivatkozik, amikor kimondja, hogy "családtag" minden "családtagként meghatározott vagy elismert személy, vagy az a személy, akit a szociális ellátásról szóló jogszabályok [azaz az alapügyben a FLAG rendelkezései] közös háztartásban élőként ismernek el [...]".

26 Másodszor az 1408/71 rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja a következőképpen pontosít: "ha azonban az említett [nemzeti] jogszabályok csak azt ismerik el családtagként vagy egy háztartásban élőként, aki az érintett munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval egy fedél alatt él, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy elsődlegesen e személy eltartottja. [...]".

27 A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát megvizsgálni, hogy az 1408/71 rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontjában található feltétel teljesül-e ebben az esetben, azaz a gyermek, noha az alapügyben érintett időszakban nem élt az apjával, a nemzeti jogszabály értelmében, illetve alkalmazásában az apa "családtagjának" tekinthető-e, és ha nem, akkor tekinthető-e "elsődlegesen" az ő "eltartottjának".

28 A Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy R. Slanina volt férje valójában köteles volt tartásdíjat fizetni Nina lányáért. A tény, hogy azt nem fizette, lényegtelen annak megállapítása szempontjából, hogy a gyermek az ő családtagjának minősül-e.

29 Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság megállapításai arra engednék következtetni e bíróságot, hogy az alapügy tárgyául szolgáló helyzet az 1408/71 rendelet személyi hatálya alá tartozik, felmerül a kérdés, hogy valamely, R. Slanina helyzetében lévő személy hagyatkozhat-e a rendelet 73. cikkére. A nemzeti bíróság ezenkívül azt kérdezi, hogy azon körülmény, hogy a volt házastárs Ausztriában maradt, ahol dolgozik, valamint a nemzeti jog alapján jogosult az alapügyben szóban forgó támogatásra, hatással lehet-e valamely, R. Slanina helyzetében lévő személy azon jogára, hogy továbbra is részesüljön a támogatásban.

30 Ebből a szempontból hangsúlyozni kell, hogy a tény, hogy R. Slanina és volt férje elváltak, irreleváns. A Bíróság ugyanis már kimondta, hogy az 1408/71 rendelet ugyan nem vonatkozik kifejezetten a válást követő családi helyzetekre, de semmi nem utal arra, hogy ilyen körülmények között ne tartoznának a rendelet személyi hatálya alá. A válás szokásos következményeinek egyike ugyanis, hogy a két szülő közül csak az egyik kapja meg a gyermek felügyeleti jogát, és a gyermek vele fog lakni. Az márpedig különböző okokból előfordulhat, hogy a válást követően a gyermek felügyeletét ellátó szülő elhagyja a származási tagállamát, és egy másik tagállamban telepedik le, azért hogy - mint a fent hivatkozott Humer-ügyben - ott vállaljon munkát, vagy mint a jelen eset alapügyében, ott folytasson keresőtevékenységet pár évvel azután, hogy ott letelepedett. Ilyen esetben a kiskorú gyermek lakóhelye is nyilván ebben a másik tagállamban lesz (lásd a fent hivatkozott Humer-ügyben hozott ítélet 42-43. pontját).

31 Meg kell jegyezni, hogy a családi ellátásokat már jellegük miatt sem lehet olyan jogosultságoknak tekinteni, amelyek az egyént a családi helyzetétől függetlenül megilletik. Ebből következően lényegtelen, hogy a családi ellátást R. Slaninának vagy magának a munkavállalónak, azaz R. Slanina volt férjének folyósítják (lásd a fent hivatkozott Humer-ügyben hozott ítélet 50. pontját).

32 A fentiekre tekintettel az első és második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1408/71 rendelet 73. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az elvált személy, akinek családi támogatást folyósítottak azon tagállam illetékes hatóságai, ahol élt, és ahol volt házastársa továbbra is él és dolgozik, nem veszíti el a gyermeke után járó támogatást akkor sem - feltéve, hogy a gyermek az említett rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja alapján a volt házastárs "családtagjának" minősül -, ha elhagyja az említett tagállamot, hogy gyermekével együtt más tagállamban telepedjen le, ahol nem dolgozik, és ha a volt házastárs a lakóhelye szerinti tagállamban továbbra is jogosult a támogatásra.

A harmadik kérdésről

33 Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a tény, hogy R. Slanina Görögországban keresőtevékenység folytatásába kezdett, hatással van-e az Ausztriában fennálló családi támogatásra való jogosultságára.

34 Ha megállapítható lenne, hogy a Görögországban vállalt keresőtevékenység valójában az Ausztriában folyósítottakkal egyenértékű családi támogatáshoz való jogosultságot keletkeztetett, akkor a kérdésre igenlő választ kellene adni.

35 A görög kormány és a Bizottság észrevételeiből kitűnik, hogy a görög jogszabályok csak bizonyos keresőtevékenységet folytató munkavállalók esetében írnak elő családi támogatást. E támogatás folyósítása mindig munkaviszonyhoz kötődik, a görögországi lakóhely önmagában nem szolgálhat alapjául. A kérdést előterjesztő bíróság feladata megállapítani, hogy a R. Slanina által a Görög Köztársaság területén folytatott keresőtevékenység alapjául szolgálhat-e abban a tagállamban családi támogatás folyósításának.

36 Amennyiben bebizonyosodik, hogy ez a helyzet, akkor az 1408/71 rendelet 76. cikkében szereplő ellátások halmozódását tiltó szabályt kell alkalmazni. E rendelkezés célja egyrészt a rendelet 73. cikke szerinti, másrészt a családtagok lakóhelye szerinti állam jogszabályai szerinti, a keresőtevékenység gyakorlására tekintettel járó családi ellátásokra való jogosultságok halmozódásának szabályozása (lásd a C-543/03. sz., Dodl és Oberhollenzer ügyben 2005. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-5049. o.] 53. pontját).

37 Az 1408/71 rendelet 76. cikkének értelmében a családi ellátás folyósításának kötelezettsége elsősorban a Görög Köztársaságot terheli, mint a Nina és édesanyja lakóhelye szerinti tagállamot. Az ausztriai családi ellátáshoz való jogosultságot a rendelet 73. cikke szerint a görög jogszabályok által előírt támogatás összegének erejéig fel kellett volna függeszteni.

38 A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az, hogy az, az alapügy felpereséhez hasonló helyzetben lévő személy szakmai tevékenységet folytat a lakóhelye szerinti tagállamban, és ezáltal családi támogatásra jogosult, azzal a következménnyel jár, hogy az 1408/71 rendelet 76. cikke értelmében az azon tagállam szabályozása alapján járó családi támogatáshoz való jogosultságát, amelynek területén e személy volt házastársa szakmai tevékenységet folytat, a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt támogatás összegének erejéig fel kell függeszteni.

A költségekről

39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) Az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 73. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az elvált személy, akinek családi támogatást folyósítottak azon tagállam illetékes hatóságai, ahol élt, és ahol volt házastársa továbbra is él és dolgozik, nem veszíti el a gyermeke után járó támogatást - feltéve, hogy a gyermek az említett rendelet 1. cikke f) pontjának i. alpontja alapján a volt házastárs "családtagjának" minősül - akkor sem, ha elhagyja e tagállamot, hogy gyermekével együtt más tagállamban telepedjen le, ahol nem dolgozik, és ha a volt házastárs a lakóhelye szerinti tagállamban továbbra is jogosult a támogatásra.

2) Az, hogy az alapügy felpereséhez hasonló helyzetben lévő személy szakmai tevékenységet folytat a lakóhelye szerinti tagállamban, és ezáltal családi támogatásra jogosult, azzal a következménnyel jár, hogy a 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett 1408/71 rendelet 76. cikke értelmében az azon tagállam szabályozása alapján járó családi támogatáshoz való jogosultságát, amelynek területén e személy volt házastársa szakmai tevékenységet folytat, a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt támogatás összegének erejéig fel kell függeszteni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.