31971R1408[1]

A Tanács 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról

A TANÁCS 1408/71/EGK RENDELETE

(1971. június 14.)

a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról

(Egységes szerkezetbe foglalt szöveg - HL L 28, 30.1.1997, 1 o. ( 2 ))

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 51. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolását célzó rendelkezések azon munkavállalók szabad mozgásának keretébe tartoznak, akik a tagállamok állampolgárai, és e rendelkezéseknek hozzá kell járulniuk e személyek életszínvonalának és alkalmazási feltételeinek javításához;

mivel a személyek szabad mozgása - amely a Közösség egyik alapja - nemcsak a munkavállalókra vonatkozik, hanem kiterjed a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának keretében az önálló vállalkozókra is;

mivel a nemzeti jogszabályok között a hatályuk alá tartozó személyek vonatkozásában jelentősek az eltérések, kívánatos annak az alapelvnek az alkalmazása, amely szerint a rendelet a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó szociális biztonsági rendszerekben vagy munkaviszonyuk, illetve önálló vállalkozóként végzett tevékenységük folytán biztosított valamennyi személyre vonatkozik;

mivel tiszteletben kell tartani a nemzeti szociális biztonsági jogszabályok különleges sajátosságait, és csak koordinációs rendszert kell létrehozni;

mivel a koordináció keretében a Közösségen belül biztosítani kell a különböző nemzeti jogszabályok szerinti egyenlő bánásmódot a tagállamokban élő munkavállalók, valamint ezek eltartottai és túlélő hozzátartozói számára;

mivel a koordinációs feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a Közösségen belül mozgó munkavállalók, valamint eltartottaik és túlélő hozzátartozóik megtartsák szerzett jogaikat és előnyeiket, valamint ezek várományát;

mivel e célkitűzéseket különösen a különböző nemzeti jogszabályok szerint figyelembe vett, az ellátáshoz való jogosultság megszerzéséhez és fenntartásához, valamint az ellátások összegének kiszámításához szükséges időszakok összesítésével, továbbá a rendelet hatálya alá tartozó különböző csoportokba tartozó személyek számára nyújtott ellátásokkal kell elérni, függetlenül attól, hogy e személyek lakóhelye a Közösségen belül hol található;

mivel a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók csak egyetlenegy tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozhatnak az alkalmazandó nemzeti jogszabályok átfedései és az ebből származó esetleges bonyodalmak elkerülése érdekében;

mivel számban és terjedelemben a lehető legjobban korlátozni kell azokat az eseteket, amikor az általános szabály alól alkalmazott kivételként egy személyre egyidejűleg két tagállam jogszabályait kell alkalmazni;

mivel annak lehető leghatékonyabb biztosítása érdekében, hogy az egy tagállam területén foglalkoztatott valamennyi munkavállaló egyenlő bánásmódban részesüljön, általában annak a tagállamnak a jogszabályait kell alkalmazandó jogszabályként meghatározni, amelyben az érintett személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat;

mivel ettől az általános szabálytól az alkalmazhatóság egyéb kritériumait indokoló bizonyos helyzetekben el lehet térni;

mivel a nemzeti jogszabályok szerint előirányzott egyes ellátások alkalmazásuk személyi hatálya, célkitűzéseik és alkalmazásuk módja miatt egyidejűleg a szociális biztonság és szociális támogatás alá tartozhatnak, meg kell állapítani azt a koordinációs rendszert, amely figyelembe veszi az adott ellátások különleges jellemzőit, és amelyet bele kell foglalni a rendeletbe a migráns munkavállalók érdekeinek védelme érdekében, a Szerződés rendelkezéseivel összhangban;

mivel ezeket az ellátásokat a rendelet hatálya alá tartozó személyek tekintetében kizárólag az adott személy vagy családtagjai lakóhelye szerinti ország jogszabályaival összhangban kell nyújtani a bármelyik másik tagállamban szerzett tartózkodási idő szükség szerinti összesítése alapján, nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés nélkül;

mivel helyzetük sajátos jellegének figyelembevételével meg kell határozni a határ menti ingázókra és idénymunkásokra vonatkozó különös szabályokat, különösen a betegség és munkanélküliség területén;

mivel a betegségi és anyasági ellátások területén biztosítani kell az illetékes tagállamon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó személyek védelmét;

mivel a nyugdíjigénylők és nyugdíjasok, valamint ezek családtagjainak sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy a betegségbiztosítást szabályozó rendelkezéseket a helyzetükhöz igazítsák;

mivel a rokkantsági ellátásoknál olyan összehangolt rendszert kell létrehozni, amely figyelembe veszi a nemzeti jogszabályok sajátos jellemzőit; mivel emiatt különbséget kell tenni a jogszabályok között aszerint, hogy a rokkantsági ellátás összege független vagy függ-e a biztosítás tartamától;

mivel a tagállamokban fennálló rendszerek közötti különbségek szükségessé teszik a rokkantság súlyosbodásának esetén alkalmazandó koordinációs szabályok elfogadását;

mivel célszerű az öregségi ellátások és a túlélő hozzátartozói ellátások megállapítási rendszerének kidolgozása, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott;

mivel az összesítési és időarányos számítást alkalmazó módszerrel összhangban kiszámított, a közösségi jog által biztosított nyugdíj összegét meg kell határozni, ha a nemzeti jogszabályok alkalmazása - beleértve a csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezéseket - kedvezőtlenebbek a fent említett módszernél;

mivel a migráns munkavállalóknak és ezek túlélő hozzátartozóinak a csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó nemzeti rendelkezések túlzottan szigorú alkalmazásával szemben történő védelme érdekében a rendeletnek a fenti rendelkezések alkalmazására vonatkozó szigorú szabályokat megállapító rendelkezéseket is kell tartalmaznia;

mivel a munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó ellátások tekintetében a védelem érdekében szükség van arra, hogy a szabályokat az illetékes tagállamon kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó személyek helyzetének figyelembevételével állapítsák meg;

mivel meg kell állapítani a haláleseti juttatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket;

mivel a munkaerő jobb körülmények közötti biztonságos mobilitásának biztosítása érdekében a jövőben szükséges az összes tagállam munkanélküli-biztosítási és munkanélkülisegély-rendszereinek fokozottabb összehangolása;

mivel ezért a különböző tagállamokban a munkakeresés megkönnyítése érdekében különösen indokolt korlátozott időtartamon keresztül a munkanélküli-ellátást annak a tagállamnak a jogszabályai szerint nyújtani, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az érintett munkanélküli utoljára tartozott;

mivel a családi ellátásokra alkalmazandó jogszabályok meghatározása céljából a munkaviszonyra vonatkozó kritériumok biztosítják, hogy az azonos jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló egyenlő bánásmódban részesüljön;

mivel az ellátások indokolatlan halmozódásának elkerülése érdekében elsőbbségi szabályokat kell meghatározni, ha az illetékes állam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti ország jogszabályai alapján járó családi ellátásokra való jogosultságok halmozódnak;

mivel a tagállamok jogszabályai különböznek egymástól és sajátos jellegűek, szükségesnek bizonyul a nyugdíjasok eltartott gyermekei és az árvák részére nyújtott ellátásokat biztosító nemzeti rendszerek koordinálására vonatkozó különös szabályok meghatározása;

mivel létre kell hozni egy, a tagállamok egy-egy kormányképviselőjéből álló igazgatási bizottságot, amelynek megbízatása elsősorban arra szól, hogy valamennyi igazgatási kérdéssel vagy a rendelet rendelkezéseiből származó valamennyi értelmezési kérdéssel foglalkozzon, valamint támogassa a tagállamok közötti együttműködést;

mivel kívánatos, hogy a tanácsadó bizottság keretében a munkavállalók és munkáltatók képviselőivel megvizsgáltassák az igazgatási bizottság által kezelt kérdéseket;

mivel a koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében meg kell állapítani a nemzeti jogszabályok sajátos jellemzőinek megfelelő különleges rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk (10) (15)

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "munkavállaló" és "önálló vállalkozó:"

i. aki akár kötelezően, akár szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó szociális biztonsági rendszerek vagy a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer ágazataiba tartozó egy vagy több kockázattal szemben biztosított;

ii. aki a lakóhellyel rendelkezőkre vagy a gazdaságilag aktív népességre vonatkozó szociális biztonsági rendszerben e rendelet által érintett szociális biztonsági ágakba tartozó egy vagy több kockázattal szemben kötelezően biztosított, ha ez a személy:

- azon módszer értelmében, amely alapján e szociális biztonsági rendszert igazgatják vagy finanszírozzák, munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak tekinthető, vagy

- ha e szempontoknak nem felel meg, az I. mellékletben meghatározott más kockázattal szemben a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó rendszerben vagy a iii. pontban említett rendszerben kötelezően vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében biztosított, vagy ha az érintett tagállamban ilyen rendszer nincs, megfelel az I. mellékletben szereplő meghatározásnak;

iii. aki a vidéki lakosságra vonatkozó egységes szociális biztonsági rendszerben, az e rendelet által érintett ágakba tartozó több kockázattal szemben kötelezően biztosított, az I. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelően;

iv. aki a munkavállalókra, önálló vállalkozókra, a lakóhellyel rendelkezőkre vagy lakóhellyel rendelkezők egyes csoportjaira vonatkozó tagállami szociális biztonsági rendszer keretében önkéntes alapon az e rendeletben érintett ágba tartozó egy vagy több kockázattal szemben biztosított:

- ha tevékenységét munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végzi, vagy

- ha korábban ugyanannak a tagállamnak a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező biztosítási rendszere keretében ugyanazon kockázattal szemben biztosított volt;

b) határ menti ingázó az munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki szakmai tevékenységét az adott tagállam területén végzi és akinek lakóhelye egy másik tagállamban van, ahová rendszerint naponta vagy legalább hetente visszatér; ugyanakkor azt a határ menti munkavállalót, akit az őt alkalmazó vállalkozás ugyanannak a tagállamnak más részére vagy egy másik tagállamba küld ki, vagy aki szolgáltatásait ugyanannak a tagállamnak más részén vagy egy másik tagállamban nyújtja, négy hónapot meg nem haladó időtartamon keresztül határ menti munkavállalónak kell tekinteni még akkor is, ha ebben az időszakban akadályoztatott abban, hogy lakóhelyére naponta vagy legalább hetente visszatérjen;

c) idénymunkás, aki nyolc hónapot meg nem haladó időszakra olyan tagállamba megy, amelyben nem rendelkezik lakóhellyel, abból a célból, hogy e tagállamban egy vállalkozás vagy munkáltató számára idényjellegű munkát végezzen, továbbá aki annak a tagállamnak a területén csak a munkavégzéshez szükséges ideig tartózkodik; idényjellegű munka az a munka, amely az évszakok váltakozásának függvényében évente automatikusan ismétlődik;

ca) a diák e rendelet értelmében olyan személy, aki nem tekintendő munkavállalónak és önálló vállalkozónak vagy azok családtagjainak és túlélő hozzátartozónak, és aki egy tagállam hatóságai által hivatalosan elismert képesítés megszerzését eredményező tanulmányokat folytat vagy ilyen szakképzésben vesz részt és az általános szociális biztonsági rendszerben vagy a diákokra vonatkozó különleges szociális biztonsági rendszerben biztosított;

d) menekült a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-án Genfben aláírt egyezmény 1. cikkében meghatározott személy;

e) hontalan a hontalanok jogállásáról szóló, 1954. szeptember 28-án New Yorkban aláírt egyezmény 1. cikkében meghatározott személy;

i. családtag a családtagként meghatározott vagy elismert személy, vagy az a személy, akit a szociális ellátásról szóló jogszabályok, vagy - a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 31. cikkben említett esetekben - annak a tagállamnak a jogszabályai, amely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, közös háztartásban élőként ismernek el; ha azonban az említett jogszabályok csak azt ismerik el családtagként vagy egy háztartásban élőként, aki az érintett munkavállaló, önálló vállalkozó vagy diák egy fedél alatt él, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy elsődlegesen e személy eltartottja. Ha egy tagállam jogszabályai nem teszik lehetővé a családtagok megkülönböztetését más olyan személyektől, akikre ezek a jogszabályok alkalmazandók, a "családtag" meghatározást az I. mellékletben meghatározott jelentés szerint kell értelmezni;

ii. ugyanakkor ha az érintett ellátások fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott olyan ellátások, amelyekben egy tagállam jogszabályai szerint annak a tagállamnak minden olyan állampolgára részesül, aki kielégíti az előírt feltételeket, a "családtag" legalább a munkavállaló, önálló vállalkozó vagy diák házastársa, vagy az ilyen személy kiskorú vagy eltartott gyermeke;

g) túlélő hozzátartozó, akit azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak, túlélő hozzátartozóként határoznak meg vagy túlélő hozzátartozónak ismernek el; ha azonban az említett jogszabályok csak azt ismerik el túlélő hozzátartozóként, aki az elhunyttal közös háztartásban élt, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy elsődlegesen az elhunyt eltartottja volt;

h) lakóhely a szokásos tartózkodási hely;

i) tartózkodási hely az ideiglenes tartózkodási hely;

j) jogszabályok az egyes tagállamok vonatkozásában a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében érintett szociális biztonsági rendszerekkel és ágakkal vagy a 4. cikk (2a) bekezdésében érintett különleges, nem járulék alapú ellátásokkal kapcsolatos, törvényi, rendeleti és egyéb rendelkezések, valamint az egyes tagállamok meglévő vagy jövőbeni végrehajtási intézkedései.

E meghatározás nem érinti a meglévő vagy a jövőbeni szerződéses rendelkezéseket, függetlenül attól, hogy azokat hatósági döntés kötelezővé tette-e vagy sem, illetve alkalmazási körüket kiterjesztette-e vagy sem. Ha azonban e rendelkezések:

i. arra szolgálnak, hogy az előző albekezdésben említett törvények és rendeletek szerinti biztosítási kötelezettséget érvényesítsék;

vagy

ii. az előző albekezdésben említett törvények és rendelkezések által létrehozott rendszereket alkalmazó intézménnyel azonos intézmény által alkalmazott rendszert hoznak létre. Ezt a korlátozást az érintett tagállam bármikor feloldhatja az e rendelet alkalmazási körébe tartozó ilyen rendszereket meghatározó nyilatkozat megtételével. E nyilatkozatról értesítést kell küldeni, és azt a 97. cikk rendelkezéseinek megfelelően teszik közzé.

Az előző albekezdés rendelkezései nem mentesítik e rendelet alkalmazása alól azokat a biztosítási rendszereket, amelyekre a 3. rendelet alkalmazandó.

A jogszabály meghatározás nem érinti az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszereket szabályzó rendelkezéseket sem, amely rendszerek létrehozását az érintetteknek kell kezdeményezni vagy amelyeket az érintett tagállam területének csak egy részén kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a hatóságok azok kötelezővé tételét vagy hatályuk kiterjesztését elrendelték-e. A kérdéses különleges rendszereket a II. melléklet határozza meg;

ja) "köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer" olyan szociális biztonsági rendszer, amely az érintett tagállamokban a munkavállalókra alkalmazott általános szociális biztonsági rendszerektől különbözik, és amelynek minden köztisztviselő és köztisztviselőnek minősülő személy, illetve az ilyen személyek meghatározott csoportjai közvetlenül a hatálya alá tartoznak;

k) szociális biztonsági egyezmény a szociális biztonság területén a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott szociális biztonsági rendszerek vagy ágak összességét vagy azok egy részét érintő, kizárólag két vagy több tagállamot jelenleg vagy a jövőben kötelező két- vagy többoldalú megállapodás, illetve legalább két tagállamot és egy vagy több más államot jelenleg vagy a jövőben kötelező két- vagy többoldalú megállapodás, valamint e megállapodások értelmében kötött egyéb megállapodás;

l) hatáskörrel rendelkező hatóság az egyes tagállamok vonatkozásában a kérdéses állam területének egészén vagy annak egy részén a szociális biztonsági rendszerért felelős miniszter, miniszterek vagy velük egyenértékű egyéb hatóság;

m) igazgatási bizottság a 80. cikkben említett bizottság;

n) intézmény az egyes tagállamok vonatkozásában a jogszabályok egészének vagy részének alkalmazásáért felelős testület vagy hatóság;

o) illetékes intézmény:

i. az az intézmény, amelynél az ellátás igénylésének időpontjában az érintett biztosított;

vagy

ii. az az intézmény, amelynél az érintett személy ellátásra jogosultságot szerzett, vagy jogosultságot szerezne, ha annak a tagállamnak a területén, ahol az intézmény található, saját maga vagy egy vagy több családtagja lakóhellyel rendelkezne;

vagy

iii. az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény;

vagy

iv. a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellátások vonatkozásában a munkáltató felelősségével kapcsolatos rendszer esetében a munkáltató vagy a munkáltató nevében eljáró biztosító, vagy azok hiányában az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt testület vagy hatóság;

p) lakóhely szerinti intézmény és tartózkodási hely szerinti intézmény az az intézmény, amely jogosult az általa alkalmazott jogszabályok szerint ellátást nyújtani azon a helyen, ahol az érintett személy lakóhellyel rendelkezik vagy ahol az ideiglenesen tartózkodik, illetve ilyen intézmény hiányában a kérdéses tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény;

q) illetékes állam az a tagállam, amelynek területén az illetékes intézmény található;

r) biztosítási idő az a járulékfizetési időszak vagy szolgálati idő vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időszakot megszerezték vagy az megszerzettnek tekintendő, biztosítási időként határoznak meg vagy ismernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az említett jogszabályok a biztosítási idővel egyenértékűnek tekintenek , a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerek keretében szerzett időszakok szintén biztosítási időnek tekintendők;

s) a szolgálati idő és önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak az az időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időt megszerezték, szolgálati időként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakként határoznak meg vagy ismernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az említett jogszabályok a szolgálati idővel vagy az önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakkal egyenértékűnek tekintenek , a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerek keretében szerzett időszakok szintén szolgálati időnek tekintendők;

sa) tartózkodási idő az az időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időszakot megszerezték vagy az megszerzettnek tekintendő, ilyen időszakként határoznak meg vagy ismernek el;

t) ellátások és nyugdíj valamennyi ellátás és nyugdíj, azok közpénzekből fizetett valamennyi eleme, az értékállóságot biztosító növekmény és a kiegészítő ellátás a III. cím rendelkezéseire is figyelemmel, valamint a nyugdíjak helyett fizetendő pénzbeli ellátás, illetve a járulékok visszatérítésének formájában kifizetett ellátás;

i. családi ellátások valamennyi természetbeni vagy pénzbeli ellátás az I. melléklet szerinti különleges szülési ellátások és örökbefogadási támogatások kivételével, amely célja a 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában előírt jogszabályok szerinti családi kiadások fedezése;

ii. családi támogatások kizárólag a családtagok száma és szükség esetén a családtagok életkora alapján rendszeres időszakonként fizetendő pénzbeli ellátás;

v) haláleseti juttatások az elhalálozás bekövetkezésekor egy összegben fizetendő összes juttatás a t) pontban meghatározott pénzbeli ellátások kivételével.

2. cikk

A rendelet személyi hatálya

(1) E rendelet vonatkozik azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra és diákokra, akik egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, és akik a tagállamok egyikének állampolgárai, valamint azokra a hontalanokra vagy menekültekre, akiknek a lakóhelye valamely tagállam területén található, és ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

(2) E rendelet vonatkozik a munkavállalók, önálló vállalkozók, diákok állampolgárságától függetlenül az egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó ilyen személyek azon túlélő hozzátartozóira, akik valamely tagállam állampolgárai, illetve valamely tagállam területén lakóhellyel rendelkező menekültek vagy hontalanok.

3. cikk

Az egyenlő bánásmód elve

(1) E rendelet különös rendelkezéseire is figyelemmel az e rendelet hatálya alá tartozó ----- személyeket ----- bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan kötelezettségek terhelik és ugyanolyan előnyök illetik, mint az adott tagállam állampolgárait.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a szociális biztonsági intézmények szervei tagjainak megválasztására, illetve a kinevezésükben való részvételre is, de nem érintik amegválaszt hatósággal vagy az érintett személyek e szervekhez történő kinevezésének módszereivel kapcsolatos tagállami jogszabályok rendelkezéseit.

(3) Ha a III. melléklet másként nem rendelkezik, a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében hatályban maradó szociális biztonsági egyezmények rendelkezései ----- vonatkoznak az e rendelet hatálya alá tartozó személyekre.

4. cikk (10)

A rendelet alkalmazási köre

(1) E rendelet alkalmazandó a következő szociális biztonsági ágakat érintő valamennyi jogszabályra:

a) betegségbiztosítási és anyasági ellátások;

b) rokkantsági ellátások, beleértve a rokkantak keresőképességének fenntartását vagy javítását célzó ellátásokat is;

c) öregségi ellátások;

d) túlélő hozzátartozók számára nyújtott ellátások;

e) munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos ellátások;

f) haláleseti juttatások;

g) munkanélküli-ellátások;

h) családi ellátások.

(2) E rendelet alkalmazandó valamennyi, akár járulékfizetésen alapuló, akár nem járulékfizetésen alapuló általános és különleges szociális biztonsági rendszerre, valamint a munkáltatóknak vagy hajótulajdonosoknak az (1) bekezdésben említett ellátások nyújtásával kapcsolatos felelősségét érintő biztosítási rendszerekre.

(2a) Ezt a cikket kell alkalmazni a különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra is, amelyek olyan jogszabályokban kerülnek megállapításra, amelyek - személyi hatályuk, célkitűzéseik és/vagy a jogosultságra vonatkozó feltételeik miatt - az (1) bekezdésben említett szociális biztonsági jogszabályok, valamint a szociális segélyezés jellegzetességeit egyaránt magukban hordozzák.

A "különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátás" az az ellátás:

a) amelynek célja, hogy:

i. az (1) bekezdésben említett szociális biztonsági ágak által fedezett kockázatok kiegészítő, helyettesítő vagy járulékos fedezetéül szolgáljon, és az érintett személyeknek minimum megélhetési jövedelmet biztosítson az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére is figyelemmel;

illetve, hogy

ii. a fogyatékossággal élők részére kifejezetten különös védelmet biztosítson, szoros kapcsolatban az érintett személy szociális környezetével az érintett tagállamban;

és

b) amely esetében a finanszírozás kizárólag a kötelező, az általános közkiadások fedezésére szolgáló adóbevételből származik, valamint az ellátások nyújtásának és kiszámításának feltételei a kedvezményezett tekintetében nem függnek semmiféle járulékfizetéstől. A járulékalapú ellátások kiegészítésére szolgáló ellátások azonban egyedül ezen az alapon nem minősülnek járulékalapú ellátásnak;

és

c) amely szerepel a IIa. mellékletben.

(2b) Ez a rendelet nem alkalmazható egy tagállam jogszabályainak a II. melléklet III. szakaszában említett, különleges, nem járulékalapú ellátásokkal kapcsolatos rendelkezéseire, amelyek területi hatálya azon tagállam területének egy részére korlátozott.

(3) Ugyanakkor e rendelet III. címének rendelkezései nem érintik a hajótulajdonosok felelősségével kapcsolatos tagállami jogszabályok rendelkezéseit.

(4) E rendelet nem alkalmazható a szociális és egészségügyi támogatásokra, a háború és annak következményei áldozatai számára nyújtott ellátások rendszerére -----.

5. cikk (10)

A tagállamok nyilatkozatai e rendelet hatályáról

A tagállamok nyilatkozatban határozzák meg a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett jogszabályaikat és rendszereiket, a 4. cikk (2a) bekezdésében említett különleges, nem járulék alapú ellátásokat, az 50. cikkben említett minimumellátásokat és a 77. és 78. cikkben említett ellátásokat, és e nyilatkozatokról a 97. cikknek megfelelően küldenek értesítést, valamint azokat a 96. cikknek megfelelően teszik közzé.

6. cikk

Az e rendelet által felváltott szociális biztonsági egyezmények

A 7. és 8. cikk, valamint a 46. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel e rendelet személyi hatálya és alkalmazási köre vonatkozásában felváltja azokat a szociális biztonsági egyezményeket, amelyek:

a) kizárólag két vagy több tagállamot; vagy

b) legalább két tagállamot és egy vagy több másik államot köteleznek, ha a felmerülő esetek rendezésében az utóbbi államok intézményei nem vesznek részt.

7. cikk

Az e rendelet által nem érintett nemzetközi rendelkezések

(1) E rendelet nem érinti az alábbi nemzetközi rendelkezésekből származó kötelezettségeket:

a) a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által elfogadott és egy vagy több tagállam általi megerősítést követően hatályba lépett egyezmények rendelkezései;

b) az Európa Tanács tagállamai által 1953. december 11-én megkötött, a szociális biztonságról szóló átmeneti európai megállapodások rendelkezései.

(2) A 6. cikk rendelkezései ellenére a következő rendelkezések továbbra is alkalmazandók:

a) a rajnai hajósok szociális biztonságáról szóló, 1950. július 27-i megállapodás rendelkezései;

b) a nemzetközi közlekedésben dolgozó munkavállalók szociális biztonságáról szóló, 1956. július 9-i európai egyezmény rendelkezései;

c) a tagállamok által az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően megkötött szociális biztonsági egyezmények egyes rendelkezései - amennyiben ezeket a rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza - feltéve, hogy a jogosultakra kedvezőbb rendelkezéseket állapítanak meg, vagy, hogy sajátos történelmi helyzetből fakadnak és hatályuk időben korlátozott.

8. cikk

A tagállamok közötti egyezmények megkötése

(1) Két vagy több tagállam szükség esetén e rendelet szellemében és elvei alapján jogosult egymással egyezményeket kötni.

(2) A tagállamok a más tagállamokkal az (1) bekezdés rendelkezései szerint megkötött egyezményekről a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelően küldenek értesítést.

9. cikk

Az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosításba való belépés

(1) A tagállamok jogszabályainak azon rendelkezései, amelyek az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerekbe való belépéssel kapcsolatos feltételként előírják, hogy az érintett személynek az adott állam területén lakóhellyel kell rendelkeznie, nem alkalmazhatók azon személyekre, akik egy másik tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, feltéve ha munkájuk során munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként valamikor az előbb említett állam jogszabályainak hatálya alá tartoztak.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe való belépéssel kapcsolatos feltételként biztosítási idő megszerzését írják elő, a szükséges mértékben figyelembe kell venni más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, mintha az érintett személy azt az előbb említett állam jogszabályai szerint szerezte volna meg.

9a. cikk

A referencia-időszak meghosszabbítása

Amennyiben valamely tagállam jogszabálya az ellátásra való jogosultság elismerését egy, a biztosítási eseményt megelőző, meghatározott időtartamon keresztül tartó minimum biztosítási idő megszerzéséhez köti (referencia-időszak) és előírja, hogy a referencia-időszakot azon időszakokkal meg kell hosszabbítani, amelyek alatt az adott tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat nyújtották vagy az adott tagállam területén gyermeknevelésre fordított időszakokkal, akkor ezt a referencia-időszakot azokkal az időszakokkal is meg kell hosszabbítani, amelyek alatt rokkantsági nyugdíjakat vagy öregségi nyugdíjakat, illetve betegbiztosítási ellátásokat, munkanélküli ellátásokat vagy üzemi baleseti ellátásokat vagy foglalkozási megbetegedés alapján kifizetett ellátásokat egy másik tagállam jogszabályai szerint nyújtottak, illetve meg kell hosszabbítani egy másik tagállam területén gyermeknevelésre fordított időszakokkal is.

10. cikk

A lakóhellyel kapcsolatos kikötések eltörlése - A kötelező biztosítás hatása a járulékok visszatérítésére

(1) A rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az egy vagy több tagállam jogszabályai szerint megszerzett rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozókat megillető pénzbeli ellátás, munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén fizetett nyugdíj és haláleseti juttatás nem csökkenthető, nem módosítható, nem függeszthető fel, nem vonható vissza vagy foglalható le azzal az indoklással, hogy a jogosult egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, mint amely tagállam területén a fizetésre kötelezett intézmény található.

Az előző albekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a pénzbeli ellátásokra, amelyekben a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult túlélő házastárs újabb házasságának megkötése esetén részesül.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai szerint a járulékok visszatérítésének feltételeként kikötik, hogy az érintett személy nem tartozhat kötelező biztosítás hatálya alá, ez a feltétel mindaddig nem tekinthető teljesítettnek, amíg az érintett személy egy másik tagállam jogszabályai szerint ----- kötelező biztosítás hatálya alá tartozik.

10a. cikk (10)

Különleges, nem járulék alapú ellátások

(1) A 10. cikk és a III. cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 4. cikk (2a) bekezdésében említett különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra. Az e rendelet hatálya alá tartozó személyek ezen ellátásokra kizárólag a lakóhelyük szerinti tagállamban és kizárólag ezen állam jogszabályainak megfelelően jogosultak feltéve, hogy ezen ellátásokat a IIa. melléklet tartalmazza. Az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény fizeti ki a saját költségére.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai szerint az (1) bekezdésben említett ellátásokra való jogosultság a szolgálati időnek, az önálló vállalkozóként folytatott tevékenység idejének vagy a tartózkodási időnek a megszerzésétől függ, a szükséges mértékig figyelembe veszi a más tagállamok területén szerzett szolgálati időt, önálló vállalkozóként folytatott tevékenység idejét vagy tartózkodási időt oly módon, mint az előbb említett tagállam területén szerzett időszakokat.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett, kiegészítésként nyújtott ellátásra való jogosultság egy tagállam jogszabályai szerint a 4. cikk (1) bekezdésének a)-h) pontjában meghatározott ellátásban való részesüléstől függ és e jogszabályok szerint ilyen ellátásra való jogosultság nem áll fenn, bármely más tagállam jogszabályai szerint nyújtott megfelelő ellátást a kiegészítő ellátásra való jogosultság megállapításának céljából az előbb említett tagállam jogszabályai szerint nyújtott ellátásnak kell tekinteni.

(4) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az (1) bekezdésben említett fogyatékossági vagy rokkantsági ellátás nyújtása attól a feltételtől függ, hogy a fogyatékosságot vagy rokkantságot első alkalommal annak a tagállamnak a területén kell diagnosztizálni, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a diagnózis megállapítása első alkalommal egy másik tagállam területén történt.

11. cikk

Az ellátások értékállóságának biztosítása

Egy tagállam jogszabályai által előírt, az értékállóság biztosítására vonatkozó szabályok alkalmazandók az e tagállam jogszabályai szerint esedékes ellátásokra e rendelet rendelkezéseit figyelembe véve.

12. cikk (9) (11)

Az ellátások halmozódásának tilalma

(1) E rendelet nem adhat és nem tarthat fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő alatt több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultságot. Ugyanakkor e rendelkezés nem alkalmazható azokra a rokkantsági, öregségi és haláleseti ellátásokra (nyugdíjakra) vagy foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott ellátásokra, amelyeket két vagy több tagállam intézményei nyújtanak a 41. cikk, a 43. cikk (2) és (3) bekezdése, a 46., 50. és 51. cikk vagy a 60. cikk (1) bekezdése b) pontja rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, egy ellátásnak más szociális biztonsági ellátásokkal vagy egyéb jövedelmekkel való halmozódása esetén az ellátás csökkentésére, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó tagállami jogszabályok rendelkezései abban az esetben is érvényesíthetők a kedvezményezettel szemben, ha a kérdéses ellátásra való jogosultságot egy másik tagállam jogszabályai szerint szerezték meg, vagy ha a jövedelem egy másik tagállam területén keletkezett.

(3) Ha egy kereső tevékenységet folytató rokkantsági ellátásban vagy előrehozott öregségi nyugellátásban részesül, az ellátás csökkentésére, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó tagállami jogszabályok rendelkezései abban az esetben is érvényesíthetők vele szemben, ha a tevékenységét más tagállam területén folytatja.

(4) Ha a holland intézmény az 57. cikk (5) bekezdésének vagy a 60. cikk (2) bekezdése b) pontjának rendelkezései szerint köteles hozzájárulni egy másik tagállam jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott ellátás költségeihez, a holland jogszabályok szerint fizetendő rokkantsági nyugdíjat csökkenteni kell a másik tagállam azon intézménye számára fizetendő összeggel, amely intézmény köteles a foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátás biztosítására.

II. CÍM

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

13. cikk (9)

Általános szabályok

(1) A 14c. és 14f. cikkre is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őtalkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található;

b) egy tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedő személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel;

c) egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmazott személy a lobogó szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik;

d) a köztisztviselők és a köztisztviselőnek minősülő más személyek azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az őket alkalmazó közigazgatási szerv tartozik;

e) egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behívott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak. Ha e jogszabályok szerint a jogosultság a katonai vagy polgári szolgálatra való behívást megelőzően vagy a leszerelést követően megszerzett biztosítási idő függvénye, a szükséges mértékig bármely tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt figyelembe kell venni, mintha ez az idő az előbb említett tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő lenne. Egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behívott munkavállalók vagy önálló vállalkozók megtartják munkavállalói vagy önálló vállalkozói jogállásukat.

f) az a személy, akire az egyik tagállam jogszabályai már nem alkalmazhatóak és egy másik tagállam jogszabályai sem alkalmazandók rá az előző pontokban megállapított szabályok egyikével összhangban vagy a 14-17. cikkekben megállapított kivételeknek vagy különös rendelkezéseknek megfelelően, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyiknek a területén lakóhellyel rendelkezik, kizárólag azon tagállam jogszabályi rendelkezéseivel összhangban.

14. cikk

Az ellenérték fejében munkát végző személyekre (kivéve a tengerészekre) alkalmazandó különös szabályok

A 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja az alábbi kivételekkel és körülmények között alkalmazandó:

a) Az a személy, akit az őt egy tagállam területén alkalmazó vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam területére küld ki, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve hogy e munka várható időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot, illetve őt nem olyan személy felváltására küldték ki, akinek kiküldetési ideje letelt;

b) ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, az előbbi tagállam jogszabályai továbbra is alkalmazandók a munka elvégzéséig, feltéve hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely tagállam területére az érintett személyt kiküldték, vagy e hatóság által kijelölt szerv ahhoz hozzájárulását adja; a hozzájárulást a tizenkét hónapos időtartam lejárata előtt kérelmezni kell. E hozzájárulás ugyanakkor tizenkét hónapot meghaladó időtartamra nem adható meg.

2. Az a személy, akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak, a következők szerint meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozik:

a) az a személy, aki egy olyan vállalkozás hajózó személyzetének tagja, amely más vagy saját számlájára nemzetközi vasúti, közúti, légi vagy belvízi személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatást végez, és amely vállalkozás székhelye egy tagállamban található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik a következő megszorításokkal:

i. ha az említett vállalkozás fiókteleppel vagy állandó képviselettel rendelkezik más tagállamban, mint amelyikben a székhelye található, e fióktelep vagy állandó képviselet által alkalmazott személy azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amely tagállamban e fióktelep vagy állandó képviselet található;

ii. ha az adott személyt elsődlegesen annak a tagállamnak a területén alkalmazzák, amelyben lakóhellyel rendelkezik, e személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik még abban az esetben is, ha az őt alkalmazó vállalkozás annak a tagállamnak a területén nem rendelkezik székhellyel, fiókteleppel vagy állandó képviselettel;

b) az a) pontban nem említett személy azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik:

i. amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységét részben e tagállam területén végzi, vagy ha több olyan vállalkozás vagy több olyan munkáltató számára végez munkát, amelynek vagy akinek székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található;

ii. amelynek területén az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye található, ha tevékenységét nem annak a tagállamnak a területén végzi, ahol lakóhellyel rendelkezik.

3. Az a személy, akit olyan vállalkozás alkalmaz egy tagállam területén, amelynek székhelye más tagállam területén található, és tevékenységei átterjednek a két állam közös határán, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén e vállalkozás székhelye található.

14a. cikk

Az önálló vállalkozókra (kivéve a tengerészekre) alkalmazandó különös szabályok

A 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja az alábbi kivételekkel és körülmények között alkalmazandó:

a) az a személy, aki szokásosan önálló vállalkozó egy tagállamban, és egy másik tagállam területén végez munkát, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve hogy e munka várható időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot;

b) ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, az előbbi tagállam jogszabályai továbbra is alkalmazandók a munka elvégzéséig, feltéve hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely tagállam területére az érintett személy a kérdéses munka elvégzése céljából belépett vagy e hatóság által kijelölt szerv ahhoz hozzájárulását adja; a hozzájárulást a tizenkét hónapos időtartam lejárata előtt kérelmezni kell. E hozzájárulás ugyanakkor tizenkét hónapot meghaladó időtartamra nem adható meg.

2. Az a személy, aki két vagy több tagállam területén önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. Ha az ilyen személy annak a tagállamnak a területén, amelyben lakóhellyel rendelkezik, nem végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelynek területén fő tevékenységét végzi. A fő tevékenység meghatározására szolgáló kritériumokat a 97. cikkben említett rendelet állapítja meg.

3. Az a személy, aki olyan vállalkozásban önálló vállalkozó, amelynek székhelye egy tagállam területén található és tevékenységei átterjednek két állam közös határán, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén e vállalkozás székhelye található.

4. Ha azok a jogszabályok, amelyeknek egy személy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban a hatálya alá tartozik, nem teszik lehetővé, hogy e személy akár csak önkéntességi alapon is egy nyugdíjrendszerhez csatlakozzon, az érintett személyt a másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozónak kell tekinteni, amelyeket e különös rendelkezésektől függetlenül kell alkalmazni, illetve ha így két vagy több tagállam jogszabályait kellene alkalmazni, e személy az érintett tagállamok vagy azok illetékes hatóságai közötti megállapodás szerint meghatározott jogszabályok hatálya alatt áll.

14b. cikk

Tengerészekre vonatkozó különös szabályok

A 13. cikk (2) bekezdésének c) pontja az alábbi kivételekkel és körülmények között alkalmazandó:

1. Az a személy, akit az őt alkalmazó vállalkozás egy tagállam területén vagy e tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaz és akit e vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetére küld ki, a 14. cikk 1. pontjában előírt feltételekre is figyelemmel továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

2. Az a személy, aki tevékenységét egy tagállam területén vagy a tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén szokásosan önálló vállalkozóként végzi és aki saját költségén egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén végez munkát, a 14a. cikk 1. pontjára is figyelemmel továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

3. Az a személy, akit szokásosan nem a tengeren alkalmaznak, egy tagállam felségvizein vagy kikötőjében végez munkát a tagállam felségvizein vagy kikötőjében egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén, de aki a hajó személyzetének nem tagja, az előbb említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik.

4. Az a személy, akit egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye más tagállam területén található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakóhellyel; az említett jogszabályok alkalmazásában a javadalmazást fizető vállalkozás vagy személy munkáltatónak tekintendő.

14c. cikk (5)

Azokra a személyekre alkalmazandó különös szabályok, akik egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykednek

Az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik:

a) a b) pont eltérő rendelkezései hiányában azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkavi szonyban áll;

b) a VII. mellékletben említett esetekben:

- azoknak a 14. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami jogszabályoknak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll, ha ezt a tevékenységet két vagy több tagállam területén folytatja, és

- azoknak a 14. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami jogszabályoknak a hatálya alatt áll, amelynek területén önálló vállalkozóként végez munkát, ha ezt a tevékenységet két vagy több tagállam területén folytatja.

14d. cikk (5)

Vegyes rendelkezések

(1) A 14. cikk (2) és (3) bekezdéseiben, a 14a. cikk (2), (3) és (4) bekezdéseiben és a 14c. cikk a) pontjában és a 14e. cikkben említett személyeket az e rendelkezésekkel összhangban megállapított jogszabályok alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha kereső tevékenységüket vagy tevékenységeiket az érintett tagállam területén végeznék.

(2) A 14c cikkben említett személyt az önálló vállalkozása szerinti tagállam jogszabályai szerint az önálló vállalkozót terhelő járulékok mértékének meghatározása céljából úgy kell tekinteni, mint ha az érintett tagállam területén állna munkaviszonyban.

(3) Egy tagállam jogszabályainak azok a rendelkezései, amelyek szerint egy kereső tevékenységet folytató nyugdíjas e tevékenységei vonatkozásában nem tartozik a kötelező biztosítási rendszer hatálya alá, azokra a nyugdíjasokra is vonatkoznak, akik nyugdíjjogosultságukat egy másik tagállam jogszabályai szerint szerezték meg, kivéve ha az érintett személy kifejezetten kéri az előbb említett tagállam illetékes hatósága által kijelölt és a 98. cikkben említett rendelet 10. mellékletében megnevezett intézménytől, hogy e rendszer hatálya alá tartozhasson.

14e. cikk

Köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerekben biztosított olyan személyekre alkalmazandó különös szabályok, akik egyidejűleg egy vagy több tagállam területén munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként is tevékenységet folytatnak

Arra a személyre, akit egyidejűleg egy tagállamban köztisztviselőként vagy köztisztviselőnek minősülő személyként foglalkoztatnak, és a köztisztviselők különleges rendszerében biztosított, és aki egy vagy több másik tagállamban munkavállalóként, illetve önálló vállalkozóként is folytat tevékenységet, azon tagállam jogszabályai alkalmazandóak, amelyben a köztisztviselők különleges rendszere keretében biztosított.

14f. cikk

Egynél több tagállamban egyidejűleg alkalmazott és ezek egyikének különleges rendszere keretében biztosított köztisztviselőkre alkalmazandó különös szabályok

Az a személy, akit egyidejűleg két vagy több tagállamban köztisztviselőként vagy köztisztviselőnek minősülő személyként foglalkoztatnak, és aki azoknak az államoknak legalább az egyikében a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben biztosított, valamennyi érintett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik.

15. cikk

Az önkéntes biztosításra vagy szabadon választott folyamatos biztosításra vonatkozó szabályok

(1) A 13. és 14d. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az önkéntes biztosításra vagy a szabadon választható folytatólagos biztosításra, kivéve ha a 4. cikkben említett ágak vonatkozásában bármely tagállamban csak önkéntes biztosítási rendszer létezik.

(2) Ha két vagy több tagállam jogszabályainak alkalmazása a biztosítások halmozódásához vezet:

- egy kötelező biztosítási rendszer és egy vagy több önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer közül az érintett személy kizárólag a kötelező biztosítási rendszer hatálya alá tartozik,

- két vagy több önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer közül az érintett személy kizárólag az általa választott önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer hatálya alá tartozik.

(3) Ugyanakkor rokkantsági, öregségi és haláleseti ellátások (nyugdíjak) vonatkozásában az érintett személy csatlakozhat egy másik tagállam önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszeréhez még akkor is, ha kötelezően egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, annyiban, amenynyiben az előbb említett tagállam az esetleges halmozódásokat kifejezetten vagy hallgatólagosan engedélyezi.

16. cikk

Diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetére, valamint az Európai Közösségek segédszemélyzetére vonatkozó különös szabályok

(1) A 13. cikk (2) bekezdése a) pontjának rendelkezései alkalmazandók a diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetére, valamint e személyek háztartásában alkalmazott személyekre.

(2) Ugyanakkor azok az (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalók, akik az akkreditáló vagy küldő állam állampolgárai, választhatják, hogy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozzanak-e. E választási jogosultság minden naptári év végén megújítható és annak nincs visszaható hatálya.

(3) Az Európai Közösségek segédszemélyzetének tagjai választhatnak, hogy azon tagállamnak, amely területén alkalmazottak, vagy a legutolsó olyan tagállamnak, amely jogszabályainak hatálya alá tartoztak, illetve az állampolgárságuk szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozzanak-e, a családi támogatásra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyek ellátása e személyzet alkalmazási feltételei szerint történik. Ez a csak egy alkalommal igénybe vehető választási jogosultság a munkába állás napjától hatályos.

17. cikk (9)

A 13-16. cikk alóli kivételek

Két vagy több tagállam, e tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy e hatóságok által kijelölt szervek közös megállapodással a személyek egyes csoportjai vagy egyes személyek érdekében a 13-16. cikk rendelkezései alól kivételeket írhatnak elő.

17a. cikk (9)

Az egy vagy több tagállam jogszabályai szerint járó nyugdíjban részesülőkre vonatkozó különleges szabályok

Az egyik tagállam jogszabályai szerint járó nyugdíjban vagy több tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjakban részesülő, egy másik tagállam területén lakóhellyel rendelkező személy saját kérésére mentesíthető az utóbbi állam jogszabályai alól, feltéve hogy nem valamilyen kereső tevékenység folytatása miatt vonatkoznak rá ezek a jogszabályok.

III. CÍM

AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

1. szakasz

Közös rendelkezések

18. cikk

A biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási idő összesítése

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerezését, fenntartását vagy feléledését a biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időt, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az idénymunkásokra, még az illetékes állam jogszabályai által engedélyezett időtartamot meghaladó mértékű megszakításokat megelőzően szerzett időszakok vonatkozásában is, ugyanakkor azzal a feltétellel, hogy az érintett munkavállaló biztosítottságának szünetelése nem haladhatja meg a négy hónapot.

2. szakasz

Munkavállalók vagy önálló vállalkozók, valamint családtagjaik

19. cikk

Az illetékes államon kívüli lakóhely - általános szabályok

(1) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki az ellátásra való jogosultság tekintetében kielégíti az illetékes állam jogszabályai által előírt feltételeket, de az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkezik lakóhellyel - szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével - a lakóhelye szerinti államban:

a) természetbeni ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti tagállam intézménye nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó ott lenne biztosított;

b) pénzbeli ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást az illetékes intézmény nevében nyújthatja a lakóhely szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a családtagokra is, akik nem az illetékes államban rendelkeznek lakóhellyel, amennyiben annak az államnak a területén, ahol lakóhellyel rendelkeznek, nem jogosultak ezekre az ellátásokra.

Ha a családtagok olyan tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, amely tagállam jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási vagy szolgálati feltételektől, a számukra nyújtott természetbeni ellátásokat olyannak kell tekinteni, mint amelyet annak intézménynek a nevében nyújtanak, amelyiknél a munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosított, kivéve ha a házastárs vagy a gyermekekről gondoskodó személy az említett tagállam területén kereső tevékenységet folytat.

20. cikk

Határ menti ingázók és családtagjaik - különös szabályok

A határ menti ingázók szintén részesülhetnek ellátásban az illetékes állam területén. Ezt az ellátást az illetékes állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően az illetékes intézmény nyújtja, mintha az érintett személy lakóhelye annak az államnak a területén lenne. E munkavállalók családtagjai ugyanilyen feltételek mellett jogosultak természetbeni ellátásra; ugyanakkor a sürgős esetek kivételével ezen ellátás igénybevétele az illetékes államok vagy az ilyen államok illetékes intézményei között létrejött megállapodástól vagy ilyen megállapodás hiányában az illetékes intézmény előzetes hozzájárulásától függ.

21. cikk

Ideiglenes tartózkodás vagy a lakóhely áthelyezése az illetékes állam területére

(1) A 19. cikk (1) bekezdésében említett munkavállalók vagy önálló vállalkozók és családtagjaik, akik az illetékes állam területén tartózkodnak, ezen állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően részesülnek ellátásban, mintha lakóhelyük ezen állam területén lenne, még abban az esetben is, ha ott-tartózkodásukat megelőzően már a betegség vagy anyaság ugyanazon esetével kapcsolatban ellátásban részesültek.

(2) Az (1) bekezdés hasonlóan alkalmazandó a 19. cikk (2) bekezdésében említett családtagokra is.

Ha azonban az utóbbiak a munkavállaló vagy önálló vállalkozó lakóhelye szerinti tagállamon kívüli tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, a természetbeni ellátást a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja az érintett személy lakóhelye szerinti intézmény nevében.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a határ menti ingázókra és családtagjaikra.

(4) A 19. cikkben említett munkavállalók vagy önálló vállalkozók és családtagjaik, akik lakóhelyüket az illetékes állam területére helyezik át, ezen állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően részesülnek ellátásban még abban az esetben is, ha lakóhelyük áthelyezését megelőzően már a betegség vagy anyaság ugyanazon esetével kapcsolatban ellátásban részesültek.

22. cikk

Tartózkodás az illetékes állam területén kívül - Visszatérés vagy a lakóhely áthelyezése egy másik tagállam területére a betegség vagy anyaság időtartama alatt - Más tagállamba való utazás szükségessége megfelelő ellátás igénybevétele céljából

(1) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki az ellátásra való jogosultság tekintetében kielégíti az illetékes állam jogszabályaiban előírt feltételeket, szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével, és:

a) akinek az állapota természetbeni ellátást igényel, amely orvosi okokból válik szükségessé, mialatt egy másik tagállam területén tartózkodik, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát;

vagy

b) akit, miután jogosulttá vált az illetékes intézményt terhelő ellátásra, az illetékes intézmény feljogosított arra, hogy visszatérjen a lakóhelye szerinti tagállam területére, vagy lakóhelyét áthelyezze egy másik tagállam területére;

vagy

c) akit az illetékes intézmény feljogosított arra, hogy egy másik tagállamba utazzon az állapotának megfelelő ellátás igénybevétele céljából,

jogosult:

i. természetbeni ellátásra, amelyet az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti tagállam intézménye nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó ott lenne biztosított; ugyanakkor az ellátás nyújtásának időtartamát az illetékes állam jogszabályai határozzák meg;

ii. pénzbeli ellátásra, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti intézmény is nyújthatja az illetékes intézmény nevében, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(1a) Az igazgatási bizottság meghatározza azon természetbeni ellátások jegyzékét, amelyekhez gyakorlati okokból az érintett személy és az ellátást nyújtó intézmény előzetes megállapodása szükséges, azért, hogy egy másik tagállamban való tartózkodás során azokat biztosítani lehessen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély megadását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha megállapítható, hogy a helyváltoztatás károsan befolyásolhatja az érintett személy egészségi állapotát vagy az egészségügyi ellátás igénybevételét.

Az (1) bekezdés c) pontjában előírt engedély megadását nem lehet megtagadni, ha az adott ellátás szerepel annak a tagállamnak a jogszabályaiban meghatározott ellátások között, amely tagállam területén az érintett személy lakóhellyel rendelkezett, és ha nem részesülhet ilyen ellátásban az adott ellátásban való részesüléshez általában szükséges időn belül a lakóhely szerinti tagállamban, jelenlegi egészségi állapotának és a betegség valószínű lefolyásának figyelembevételével.

(3) Az (1), (1a) és (2) bekezdést hasonlóan kell alkalmazni a munkavállaló vagy önálló vállalkozó családtagjaira is.

Azonban az (1) bekezdés a) pontjának és c) pontja i. alpontjának a 19. cikk (2) bekezdésében említett olyan családtagokra történő alkalmazásában, akik a munkavállaló vagy önálló vállalkozó lakóhelyén kívüli tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel:

a) a természetbeni ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti tagállam intézménye nevében a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, mintha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó ott lenne biztosított. Az ellátások nyújtásának időtartamát azonban annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban határozzák meg, amelynek területén a családtagok lakóhellyel rendelkeznek;

b) az (1) bekezdés c) pontjában előírt engedélyt a családtagok lakóhelye szerinti tagállam intézménye bocsátja ki.

(4) Az a tény, hogy az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a munkavállalóra vagy önálló vállalkozóra, nem érinti családtagjainak az ellátásra való jogosultságát.

22a. cikk

Egyes személyi kategóriákra vonatkozó különleges szabályok

E rendelet 2. cikkétől függetlenül a 22. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontját és (1a) bekezdését alkalmazni kell azokra a személyekre is, akik valamely tagállam állampolgárai és akik egy másik tagállam jogszabályai szerint biztosítottak, valamint a velük együtt lakó családtagokra.

23a. cikk (a)

A pénzbeli ellátások kiszámítása

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátások összegét az átlagkereset vagy átlagos járulékok alapján kell kiszámítani, ezt az átlagkeresetet vagy átlagos járulékot kizárólag az említett jogszabályok szerint szerzett időszakban megállapított kereset vagy járulékok alapján határozza meg.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátások összegét a szokásos kereset alapján kell kiszámítani, kizárólag a szokásos keresetet vagy az említett jogszabályok szerint szerzett időszaknak megfelelő szokásos kereset átlagát veszi figyelembe.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok különleges referencia-időszakot írnak elő, és ez az időszak - adott esetben - részben vagy teljes egészében megfelel azon időszakoknak, amelyeket az érintett személy egy vagy több más tagállam jogszabályai szerint teljesített.

(3) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai szerint a pénzbeli ellátások összege a családtagok számától függ, figyelembe veszi az érintett személy más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjait is, mintha azok az illetékes állam területén rendelkeznének lakóhellyel.

24. cikk

Jelentős természetbeni ellátások

(1) Ha egy tagállam intézménye elismeri a munkavállaló vagy önálló vállalkozó vagy azok családtagjai protézisre, jelentős segédeszközre vagy egyéb jelentős természetbeni ellátásra való jogosultságát, mielőtt az érintett személy egy másik tagállam intézményénél biztosítottá válik, az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó az ellátást az előbb említett intézmény költségén veheti igénybe, még akkor is, ha az ellátást azt követően nyújtják, hogy az érintett munkavállaló az utóbb említett intézménynél biztosítottá válik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ellátások listáját az igazgatási bizottság dolgozza ki.

3. szakasz

Munkanélküliek és családtagjaik

25. cikk

(1) Az a korábban munkavállaló vagy önálló vállalkozó munkanélküli, akire a 69. cikk (1) bekezdésének és a 71. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontja második mondatának rendelkezései alkalmazandók és aki a természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultság tekintetében kielégíti az illetékes állam jogszabályaiban megállapított feltételeket, szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével, a 69. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti időszakban:

a) természetbeni ellátásban részesül, amely orvosi okokból válik szükségessé e személy számára, mialatt annak a tagállamnak a területén tartózkodik, amelyben munkát keres, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. E természetbeni ellátásokat az illetékes intézmény nevében azon tagállam intézménye nyújtja, amely tagállamban a munkanélküli munkát keres, ez utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha ott lenne biztosított;

b) pénzbeli ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és azon tagállam intézménye között létrejött megállapodás alapján, amely tagállamban a munkanélküli munkát keres, az ellátást az illetékes intézmény nevében biztosíthatja az utóbbi intézmény is az illetékes állam jogszabályainak megfelelően. A 69. cikk (1) bekezdése szerinti munkanélküli-ellátás nem biztosítható abban az időszakban, amelyben az érintett munkanélküli pénzbeli ellátásban részesül.

(1a) A 22. cikk (1a) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

(2) Az a korábban munkavállaló teljes munkanélküli, akire a 71. cikk (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának vagy a 71. cikk (1)bekezdése b) pontja ii. alpontja második mondatának rendelkezései alkalmazandók, szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével, a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően pénzbeli és természetbeni ellátásban részesül, mintha utolsó munkaviszonya folyamán azon tagállam jogrendszerének hatálya alá tartozott volna; ezen ellátások költségeit a lakóhely szerinti tagállam intézménye viseli.

(3) Ha a munkanélküli kielégíti azon tagállam jogszabályainak a betegségbiztosítási és anyasági ellátásokra való jogosultságra vonatozó feltételeit, amely tagállam felelős a munkanélküli ellátások költségeiért, az érintett munkanélküli családtagjai szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül attól, hogy lakóhelyük vagy tartózkodási helyük melyik tagállam területén található, részesülnek ezekben az ellátásokban. Ezeket az ellátásokat:

i. a természetbeni ellátások tekintetében a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint azon tagállam illetékes intézménye nevében, amely tagállam viseli a munkanélküli ellátások költségeit;

ii. a pénzbeli ellátások tekintetében a munkanélküli ellátások költségeiért felelős intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően.

(4) A tagállamok jogszabályai azon rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek engedélyezik a betegbiztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítását, az (1) bekezdésben meghatározott időszakot vis maior esetén az illetékes intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban rögzített határokon belül meghosszabbíthatja.

25a. cikk (12)

Teljes munkanélküliek által fizetendő járulékok

A 25. cikk (2) bekezdésében említett munkanélkülieknek járó természetbeni és pénzbeli ellátások nyújtására köteles illetékes intézményt, amely olyan tagállamban található, amelynek jogszabályai előírják a betegségbiztosítási és anyasági ellátások fedezeteként a munkanélküliek által fizetendő járulékok összegének levonását, jogosult e levonás végrehajtására az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban.

4. szakasz

Nyugdíjigénylők és családtagjaik

26. cikk

Természetbeni ellátásra való jogosultság olyan esetekben, amikor az utolsó illetékes intézmény által nyújtott ellátásra való jogosultság megszűnik

(1) A munkavállaló vagy önálló vállalkozó, családtagjaik vagy túlélő hozzátartozóik, akinek vagy akiknek a nyugdíjigény elbírálásának ideje alatt a természetbeni ellátásokra való jogosultsága a legutoljára illetékes tagállam jogszabályai szerint megszűnik, a következő feltételek mellett mégis jogosultak ezen ellátások igénybevételére: a természetbeni ellátásokat az érintett személy vagy személyek lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően nyújtják, szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével, feltéve hogy az érintett személyek e jogszabályok szerint ellátásra jogosultak, vagy jogosultak lennének egy másik tagállam jogszabályai szerint, ha lakóhelyük azon állam területén lenne.

(2) Azon nyugdíjigénylőnek, aki egy tagállam azon jogszabályai szerint jogosult természetbeni ellátásokra, amely jogszabályok őt betegségbiztosítási járulék fizetésére kötelezik nyugdíjigénye elbírálásának ideje alatt, a természetbeni ellátásokra való jogosultsága az esedékes járulékok meg nem fizetése második hónapjának végével megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően nyújtott természetbeni ellátások költségeit a járulékokat a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően beszedő intézmény viseli; ha a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem kell járulékot fizetni, a természetbeni ellátások költségeinek viselésére kötelezett intézmény a nyugdíjnak a 28. cikk rendelkezéseinek megfelelő megállapítását követően köteles megtéríteni a nyújtott ellátások összegét a lakóhely szerinti intézmény számára.

5. szakasz

Nyugdíjasok és családtagjaik

27. cikk

Nyugdíjak több állam jogszabályai szerinti folyósítása, amikor az ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti országban áll fenn

Az a nyugdíjas, aki két vagy több tagállam, köztük a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint jogosult nyugdíjra, valamint ez utóbbi tagállam jogszabályai szerint jogosult ellátásokra, szükség esetén a 18. cikk és a VI. melléklet rendelkezéseinek figyelembevételével, ezekben az ellátásokban - családtagjaival együtt - a lakóhelye szerinti intézménytől részesül, és az ellátások költségeit ez az intézmény viseli, mintha az érintett nyugdíjas nyugdíját kizárólag az utóbbi állam jogszabályai szerint folyósítanák.

28. cikk

Egy vagy több tagállam jogszabályai szerint fizetendő nyugdíjak, amikor a lakóhely szerinti országban nem áll fenn természetbeni ellátásra való jogosultság

(1) Az a nyugdíjas, aki egy, két vagy több tagállam jogszabályai szerint nyugdíjra jogosult, de aki a lakóhelye szerinti tagállamban nem jogosult ellátásokra, mégis részesül - mind ő, mind családtagjai - ezekben az ellátásokban, amennyiben - szükség esetén a 18. cikk és a VI. melléklet rendelkezéseinek figyelembevételével - azokra jogosult lenne a nyugdíj tekintetében illetékes tagállam vagy tagállamok egyikének jogszabályai szerint, ha lakóhelye azon állam területén lenne. Az ellátásokat a következő feltételekkel nyújtják:

a) a természetbeni ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam intézménye nyújtja a (2) bekezdésben említett intézmény nevében, mintha az érintett személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint nyugdíjas lenne és ellátásra lenne jogosult;

b) a pénzbeli ellátásokat - szükség esetén - a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott illetékes intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást az illetékes intézmény nevében nyújthatja a lakóhely szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a természetbeni ellátások költségeit az alábbi szabályoknak megfelelően meghatározott intézmény viseli:

a) ha a nyugdíjas egyetlen tagállam jogszabályai szerint jogosult az említett ellátásokra, a költséget e tagállam illetékes intézménye viseli;

b) ha a nyugdíjas két vagy több tagállam jogszabályai szerint jogosult az említett ellátásokra, azok költségét azon tagállam illetékes intézménye viseli, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá a nyugdíjas a leghosszabb ideig tartozott; amenynyiben e szabály alkalmazásának következtében több intézmény viselhetné az ellátások költségeit, a költségeket az az intézmény viseli, amely azokat a jogszabályokat alkalmazza, amelyek hatálya alá a nyugdíjas legutoljára tartozott.

28a. cikk

Egy vagy több, a lakóhely szerinti országon kívüli tagállam jogszabályai szerint fizetendő nyugdíj, amikor a lakóhely szerinti országban ellátásra való jogosultság áll fenn

Ha egy, két vagy több tagállam jogszabályai szerint nyugdíjra jogosult nyugdíjas olyan tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amely tagállam jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási vagy szolgálati feltételektől és ahol nyugdíjat nem folyósítanak, a neki és családtagjainak nyújtott természetbeni ellátások költségeit a nyugdíjjal kapcsolatban illetékes tagállamok egyikének a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézménye viseli, annyiban, amennyiben az érintett nyugdíjas és családtagjai ilyen ellátásokra jogosultak lettek volna az említett illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint, ha abban a tagállamban rendelkeznének lakóhellyel, amelyben az intézmény található.

29. cikk

A nyugdíjas azon családtagjai, akiknek a lakóhelye egy másik államban található, mint amelyikben az érintett nyugdíjas lakóhellyel rendelkezik - Lakóhely áthelyezése abba az államba, amelyben a nyugdíjas lakóhellyel rendelkezik

(1) Egy, két vagy több tagállam jogszabályai szerint nyugdíjra jogosult nyugdíjas azon családtagjai, akiknek a lakóhelye egy másik tagállam területén található, mint amelyik tagállamban az érintett nyugdíjas lakóhellyel rendelkezik - ha a nyugdíjas a tagállamok egyikének jogszabályai szerint ellátásra jogosult - úgy részesülnek ezekben az ellátásokban, mintha a nyugdíjas ugyanannak a tagállamnak a területén rendelkezne lakóhellyel, mint ők. Az ellátást a következő feltételekkel nyújtják:

a) a természetbeni ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, a költségeket a 27. cikk vagy a 28. cikk (2) bekezdése rendelkezései alapján meghatározott intézmény viseli; ha a lakóhely az illetékes tagállam területén található, a természetbeni ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja és a költségeket is az illetékes intézmény viseli;

b) a pénzbeli ellátásokat - szükség esetén - a 27. cikk vagy a 28. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint meghatározott illetékes intézmény nyújtja az általa alkalmazottjogszabályokkal összhangban. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a családtagok lakóhelye szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást az illetékes intézmény nevében nyújthatja a családtagok lakóhelye szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett családtagok, akik lakóhelyüket áthelyezik abba a tagállamba, amelyikben a nyugdíjas lakóhellyel rendelkezik, a következő ellátásokban részesülnek:

a) természetbeni ellátásban az adott állam jogszabályainak rendelkezései szerint akkor is, ha a betegség vagy anyaság ugyanazon esetével kapcsolatban lakóhelyük áthelyezését megelőzően már részesültek ellátásban;

b) pénzbeli ellátásban, amelyet - szükség esetén - a 27. cikk vagy a 28. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint meghatározott illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a nyugdíjas lakóhelye szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást az illetékes intézmény nevében nyújthatja anyugdíjas lakóhelye szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

30. cikk

Jelentős természetbeni ellátások

A 24. cikk rendelkezései hasonlóan alkalmazandók nyugdíjasokra is.

31. cikk

A nyugdíjasnak, illetve családtagjainak lakóhelyük szerinti tagállam területén kívüli más állam területén való tartózkodása

(1) Az egy tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjra vagy nyugdíjakra, illetve a két vagy több tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjakra jogosult nyugdíjas, aki a fenti államok egyikének jogszabályai szerint jogosult ellátásokra, a lakóhelyükön kívül tartózkodó családtagjaival együtt a következő ellátásokban részesül:

a) természetbeni ellátásban, amely orvosi okokból válik szükségessé, mialatt a lakóhelyén kívüli államban tartózkodik, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. E természetbeni ellátásokat a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, a nyugdíjas vagy családtagjai lakóhelye szerinti intézmény nevében;

b) a pénzbeli ellátásban, amelyet - szükség szerint - a 27. cikk vagy a 28. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a tartózkodási hely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján ezen ellátásokat az illetékes intézmény nevében nyújthatja a tartózkodási hely szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(2) A 22. cikk (1a) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

32. cikk (15)

...

33. cikk (7)

Nyugdíjasok által fizetendő járulékok

(1) A nyugdíj folyósításáért felelős tagállami intézmény, amely a betegségi és anyasági járulékok tekintetében a nyugdíjból levonásokat előíró jogszabályokat alkalmaz, jogosult az általa folyósítandó nyugdíjból az érintett jogszabályoknak megfelelően kiszámított összeget levonni, amennyiben a 27., 28., 28a., 31. és 32. cikk szerinti ellátások költségeit az említett tagállam valamely intézménye viseli.

(2) Ha a 28a. cikkben említett esetekben nyugdíjas a betegségbiztosítási és anyasági ellátásokban való részesülés céljából a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint az ott-lakásából következően járulékok megfizetésére vagy hasonló kifizetések teljesítésére köteles, ezeket a járulékokat nem kell megfizetnie.

34. cikk

Általános rendelkezések

(1) A 28., 28a., 29. és 31. cikk alkalmazásában az a nyugdíjas, aki egyetlen tagállam jogszabályai szerint két vagy több nyugdíjban részesül, e rendelkezések értelmében olyan nyugdíjasnak tekintendő, aki egy tagállam jogszabályai szerint egy nyugdíjra jogosult.

(2) A 27. és 33. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók azokra a nyugdíjasokra vagy e nyugdíjasok családtagjaira, akik kereső tevékenységükből eredően egy tagállam jogszabályai szerint ellátásokra jogosultak. Ilyen esetekben az érintett személy e fejezet alkalmazásában munkavállaló vagy önálló vállalkozó vagy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó családtagja.

5a. szakasz

Tanulmányaikat folytató vagy szakképzésben részesülő személyek és családtagjaik

34a. cikk

Diákokra és családtagjaikra vonatkozó különleges rendel kezések

A 18. cikk, a 19. cikk, a 22. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontját és (1a) bekezdését, a 22. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, a 22. cikk (3) bekezdését, a 23. és a 24. cikket, valamint a 6. és 7. szakaszt hasonlóan kell alkalmazni a diákokra és családtagjaikra.

6. szakasz

Vegyes rendelkezések

35. cikk

Az alkalmazandó biztosítási rendszer, ha a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti országban számos biztosítási rendszer működik - Korábbi betegségek - Az ellátások nyújtásának maximális időtartama

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, ha a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti ország jogszabályai több betegségbiztosítási vagy anyasági biztosítási rendszert tartalmaznak, a 19. cikk, a 21. cikk (1) bekezdése, a 22., 25. és 26. cikk, a 28. cikk (1) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése vagy a 31. cikk rendelkezései szerint alkalmazandó rendelkezéseken az acélipari fizikai dolgozókra alkalmazott rendszerek rendelkezéseit kell érteni. Ha azonban az említett jogszabályok a bányákban és hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalókra vonatkozó különleges rendszereket tartalmaznak, e rendszerek rendelkezéseit kell alkalmazni a munkavállalók e csoportjaira és e munkavállalók családtagjaira, feltéve hogy a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, jogosult e rendszer alkalmazására.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátások nyújtása a betegség eredetétől függ, e feltétel az e rendelet hatálya alá tartozó személyekre nem alkalmazható, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

(4) Ha egy tagállam jogszabályai az ellátások nyújtására maximális időtartamot határoznak meg, e jogszabályt alkalmazó intézmény szükség esetén figyelembe veheti azokat az időszakokat, amelyek alatt más tagállam intézménye a betegség vagy anyaság ugyanazon esetével kapcsolatban már nyújtott ellátást.

7. szakasz

Intézmények közötti megtérítések

36. cikk (15)

(1) Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően egy tagállam intézménye által egy másik tagállam intézménye nevében nyújtott természetbeni ellátások teljes összegét meg kell téríteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett megtérítéseket a 98. cikkben említett végrehajtási rendeletben előírt szabályoknak megfelelően határozzák meg és hajtják végre, akár a tényleges kiadások igazolása ellenében, akár átalány formájában.

Az utóbbi lehetőség alkalmazásakor az átalányösszeget úgy kell megállapítani, hogy a megtérítés a lehető legnagyobb mértékben közelítse meg a tényleges kiadásokat.

(3) Két vagy több tagállam, vagy azok hatáskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket, illetve lemondhatnak az illetékességükbe tartozó intézmények közötti megtérítésekről.

2. FEJEZET (11)

ROKKANTSÁG

1. szakasz

A kizárólag azon jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállalók vagy önálló vállalkozók, amely jogszabályok szerint a rokkantsági ellátások összege független a megszerzett biztosítási idő tartamától

37. cikk (11)

Általános rendelkezések

(1) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki egymást követően vagy váltakozva két vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, és kizárólag azon jogszabályok szerint szerzett biztosítási időt, amelyek szerint a rokkantsági ellátások összege nem függ a megszerzett biztosítási idő tartamától, az ellátásokban a 39. cikk rendelkezései szerint részesül. E cikk nem érinti a gyermekek tekintetében a 8. fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott nyugdíjemeléseket és kiegészítéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az érintett tagállamok területén hatályos jogszabályok felsorolását a VI. melléklet A. része tartalmazza.

38. cikk (11)

Az olyan jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevétele, amelyek hatálya alá a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó az ellátásokhoz való jogosultság megszerzésekor, fenntartásakor vagy feléledésekor tartozott

(1) Ha a tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a (2) vagy (3) bekezdés értelmében különleges rendszernek nem számító rendszer keretében biztosítási vagy tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, az adott tagállam illetékes intézménye - ha szükséges - figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, akár általános, akár különleges rendszer keretében szerezték azokat akár munkavállalóként, akár önálló vállalkozóként. E tekintetben ugyanúgy veszi figyelembe ezeket az időszakokat, mint ha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai egyes ellátások nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosítási időt egy munkavállalókra vonatkozó különleges biztosítási rendszerbe tartozó szakma vagy adottesetben egy meghatározott foglalkozás keretében szerezzék meg, más tagállamok jogszabályai szerint szerzett időszakot csak akkor kell figyelembe venni ezen ellátások nyújtásánál, ha azt hasonló biztosítási rendszer vagy annak hiányában ugyanolyan szakma, vagy adott esetben ugyanolyan foglalkozás keretében szerezték.

Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki az ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek valamelyikéhez.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai egyes ellátások nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosítási időt egy önálló vállalkozókra vonatkozó különleges biztosítási rendszerbe tartozó szakma keretében szerezzék meg, más tagállamok jogszabályai szerint szerzett időszakot csak akkor kell figyelembe venni ezen ellátások nyújtásánál, ha azt hasonló biztosítási rendszer vagy annak hiányában ugyanolyan szakma keretében szerezték. Az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszereket az egyes tagállamok tekintetében a IV. melléklet B. része sorolja fel.

Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek valamelyikéhez.

39. cikk (11) (14)

Ellátások megállapítása

(1) Azon tagállam intézménye, amely tagállamnak a rokkantságot megelőző munkaképtelenség bekövetkezésekor a jogszabályait alkalmazták, meghatározza, hogy az érintett személy - az alkalmazott jogszabályoknak megfelelően - kielégíti-e az ellátásokra való jogosultság feltételeit, szükség esetén a 38. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével.

(2) Aki kielégíti az (1) bekezdésben említett feltételeket, kizárólag az említett intézménytől részesülhet ellátásban, az intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Aki az (1) bekezdés szerint nem jogosult ellátásra, részesül azokban az ellátásokban, amelyekre egy másik tagállam jogszabályai szerint továbbra is jogosult, szükség esetén a 38. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével.

(4) Ha a (2) vagy (3) bekezdésben említett jogszabályok előírják, hogy az ellátások összegét a gyermeken kívüli családtagok figyelembevételével kell meghatározni, az illetékes intézmény figyelembe veszi az érintett személy ilyen családtagjait is, akik egy másik tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, mintha az illetékes állam területén rendelkeznének lakóhellyel.

(5) Ha a (2) vagy (3) bekezdésben említett jogszabályok az ellátás csökkentésére, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg, ha azok más egyéb jövedelemmel vagy a 46a. cikk (2) bekezdése szerinti más típusú ellátással halmozódnak, a 46. cikk (2) bekezdését, a 46a. cikk (3) bekezdését és a 46c. cikk (5) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) A 71. cikk (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának vagy a 71. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának a hatálya alá tartozó teljes munkanélküli a lakóhelye szerinti tagállam illetékes intézménye által nyújtott rokkantsági ellátásban ugyanúgy részesül az intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint, mintha az utolsó munkaviszonya során e jogszabályok hatálya alá tartozott volna - ahol szükséges - a 38. cikk, illetve a 25. cikk (2) bekezdésének figyelembevételével. A lakóhely szerinti ország intézménye felel ezen ellátások kifizetéséért.

Ha az intézmény által alkalmazott jogszabályok a rokkantsági ellátások fedezeteként a munkanélküliek által fizetendő járulék levonásáról rendelkeznek, az intézményt fel kell hatalmazni e levonás végrehajtására az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban.

Ha a fenti intézmény által alkalmazott jogszabályok előírják, hogy az ellátásokat a bér vagy jövedelem alapján kell kiszámítani, az intézmény az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban az utolsó foglalkoztatás vagy lakóhely szerinti országban kapott bért és jövedelmet veszi figyelembe. Ha a lakóhely szerinti országban nem fizettek bért vagy jövedelmet, az illetékes intézmény - ha szükséges és a jogszabályaiban megállapított szabályokkal összhangban - az utolsó foglalkoztatási országban kifizetett jövedelmet veszi figyelembe.

2. szakasz

A kizárólag azon jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállalók vagy önálló vállalkozók, amely jogszabályok szerint a rokkantsági ellátások összege függ a megszerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tartamától, vagy az ilyen típusú és az 1. szakaszban említett típusú jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállalók vagy önálló vállalkozók

40. cikk (11)

Általános rendelkezések

(1) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki egymást követően vagy váltakozva két vagy több olyan tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, amelyek közül legalább az egyik nem a37. cikk (1) bekezdésében említett típusba tartozik, a 3. fejezet rendelkezései szerint részesül ellátásokban, amely fejezetet értelemszerűen kell alkalmazni, a (3) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.

(2) Ugyanakkor az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki a rokkantságot megelőzően munkaképtelenné válik, és a IV. melléklet A. részében felsorolt jogszabályok valamelyikének hatálya alá tartozik, a 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a következő feltételekkel részesül ellátásban:

- kielégíti azon jogszabályok vagy más ugyanolyan típusú jogszabályok feltételeit, szükség esetén a 38. cikk figyelembevételével, de a IV. melléklet A. részében fel nem sorolt más jogszabályok szerint szerzett biztosítási időre való visszautalás mellőzésével, és

- nem elégíti ki a IV. mellékletben fel nem sorolt jogszabályok szerint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, és

- nem támaszt igényt öregségi ellátásokra, tekintettel a 44. cikk (2) bekezdésének második mondatára.

(3)

a) Egy tagállamnak a IV. melléklet A részében felsorolt olyan jogszabályai szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározásához, amely jogszabályok a rokkantsági ellátások nyújtását attól teszi függővé, hogy az érintett személy egy meghatározott időszakban részesült-e pénzbeli betegbiztosítási ellátásokban vagy munkaképtelen volt-e, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki a fenti jogszabályok hatálya alá tartozott, a rokkantságot megelőzően munkaképtelenné válik, miközben egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a 37. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, figyelembe kell venni a következőket:

i. azt az időszakot, amelynek folyamán e munkaképtelenséggel kapcsolatban a második tagállam jogszabályai szerint pénzbeli betegbiztosítási ellátásokban részesült, vagy ehelyett továbbra is bért vagy jövedelmet kapott;

ii. azt az időszakot, amelynek folyamán a második tagállam jogszabályai szerint a munkaképtelenséget követő rokkantsággal kapcsolatban a rendelet 2. fejezete és az azt követő 3. fejezet szerinti ellátásban részesült,

mintha olyan időszak lenne, amelynek folyamán az első tagállam jogszabályai szerint pénzbeli betegbiztosítási ellátásokban részült, vagy amelynek folyamán e jogszabályok értelmében keresőképtelen volt.

b) Az első tagállam jogszabályai szerinti rokkantsági ellátásokra való jogosultság vagy e jogszabályokban előírt előzetes betegségi kártérítési időszak lejáratakor, vagy a fenti jogszabályokban előírt előzetes keresőképtelenségi időszak lejáratakor keletkezik, de nem:

i. az a) pont ii. alpontjában említett rokkantsági ellátásokra való jogosultságnak a második tagállam jogszabályai szerinti megszerzése;

vagy

ii. az érintett személynek a második tagállam jogszabályai szerinti pénzbeli betegbiztosítási ellátásokra való jogosultságának utolsó napját követő nap előtt.

(4) Egy tagállam intézménye által az igénylő rokkantsági fokát érintően hozott határozat kötelező más érintett tagállamok intézményei számára, feltéve hogy ezen államok jogszabályainak egyezését a rokkantsági fokkal kapcsolatos feltételek tekintetében a V. melléklet elismeri.

3. szakasz

A rokkantság súlyosbodása

41. cikk (11)

(1) Ha a rokkantság, amelyért a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egyetlen tagállam jogszabályai szerint rokkantsági ellátásban részesül, súlyosbodik, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) ha az érintett személy az ellátások nyújtásától kezdve nem áll egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alatt, az előbb említett állam illetékes intézménye a súlyosbodás figyelembevételével nyújt ellátást az általa alkalmazott jogszabályok szerint;

b) ha az érintett személy az ellátások biztosításától kezdve egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a súlyosbodás figyelembevételével az ellátásokat az adott esetben a 37. cikk (1) bekezdése, vagy a 40. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kell nyújtani;

c) ha a b) pont szerint fizetendő ellátás vagy ellátások összege alacsonyabb, mint annak az ellátásnak az összege, amelyben az érintett személy a korábban fizetésre kötelezett intézmény költségén részesült, ez az intézmény a két összeg különbözetének megfelelő kiegészítést fizet;

d) ha a b) pontban említett esetben a kezdeti keresőképtelenség tekintetében illetékes intézmény holland intézmény, és ha:

i. a súlyosbodást előidéző betegség ugyanaz, mint amely a holland jogszabályok szerinti ellátás biztosítására adott okot;

ii. e betegség a tagállam azon jogszabályai értelemében, amelyeknek a hatálya alá az érintett személy legutoljára tartozott, foglalkozási megbetegedés, és e megbetegedés által az érintett személy a 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítésre lesz jogosult; és

iii. az egy vagy több jogszabály, amelynek az érintett személy az ellátások biztosításától kezdve a hatálya alá tartozott, a IV. melléklet A. részében felsorolt jogszabály,

a holland intézmény továbbra is a kezdeti ellátást nyújtja az állapot súlyosbodását követően, és az utolsó tagállam azon jogszabályai szerint esedékes ellátás összegét, amely jogszabályok hatálya alá az érintett személy tartozott, a holland intézmény által biztosított ellátás összegével csökkenteni kell;

e) ha a b) pontban említett esetben az érintett személy más tagállam intézményének költségén nem jogosult ellátásra, az elsőként említett állam illetékes intézménye a súlyosbodás mértékét, valamint szükség esetén a 38. cikk rendelkezéseit figyelembe véve az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint nyújt ellátást.

(2) Ha az a rokkantság, amelyért a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egy vagy több tagállam jogszabályai szerint rokkantsági ellátásban részesül, súlyosbodik, az ellátásokat a súlyosbodást figyelembe véve a 40. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kell nyújtani.

4. szakasz

Az ellátások biztosításának felfüggesztést vagy megvonást követő megújítása - Rokkantsági ellátások átváltása öregségi ellátásokra - A 39. cikk szerint nyújtott ellátások újraszámítása

42. cikk (11)

Az ellátás biztosítására kötelezett intézmény meghatározása olyan esetekben, amikor a rokkantsági ellátás biztosítását megújítják

(1) Ha az ellátások biztosítását annak felfüggesztését követően meg kell újítani a 43. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ellátások felfüggesztésének időpontjában az ellátás biztosítására kötelezett intézmény vagy intézmények kötelesek az ellátás biztosítására.

(2) Ha az ellátások megvonását követően az érintett személy állapota további ellátások biztosítását indokolja, az ellátásokat az adott esetnek megfelelően a 37. cikk (1) bekezdésének, vagy a 40. cikk (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezései szerint kell biztosítani.

43. cikk (11)

A rokkantsági ellátások átváltása öregségi nyugdíjra - A 39. cikk szerint nyújtott ellátások újraszámítása

(1) A rokkantsági ellátásokat szükség esetén a 3. fejezetnek megfelelően és azon egy vagy több jogszabályban megállapított feltételek szerint kell átváltani öregségi ellátásokra, amely jogszabályok szerint az ellátást biztosították.

(2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő egy vagy több tagállam jogszabályai szerint öregségi ellátásra tarthat igényt a 49. cikkel összhangban, az az intézmény, amely rokkantsági ellátások biztosítására köteles, az általa alkalmazott jogszabályok szerint továbbra is biztosítja azokat a rokkantsági ellátásokat az érintett személynek, amelyekre az jogosult, mindaddig, amíg ezen intézmény tekintetében az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni vagy addig, amíg az érintett személy teljesíti az ezekre az ellátásokra vonatkozó feltételeket.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint a 39. cikkel összhangban nyújtott rokkantsági ellátásokat öregségi ellátásokká váltják át, és ha az érintett személy nem teljesíti az egy vagy több nemzeti jogszabály által előírt feltételeket a fenti ellátások igénybevételére vonatkozóan, az érintett személy az átváltás időpontjától kezdve ettől a tagállamtól vagy ezektől a tagállamoktól ugyanúgy megkapja a 3. fejezettel összhangban nyújtott rokkantsági ellátásokat, mintha a rokkantságot eredményező munkaképtelenség felmerülésekor a fenti fejezet lett volna alkalmazandó, mindaddig, amíg az érintett személy ki nem elégíti az érintett nemzeti jogszabályokban megállapított feltételeket az öregségi ellátásra vonatkozóan, vagy - ha erről az átváltásról nem rendelkeztek - amíg jogosult az érintett tagállam vagy tagállamok jogszabályai szerinti rokkantsági ellátásokra.

(4) A 39. cikkben előírt rokkantsági ellátások a 3. fejezet alapján újraszámítják, amint a kedvezményezett kielégíti a IV. melléklet A. részében fel nem sorolt jogszabályokban megállapított rokkantsági ellátásokra való jogosultság megszerzésének feltételeit, vagy amint egy másik tagállam jogszabályai szerinti öregségi nyugdíjban részesül.

5. szakasz

A köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyek

43a. cikk

(1) A 37. cikk, a 38. cikk (1) bekezdése, a 39. cikk, valamint a 2., 3. és 4. szakasz rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyekre is.

(2) Ugyanakkor, ha egy tagállam jogszabályai a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer szerinti ellátásokra való jogosultság megszerzését, megszüntetését, fenntartását vagy feléledését attól teszik függővé, hogy az összes biztosítási időt abban a tagállamban egy vagy több, köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben szerezzék meg, vagy az időszakok azon tagállam jogszabályai szerint ezzel egyenértékű időszakok legyenek, csak azok az időszakok vehetők figyelembe, amelyek azon tagállam jogszabályai szerint elismerhetők.

Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki az ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer vagy annak hiányában, adott esetben, a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat egy meghatározott referencia-időszak folyamán utoljára megkeresett jövedelem vagy jövedelmek alapján számítják ki, ezen tagállamnak az illetékes intézménye a kiszámításhoz csak azt a jövedelmet veszi figyelembe megfelelő átértékeléssel, amelyet az érintett személy abban az időszakban vagy időszakokban szerzett, amely(ek) során azon jogszabályok hatálya alá tartozott.

3. FEJEZET (11)

ÖREGSÉG ÉS HALÁL (NYUGDÍJ)

44. cikk (11)

Általános rendelkezések az ellátások megállapításáról, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó két vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik

(1) Azon munkavállaló, önálló vállalkozó vagy túlélő hozzátartozói ellátásra való jogosultságát, amely munkavállaló vagy önálló vállalkozó egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, e fejezet rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) Ha a 49. cikk másként nem rendelkezik, az érintett személy által benyújtott, ellátás megállapítására irányuló igény feldolgozásánál minden olyan jogszabályt figyelembe kell venni, amelynek a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó a hatálya alá tartozott. E szabály alól kivétel, ha az érintett személy kifejezetten kéri olyan öregségi ellátások megállapításának elhalasztását, amelyekre egy vagy több tagállam jogszabályai szerint jogosult lenne.

(3) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a 8. fejezet alapján a gyermekek tekintetében nyújtandó nyugdíjemelésekre és -kiegészítésekre és az árvasági nyugdíjra.

45. cikk (11) (14)

Azon jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevétele, amely jogszabályok hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó az ellátásokra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése tekintetében tartozott

(1) Ha a tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a 2. vagy 3. bekezdés értelmében különleges rendszernek nem számító rendszer keretében biztosítási vagy tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, az adott tagállam illetékes intézménye - ha szükséges - figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, akár általános, akár különleges rendszer keretében szerezték azokat, akár munkavállalóként, akár önálló vállalkozóként. E tekintetben ugyanúgy veszi figyelembe ezeket az időszakokat, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai egyes ellátások nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosítási időt egy munkavállalókra vonatkozó különleges biztosítási rendszerbe tartozó szakma vagy adott esetben egy meghatározott foglalkozás keretében szerezzék meg, más tagállamok jogszabályai szerint szerzett időszakot csak akkor kell figyelembe venni ezen ellátások nyújtásánál, ha azt hasonló biztosítási rendszer, vagy annak hiányában ugyanolyan szakma, vagy adott esetben ugyanolyan foglalkozás keretében szerezték. Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek valamelyikéhez.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai egyes ellátások nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosítási időt egy önálló vállalkozókra vonatkozó különleges biztosítási rendszerbe tartozó szakma keretében szerezzék meg, más tagállamok jogszabályai szerint szerzett időszakot csak akkor kell figyelembe venni ezen ellátások nyújtásánál, ha azt hasonló biztosítási rendszer vagy annak hiányában ugyanolyan szakma keretében szerezték. Az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszereket az egyes tagállamok tekintetében a IV. melléklet B. része sorolja fel. Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki az ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer, vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek valamelyikéhez.

(4) Az egyik tagállam különleges rendszere szerint szerzett időszakokat egy másik tagállam általános rendszere vagy ennek hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszere szerint figyelembe veszik az ellátásokra való jogosultság megszerzésénél, fenntartásánál vagy feléledésénél, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy a fenti rendszerek közül egyhez vagy többhöz csatlakozott, akkor is, ha ezeket az időszakokat az utóbbi állam a (2) bekezdésben vagy a (3) bekezdés első mondatában említett rendszer keretében már figyelembe vette.

(5) Ha egy tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését attól teszik függővé, hogy az érintett személy a biztosítási esemény bekövetkezésekor biztosítással rendelkezzen, ezt a feltételt egy másik tagállam jogszabályai szerinti biztosítás esetén teljesítettnek kell tekinteni a VI. mellékletben az egyes tagállamok tekintetében előírt eljárásokkal összhangban.

(6) A 81. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja vagy a b) pontja ii. alpontja második mondatának a hatálya alá tartozó munkavállaló teljes munkanélküliként töltött időszakát az érintett munkavállaló lakóhelye szerinti tagállam illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban ugyanúgy figyelembe veszi, mintha a munkavállaló utolsó munkaviszonya alatt ezek a jogszabályok vonatkoztak volna rá.

Ha az intézmény által alkalmazott jogszabályok az öregségi nyugdíjak és haláleseti ellátások fedezeteként a munkanélküliek által fizetendő járulék levonásáról rendelkeznek, az intézményt fel kell hatalmazni e levonás végrehajtására az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban.

Ha az érintett személy állandó lakóhelye szerinti országban teljes munkanélküliként eltöltött időszak csak akkor vehető figyelembe, ha a járulékfizetési időszakokat ebben az országban töltötték le, e feltétel teljesítettnek tekintendő, ha a járulékfizetési időszakokat egy másik tagállamban töltötték le.

46. cikk (11)

Ellátások megállapítása

(1) Ha az egyik tagállam jogszabályainak az ellátásokra való jogosultságra vonatkozó feltételei anélkül teljesültek, hogy a 45. cikket vagy a 40. cikk (3) bekezdését alkalmazni kellett volna, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az illetékes intézmény kiszámítja az ellátásnak azt az összegét, amely a következők szerint járna:

i. egyrészről csak az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint;

ii. másrészről a (2) bekezdés szerint;

b) az illetékes intézmény azonban lemondhat az a) pont ii. alpontjával összhangban elvégzendő számításról, ha e számítás eredménye - a kerekített számok használatából eredő különbségektől eltekintve - megegyezik az a) pont i. alpontjával összhangban végzett számítás eredményével vagy kisebb annál, amennyiben a fenti intézmény nem alkalmaz semmilyen, a 46b. és 46c. cikkben említett halmozódásokat megelőző szabályokat tartalmazó jogszabályt, vagy ha a fent említett intézmény a 46c. cikkben említett halmozódásokat megelőző szabályokat tartalmazó jogszabályt alkalmaz, feltéve hogy az említett jogszabály megállapítja, hogy a különböző típusú ellátásokat egyedül a fenti jogszabály szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időszakoknak a fenti jogszabályban a teljes ellátásra való jogosultság megszerzéséhez előírt biztosítási vagy tartózkodási időhöz viszonyított aránya alapján veszik figyelembe.

A IV. melléklet C része minden érintett tagállamnál felsorolja azokat az eseteket, amikor a két számítás ilyen típusú eredményhez vezet.

(2) Ha az egyik tagállam jogszabályainak az ellátásokra való jogosultságra vonatkozó feltételei csak a 45. cikk vagy a 40. cikk (3) bekezdése alkalmazását követően teljesültek, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az intézmény meghatározza azt az elméleti összeget, amelyet az érintett személy igényelhetne, ha az összes olyan biztosítási, illetve tartózkodási időt, amelyet a tagállamok azon jogszabályai szerint szerzett, amelyek hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó tartozott, az adott tagállamban a tagállam által az ellátások megállapításának időpontjában alkalmazott jogszabályok szerint szerzett volna. Ha az ellátás összege független a megszerzett idő tartamától, ezt az összeget az e pontban említett elméleti összegnek kell tekinteni;

b) az illetékes intézmény ezt követően meghatározza az ellátás tényleges összegét az előző pontban említett elméleti összeg alapján, valamint az ezen intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően szerzett biztosítási vagy tartózkodási időnek az összes érintett tagállam jogszabályai szerint a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően szerzett biztosítási vagy tartózkodási időhöz viszonyított arányában.

(3) Az érintett személy jogosult az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított legmagasabb összegre minden egyes tagállam illetékes intézményétől, azon jogszabályok által előírt, csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, amely jogszabályok szerint ellátás jár.

Ha ez a helyzet, akkor az elvégzendő összehasonlítás az említett rendelkezések alkalmazása után meghatározott összegekre vonatkozik.

(4) Ha rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozók nyugdíja esetén az egy vagy több tagállam illetékes intézménye által nyújtandó ellátások összege a 6. cikk b) pontjában említett többoldalú szociális biztonsági egyezmény rendelkezései szerint nem haladja meg a tagállamok által az (1) és (3) bekezdés szerint nyújtandó összeget, az érintett személyekre e fejezet rendelkezései vonatkoznak.

46a. cikk (11)

A tagállamok jogszabályai szerint rokkantságra, öregségre vagy túlélő hozzátartozói ellátásokra alkalmazandó csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A fejezet alkalmazásában azonos típusú ellátások halmozódása: az egy és ugyanazon személy által szerzett biztosítási, illetve tartózkodási idő alapján kiszámított vagy nyújtott rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások bármilyen halmozódása.

(2) A fejezet alkalmazásában különböző típusú ellátások halmozódása minden olyan ellátás halmozódása, amely nem tekinthető az (1) bekezdés jelentése szerinti azonos típusú ellátásnak.

(3) Egy tagállam jogszabályaiban megállapított, csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazására a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátás és egy azonos típusú vagy különböző típusú ellátás, illetve egyéb jövedelem halmozódása esetén a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) egy másik tagállam jogszabályai szerint megszerzett ellátásokat vagy egy másik tagállamban megszerzett egyéb jövedelmet csak akkor kell figyelembe venni, ha az első tagállam jogszabályai előírják a külföldön megszerzett ellátások vagy jövedelem figyelembevételét;

b) egy másik tagállam által nyújtandó ellátások összegét az adók, szociális biztonsági járulékok, valamint egyéb hozzájárulások levonása előtt figyelembe kell venni;

c) a másik tagállam jogszabályai szerint megszerzett, önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás alapján megállapított ellátások összegét nem kell figyelembe venni;

d) ha a csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések csak egy tagállam jogszabályai szerint alkalmazandók amiatt, hogy az érintett személy más tagállamok jogszabályai szerint fizetendő hasonló vagy különböző típusú ellátásokban vagy más tagállam területén szerzett egyéb jövedelemben részesül, az első tagállam jogszabályai szerinti fizetendő ellátás csak a többi tagállam jogszabályai szerint fizetendő ellátások vagy a többi tagállam területén belül megszerzett jövedelem összegének határán belül csökkenthető.

46b. cikk (11)

A két vagy több tagállam jogszabályai szerinti azonos típusú ellátások halmozódása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések

(1) Az egyik tagállam jogszabályai által megállapított csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések a 46. cikkének (2) bekezdése alapján kiszámított ellátásra nem alkalmazandók.

(2) Az egyik tagállam jogszabályai által megállapított csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések a 46. cikk (1) bekezdésének i. alpontja alapján kiszámított ellátásra csak akkor alkalmazandóak, ha az adott ellátás:

a) a IV. melléklet D. részében szerepel, és annak összege nem függ a szerzett biztosítási vagy tartózkodási időtől;

vagy

b) összegének kiszámítása a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja és egy későbbi időpont között letöltöttnek tekintett, fiktív időszak alapján történik. Az utóbbi esetben az említett rendelkezések akkor alkalmazandók, ha ez az ellátás:

i. és egy azonos típusú ellátás halmozódik, kivéve ha két vagy több tagállam között olyan megállapodás jött létre, amely előírja, hogy egy és ugyanazon fiktív időszak két vagy több alkalommal nem vehető figyelembe;

ii. vagy ha az ellátás és az a) pontban említett típusú ellátás halmozódik.

Az a) és b) pontban említett ellátásokat és megállapodásokat a IV. melléklet D része sorolja fel.

46c. cikk (11)

A 46a. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több ellátás és különböző típusú, egy vagy több ellátás vagy egyéb jövedelem halmozódása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések, ha két vagy több tagállam érintett

(1) Ha a különböző típusú ellátásokban vagy egyéb jövedelmekben való részesülés a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett két vagy több ellátás csökkentésével, felfüggesztésével vagy visszavonásával jár, az érintett tagállamok jogszabályaiban előírt csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések szigorú alkalmazása következtében esetleg ki nem fizetett összegeket el kell osztani a csökkentéssel, felfüggesztéssel vagy visszavonással érintett ellátások számával.

(2) Ha az adott ellátást a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban kell kiszámítani, a többi tagállamból származó különböző típusú ellátást vagy ellátásokat, illetve egyéb jövedelmet és a tagállam jogszabályai által a csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazására előírt minden egyéb tételt a 46. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett biztosítási, illetve tartózkodási idő arányában kell figyelembe venni, és az említett ellátás kiszámításánál fel kell használni.

(3) Ha a különböző típusú ellátásokban vagy egyéb jövedelemben való részesülés a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több ellátás és a 46. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ellátás csökkentésével, felfüggesztésével vagy visszavonásával jár, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett ellátás vagy ellátások esetén az érintett tagállamok jogszabályaiban előírt csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések szigorú alkalmazása következtében esetleg ki nem fizetett összegeket el kell osztani a csökkentéssel, felfüggesztéssel vagy visszavonással érintett ellátások számával;

b) a 46. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított ellátás vagy ellátások esetén a csökkentés, felfüggesztés vagy visszavonás a (2) bekezdéssel összhangban történik.

(4) Ha az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában említett esetben a tagállam jogszabályai előírják, hogy a csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásánál a különböző típusú ellátásokat, illetve egyéb jövedelmet, valamint minden egyéb tételt a 46. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett biztosítási idő arányában kell figyelembe venni, az említett bekezdésekben előírt osztás nem alkalmazandó az adott tagállam vonatkozásában.

(5) A fent említett rendelkezések mindegyikét értelemszerűen kell alkalmazni, ha egy vagy több tagállam jogszabályai előírják, hogy az ellátásra való jogosultság nem szerezhető meg, ha az érintett személy egy másik tagállam jogszabályai szerint fizetendő, eltérő típusú ellátásban vagy egyéb jövedelemben részesül.

47. cikk (11)

Az ellátások kiszámítására vonatkozó további rendelkezések

(1) A 46. cikk (2) bekezdésében említett elméleti és arányos összegek kiszámítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha az összes érintett tagállam jogszabályai szerint a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően szerzett biztosítási és tartózkodási idő teljes tartama hosszabb, mint a fenti államok egyikének jogszabályaiban a teljes ellátás igénybevételére előírt leghosszabb időtartam, az adott állam illetékes intézménye ezt a leghosszabb időszakot veszi figyelembe a megszerzett időszakok teljes tartama helyett; ez a kiszámítási módszer nem eredményezheti azt, hogy a ellátás nagyobb költséggel járjon az illetékes intézményre nézve, mint az általa alkalmazott jogszabályokban előírt teljes ellátás. Ez a rendelkezés nem alkalmazható azokra a ellátásokra, amelyek összege nem függ a biztosítási idő tartamától;

b) az egybeeső időszakok figyelembevételére vonatkozó eljárást a 98. cikkben említett végrehajtási rendelet állapítja meg;

c) ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat az átlagkereset, átlagos járulék, átlagos növekmény vagy az igénylő bruttó keresetének (a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók kivételével) az összes biztosított bruttó átlagkeresetéhez viszonyított aránya alapján határozzák meg, ezeket az átlagos összegeket vagy arányokat e tagállam illetékes intézménye számítja ki kizárólag e tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő alapján vagy az érintett személy csak ez idő alatti bruttó keresete alapján;

d) ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat a kereset, a járulék vagy a növekmény összege alapján határozzák meg, ezen állam illetékes intézménye meghatározza a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tekintetében figyelembe vett keresetet, járulékot és növekményt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idő tekintetében rögzített átlagkereset, átlagos járulék vagy növekmény alapján;

e) ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat szokásos kereset vagy rögzített összeg alapján határozzák meg, ezen állam illetékes intézménye más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tekintetében az általa figyelembe veendő keresetet vagy rögzített összeget egyenlőnek tekinti az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási időnek megfelelő szokásos keresettel vagy rögzített összeggel, illetve - szükség esetén - e szokásos keresetek vagy rögzített összegek átlagával;

f) ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat egyes időszakok vonatkozásában a kereset, más időszakok vonatkozásában a szokásos kereset vagy rögzített összeg alapján határozzák meg, ezen tagállam illetékes intézménye figyelembe veszi - más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tekintetében - a d) vagy e) pont rendelkezéseinek megfelelően meghatározott keresetet vagy rögzített összeget, illetve szükség esetén e keresetek vagy rögzített összegek átlagát; ha az ellátásokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett valamennyi biztosítási időre vonatkozó szokásos kereset vagy rögzített összeg alapján határozzák meg, az illetékes intézmény a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő vonatkozásában figyelembe veendő kereseteket egyenlőnek tekinti e szokásos keresetnek vagy rögzített összegnek megfelelő fiktív keresettel;

g) ha a tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat az átlagos járulékok alapján számítják ki, az illetékes intézmény ezt az átlagot kizárólag a fenti állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő arányában határozza meg.

(2) Egy tagállam jogszabályainak az ellátások kiszámításánál figyelembe vett tényezők átértékelését érintő rendelkezései szükség esetén alkalmazandók ezen állam illetékes intézménye által más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tekintetében figyelembe veendő tényezőkre is, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátások összegének meghatározásánál a gyermekeken kívüli más családtagokat is figyelembe vesznek, ezen állam illetékes intézménye figyelembe veszi az érintett személynek az illetékes államban lakóhellyel rendelkező e családtagjait is, mintha azok az illetékes állam területén rendelkeznének lakóhellyel.

(4) Ha egy tagállam illetékes intézménye által alkalmazott jogszabályok előírják, hogy az ellátások kiszámításánál bért vagy jövedelmet vegyenek figyelembe a 45. cikk (6) bekezdése első és második pontjának alkalmazása során, és ha ebben a tagállamban csak a 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja vagy a 71. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti ellátásra jogosító, teljes munkanélküliként eltöltött időszakokat veszik figyelembe a nyugdíj folyósításánál, az adott tagállam illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban a munkanélküli ellátás nyújtásának alapjául szolgáló bér vagy jövedelem alapján fizeti ki a nyugdíjat.

48. cikk (11)

Egy évnél rövidebb biztosítási vagy tartózkodási idő

(1) A 46. cikk (2) bekezdésétől függetlenül a tagállam intézménye nem köteles biztosítani az ellátást a biztosítási esemény bekövetkezésekor figyelembe vett, az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett időszakok vonatkozásában, ha:

- az említett időszakok hossza nem éri el az egy évet,

- és

- csak ezeket az időszakokat figyelembe véve nem keletkezik jogosultság az ellátásra a fenti jogszabályok rendelkezései értelmében.

(2) A 46. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a b) pont kivételével más érintett tagállamok illetékes intézménye figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett időszakot.

(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazása mentesítené az érintett tagállamok valamennyi intézményét kötelezettségeik teljesítése alól, az ellátást kizárólag a legutolsó olyan állam jogszabályai szerint kell biztosítani, amely jogszabályainak feltételeit teljesítették, mintha a 45. cikk (1)-(4) bekezdésének megfelelően szerzett és figyelembe vett valamennyi biztosítási vagy tartózkodási időt ezen állam jogszabályai szerint szerezték volna meg.

49. cikk (11) (15)

Az ellátások összegének kiszámítása, ha az érintett személy egyidejűleg nem elégíti ki azon jogszabályok által megállapított feltételeket, amelyek szerint a biztosítási vagy tartózkodási időt megszerezték, vagy ha kifejezetten kérte az öregségi ellátások megállapításának elhalasztását

(1) Ha az érintett személy egy adott időpontban - szükség esetén a 45. cikk vagy a 40. cikk (3) bekezdése figyelembevételével - nem elégíti ki azon tagállamok jogszabályainak feltételeit, amelyek hatálya alá tartozott, csak egy vagy több tagállam jogszabályainak feltételeit, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) az olyan jogszabályokat alkalmazó illetékes intézmények, amely jogszabályok feltételeit teljesítették, meghatározzák az esedékes ellátás összegét a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően;

b) ugyanakkor:

i. ha az érintett személy legalább két tagállam jogszabályainak feltételeit elégíti ki, azon jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időre tekintet nélkül, amely jogszabályok feltételei nem teljesültek, ezeket az időszakokat nem veszik figyelembe a 46. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában, kivéve ha az említett időszakok figyelembevétele magasabb összegű ellátás meghatározását teszi lehetővé;

ii. ha az érintett személy egy tagállam jogszabályainak feltételeit elégíti ki, azon jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időre tekintet nélkül, amely jogszabályok feltételei nem teljesültek, az esedékes ellátások összegét - a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban - azon jogszabályok rendelkezései szerint kell meghatározni, amelyek feltételei teljesültek, csak e jogszabályok szerint szerzett időre tekintettel, kivéve ha a nem teljesített feltételeket tartalmazó jogszabályok szerint szerzett idő figyelembevétele a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban magasabb összegű ellátás meghatározását teszi lehetővé.

E bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, ha az érintett személy a 44. cikk (2) bekezdésének második mondatával összhangban kifejezetten kérte az öregségi ellátások megállapításának elhalasztását.

(2) A kérdéses jogszabályok közül egy vagy több szerint biztosítandó ellátást vagy ellátásokat az (1) bekezdésben említett esetben a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően automatikusan újra ki kell számítani, úgy és akkor, amikor egy vagy több másik tagállam jogszabályainak - amelyeknek az érintett személy a hatálya alá tartozott - feltételei teljesülnek, a 45. cikk rendelkezéseinek megfelelő figyelembevételével, valamint - ha szükséges - az (1) bekezdés ismételt figyelembevételével. E bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha valaki az egy vagy több tagállam jogszabályai szerint megszerzett olyan öregségi ellátások megállapítását kérelmezi, amelyet addig a 44. cikk (2) bekezdésének második mondatával összhangban elhalasztottak.

(3) Ha egy vagy több érintett tagállam jogszabályainak feltételei már nem teljesülnek, az (1) bekezdés rendelkezései szerint automatikus újraszámítást kell végezni a 40. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.

50. cikk (11)

Kiegészítés biztosítása, ha az egyes tagállamok jogszabályai szerint fizetendő ellátások teljes összege nem éri el az ellátásban részesülő lakóhelye szerinti állam jogszabályaiban megállapított minimális összeget

Az ellátások kedvezményezettje, akire e fejezet alkalmazandó, abban az államban, amelyben lakóhellyel rendelkezik és amelynek jogszabályai szerint neki ellátást kell biztosítani, nem részesülhet az e jogszabályokban az előző cikkeknek megfelelően a fizetés szempontjából figyelembe vett valamennyi biztosítási vagy tartózkodási idő tartamával egyenlő biztosítási vagy tartózkodási időre vonatkozóan rögzített minimális ellátásnál kisebb összegű ellátásban. Ezen állam illetékes intézménye szükség esetén, amíg e személy lakóhelye annak az államnak a területén található, e személy számára az e fejezet szerint járó ellátások teljes összege és a minimális ellátások összege közötti különbözettel egyenértékű kiegészítést fizet.

51. cikk (11)

Az ellátások értékállóságának biztosítása és újraszámítása

(1) Ha a megélhetési költségek emelkedése, a keresetek színvonalának emelkedése vagy egyéb módosítást igénylő körülmény miatt az érintett államok ellátásait meghatározott összeggel vagy százalékos arányban megváltoztatják, e változtatások közvetlenül alkalmazandók a 46. cikk szerint meghatározott ellátásokra az azon cikknek megfelelő újraszámítás szükségessége nélkül.

(2) Ugyanakkor ha az ellátások meghatározásának módszerén vagy a számítás szabályain változtatnak, újraszámítást kell végezni a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

51a. cikk

A köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyek

(1) A 44. cikk, a 45. cikk (1), (5) és (6) bekezdése, valamint a 46-51. cikk rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a köztisztviselők különleges rendszerébe tartozó személyekre.

(2) Ugyanakkor, ha egy tagállam jogszabályai a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer szerinti ellátásokra való jogosultság megszerzését, megszüntetését, fenntartását vagy feléledését attól teszik függővé, hogy az összes biztosítási időt abban a tagállamban egy vagy több, köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben szerezzék meg, vagy az időszakok azon tagállam jogszabályai szerint ezzel egyenértékű időszakok legyenek, csak azok az időszakok vehetők figyelembe, amelyek azon tagállam jogszabályai szerint elismerhetők.

Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki az ezen ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer vagy annak hiányában az ellátások nyújtásához adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat egy meghatározott referencia-időszak folyamán utoljára megkeresett jövedelem vagy jövedelmek alapján számítják ki, ezen tagállam illetékes intézménye a kiszámításhoz csak azt a jövedelmet veszi figyelembe megfelelő átértékeléssel, amelyet az érintett személy abban az időszakban vagy időszakokban szerzett, amelyek során azon jogszabályok hatálya alá tartozott.

4. FEJEZET

MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK

1. szakasz

Ellátásokra való jogosultság

52. cikk

Az illetékes államon kívüli más tagállam területén található lakóhely - Általános szabályok

Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki munkahelyi balesetet szenved vagy akit foglalkozási megbetegedés sújt, és aki az illetékes állam területén kívüli másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, a lakóhelye szerinti államban:

a) természetbeni ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó ott lenne biztosított;

b) pénzbeli ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátásokat az illetékes intézmény nevében nyújthatja a lakóhely szerinti intézmény is az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

53. cikk

Határ menti ingázók - Különös szabály

Határ menti ingázók szintén részesülhetnek ellátásban az illetékes állam területén. Ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja ezen állam jogszabályai szerint, mintha az érintett személy ott rendelkezne lakóhellyel.

54. cikk

Ideiglenes tartózkodás vagy a lakóhely áthelyezése az illetékes állam területére

(1) Az 52. cikk hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki az illetékes állam területén tartózkodik, ezen állam jogszabályainak megfelelően részesül ellátásban, akkor is, ha ott-tartózkodása előtt már részesült ellátásban. E rendelkezés ugyanakkor a határ menti ingázókra nem alkalmazható.

(2) Az 52. cikk hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki lakóhelyét az illetékes állam területére helyezi át, ezen állam jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásra, akkor is, ha lakóhelyének áthelyezése előtt már részesült ellátásban.

55. cikk

Ideiglenes tartózkodás az illetékes állam területén kívül - Visszatérés vagy a lakóhely áthelyezése egy másik tagállam területére munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést követően - Más tagállamba való utazás szükségessége megfelelő egészségügyi ellátás céljából

(1) A munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki munkahelyi balesetet szenved vagy akit foglalkozási megbetegedés sújt, és

a) az illetékes állam területén kívüli másik tagállam területén tartózkodik;

vagy

b) miután jogosultságot szerzett az illetékes intézmény által nyújtandó ellátásokra, engedélyt kap attól az intézménytől, hogy a lakóhelye szerinti tagállam területére visszatérjen, vagy lakóhelyét egy másik tagállam területére helyezze át;

vagy

c) engedélyt kap az illetékes intézménytől, hogy az állapotának megfelelő egészségügyi ellátás céljából egy másik tagállam területére távozzon,

jogosult:

i. természetbeni ellátásra, amelyet az illetékes intézmény nevében a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó ott lenne biztosított, az ellátás biztosításának időtartamára azonban az illetékes állam jogszabályai vonatkoznak;

ii. pénzbeli ellátásra, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátásokat az illetékes intézmény nevében folyósíthatja a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt engedély megadását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha megállapítják, hogy az érintett személy helyváltoztatása károsan befolyásolná az egészségi állapotát vagy az egészségügyi ellátásban való részesülés lehetőségét.

Az (1) bekezdés c) pontjában előírt engedély megadását nem lehet megtagadni, ha az érintett személy számára a kérdéses egészségügyi ellátás a lakóhelye szerinti tagállamban nem biztosítható.

56. cikk

Utazás közben elszenvedett balesetek

Az illetékes állam területén kívüli másik tagállam területén utazás közben elszenvedett baleseteket az illetékes állam területén utazás közben elszenvedett balesetnek kell tekinteni.

57. cikk (7)

Foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott ellátások, ha az érintett személy több tagállam területén volt kitéve ugyanannak a kockázatnak

(1) Ha a foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy két vagy több tagállam területén végzett olyan tevékenységet, amelyről jellegénél fogva feltételezhető, hogy a betegséget előidézte, az általa vagy túlélő hozzátartozói által igényelhető ellátásokat kizárólag az utolsó olyan állam jogszabályai szerint biztosítják, amelyben a jogosultság feltételei teljesültek, szükség esetén a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai szerint foglalkozási megbetegedés esetén az ellátások biztosítását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kérdéses betegséget először e tagállam területén diagnosztizálják, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a betegséget először egy másik tagállam területén diagnosztizálták.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint foglalkozási megbetegedés esetén az ellátások nyújtását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kérdéses betegséget az azt valószínűsíthetően előidéző tevékenység abbahagyását követő meghatározott időn belül diagnosztizálni kell, e tevékenységek végzésével töltött idő vizsgálatánál ezen állam illetékes intézménye a szükséges mértékig figyelembe veszi más tagállamok jogszabályai szerint végzett hasonló tevékenységet is, mintha azokat az előbbi állam jogszabályai szerint végezték volna.

(4) Ha egy tagállam jogszabályai szerint foglalkozási megbetegedés esetén az ellátások biztosítását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kérdéses betegség kialakulásához vezető tevékenységet meghatározott ideig kell folytatni, ezen állam illetékes intézménye a szükséges mértékig figyelembe veszi más tagállamok jogszabályai szerint folytatott ilyen tevékenység időtartamát, mintha azt az előbbi állam jogszabályai szerint végezték volna.

(5) Por-tüdőmegbetegedés (pneumokoniózis) esetén a nyugdíjakat magukban foglaló pénzbeli ellátások költségét meg kell osztani azon tagállamok illetékes intézményei között, amelyek területén az érintett személy a megbetegedést valószínűsíthetően előidéző tevékenységet végezte. Ezt a megosztást az egyes államok jogszabályai szerint szerzett, a 45. cikkben említett öregségi biztosítási vagy tartózkodási időnek az ellátások biztosításának megkezdéséig valamennyi állam jogszabályai szerint szerzett öregségi biztosítási vagy tartózkodási idő teljes tartamához viszonyított arányában kell elvégezni.

(6) A Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag meghatározza azokat a foglalkozási megbetegedéseket, amelyekre a (3) bekezdés rendelkezései kiterjeszthetők.

58. cikk

A pénzbeli ellátások kiszámítása

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat az átlagkereset alapján kell kiszámítani, az átlagkeresetet kizárólag e jogszabályok szerint szerzett időszakban megállapított kereset alapján határozza meg.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat a szokásos kereset alapján kell kiszámítani, kizárólag a szokásos keresetet vagy adott esetben az említett jogszabályok szerint szerzett időszaknak megfelelő szokásos kereset átlagát veszi figyelembe.

(3) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátások összege a családtagok számától függ, figyelembe veszi az érintett személy más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjait is, mintha azok az illetékes állam területén rendelkeznének lakóhellyel.

59. cikk

Munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy szállításának költségei

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják a munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy lakóhelyére vagy kórházba szállítása költségeinek viselését, viseli az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam területén található megfelelő helyre való szállításának költségeit, feltéve hogy a szállításra az az intézmény előzetesen engedélyt adott az indokok kellő figyelembevételével. Határ menti ingázó esetén nincs szükség ilyen engedélyre.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják a munkahelyi balesetben elhunyt személy temetkezési helyre való szállítása költségeinek viselését, az általa alkalmazott jogszabályok szerint viseli az elhunytnak abban a tagállamban található megfelelő helyre való szállításának költségeit, ahol az érintett személy a baleset idején lakóhellyel rendelkezett.

2. szakasz

Olyan foglalkozási megbetegedés súlyosbodása, amelyért már nyújtottak ellátást

60. cikk (7) (11)

(1) Ha a foglalkozási megbetegedés, amely miatt a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egy tagállam jogszabályai szerint már ellátásban részesül vagy részesült, súlyosbodik, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) ha az érintett személy, amikor ellátásban részesül, nem folytat más tagállam jogszabályai szerint olyan tevékenységet, amely a megbetegedést vagy annak súlyosbodását valószínűsíthetően előidézi, az előbbi tagállam illetékes intézménye köteles az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint az ellátások költségeinek viselésére a súlyosbodás figyelembevételével;

b) ha az érintett személy, amikor ellátásban részesül, ilyen tevékenységet végzett más tagállam jogszabályai szerint, az előbbi tagállam illetékes intézménye köteles a súlyosbodás figyelembevétele nélkül viselni az ellátások költségeit az általa alkalmazott jogszabályok szerint. Az utóbbi tagállam illetékes intézménye a munkavállaló számára kiegészítést fizet a betegség súlyosbodását követően nyújtandó ellátás összegének és a súlyosbodás bekövetkezését megelőzően az intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint biztosított ellátás összegének különbségével megegyező összegben, ha a kérdéses betegség e tagállam jogszabályainak rendelkezései szerint következett be;

c) ha a b) pont alá tartozó esetben egy por-tüdőmegbetegedésben (pneumokoniózis) vagy az 57. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint meghatározott betegségben szenvedő munkavállaló vagy önálló vállalkozó nem jogosult ellátásra az utóbbi tagállam jogszabályai szerint, az előbbi tagállam illetékes intézménye köteles ellátást biztosítani a betegség súlyosbodásának figyelembevételével az általa alkalmazott jogszabályok szerint. Ugyanakkor az utóbbi tagállam illetékes intézménye viseli az előbbi tagállam illetékes intézménye által a betegség súlyosbodásának figyelembevételével biztosított, a nyugdíjakat is tartalmazó pénzbeli ellátások összege és a betegség súlyosbodását megelőzően nyújtott ellátások összege közötti különbséggel megegyező összegű költséget;

d) egy tagállam jogszabályai által megállapított, csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók két tagállam intézményei által a b) ponttal összhangban megállapított ellátásokban részesülő személyekre.

(2) Ha a foglalkozási megbetegedés súlyosbodása az 57. cikk (5) bekezdésének alkalmazását eredményezi, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) az 57. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően ellátásokat nyújtó illetékes intézmény köteles a súlyosbodás figyelembevételével az ellátások költségeinek viselésére az általa alkalmazott jogszabályok szerint;

b) a nyugdíjakat is tartalmazó pénzbeli ellátások költségeit továbbra is meg kell osztani az 57. cikk (5) bekezdésének megfelelően a korábbi ellátások költségeit megosztó intézmények között. Ugyanakkor ha az érintett személy ismételten olyan tevékenységet végez, amely valószínűsíthetően a megbetegedést vagy annak súlyosbodását idézi elő, vagy azon tagállam jogszabályai szerint, amely tagállamban hasonló jellegű tevékenységet végzett, vagy más tagállam jogszabályai szerint, ezen állam illetékes intézménye a súlyosbodás figyelembevételével viseli a súlyosbodás figyelembevételével nyújtandó ellátások összege és a súlyosbodást megelőzően nyújtott ellátások összege közötti különbség költségeit.

3. szakasz

Vegyes rendelkezések

61. cikk

Egyes jogszabályok sajátosságainak figyelembevételével kapcsolatos szabályok

(1) Ha azon tagállam jogszabályai szerint, amely tagállamban az érintett személy tartózkodik, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések ellen nincs biztosítás, vagy ha van ilyen biztosítás, de nincs olyan intézmény, amely természetbeni ellátások nyújtására köteles, ezeket az ellátásokat az a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, amely betegség esetén köteles természetbeni ellátás nyújtására.

(2) Ha az illetékes állam jogszabályai szerint a térítésmentes természetbeni ellátások biztosítása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a munkáltató által szervezett egészségügyi szolgáltatást kell igénybe venni, az 52. cikk és az 55. cikk (1) bekezdésében említett esetekben nyújtott természetbeni ellátást olyannak kell tekinteni, mintha azt ezen egészségügyi szolgáltatás során biztosították volna.

(3) Ha az illetékes állam jogszabályai tartalmaznak a munkáltató kötelezettségeire vonatkozó biztosítási rendszert, az 52. cikk és az 55. cikk (1) bekezdésében említett esetekben nyújtott természetbeni ellátást olyannak kell tekinteni, mint amelyet az illetékes intézmény kérelmére nyújtottak.

(4) Ha az illetékes állam munkahelyi balesetekért járó kártérítésekre vonatkozó rendszere nem kötelező biztosítási rendszer, a természetbeni ellátásokat közvetlenül a munkáltató vagy az érintett biztosító nyújtja.

(5) Ha egy tagállam jogszabályai kifejezetten vagy közvetve előírják, hogy a korábban bekövetkezett munkahelyi baleseteket vagy foglalkozási megbetegedéseket, valamint amelyek tényét már megállapították, figyelembe kell venni a keresőképtelenség fokának megállapításánál, ezen állam illetékes intézménye figyelembe veszi azokat a munkahelyi baleseteket vagy foglalkozási megbetegedéseket is, amelyek más tagállamok jogszabályai szerint korábban következtek be vagy amelyek tényét korábban állapították meg, mintha azok az általa alkalmazott jogszabályok szerint következtek volna be, vagy azok tényét az általa alkalmazott jogszabályok szerint állapították volna meg.

(6) Ha egy tagállam jogszabályai kifejezetten vagy közvetve előírják, hogy a később bekövetkezett munkahelyi baleseteket vagy foglalkozási megbetegedéseket, valamint amelyek tényét már megállapították, figyelembe kell venni a keresőképtelenség fokának megállapításánál, ezen állam illetékes intézménye figyelembe veszi azokat a munkahelyi baleseteket vagy foglalkozási megbetegedéseket is, amelyek más tagállamok jogszabályai szerint később következtek be vagy amelyek tényét később állapították meg, mintha azok az általa alkalmazott jogszabályok szerint következtek volna be, vagy azok tényét az általa alkalmazott jogszabályok szerint állapították volna meg, de csak akkor, ha:

1) nem jár semmilyen kártérítés az olyan munkahelyi balesetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint korábban következett be vagy amelynek tényét korábban megállapították;

és

2) nem jár kártérítés az olyan munkahelyi balesetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint később következett be vagy amelynek tényét később megállapították az (5) bekezdés figyelembevételével.

62. cikk

Olyan esetekben alkalmazandó rendszer, ha a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti országban több rendszer áll fenn - Az ellátások nyújtásának maximális időtartama

(1) Ha a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti ország jogszabályai több rendszert tartalmaznak, az 52. cikk vagy az 55. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra az acéliparban alkalmazott fizikai dolgozókra vonatkozó rendszer rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanakkor ha e jogszabályok a bányában vagy hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalókra vonatkozó különleges rendszert tartalmaznak, e rendszer rendelkezései vonatkoznak a fenti munkavállalók csoportjaira, ha az a tartózkodási helyük vagy lakóhelyük szerinti intézmény, amelynél az igényt előterjesztik, illetékes a rendszer alkalmazásában.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai rögzítik az ellátások nyújtásának maximális időtartamát, az e jogszabályokat alkalmazó intézmény figyelembe veheti azt az időtartamot is, amely során más tagállamok jogszabályai szerint már nyújtottak ellátást.

4. szakasz

Az intézmények közti megtérítések

63. cikk

(1) Az 52. cikk és 55. cikk (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a nevükben nyújtott természetbeni ellátások összegét az illetékes intézmények kötelesek megtéríteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett megtérítéseket a 98. cikkben említett végrehajtási rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően határozzák meg és hajtják végre a tényleges kiadások igazolása alapján.

(3) Két vagy több tagállam vagy azok hatáskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak az illetékességükbe tartozó intézmények közötti megtérítésekről.

5. szakasz

Diákok

63a. cikk

Az 1-4. szakasz rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a diákokra is.

5. FEJEZET

HALÁLESETI JUTATTÁSOK

64. cikk

A biztosítási vagy tartózkodási idő összesítése

Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a biztosítási vagy tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.

65. cikk

Ellátásra való jogosultság, ha az elhalálozás az illetékes állam területén kívüli másik tagállamban következik be vagy amikor a jogosult egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel

(1) Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, a nyugdíjas, a nyugdíjigénylő vagy azok családtagja az illetékes állam területén kívüli más tagállam területén elhalálozik, a halálesetet az illetékes állam területén bekövetkezettnek kell tekinteni.

(2) Az illetékes intézmény köteles az általa alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő haláleseti juttatás biztosítására, akkor is, ha a jogosult az illetékes állam területén kívüli más tagállam területén rendelkezik lakóhellyel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a halál oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés.

66. cikk

Ellátás biztosítása azon nyugdíjas elhalálozása esetén, aki más tagállamban rendelkezett lakóhellyel, mint amelyiknek az intézménye kötelezett természetbeni ellátások nyújtására

Azon nyugdíjas halála esetén, aki egy tagállam jogszabályai szerint nyugdíjra volt jogosult, illetve aki két vagy több tagállam jogszabályai szerint nyugdíjakra volt jogosult, valamint ha e nyugdíjas más tagállamban rendelkezett lakóhellyel, mint amelyik állam intézménye a 28. cikk rendelkezései szerinti köteles volt e nyugdíjas számára természetbeni ellátásokat biztosítani, ezen intézmény jogszabályai szerint fizetendő haláleseti juttatást ez az intézmény biztosítja saját költségén, mintha a nyugdíjas elhalálozásakor e tagállam területén rendelkezett volna lakóhellyel.

Az előző bekezdés rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a nyugdíjas családtagjaira is.

66a. cikk

Diákok

A 64-66. cikk rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a diákokra és családtagjaikra is.

6. FEJEZET

MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁSOK

1. szakasz

Közös rendelkezések

67. cikk

A biztosítási idő vagy szolgálati idő összesítése

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a biztosítási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint, munkavállalóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időt, mintha az az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idő lett volna,feltéve azonban, hogy a szolgálati időt, ha e jogszabályok szerint szerezték volna, biztosítási időnek kellett volna tekinteni.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését szolgálati idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint, munkavállalóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időt, mintha az az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett szolgálati idő volna.

(3) A 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett esetek kivételével az (1) és (2) bekezdés rendelkezései azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy az érintett személy utoljára:

- az (1) bekezdés esetén biztosítási időt,

- a (2) bekezdés esetén szolgálati időt

szerzett azon tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően, amelyek szerint az ellátást igényli.

(4) Ha az ellátások biztosításának időtartama a biztosítási idő tartamától vagy a szolgálati idő tartamától függ, az (1) és (2) bekezdés rendelkezései ennek megfelelően alkalmazandók.

68. cikk

Az ellátások kiszámítása

(1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy az ellátások kiszámítása a korábbi bér vagy jövedelem összegén alapul, kizárólag az érintett személy által ezen állam területén a legutolsó munkaviszonyában kapott bérét vagy jövedelmét veheti figyelembe. Ugyanakkor ha az érintett személy e területen négy hétnél rövidebb időt töltött legutolsó munkaviszonyában, az ellátásokat az érintett személy tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti, általa más tagállam területén az utolsó munkaviszony folyamán végzett tevékenységekkel megegyező vagy azokhoz hasonló tevékenységért rendszerint járó bér vagy jövedelem alapján számítják ki.

(2) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy az ellátások összege a családtagok számától függ, figyelembe veszi az érintett személy más tagállamok területén lakóhellyel rendelkező családtagjait is, mintha azok az illetékes állam területén rendelkeznének lakóhellyel. E rendelkezés nem alkalmazandó, ha a családtagok lakóhelye szerinti országban más személy jogosult a családtagok figyelembevételével megállapított munkanélküli ellátásra.

2. szakasz

Az illetékes államon kívüli tagállamba utazó munkanélküliek

69. cikk

Az ellátásra való jogosultság fenntartásának feltételei és korlátai

(1) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó teljes munkanélküli, aki egy tagállam jogszabályai szerint kielégíti az ellátásra való jogosultság feltételeit és aki munkakeresés céljából egy vagy több tagállam területére távozik, ezekre az ellátásokra való jogosultságát fenntartja az alábbi feltételek és korlátozások mellett:

a) indulását megelőzően munkakeresőként nyilvántartásba kell vetetnie magát az illetékes állam foglalkoztatási szolgálatánál, és munkanélkülivé válását követően legalább négy héten keresztül a szolgálat rendelkezésére kell állnia. Ugyanakkor az illetékes szolgálat vagy intézmény engedélyezheti e személy távozását a négy hét leteltét megelőzően is;

b) munkakeresőként nyilvántartásba kell vetetnie magát azon tagállamok foglalkoztatási szolgálatánál, amely tagállamokban munkát keres, és az ott alkalmazott ellenőrzésnek alá kell vetnie magát. Ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni a nyilvántartásba vételt megelőző időszakban, ha az érintett személy hét napon belül nyilvántartásba veteti magát attól a naptól számítva, amikor megszűnt az általa elhagyott állam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni. Kivételes esetben az illetékes foglalkoztatási szolgálat vagy az illetékes intézmény ezt az időtartamot meghosszabbíthatja;

c) az ellátásra való jogosultság legfeljebb három hónapon keresztül áll fenn attól a naptól számítva, amikor az érintett személy megszűnt az általa elhagyott állam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni, feltéve hogy az ellátások időtartama nem haladja meg az utóbbi állam jogszabályai szerint neki járó ellátások időtartamát. Idénymunkások esetében ez az időtartam az alkalmazás szerinti idény végéig fennmaradó időre korlátozható.

(2) Ha az érintett személy visszatér az illetékes államba azon időszak eltelte előtt, amely során az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint ellátásra jogosult, továbbra is jogosult ellátásra e tagállam jogszabályai szerint; az érintett személy elveszíti az illetékes állam jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságot, ha a jogosultsági időszak lejártát megelőzően nem tér vissza oda. Kivételes esetben ezt az időbeli korlátozást az illetékes foglalkoztatási szolgálat vagy az illetékes intézmény meghosszabbíthatja.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései két munkaviszonyban töltött időszak között csak egyszer érvényesíthetők.

70. cikk

Ellátások nyújtása és megtérítések

(1) A 69. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az ellátásokat azon államok illetékes intézményei nyújtják, amely államokban a munkanélküli munkát keres.

Ezen ellátások összegét azon tagállam illetékes intézménye köteles visszatéríteni, amely tagállam jogszabályainak hatálya alatt a munkavállaló utolsó munkaviszonya idején állt.

(2) Az (1) bekezdésben említett megtérítéseket a 97. cikkben említett végrehajtási rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kell meghatározni és végrehajtani a ténylegesen felmerült kiadások igazolása vagy átalányösszeg alapján.

(3) Két vagy több tagállam, vagy ezek hatáskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más fizetési vagy megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak az illetékességükbe tartozó intézmények közötti megtérítésekről.

3. szakasz

Munkanélküliek, akik legutolsó munkaviszonyuk időtartama alatt az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkeztek lakóhellyel

71. cikk

(1) Az a munkanélküli, aki legutolsó munkaviszonyának időtartama alatt az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkezett lakóhellyel, a következő rendelkezések szerint jogosult ellátásra:

i. az a határ menti ingázó, aki részlegesen vagy időszakosan munkanélkülivé válik az őt alkalmazó vállalkozásban, az illetékes állam jogszabályainak rendelkezései szerint részesül ellátásban, mintha ezen állam területén rendelkezne lakóhellyel; ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja;

ii. a teljes munkanélküli határ menti ingázó a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően részesül ellátásban, mintha legutolsó munkaviszonya alatt ezen állam jogszabályainak hatálya alá tartozott volna; ezeket az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a saját költségén;

i. a részleges, időszakos vagy teljes munkanélküli, aki nem határ menti ingázó és aki az illetékes állam területén munkáltatója vagy a foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére áll, ezen állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően részesül ellátásban, mintha ott rendelkezne lakóhellyel; ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja;

ii. a teljes munkanélküli, aki nem határ menti ingázó és aki munkavégzés céljából a lakóhelye szerinti tagállamban a foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére áll vagy aki e tagállamba visszatér, ezen állam jogszabályainak megfelelően részesül ellátásban, mintha utoljára ott állt volna munkaviszonyban; ezeket az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja saját költségén. Ugyanakkor ha e munkavállaló ellátásra válik jogosulttá azon tagállam illetékes intézménye költségén, amelyik állam jogszabályainak legutoljára a hatálya alá tartozott, a 69. cikk rendelkezései szerint részesül ellátásokban. A lakóhely szerinti állam jogszabályainak megfelelő ellátások biztosítását mindaddig fel kell függeszteni, amíg a munkanélküli a 69. cikk rendelkezései értelmében ellátást igényelhet azon jogszabályok szerint, amelyeknek legutoljára a hatálya alá tartozott.

(2) A munkanélküli nem igényelhet ellátást a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint, ha az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának vagy b) pontja i. alpontjának rendelkezései szerint jogosult ellátásra.

4. szakasz

A köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyek

71a. cikk

(1) Az 1. és 2. szakasz rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a köztisztviselőkre vonatkozó különleges munkanélküliségi rendszerbe tartozó személyekre is.

(2) A 3. szakasz rendelkezései nem alkalmazhatók a köztisztviselőkre vonatkozó különleges munkanélküliségi rendszerbe tartozó személyekre. Az a részleges vagy teljes munkanélküli, aki a köztisztviselőkre vonatkozó különleges munkanélküliségi rendszerbe tartozik, és aki utolsó munkaviszonya folyamán az illetékes államon kívüli más tagállam területén rendelkezett lakóhellyel, az illetékes állam jogszabályainak rendelkezései szerint olyan módon részesül ellátásban, mintha ezen állam területén rendelkezne lakóhellyel; ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja saját költségén.

7. FEJEZET (8)

CSALÁDI ELLÁTÁSOK

72. cikk (8)

A biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő összesítése

Ha egy tagállam jogszabályai szerint az ellátásokra való jogosultság megszerzése a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő megszerzésétől függ, ezen állam illetékes intézménye a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok területén szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna.

72a. cikk (9) (14)

Teljes munkanélkülivé vált munkavállalók

Az a munkavállaló, aki teljes munkanélkülivé vált vagy akire a 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja vagy b) pontja ii. pontjának első mondata alkalmazandó, a lakóhelye szerinti tagállam területén lakó családtagjai után ugyanúgy részesül a fenti állam jogszabályai szerinti családi ellátásokban, mintha utolsó munkaviszonya alatt e jogszabályok hatálya alá tartozott volna, szükség esetén a 72. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével. Ezeket az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a saját költségén.

Ha az intézmény által alkalmazott jogszabályok a családi ellátások fedezeteként a munkanélküliek által fizetendő járulék levonásáról rendelkeznek, az intézményt fel kell hatalmazni e levonás végrehajtására az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban.

73. cikk (8)

Munkavállalók vagy önálló vállalkozók, akiknek családtagjai az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkeznek lakóhellyel

Egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó jogosult más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra, mintha családtagjai ezen állam területén rendelkeznének lakóhellyel, a VI. melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.

74. cikk (8)

Munkanélküliek, akiknek családtagjai az illetékes államon kívüli tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel

A korábban munkavállaló vagy önálló vállalkozó munkanélküli, aki egy tagállam jogszabályai szerint munkanélküli-ellátásban részesül, más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra jogosult, mintha családtagjai ezen állam területén rendelkeznének lakóhellyel, a VI. melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.

75. cikk (8)

Ellátások nyújtása

(1) A családi ellátásokat a 73. cikkben említett esetekben azon állam illetékes intézménye biztosítja, amely állam jogszabályainak hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó tartozik, illetve a 74. cikkben említett esetben azon állam illetékes intézménye, amely állam jogszabályai szerint a korábban munkavállaló vagy önálló vállalkozó munkanélküli munkanélküli-ellátásban részesül. A családi ellátásokat ezen intézmények által alkalmazott rendelkezéseknek megfelelően nyújtják, mintha az a természetes vagy jogi személy, aki ezekben az ellátásokban részesül, az illetékes állam vagy egy másik tagállam területén rendelkezne tartózkodási hellyel, lakóhellyel vagy székhellyel.

(2) Ugyanakkor ha az, akit családtagjai eltartásához ellátásban kell részesíteni, e családi ellátásokat nem veszi igénybe, az illetékes intézmény mentesül kötelezettségei alól, ha ellátást nyújt azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, akik vagy amelyek az érintett családtagok eltartásáról ténylegesen gondoskodnak a lakóhely szerinti intézmény, illetve a lakóhely szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt intézmény vagy szerv kérelmére és közvetítésével.

(3) Két vagy több tagállam a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapodhat abban, hogy az illetékes intézmény közvetlenül vagy a lakóhely szerinti intézmény közvetítésével a tagállamok vagy egy tagállam jogszabályai szerint esedékes családi ellátásokat biztosít a családtagok eltartásáról ténylegesen gondoskodó természetes vagy jogi személynek.

76. cikk (8)

Az illetékes állam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján családi ellátásokra való jogosultságok halmozódására vonatkozó elsőbbségi szabályok

(1) Ha ugyanazon időszak folyamán ugyanazon családtag után és valamely foglalkozás folytatásának indokával a családi ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai írják elő, a másik tagállam jogszabályaival összhangban járó családi ellátásokra való jogosultságot - ha a 73. vagy 74. cikk ezt előírja - az első tagállam jogszabályaiban előírt összeg erejéig felfüggesztik.

(2) Ha az ellátásokra vonatkozó kérelmet nem a családtagok lakóhelye szerinti tagállamban nyújtották be, a másik tagállam illetékes intézménye ugyanúgy alkalmazhatja az (1) bekezdés rendelkezéseit, mintha az ellátásokat az első tagállamban nyújtották volna.

76a. cikk

Diákok

A 72. cikk rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a diákokra is.

8. FEJEZET

ELLÁTÁSOK NYUGDÍJASOK ELTARTOTT GYERMEKEI SZÁMÁRA ÉS ÁRVAELLÁTÁS

77. cikk

Nyugdíjasok eltartott gyermekei

(1) E cikk alkalmazásában "ellátás" az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, valamint munkahelyi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt nyugdíjban részesülők számára nyújtott ellátás, e nyugdíjasok gyermekei tekintetében nyújtott nyugdíjemelések és -kiegészítések a munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott kiegészítések kivételével.

(2) Az ellátásokat a következő szabályoknak megfelelően kell biztosítani függetlenül attól, hogy a nyugdíjas vagy a gyermek melyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel:

a) annak a nyugdíjasnak, aki nyugdíjban csak egy tagállam jogszabályai szerint részesül, a nyugdíj fizetésére kötelezett tagállam jogszabályai szerint;

b) annak a nyugdíjasnak, aki nyugdíjban két vagy több tagállam jogszabályai szerint részesül:

i. bármely tagállam jogszabályai szerint, amely tagállamban a nyugdíjas lakóhellyel rendelkezik, feltéve hogy - szükség esetén a 79. cikk (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével - az (1) bekezdésben említett ellátások valamelyikére ezen állam jogszabályai szerint jogosultság áll fenn; vagy

ii. más esetben azon tagállamok jogszabályainak megfelelően, amelyeknek a leghosszabb ideig a hatálya alá tartozott, feltéve, hogy - szükség esetén a 79. cikk (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével - az (1) bekezdésben említett ellátások valamelyikére e tagállam jogszabályai szerint jogosultság áll fenn; ha e jogszabályok szerint nem áll fenn ellátásra való jogosultság, a jogosultság megszerzésének más érintett tagállamok jogszabályai szerinti feltételeit az e tagállamokban szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő csökkenő sorrendjében vizsgálják meg.

78. cikk

Árvák

(1) E cikk alkalmazásában "ellátás" a családi támogatás, illetve szükség esetén a kiegészítő vagy különleges árvaellátás.

(2) Az árvaellátást a következő szabályoknak megfelelően nyújtják, függetlenül attól, hogy az árva vagy az eltartásáról gondoskodó természetes vagy jogi személy melyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel:

a) az egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozó árvájának, e tagállam jogszabályainak megfelelően;

b) több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott elhunyt munkavállaló vagy önálló vállalkozó árvájának

i. azon tagállam jogszabályainak megfelelően, amelyben az árva lakóhellyel rendelkezik, feltéve hogy - szükség esetén a 79. cikk (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével - az (1) bekezdésben említett ellátások valamelyikére ezen állam jogszabályai szerint jogosultság áll fenn;

ii. más esetben azon tagállamok jogszabályainak megfelelően, amelyek hatálya alá az elhunyt a leghosszabb ideig tartozott, feltéve hogy - szükség esetén a 79. cikk (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével - az (1) bekezdésben említett ellátások valamelyikére ezen állam jogszabályai szerint jogosultság áll fenn; ha e jogszabályok szerint nem áll fenn ellátásra való jogosultság, e jogosultság megszerzésének más tagállamok jogszabályai szerinti feltételeit az e tagállamokban szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő csökkenő sorrendjében vizsgálják meg.

Ugyanakkor a 77. cikkben említett, a nyugdíjasok gyermekei javára fizetendő ellátásokra vonatkozó tagállami jogszabályok a nyugdíjas halálát követően továbbra is alkalmazandóak az árváknak nyújtandó ellátás tekintetében.

78a. cikk

Az árvasági nyugdíjakat, a munkahelyi balesetre és foglalkozási megbetegedésre vonatkozó biztosítási rendszer szerint nyújtott árvasági nyugdíjak kivételével, a 78. cikk (1) bekezdése értelmében "ellátások"-ként kell kezelni, ha az elhunyt bármikor olyan szociális biztonsági rendszerbe tartozott, amely csak családi támogatást vagy kiegészítő, illetve különleges támogatást nyújt árvák számára. Ezeket a szociális biztonsági rendszereket a VIII. melléklet sorolja fel.

79. cikk (7)

A nyugdíjasok eltartott gyermekei számára nyújtott ellátásokra és az árvaellátásra vonatkozó közös rendelkezések

(1) A 77., 78. és 78a. cikk szerinti ellátásokat az e cikkek rendelkezéseinek alkalmazása során meghatározott jogszabályok szerint, az e jogszabályok alkalmazására köteles intézmény nyújtja saját költségén, mintha a nyugdíjas vagy az elhunyt csak az illetékes állam jogszabályainak hatálya alá tartozott volna.

Ugyanakkor:

a) ha e jogszabályok előírják, hogy az ellátásokra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése a biztosítási idő vagy a szolgálati idő tartamától függ, ezt az időtartamot - ha szükséges - adott esetben a 45. vagy a 72. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni;

b) ha e jogszabályok előírják, hogy az ellátások összegét a nyugdíj összegének alapján kell meghatározni vagy az a biztosítási idő tartamától függ, ezen ellátások összegét a 46. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően meghatározott elméleti összeg alapján kell kiszámítani.

(2) Ha a 77. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 78. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában megállapított szabály alkalmazásának következtében több tagállam válna illetékessé, mivel az időszakok tartama egyenlő hosszúságú, a 77., 78. vagy 78a. cikk szerinti ellátásokat adott esetben azon tagállam jogszabályainak megfelelően biztosítják, amelynek hatálya alá a munkavállaló legutoljára tartozott.

(3) A (2) bekezdés, valamint a 77., 78. és 78a. cikk rendelkezései szerinti ellátásokra való jogosultságot fel kell függeszteni, ha a gyermek kereső tevékenység folytatása következtében családi ellátásra vagy családi támogatásra válik jogosulttá. Ez esetben az érintett személyeket a munkavállaló vagy önálló vállalkozó családtagjainak kell tekinteni.

79a. cikk

A köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer alapján ellátásra jogosult árváknak nyújtott ellátásokra vonatkozó rendelkezések

(1) A 78a. cikk rendelkezéseitől függetlenül a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer szerint járó árvasági nyugdíjat a 3. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani.

(2) Ahol, az (1) bekezdésben említett esetben, a biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt az általános rendszer szerint is megszerezték, az ilyen általános rendszer szerint nyújtott ellátásokat a 8. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kifizetni , a 44. cikk (3) bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában. A köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer jogszabályaival összhangban szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt vagy e tagállam jogszabályai szerint ezekkel egyenértékűnek tekintett időt az ellátásokra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése tekintetében adott esetben az általános rendszerrel összhangban kell figyelembe venni.

IV. CÍM

A MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

80. cikk

A bizottság összetétele, működése

(1) A Bizottság mellett az egyes tagállamok kormányának képviselőiből létre kell hozni a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottságot (a továbbiakban: igazgatási bizottság), amelyet szükség esetén szakértő tanácsadók segítenek. A Bizottság egy képviselője az igazgatási bizottság ülésein tanácsadói minőségben vesz részt.

(2) Az igazgatási bizottságot technikai kérdésekben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal segíti az Európai Gazdasági Közösség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet között létrejött megállapodások keretében.

(3) A igazgatási bizottság tagjainak a kölcsönös megállapodása alapján állapítja meg eljárási szabályait.

A 81. cikk a) bekezdésében említett kérdések értelmezésével kapcsolatos döntéseket egyhangúlag hozzák meg. E döntések megkapják a szükséges nyilvánosságot.

(4) Az igazgatási bizottság számára a titkárságot a Bizottság biztosítja.

81. cikk

Az igazgatási bizottság feladatai

Az igazgatási bizottság a következő feladatokat látja el:

a) az igazgatási jellegű kérdések és az e rendelet rendelkezéseiből, valamint későbbi rendeletekből, illetve ezek szerint megkötött megállapodásokból eredő értelmezési kérdések kezelése, a hatóságok, intézmények és érintett személyek azon jogának sérelme nélkül, hogy a tagállamok jogszabályaiban, valamint e rendeletben vagy a Szerződésben előírt eljárást kezdeményezzenek, illetve bírósághoz forduljanak;

b) e rendelet végrehajtásával kapcsolatos dokumentumok lefordíttatása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, intézményeinek és bíróságainak kérelmére, valamint különösen az e rendelet rendelkezései szerint ellátásra jogosultak igényeivel kapcsolatos beadványok lefordíttatása;

c) a tagállamok közötti együttműködés erősítése és fejlesztése szociális biztonsági kérdésekben, különösen a közérdekű egészségügyi és szociális intézkedések tekintetében;

d) a tagállamok közötti együttműködés erősítése és fejlesztése az információcsere eljárásainak modernizálásával, különösen az intézmények közötti információáramlásnak a telematikus adatcseréhez történő hozzáigazításával, figyelembe véve az adatkezelés fejlődését az egyes tagállamokban. E modernizáció fő célja az ellátások megállapításának elősegítése;

e) azon tényezők összegyűjtése, amelyeket figyelembe kell venni az e rendelet rendelkezései szerint a tagállamok intézményeit terhelő költségekre vonatkozó elszámolások készítésénél, valamint az említett intézmények közötti elszámolások elfogadása;

f) e rendelet, későbbi rendeletek vagy azok szerint megkötött megállapodások rendelkezései szerint a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása;

g) javaslatoknak az Európai Közösségek Bizottsága elé terjesztése további rendeletek kidolgozása, valamint e rendelet és a későbbi rendeletek átdolgozása céljából.

V. CÍM

A MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG

82. cikk (B)

A bizottság létrehozása, összetétele, működése

(1) Létrejön a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amely százhatvankettő tagból áll, tagjai az egyes tagállamokból:

a) a kormány két képviselője, akik közül legalább az egyik az igazgatási bizottság tagja;

b) a szakszervezetek két képviselője;

c) a munkáltatói szervezetek két képviselője.

A fent említett csoportokba a tagállamok egy-egy póttagot neveznek ki.

(2) A tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a Tanács nevezi ki, amely a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőinek kiválasztásakor arra törekszik, hogy biztosított legyen a bizottságban az egyes érintett ágazatok érdekeinek méltányos képviselete.

A tagok és póttagok névsorát a Tanács közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(3) A tagok és a póttagok hivatali ideje két év. A tagok és póttagok megbízatása megújítható. Hivatali idejük lejártakor a tagok és póttagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg helyükre új tagot nem neveznek ki vagy megbízatásukat meg nem újítják.

(4) A tanácsadó bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője. Az elnök nem szavaz.

(5) A tanácsadó bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. A tanácsadó bizottságot az elnök hívja össze saját kezdeményezésére vagy a tagok legalább egyharmadának írásos kérelmére. E kérelemnek tartalmaznia kell a napirendre vonatkozó konkrét javaslatokat.

(6) Az elnök javaslatára a tanácsadó bizottság kivételes esetekben a szociális biztonság területén széles körű ismeretekkel rendelkező személyektől vagy szervezetek képviselőitől tanácsot kérhet. A bizottság továbbá, ugyanolyan feltételekkel, mint az igazgatási bizottság, technikai segítséget kap a Nemzetközi Munkaügyi Hivataltól az Európai Gazdasági Közösség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet között létrejött megállapodások keretében.

(7) A tanácsadó bizottság véleményének és javaslatainak tartalmazniuk kell az azok alapját képező indokokat. A véleményeket és javaslatokat az érvényes szavazatok abszolút többségével hozzák.

A tanácsadó bizottság tagjainak a szavazatának a többségével dolgozza ki eljárási szabályzatát, amelyet a Bizottság véleményének kézhezvételét követően a Tanács hagy jóvá.

(8) A tanácsadó bizottság számára a titkárságot a Bizottság biztosítja.

83. cikk

A tanácsadó bizottság feladatai

A tanácsadó bizottság az Európai Közösségek Bizottsága vagy az igazgatási bizottság kérelmére, vagy saját kezdeményezésére jogosult:

a) megvizsgálni a Szerződés 51. cikke rendelkezéseinek keretén belül a rendelet végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő problémákat, általános vagy elvi kérdéseket;

b) a tárgyra vonatkozó véleményt kialakítani az igazgatási bizottság számára, és javaslatokat tenni a rendelet felülvizsgálatára.

VI. CÍM

VEGYES RENDELKEZÉSEK

84. cikk (7)

Együttműködés a hatáskörrel rendelkező hatóságok között

(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztatják egymást:

a) az e rendelet végrehajtása érdekében tett intézkedésekről;

b) jogszabályaik változásairól, amelyek feltehetően befolyásolják e rendelet végrehajtását.

(2) E rendelet végrehajtása céljából a tagállamok hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mint ha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás általában díjmentes. Ugyanakkor a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak meghatározott költségek megtérítéséről.

(3) A tagállamok hatóságai és intézményei e rendelet végrehajtása érdekében egymással és az érintett személyekkel, valamint azok képviselőivel közvetlen kapcsolatot tartanak fenn.

(4) Egy tagállam hatóságai, intézményei és bíróságai nem utasíthatják el az eléjük terjesztett igényeket vagy egyéb dokumentumokat azon az alapon, hogy azokat egy másik tagállam hivatalos nyelvén írták. Ez esetben e hatóságok, intézmények és bíróságok a 81. cikk b) pontjának rendelkezéseit alkalmazzák.

5.

a) Ha a rendelet vagy a 98. cikkben említett végrehajtási rendelet értelmében egy tagállam hatóságai vagy intézményei személyes adatokat közölnek egy másik tagállam hatóságaival vagy intézményeivel, erre a közlésre az adatokat szolgáltató tagállamban megállapított, adatvédelmet szabályozó jogi rendelkezések vonatkoznak.

Az adatok bármilyen utólagos továbbítására, valamint tárolására, megváltoztatására és megsemmisítésére a fogadó tagállam adatvédelmi jogszabályainak rendelkezései vonatkoznak.

b) Az érintett személy hozzájárulására van szükség a személyes adatoknak a szociális biztonsági céloktól eltérő módon történő felhasználásához, illetve annak a nemzeti jogszabályokban előírt egyéb biztosítékokkal összhangban kell történnie.

84a. cikk

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást, és együtt kell működniük e rendelet helyes végrehajtása biztosításának érdekében.

Az intézmények a helyes hivatali magatartás elvének megfelelően ésszerű időn belül válaszolnak minden kérdésre, és ezzel összefüggésben az érintett személyeket ellátják az e rendelet által biztosított jogaik gyakorlásához szükséges bármely információval.

Az érintett személyek a lehető leghamarabb tájékoztatják az illetékes állam és a lakóhely szerinti állam intézményeit a személyi vagy családi helyzetük bármely olyan változásáról, amely érintheti az e rendelet szerinti ellátásokra való jogosultságukat.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettség be nem tartása a nemzeti joggal összhangban arányos intézkedések alkalmazását eredményezheti. Mindazonáltal, ezek az intézkedések hasonlóak a hazai jogban hasonló helyzetekre alkalmazandó intézkedésekkel, és nem teszik lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé a gyakorlatban az igénylők e rendelet szerinti jogainak gyakorlását.

(3) E rendelet értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségek esetén, amelyek veszélyeztethetik egy, a rendelet hatálya alá tartozó személy jogait, az illetékes állam vagy az érintett személy lakóhelye szerinti állam intézménye kapcsolatba lép az érintett tagállam(ok) intézményével (intézményeivel). Ha ésszerű időn belül nem találnak megoldást, az érintett hatóságok az igazgatási bizottsághoz fordulhatnak, hogy avatkozzon be.

85. cikk

Adómentességek vagy adócsökkentések - Mentesítés a hitelesítés alól

(1) Egy tagállam jogszabályai alkalmazásában bemutatandó iratok és okmányok tekintetében az e tagállam jogszabályaiban előírt adó-, bélyegilleték-, eljárási vagy bejegyzési illetékmentességet vagy -csökkentést ki kell terjeszteni a más tagállamok jogszabályai, illetve e rendelet alkalmazásában bemutatandó hasonló iratokra és okmányokra is.

(2) Az e rendelet alkalmazásában bemutatandó iratok, okmányok és dokumentumok mentesek a diplomáciai vagy konzuli hatóságok általi hitelesítéstől.

(3) Egy intézmény által az e rendelet, illetve a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően elküldött elektronikus üzenetet egy másik tagállam hatóságai, illetve intézményei,, nem utasíthatják vissza azzal az indokkal, hogy azt elektronikus úton kapták kézhez, amennyiben előzetesen kijelentették, hogy képesek elektronikus üzenetek vételére. Az ilyen üzenetek megjelenítése és rögzítése az eredeti dokumentum, illetve az általa érintett információ helyes és pontos megjelenítésének számít feltéve, hogy nincs bizonyíték az ellenkezőjére.

Egy elektronikus üzenet érvényesnek számít, ha az üzenetet rögzítő számítógépes rendszer megfelelő biztonsági elemeket tartalmaz ahhoz, hogy a rögzített anyag módosítása, felfedése és hozzáférése elkerülhető legyen. Lehetőséget kell teremteni a rögzített információ bármikori megjelenítésére közvetlenül olvasható formában. Ha egy szociális biztonsági intézmény elektronikus üzenetet továbbít egy másiknak, megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tennie az alkalmazandó közösségi rendelkezésekkel összhangban.

86. cikk (14)

Az illetékes államon kívüli másik tagállam hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához benyújtott igények, nyilatkozatok vagy fellebbezések

(1) Azt az igényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést, amelyet egy tagállam jogszabályainak alkalmazásában ezen állam hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához meghatározott időn belül be kellett volna nyújtani, el kell fogadni, ha azokat az előírt határidőn belül egy másik tagállam hasonló hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához benyújtották. Ez esetben az a hatóság, intézmény vagy bíróság, amelyhez az igény, nyilatkozat vagy fellebbezés beérkezik, köteles azt késedelem nélkül, közvetlenül vagy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közvetítésével az először említett állam hatáskörrel rendelkező hatósága, intézménye vagy bírósága számára továbbítani. Ez az igény, nyilatkozat vagy fellebbezés hatáskörrel rendelkező hatósághoz, intézményhez vagy bírósághoz történő benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyik napon azt a másodszor említett állam hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához benyújtották.

(2) Ha egy tagállam jogszabályai szerint az erre jogosult személy egy államnál annak ellenére nyújtott be családi ellátásra vonatkozó kérelmet, hogy ez az állam elsődlegességi alapon nem illetékes, azt a napot kell a benyújtás napjának tekinteni, úgy, mintha a kérelmet az illetékes hatósághoz, intézményhez vagy bírósághoz nyújtották volna be, feltéve hogy egy elsődlegességi alapon illetékes tagállamnál az annak a tagállamnak a jogszabályai szerint erre jogosult személy új kérelmet nyújtott be. A második kérelmet az első kérelem elutasításáról szóló értesítéstől vagy az ellátások nyújtásának az elsőként említett tagállam általi megszüntetése napjától számított egy éven belül kell benyújtani.

87. cikk

Orvosi szakvélemény

(1) Egy tagállam jogszabályaiban előírt orvosi szakvéleményeket az illetékes intézmény kérelmére más tagállamok területén is el lehet készíteni az ellátásra jogosult tartózkodási helye vagylakóhelye szerinti intézmény által a 98. cikkben említett végrehajtási rendeletben megállapított feltételek szerint, vagy ezek hiányában az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között létrejött megállapodásban foglalt feltételek szerint.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint készített orvosi szakvéleményeket olyannak kell tekinteni, mintha azokat az illetékes állam területén készítették volna.

88. cikk

Az e rendelet szerint fizetendő pénzösszegek átutalása egyik tagállamból a másikba

Az e rendeleten alapuló pénzátutalásokat az érintett tagállamok közötti, az átutalás időpontjában hatályos megállapodásoknak megfelelően kell végrehajtani. Ha két tagállam között nincs hatályban ilyen megállapodás, az említett államok hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy a nemzetközi fizetési műveletekért felelős hatóságok közös megegyezéssel határozzák meg az ezen átutalások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

89. cikk

Egyes jogszabályok végrehajtásához szükséges különös szabályok

Az egyes tagállamok jogszabályainak végrehajtásához szükséges különös szabályokat a VI. melléklet tartalmazza.

90. cikk (8)

...

91. cikk

Az illetékes államban le nem telepedett munkáltatókat vagy vállalkozásokat terhelő járulékok

A munkáltató nem kötelezhető megnövelt összegű járulék fizetésére abból a tényből kifolyólag, hogy lakóhelye vagy vállalkozásának székhelye az illetékes államon kívüli másik tagállam területén található.

92. cikk

A járulékok beszedése

(1) Egy tagállam intézményének fizetendő járulékok beszedhetők egy másik tagállam területén ez utóbbi állam igazgatási eljárásainak, valamint a megfelelő intézményének fizetendő járulékok beszedésére vonatkozó biztosítékoknak és kiváltságoknak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokról, amennyiben szükséges, a 98. cikk rendelkezéseiben említett végrehajtási rendelet vagy a tagállamok közötti megállapodások rendelkeznek. Ezek az alkalmazási szabályok tartalmazhatnak a fizetés kikényszerítésére vonatkozó eljárásokat is.

93. cikk

Az ellátásokért felelős intézmények jogai kötelezett harmadik személyekkel szemben

(1) Ha egy személy egy tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállam területén bekövetkezett esemény következtében keletkezett kár tekintetében ellátásban részesül, az ellátások nyújtására kötelezett intézmény jogaira a kártérítésre kötelezett harmadik személlyel szemben a következő szabályok vonatkoznak:

a) ha az ellátások nyújtására kötelezett intézményt az általa alkalmazott jogszabályok értelmében a kedvezményezett harmadik személyekkel szemben fennálló jogaival ruházzák fel, e jogátruházást a tagállamok elismerik;

b) ha az említett intézmény közvetlen jogokkal rendelkezik harmadik személlyel szemben, e jogokat a tagállamok elismerik.

(2) Ha egy személy egy tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállam területén bekövetkezett esemény következtében keletkezett kár tekintetében ellátásban részesül, rá vagy az illetékes intézményre az említett jogszabályok azon rendelkezései alkalmazandók, amelyek meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a munkáltatók vagy alkalmazottaik polgári jogi felelősségét ki kell zárni.

Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ellátások nyújtására kötelezett intézmény munkáltatókkal vagy azok alkalmazottaival szemben fennálló jogaira, ha felelősségük nem zárható ki.

(3) Ha a 36. cikk (3) bekezdése, illetve a 63. cikk (3) bekezdése rendelkezéseivel összhangban két vagy több tagállam, illetve a fenti tagállamok illetékes hatóságai megállapodást kötöttek arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó intézmények lemondanak az egymás közti megtérítésekről, a kötelezett harmadik személlyel szembeni jogokra a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti tagállam intézménye ellátásokat állapít meg egy személynek a tagállam területén elszenvedett balesettel kapcsolatban, a fenti intézmény az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban engedményezési jogot vagy közvetlen keresetindítási jogot gyakorol a baleset vonatkozásában kártérítésre kötelezett harmadik féllel szemben;

b) az a) pont alkalmazásában:

i. az ellátásokban részesülő személy biztosítottnak tekintendő a tartózkodási helye vagy a lakóhelye szerinti intézménynél;

és

ii. a fenti intézmény tekintendő az adós intézménynek.

c) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései továbbra is alkalmazandók az e bekezdésben említett lemondásról szóló megállapodás alkalmazási körébe nem tartozó ellátások tekintetében.

VII. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

94. cikk (7) (8) (11) (12)

Munkavállalókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A rendelet az 1972. október 1. előtti időszakra, illetve az érintett tagállam területén vagy ezen állam területének egy részén történő alkalmazását megelőző időszakra vonatkozóan nem keletkeztet jogot.

(2) 1972. október 1. előtt, illetve a rendeletnek a fenti tagállam területén vagy területének egy részén történő alkalmazását megelőzően egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy adott esetben szolgálati vagy tartózkodási időt figyelembe kell venni az e rendelet rendelkezései szerinti ellátásra való jogosultság meghatározásánál.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely 1972. október 1. előtt, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy ezen állam területének egy részén történő alkalmazását megelőzően következett be.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapítottak meg vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1972. október 1-jétől, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a fenti állam területének egy részén történő alkalmazásának napjától folyósítani kell, feltéve hogy az előzőleg meghatározott jogosultságokat egy összegben nem váltották meg.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját 1972. október 1. előtt, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a fenti állam területének egy részén történő alkalmazását megelőzően megállapították, az érintett személy kérelmére, e rendelet rendelkezéseit figyelembe véve felül kell vizsgálni. E rendelkezés a 78. cikkben említett egyéb ellátásokra is alkalmazandó.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 1972. október 1-jétől vagy a rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának időpontjától számított két éven belül nyújtják be, az e rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a rendeletnek az 1990. október 3-án a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált területen történő alkalmazására is, feltéve hogy a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven belül benyújtják.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet az 1972. október 1-jétől vagy a rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának időpontjától számított kétéves időszak lejárta után nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a rendeletnek az 1990. október 3-án a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált területen történő alkalmazására is, feltéve hogy a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két év elteltével nyújtják be.

(8) Por-tüdőmegbetegedés (pneumokoniózis) esetén az 57. cikk (5) bekezdésének a rendelkezései alkalmazandók a foglalkozási megbetegedés esetén járó pénzbeli ellátásokra, amelyek költségei az érintett intézmények között létrejött megállapodás hiányában nem oszthatók meg ezen intézmények között 1972. október 1-jét megelőzően.

(9) A Franciaországban foglalkoztatott munkavállalók vagy a francia jogszabályok szerint a másik tagállamban lakó családtagjaik után munkanélküli ellátásban részesülő munkanélküli által 1989. november 15-én kapott családi támogatásokat az adott időpontban alkalmazandó határokon belül és eljárásoknak megfelelően addig kell fizetni, amíg összegük meghaladja az 1989. november 16-tól járó ellátások összegét, és amíg az érintett személy a francia jogszabályok hatálya alá tartozik. Nem kell figyelembe venni az egy évnél rövidebb megszakításokat vagy azokat az időszakokat, amelyek folyamán az érintett személy munkanélküli vagy betegbiztosítási ellátásban részesült.

A bekezdés alkalmazási szabályait és különösen a fenti ellátások költségeinek megosztását az igazgatási bizottság véleményének birtokában az érintett tagállamok közötti megállapodás vagy illetékes hatóságaik határozzák meg.

(10) A 45. cikk (6) bekezdésének hatálybalépése előtt nyugdíjban részesülő személyek jogai kérésükre a 45. cikk (6) bekezdésének rendelkezései szerint felülvizsgálhatók.

95. cikk (6) (12)

Önálló vállalkozókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A rendelet az 1982. július 1. előtti időszakra, illetve az érintett tagállam területén vagy ezen állam területének egy részén történő alkalmazását megelőző időszakra vonatkozóan nem keletkeztet jogot.

(2) Az 1982. július 1. előtt, a rendeletnek a fenti tagállam területén vagy területének egy részén történő alkalmazását megelőzően egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy adott esetben szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt figyelembe kell venni az e rendelet rendelkezései szerinti ellátásra való jogosultság meghatározásánál.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely 1982. július 1. előtt, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy ezen állam területének egy részén történő alkalmazását megelőzően következett be.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1982. július 1-jétől, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a fenti állam területének egy részén történő alkalmazásának napjától folyósítani kell, feltéve hogy az előzőleg meghatározott jogosultságokat egy összegben nem váltották meg.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját 1982. június 1. előtt, illetve a rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a fenti állam területének egy részén történő alkalmazását megelőzően megállapították, az érintett személy kérelmére, e rendelet rendelkezéseit figyelembe véve felül kell vizsgálni. E rendelkezés a 78. cikkben említett egyéb ellátásokra is alkalmazandó.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 1982. július 1-jétől vagy a rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának időpontjától számított két éven belül nyújtják be, az e rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a rendeletnek az 1990. október 3-án a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált területen történő alkalmazására is, feltéve hogy a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven belül benyújtják.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet az 1972. október 1-jétől vagy a rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának időpontjától számított kétéves időszak lejárta után nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a rendeletnek az 1990. október 3-án a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált területen történő alkalmazására is, feltéve hogy a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két év elteltével nyújtják be.

95a. cikk (11)

A 1248/92/EGK rendelet ( 3 ) alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A 1248/92/EGK rendelet az 1992. június 1. előtti időszakra vonatkozóan nem keletkeztet jogot.

(2) 1992. június 1. előtt egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt figyelembe kell venni a 1248/92/EGK rendelet szerinti ellátásra való jogosultság meghatározásánál.

(3) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, a 1248/92/EGK rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely az 1992. június 1-jét megelőző időszakban következett be.

(4) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját 1992. június 1. előtt megállapították, az érintett személy kérelmére, a 1248/92/EGK rendelet rendelkezéseit figyelembe véve felül kell vizsgálni.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, a 1248/92/EGK rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(6) Ha a (4) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

95b. cikk (14)

A 1247/92/EGK rendelet ( 4 ) alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az 1247/92/EGK rendelet az 1992. június 1-je előtti időszakra nem keletkeztet jogot.

(2) Egy tagállam területén 1992. június 1-je előtt szerzett tartózkodási időt, szolgálati időt vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakot figyelembe kell venni az 1247/92/EGK rendelet rendelkezései szerint szerzett jogosultságok meghatározásánál.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az 1247/92/EGK rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely 1992. június 1-je előtt következett be.

(4) Azt a különleges, nem járulék alapú ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1992. június 1-jétől folyósítani kell, feltéve hogy az előzőleg meghatározott jogosultságokat egy összegben nem váltották meg.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját 1992. június 1-jét megelőzően állapították meg, az érintett személy kérelmére, a 1247/92/EGK rendelet rendelkezéseit figyelembe véve felül kell vizsgálni.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, az 1247/92/EGK rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 1992. június 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, kivéve ha más tagállamok jogszabályai ennél kedvezőbb rendelkezéseket állapítanak meg.

(8) Az 1247/92/EGK rendelet 1. cikkének alkalmazása nem eredményezheti az 1408/71/EGK rendelet III. címe értelmében a tagállamok illetékes intézményei által 1992. június 1-je előtt nyújtott ellátások megvonását, amelyekre az utóbb említett rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.

(9) Az 1247/92/EGK rendelet 1. cikkének alkalmazása nem eredményezheti azon különleges, nem járulékfizetésen alapuló nyugdíjkiegészítő ellátásra vonatkozó kérelem elutasítását, amelyet az ellátás nyújtására vonatkozó feltételeket 1992. június 1-je előtt kielégítő személy nyújtott be, még akkor sem, ha az érintett személy az illetékes állam területén kívüli másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, feltéve hogy az ellátásokra vonatkozó kérelmet 1992. június 1-jétől számított öt éven belül benyújtották.

(10) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül azt a különleges, nem járulékfizetésen alapuló nyugdíjkiegészítő ellátást, amelyet azon az alapon, hogy az érintett személy az illetékes állam területén kívüli másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, nem állapítottak meg vagy felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1992. június 1-jétől folyósítani kell, az első esetben azon a napon, amikor az ellátást meg kellett volna állapítani, a második esetben azon a napon, amikor az ellátást felfüggesztették.

(11) Ha az 1408/71/EGK rendelet 4. cikkének (2a) bekezdésében említett különleges, nem járulék alapú ellátások benyújthatók ugyanazon személynek ugyanarra az időszakra, a rendelet 10a. cikkének értelmében az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam illetékes intézménye által és e rendelet 1-10. cikkének értelmében egy másik tagállam illetékes intézménye által, az érintett személy az általa csak az egyik tagállam jogszabályai szerint igényelhető különleges ellátás legmagasabb összegének mértékéig összesítheti ezeket az ellátásokat.

(12) A (1) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait és különösen - az abban a bekezdésben említett ellátásokra tekintettel - az egy vagy több tagállam jogszabályaiban előírt csökkentési, felfüggesztési és visszavonási rendelkezések alkalmazási szabályait, valamint a különbözetkiegyenlítés elosztását a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság és adott esetben az érintett tagállamok vagy illetékes hatóságaik közös megegyezése határozza meg.

95c. cikk

Az 1606/98/EK rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az 1606/98/EK rendelet ( 5 ) az 1998. október 25-e előtti időszakra nem keletkeztet jogot.

(2) 1998. október 25-e előtt egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szükség esetén szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt az 1606/98/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban szerzett jogosultság meghatározásánál figyelembe kell venni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, az 1606/98/EK rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely 1998. október 25-e előtt következett be.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1998. október 25-től folyósítani kell, feltéve, hogy azokat a jogosultságokat, amelyek alapján korábban ellátást nyújtottak, egy összegben nem váltották meg.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját 1998. október 25-e előtt megállapították, az érintett személy kérelmére, az 1606/98/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe véve, felül lehet vizsgálni. E rendelkezés a 78. és 79. cikkben említett egyéb ellátásokra is alkalmazandó, annyiban, amennyiben azt a 78. és 79a. cikkre is alkalmazni kell.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet az 1998. október 25-től számított két éven belül nyújtják be, az e rendeletből származó jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személyre nem alkalmazhatók.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet az 1998. október 25-től számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

95d. cikk

A diákokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet az 1999. május 1-je előtti időszakra a diákok, azok családtagjai vagy túlélő hozzátartozói számára nem keletkeztet jogot.

(2) 1999. május 1-je előtt egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt figyelembe kell venni az e rendelet rendelkezéseivel összhangban szerzett jogosultság meghatározásánál.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet szerint jogosultság keletkezik arra az eseményre vonatkozóan is, amely az 1999. május 1-je előtti időszakban következett be.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 1999. május 1-jétől folyósítani kell, feltéve hogy a jogosultságokat, amelyek alapján előzőleg ellátást állapítottak meg, egy összegben nem váltották meg.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett kérelmet az 1999. május 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, az e rendeletből származó, diákokat, családtagjaikat és túlélő hozzátartozóikat illető jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személyekre nem alkalmazhatók.

(6) Ha a (4) bekezdésben említett kérelmet az 1999. május 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

95e. cikk

Az 1399/1999/EK rendelet ( 6 ) alkalmazásának átmeneti rendelkezései

(1) Az 1399/1999/EK rendeletet akkor kell az árvák jogosultságaira alkalmazni, ha az a szülő, aki után az árva jogosultságot szerez, 1999. szeptember 1-je után halálozott el.

(2) Az 1999. szeptember 1-je előtt egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt az 1399/1999/EK rendelet szerint megszerzett jogosultságok meghatározásánál figyelembe kell venni.

(3) Az érintettek kérelmére az 1399/1999/EK rendelettel összhangban felül lehet vizsgálni azoknak az árváknak a jogosultságait, akiknek az a szülője, aki után jogosultságot szereztek, 1999. szeptember 1-je előtt halálozott el.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett kérelmet 1999. szeptember 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, az 1399/1999/EK rendeletből származó jogosultságok ettől az időponttól hatályosak, és más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személyre nem alkalmazhatók.

(5) Ha a (3) bekezdésben említett kérelmet 1999. szeptember 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

95f. cikk

A II. melléklet I. szakasza "D. NÉMETORSZÁG" és "R. AUSZTRIA" pontjára vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 13. 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) által módosított II. melléklet I. szakaszának "D. NÉMETORSZÁG" és "R. AUSZTRIA" pontja nem keletkeztet jogosultságokat a 2005. január 1-jét megelőző időszakra.

(2) A szerzett jogosultságoknak az e rendelettel összhangban történő megállapítása során figyelembe kell venni minden - valamely tagállamban 2005. január 1-jét megelőzően eltöltött - biztosítási időszakot és adott esetben a munkaviszonyban, illetve önálló vállalkozóként eltöltött időszakot vagy tartózkodási időt.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel e rendelet értelmében valamely jogosultság akkor is megszerzettnek minősül, ha olyan biztosítási eseményre vonatkozik, amelyre 2005. január 1-jét megelőzően került sor.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem határoztak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 2005. január 1-jétől meg kell határozni, illetve ismét folyósítani kell, feltéve hogy előzetesen nem került sor a jogosultságon alapuló ellátás átalányösszegben történő megtérítésére.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját vagy járadékát 2005. január 1-jét megelőzően állapították meg, az érintett személy kérelmére, e rendelet rendelkezéseit figyelembe véve, felül kell vizsgálni. Ezt a rendelkezést a 78. cikknek megfelelő egyéb ellátásokra is alkalmazni kell.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 2005. január 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, akkor az e rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól kezdődően hatályosulnak, és más tagállamoknak az ezen jogosultság elveszítésére vagy elévülésére vonatkozó jogszabályait az érintett személlyel szemben nem lehet érvényesíteni.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 2005. január 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, az el nem veszített és el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosulnak, kivéve ha azokra más tagállam kedvezőbb jogszabályi rendelkezései vonatkoznak.

95g. cikk

A IIa. mellékletben az osztrák ápolási díjra (Pflegegeld) vonatkozó szövegrész törlésére vonatkozó átmeneti rendelkezések.

Az e rendelet 10a. cikkének (3) bekezdése alapján 2001. március 8-át megelőzően az osztrák szövetségi törvény (Bundespflegegeldgesetz) hatálya alá tartozó ápolási díj iránt benyújtott kérelmek esetében e rendelkezést továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az ápolási díj kedvezményezettjének lakóhelye 2001. március 8-át követően Ausztriában van.

96. cikk

A intézmények közötti megtérítésekre vonatkozó megállapodások

A 36. cikk (3) bekezdése, a 63. cikk (3) bekezdése és a 70. cikk (3) bekezdése értelmében 1982. július 1. előtt kötött megállapodásokat hasonlóan kell alkalmazni azokra a személyekre is, akikre e rendelet hatályát a fenti napon kiterjesztették, kivéve ha a szerződő tagállamok egyike e megállapodásokkal szemben kifogást emel.

Ezt a kifogást figyelembe kell venni, ha az adott tagállam illetékes hatósága 1983. október 1. előtt írásban tájékoztatja az érintett másik tagállam(ok) illetékes hatóságát. A tájékoztatás egy példányát elküldik az igazgatási bizottság részére is.

97. cikk

Egyes rendelkezésekkel kapcsolatos értesítések

(1) Az 1. cikk j) pontjában, az 5. cikkben és a 8. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket a Tanács elnökéhez kell címezni. Az értesítéseknek tartalmazniuk kell a kérdéses törvények és rendszerek hatálybalépésének napját, illetve az 1. cikk j) pontjának rendelkezéseiben említett értesítések esetében azt a napot, amelytől kezdődően a tagállamok nyilatkozataiban említett biztosítási rendszerekre e rendelet alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megküldött értesítéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

98. cikk

Végrehajtási rendelet

E rendelet alkalmazási szabályait egy további rendelet állapítja meg.

I. MELLÉKLET (A) (B) (8) (9) (13) (14) (15)

A RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK

I. Munkavállalók, illetve önálló vállalkozók (a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. és iii. alpontja)

A. BELGIUM

Tárgytalan.

B. BULGARIE

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Tárgytalan.

D. DÁNIA

1. Aki a következő jogszabályok hatálya alá tartozik azért, mert tevékenységét munkavállalóként végzi, a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében munkavállalónak tekintendő:

a) az 1977. szeptember 1-jét megelőző időszakra a munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó jogszabályok;

b) az 1977. szeptember 1-jén kezdődő vagy azutáni időszakra a munkavállalóknak járó kiegészítő nyugdíjakra vonatkozó jogszabályok (arbejdsmarkedets tillaegspension, ATP).

2. Aki a betegségi vagy anyasági napi pénzbeli ellátásról szóló jogszabályok értelmében nem bér jellegű keresete alapján ilyen ellátásokra jogosult, a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében önálló vállalkozónak tekintendő.

E. NÉMETORSZÁG

Ha a rendelet III. címének 7. fejezetével összhangban a családi ellátásokat nyújtó illetékes intézmény német intézmény, akkor a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében:

a) "munkavállaló", aki a munkanélküliség ellen kötelező biztosítás keretében biztosított, illetve aki e biztosítottság következtében betegségbiztosítási pénzbeli ellátásban vagy ahhoz hasonló egyéb ellátásban részesül vagy az a köztisztviselő, aki köztisztviselői státusa következtében legalább olyan összegű illetményben részesül, amely összeg egy munkavállaló esetében kötelező munkanélküli biztosítás alkalmazását vonná maga után;

b) "önálló vállalkozó" az önálló vállalkozóként tevékenységet folytató személy, aki köteles:

- önálló vállalkozókra vonatkozó rendszerben öregségi nyugdíjbiztosításhoz csatlakozni vagy azzal kapcsolatos járulékot fizetni,

- vagy

- kötelező nyugdíjbiztosítási keretében egy nyugdíjbiztosítási rendszerhez csatlakozni.

F. ÉSZTORSZÁG

Tárgytalan.

G. GÖRÖGORSZÁG

1. Az OGA rendszerben biztosított olyan személyek, akik kizárólag munkavállalóként végzik tevékenységüket, vagy akik más tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak és akik ennek következtében a rendelet 1. cikke a) pontjának értelmében munkavállalók vagy munkavállalók voltak, a rendelet 1. cikke a) pontja iii. alpontjának értelmében munkavállalóknak tekintendők.

2. A nemzeti jogszabályok szerint nyújtott családi támogatások biztosítása tekintetében a rendelet 1. cikke a) pontjának i. és ii. alpontjában említett személyek a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében munkavállalóknak tekintendők.

H. SPANYOLORSZÁG

Tárgytalan.

I. FRANCIAORSZÁG

Ha a rendelet III. címének 7. fejezetével összhangban családi ellátások nyújtására illetékes intézmény francia intézmény:

1. "munkavállaló" a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontja értelmében, aki a szociális biztonsági törvény L 311-2. cikke szerinti szociális biztonsági rendszer keretében kötelezően biztosított és aki teljesíti a szociális biztonsági törvény L 313-1. cikkében a betegbiztosítási, anyasági és rokkantbiztosítás szerinti pénzbeli ellátások igénybevételéhez szükséges munkára és díjazásra előírt megfelelő minimális feltételeket, vagy aki részesül ezekben a pénzbeli ellátásokban;

2. "önálló vállalkozó" a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében, aki önálló vállalkozói tevékenységet folytat és aki egy önálló vállalkozókra vonatkozó rendszer keretében köteles biztosítást kötni és az öregségi ellátásokhoz szükséges járulékokat befizetni.

1. Az OGA rendszerben biztosított olyan személyek, akik kizárólag munkavállalóként végzik tevékenységüket, vagy akik más tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak és akik ennek következtében a rendelet 1. cikke a) pontjának értelmében munkavállalók vagy munkavállalók voltak, a rendelet 1. cikke a) pontja iii. alpontjának értelmében munkavállalóknak tekintendők.

2. A nemzeti jogszabályok szerint nyújtott családi támogatások biztosítása tekintetében a rendelet 1. cikke a) pontjának i. és ii. alpontjában említett személyek a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében munkavállalóknak tekintendők.

J. ÍRORSZÁG

1. Aki a 2005. évi szociális jóléti törvény 12., 24. és 70. szakasza rendelkezéseinek értelmében kötelező vagy önkéntes biztosítás keretében biztosított, a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében munkavállalónak tekintendő.

2. Aki a 2005. évi szociális jóléti törvény 20. és 24. szakasza rendelkezéseinek értelmében kötelező vagy önkéntes biztosítás keretében biztosított, a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében munkavállalónak tekintendő.

K. OLASZORSZÁG

Tárgytalan.

L. CIPRUS

Tárgytalan.

M. LETTORSZÁG

Tárgytalan.

N. LITVÁNIA

Tárgytalan.

O. LUXEMBURG

Tárgytalan.

P. MAGYARORSZÁG

Tárgytalan.

Q. MÁLTA

Aki az 1987. évi szociális biztonságról szóló törvény (Cap.318) alapján önálló vállalkozó vagy önfoglalkoztató, a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében önálló vállalkozónak tekintendő.

R. HOLLANDIA

Aki munkaszerződés nélkül valamilyen tevékenységet végez vagy valamilyen foglalkozást űz, a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében önálló vállalkozónak tekintendő.

S. AUSZTRIA

Tárgytalan.

T. LENGYELORSZÁG

Tárgytalan.

U. PORTUGÁLIA

Tárgytalan.

V. ROMÁNIA

Tárgytalan.

W. SZLOVÉNIA

Tárgytalan.

X. SZLOVÁKIA

Tárgytalan.

Y. FINNORSZÁG

Aki a munkaviszony után járó nyugdíjakról szóló jogszabályok értelmében munkavállaló vagy önálló vállalkozó, a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak tekintendő.

Z. SVÉDORSZÁG

A társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény (2000:980) 3. fejezetének (3) bekezdése értelmében önálló vállalkozónak tekintendő az a jövedelemszerző tevékenységet folytató személy, aki jövedelme után esedékes járulékait fizeti.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Aki Nagy-Britannia vagy Észak-Írország jogszabályai szerint munkavállaló (employed earner) vagy önálló vállalkozó (self-employed earner), a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelemben munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak tekintendő. Akivel kapcsolatosan Gibraltár jogszabályaival összhangban munkavállalói (employed person) vagy önálló vállalkozói (self-employed person) járulékot kell fizetni, a rendelet 1. cikke a) pontja ii. alpontjának értelmében munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak tekintendő.

II. Családtagok (a rendelet 1. cikke f) pontjának második mondata)

A. BELGIUM

Tárgytalan.

B. BULGÁRIA

Tárgytalan.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései értelmében a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásakor a "családtag" az állami szociális segélyekről szóló (117/1995 Sb.) törvény által meghatározott házastárs, illetve eltartott gyermek.

D. DÁNIA

A rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 31. cikke értelmében a természetbeni betegbiztosítási és anyasági ellátásokra való jogosultság meghatározásához "családtag":

1. a munkavállaló, önálló vállalkozó vagy a rendelet értelmében jogosult más személyek házastársa, amennyiben a rendelet szerint nem ő maga a jogosult személy; vagy

2. a rendelet szerint jogosult személy gondozása alatt álló 18 éven aluli gyermek.

E. NÉMETORSZÁG

Tárgytalan.

F. ÉSZTORSZÁG

Tárgytalan.

G. GÖRÖGORSZÁG

Tárgytalan.

H. SPANYOLORSZÁG

Tárgytalan.

I. FRANCIAORSZÁG

A családi támogatásra, illetve családi ellátásra való jogosultság megállapításánál "családtag", a szociális biztonsági törvény L 512-3. cikkében említett valamennyi személy.

Tárgytalan.

J. ÍRORSZÁG

A rendelet alkalmazásában a betegségi és anyasági természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásához "családtag" az, akit az 1947-2004. évi egészségügyi törvények alkalmazásában a munkavállaló vagy önálló vállalkozó eltartottjának tekintenek.

K. OLASZORSZÁG

Tárgytalan.

L. CIPRUS

Tárgytalan.

M. LETTORSZÁG

Tárgytalan.

N. LITVÁNIA

Tárgytalan.

O. LUXEMBURG

Tárgytalan.

P. MAGYARORSZÁG

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései szerinti természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása céljából a "közeli hozzátartozó" szó jelentése: házastárs vagy az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a Polgári Törvénykönyv 685. cikkének b) pontja által meghatározottak szerint.

Q. MÁLTA

Aki az 1987. évi szociális biztonságról szóló törvény (Cap.318) alapján önálló vállalkozó vagy önfoglalkoztató, a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében önálló vállalkozónak tekintendő.

R. HOLLANDIA

A rendelet III. címe 1. és 4. fejezetének értelmében az ellátásokra való jogosultság megállapításának alkalmazásában a "családtag" kifejezés házastársat, regisztrált élettársat vagy 18 év alatti gyermeket jelent.

S. AUSZTRIA

Tárgytalan.

T. LENGYELORSZÁG

Tárgytalan.

U. PORTUGÁLIA

Tárgytalan.

V. ROMÁNIA

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései értelmében a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásakor "családtag" a házastárs, az eltartott szülő vagy a 18 év alatti (illetve a 26 év alatti és eltartott) gyermek.

W. SZLOVÉNIA

Tárgytalan.

X. SZLOVÁKIA

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései szerinti természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározása céljából a "családtag" a gyermekek utáni járadékról szóló törvény által meghatározott házastárs és/vagy eltartott gyermek.

Y. FINNORSZÁG

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései értelmében a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásakor "családtag" a betegbiztosítási törvény által meghatározott házastárs vagy gyermek.

Z. SVÉDORSZÁG

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései értelmében a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásakor "családtag" a házastárs vagy a 18 év alatti gyermek.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásához "családtag":

1. Nagy-Britannia és Észak-Írország jogszabályai tekintetében:

1) a házastárs, feltéve hogy

a) az a személy, függetlenül attól, hogy munkavállaló vagy önálló vállalkozó-e, vagy a rendelet szerinti más jogosult személy-e,

i. a házastárssal egy háztartásban él; vagy

ii. hozzájárul a házastárs eltartásához;

és

b) a házastárs:

i. nem rendelkezik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként keresettel vagy a rendelet szerinti jogosultként jövedelemmel;

vagy

ii. nem részesül szociális biztonsági ellátásban vagy nyugdíjban saját jogon;

2) a gyermeket gondozó személy, feltéve hogy

a) a munkavállaló, vagy önálló vállalkozó vagy a rendelet szerinti más jogosult:

i. e személlyel mint férj és feleség laknak együtt; vagy

ii. hozzájárul annak a személynek az eltartásához;

és

b) e személy:

i. nem rendelkezik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként keresettel vagy a rendelet szerinti jogosultként jövedelemmel;

vagy

ii. nem részesül szociális biztonsági ellátásban vagy nyugdíjban saját jogon;

3) a gyermek, akivel kapcsolatosan az a személy, a munkavállaló

2. Gibraltár jogszabályai tekintetében:

az a személy, aki az 1973. évi praxisközösség orvosi rendszeréről szóló rendelet (Group Practice Medical Scheme Ordinance 1973) értelmében eltartottnak minősül.

II. MELLÉKLET (A) (B) (8) (10) (15)

(A rendelet 1. cikkének j) és u) pontja)

I. A rendelet 1. cikke j) pontjának negyedik albekezdése értelmében a rendelet hatálya alól kivont, az önálló vállalkozókra vonatkozó rendszerek

A. BELGIUM

Tárgytalan.

B. BULGÁRIA

Tárgytalan.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

A rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései értelmében a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározásakor a "családtag" az állami szociális segélyekről szóló (117/1995 Sb.) törvény által meghatározott házastárs, illetve eltartott gyermek.

D. DÁNIA

Tárgytalan.

E. NÉMETORSZÁG

Tárgytalan

F. ÉSZTORSZÁG

Tárgytalan.

G. GÖRÖGORSZÁG

Tárgytalan.

H. SPANYOLORSZÁG

1. A következőkben említett önálló vállalkozók: az általános szociális biztonsági törvény módosított szövege (1994. június 20-i 1/1994 királyi rendelet) 10. cikke (2) bekezdésének c) pontja és az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszert szabályozó 1970. augusztus 20-i 2530/1970 rendelet 3. cikke szerint olyan önálló vállalkozók, akik egy szakmai szövetséghez csatlakoznak és ennek keretein belül az említett szövetség által létrehozott kölcsönös biztosítási rendszer tagjaivá válnak az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges szociális biztonsági rendszer helyett.

2. Az általános szociális biztonsági törvény vagy az 1941. december 6-i törvény hatálya alá nem tartozó intézmények által igazgatott jóléti rendszer, illetve szociális segélyezési vagy jótékonysági jellegű rendszer.

I. FRANCIAORSZÁG

A kézműiparban, az iparban vagy kereskedelemben foglalkoztatott, vagy szellemi szabadfoglalkozású önálló vállalkozókra vonatkozó kiegészítő ellátási rendszerek, a szabadfoglalkozású önálló vállalkozókra vonatkozó kiegészítő öregségi nyugdíjbiztosítási rendszerek, valamint a szabadfoglalkozású önálló vállalkozókra vonatkozó rokkantsági és haláleseti biztosítási rendszerek, valamint a szerződött orvosokra és a kiegészítő személyzetre vonatkozó kiegészítő öregségi ellátási rendszerek, amelyeket a szociális biztonsági törvény L 615-20., L 644-1., L 644-2., L 645-1. és L 723-14. cikke tartalmaz.

Tárgytalan.

J. ÍRORSZÁG

Tárgytalan.

K. OLASZORSZÁG

Tárgytalan.

L. CIPRUS

1. A magánpraxist folytató orvosok nyugdíjrendszere, amelyet a módosított, 16/67. számú orvosi törvény (egyesülések, szabályzat és nyugdíjalap) alapján kibocsátott, 1999. évi orvosi rendeletek (nyugdíjak és juttatások) (P.I. 295/99) alapján hoztak létre.

2. Ügyvédek nyugdíjrendszere, amelyet az ügyvédekről szóló törvény (Cap.2) alapján kibocsátott ügyvédekről (nyugdíjak és juttatások) szóló, módosított 1966. évi rendeletek (P.I. 642/66) alapján hoztak létre.

M. LETTORSZÁG

Tárgytalan.

N. LITVÁNIA

Tárgytalan.

O. LUXEMBURG

Tárgytalan.

P. MAGYARORSZÁG

Tárgytalan.

Q. MÁLTA

Tárgytalan.

R. HOLLANDIA

Tárgytalan.

S. AUSZTRIA

Tárgytalan

T. LENGYELORSZÁG

Tárgytalan.

U. PORTUGÁLIA

Tárgytalan.

V. ROMÁNIA

Tárgytalan.

W. SZLOVÉNIA

Tárgytalan.

X. SZLOVÁKIA

Tárgytalan.

Y. FINNORSZÁG

Tárgytalan.

Z. SVÉDORSZÁG

Tárgytalan.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Tárgytalan.

II. A rendelet 1. cikke u) pontja i. alpontjának értelmében a rendelet hatálya alól kivont különleges szülési juttatások és örökbefogadási támogatások

A. BELGIUM

a) Szülési juttatás;

b) Örökbefogadási díj.

B. BULGÁRIA

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Szülési juttatás.

D. DÁNIA

Nincs ilyen.

E. NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen.

F. ÉSZTORSZÁG

a) Szülési juttatás

b) Örökbefogadási támogatás.

G. GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

H. SPANYOLORSZÁG

Szülési juttatások (egyszeri pénzbeli támogatás a harmadik gyermek, valamint további gyermekek születésekor, illetve egyszeri pénzbeli támogatás ikerszülés esetén);

I. FRANCIAORSZÁG

Szülési vagy örökbefogadási támogatás (kisgyermek után járó juttatás);

Nincs ilyen.

J. ÍRORSZÁG

Nincs ilyen.

K. OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

L. CIPRUS

Nincs ilyen.

M. LETTORSZÁG

a) Szülési segély

b) Gyermek örökbefogadási támogatás.

N. LITVÁNIA

Szülési juttatás.

O. LUXEMBURG

a) terhességi juttatás;

b) szülési juttatás.

P. MAGYARORSZÁG

Anyasági segély.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

Nincs ilyen.

S. AUSZTRIA

Nincs ilyen.

T. LENGYELORSZÁG

Egyszeri szülési támogatás (A családi ellátásokról szóló törvény).

U. PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

V. ROMÁNIA

Szülési juttatás.

W. SZLOVÉNIA

Születési támogatás.

X. SZLOVÁKIA

Szülési segély.

Y. FINNORSZÁG

Anyasági csomag, átalányösszegű anyasági támogatás és átalányösszegű anyasági segély a nemzetközi örökbefogadás költségeinek megtérítéséhez, az anyasági támogatásról szóló törvénynek megfelelően.

Z. SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

III. A rendelet alkalmazási körébe nem tartozó, a 4. cikk (2b) bekezdése értelmében különleges, nem járulék alapú ellátások

A. BELGIUM

Nincs ilyen.

B. BULGÁRIA

Nincs ilyen.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen.

D. DÁNIA

Nincs ilyen.

E. NÉMETORSZÁG

a) A tartományok (Länder) jogszabályai szerint a fogyatékossággal élők és különösen a vakok számára nyújtott ellátások.

F. ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen.

G. GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

H. SPANYOLORSZÁG

Nincs ilyen.

I. FRANCIAORSZÁG

Nincs ilyen.

Nincs ilyen.

J. ÍRORSZÁG

Nincs ilyen.

K. OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

L. CIPRUS

Nincs ilyen.

M. LETTORSZÁG

Nincs ilyen.

N. LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

Nincs ilyen.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

nincsen.

S. AUSZTRIA

A Bundesländer jogszabályai szerint a fogyatékossággal élők és a gondozásra szorulók számára nyújtott ellátások.

T. LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen.

U. PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

V. ROMÁNIA

Nincs ilyen.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

Nincs ilyen.

Y. FINNORSZÁG

Nincs ilyen.

Z. SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

IIa. MELLÉKLET

Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások

10a. cikk

A. BELGIUM

a) Jövedelempótló támogatás (1987. február 27-i törvény).

b) Garantált jövedelem időskorúak számára (2001. március 22-i törvény).

B. BULGÁRIA

Időskorúaknak járó szociális nyugdíj (a szociális biztonsági törvény 89. cikke).

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Szociális juttatás (Az állami szociális támogatásokról szóló (117/1995 Sb. törvény).

D. DÁNIA

Időskorúak számára biztosított lakhatási költségek (az 1995. március 29-i 204. számú törvény által egységes szerkezetbe foglalt, az egyéni lakhatási támogatásokról szóló törvény).

E. NÉMETORSZÁG

A megélhetési költségeket fedező ellátások az álláskeresőkre vonatkozó alapellátással összhangban, kivéve, ha ezen ellátások tekintetében teljesülnek azok a követelmények, amelyek a munkanélküli ellátás odaítélését követően (szociális biztonsági törvény II. kötet 24. cikk (1) bekezdés) feljogosítanak az ideiglenes kiegészítő ellátásra.

F. ÉSZTORSZÁG

a) Fogyatékossággal élő felnőttek számára nyújtott juttatás (A fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szociális támogatásokról szóló, 1999. január 27-i törvény).

b) Állami munkanélküli segély (A munkanélküliek szociális védelméről szóló 2000. október 1-jei törvény).

G. GÖRÖGORSZÁG

Különleges ellátások idősek számára (1296/82. számú törvény).

H. SPANYOLORSZÁG

a) Minimumjövedelemre vonatkozó garancia (1982. április 7-i, 13/82. számú törvény).

b) Időskorúak és keresőképtelen rokkantak támogatása céljából nyújtott pénzbeli ellátások (1981. július 24-i 2620/81. számú királyi rendelet).

c) Az 1994. június 20-i 1/1994. számú királyi törvényerejű rendelet által jóváhagyott, a szociális biztonságról szóló általános törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének 38. cikke (1) bekezdése szerint a nem járulékalapú rokkantsági és öregségi nyugdíjak.

d) A mobilitás elősegítésére és a közlekedési költségek kompenzálására nyújtott támogatások (1982. április 7-i 13/1982. számú törvény).

I. FRANCIAORSZÁG

a) A Különleges Rokkantsági Alap és az Időskori Szolidaritási Alap kiegészítő juttatásai (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1956. június 30-i törvény).

b) Juttatások a fogyatékossággal élő felnőttek számára (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1975. június 30-i törvény).

c) Különleges juttatások (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1952. július 10-i törvény).

J. ÍRORSZÁG

a) munkakeresési támogatás (a 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény, 3. rész, 2. fejezet);

b) állami nyugdíj (nem járulékalapú) (a 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény, 3. rész, 4. fejezet);

c) özvegyi nyugdíj (nem járulékalapú) (a 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény, 3. rész, 6. fejezet);

d) rokkantsági nyugdíj (a 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény, 3. rész, 10. fejezet);

e) mobilitást segítő támogatás (az egészségügyről szóló 1970-es törvény 61. szakasza);

f) vakok nyugdíja (a 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény, 3. rész, 5. fejezet).

K. OLASZORSZÁG

a) Rászorult személyek szociális nyugdíja (1969. április 30-i, 153. számú törvény).

b) Nyugdíjak és juttatások, fogyatékossággal élő vagy rokkant civil személyek számára (1974. március 30-i 118. számú törvény és 1980. február 11-i 18. számú törvény, valamint 1988. november 23-i 508. számú törvény).

c) Siketnémák számára nyújtandó nyugdíjak és juttatások (1970. május 26-i 381. számú törvény és 1988. november 23-i 508. számú törvény).

d) A vak civil személyek számára nyújtott nyugdíjak és juttatások (1970. május 27-i 382. számú törvény és 1988. november 23-i 508. számú törvény).

e) A minimumnyugdíjakat kiegészítő ellátások (1952. április 4-i 218. számú törvény, 1983. november 11-i 638. számú törvény, valamint 1990. december 29-i 407. számú törvény).

f) Fogyatékossági támogatásokat kiegészítő juttatások (1984. június 12-i 222. számú törvény).

g) Szociális juttatások (1995. augusztus 8-i 335. számú törvény).

h) Szociális kiegészítés (1988. december 29-i 544. számú törvény 1. cikkének (1) és (12) bekezdése, valamint módosításai).

L. CIPRUS

a) Szociális nyugdíj (A szociális nyugdíjról szóló 1995. évi, módosított 25(I)95. számú törvény).

b) Súlyos mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott juttatás (A miniszterek tanácsának 1992. október 16-i 38 210. számú, 1994. augusztus 1-jei 41 370. számú, valamint az 1997. június 11-i 46 183. számú és a 2001. május 16-i 53 675. számú döntése).

c) Vak személyeknek nyújtott különleges támogatás (A különleges támogatásokról szóló, 1996. évi, módosított 77(I)/96. számú törvény).

M. LETTORSZÁG

a) Állami szociális biztonsági ellátás (2003. január 1-jei törvény az állami szociális ellátásokról).

b) Támogatás a mozgáskorlátozottak közlekedési költségeinek megtérítésére (2003. január 1-jei törvény az állami szociális ellátásokról).

N. LITVÁNIA

a) Szociális támogatási nyugdíj (az állami szociális juttatásokról szóló 2005. évi törvény, 5. cikk).

b) Különleges jövedelempótló segély (az állami szociális juttatásokról szóló 2005. évi törvény, 15. cikk).

c) Különleges közlekedési költségtérítés a mobilitási problémákkal küzdő fogyatékosok számára (a közlekedési költségtérítésről szóló 2000. évi törvény, 7. cikk).

O. LUXEMBURG

Jövedelem a súlyos fogyatékossággal élők számára (2003. szeptember 12-i törvény 1. cikkének (2) bekezdése), a fogyatékossággal élő olyan munkavállalóként elismert személyek kivételével, akik az általános munkaerőpiacon vagy védett környezetben rendelkeznek munkahellyel.

P. MAGYARORSZÁG

a) Rokkantsági járadék (a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet).

b) Időskorúak nem járulékalapú járadéka (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény).

c) Közlekedési támogatás (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet).

Q. MÁLTA

a) Kiegészítő juttatás (A szociális biztonságról szóló 1987. évi törvény 73. szakasza (Cap. 318)).

b) Kor alapján járó nyugdíj (A szociális biztonságról szóló 1987. évi törvény (Cap. 318)).

R. HOLLANDIA

a) Fogyatékossággal élő fiatalok munkaképtelenségi juttatásáról szóló, 1997. április 24-i törvény (Wajong).

b) A kiegészítő támogatásokról szóló, 1986. november 6-i törvény (TW).

S. AUSZTRIA

Kiegyenlítő juttatás (1955. szeptember 9-i szövetségi törvény az általános társadalombiztosításról - ASVG, 1978. október 11-i szövetségi törvény a kereskedelemben dolgozó személyek társadalombiztosításáról - GSVG és 1978. október 11-i szövetségi törvény a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról - BSVG).

T. LENGYELORSZÁG

Szociális nyugdíj (2003. június 27-i törvény a szociális. nyugdíjról).

U. PORTUGÁLIA

a) Nem járulékalapú állami öregségi és rokkantsági nyugdíj (1980. október 13-i 464/80. számú törvényrendelet).

b) Nem járulékalapú özvegyi nyugdíj (1981. november 11-i 52/81. számú rendelet).

V. ROMÁNIA

Fogyatékos személyeknek járó havi juttatás (az 519/2002. törvénnyel jóváhagyott, a különleges védelemről és a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról szóló 102/1999. kormányrendelet).

W. SZLOVÉNIA

a) Állami nyugdíj (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

b) Nyugdíjasok részére nyújtandó jövedelemtámogatás (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

c) Létfenntartási juttatás (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

X. SZLOVÁKIA

a) A kizárólagos jövedelmi forrást jelentő nyugdíjak 2004. január 1. előtt már megítélt kiigazítása.

b) A 2004. január 1-je előtt megítélt szociális nyugdíj.

Y. FINNORSZÁG

a) Támogatás fogyatékossággal élők számára (124/88. törvény a fogyatékosoknak nyújtott támogatásokról).

b) Gyermekgondozási segély (444/69. törvény a gyermekgondozási segélyről).

c) Nyugdíjasok lakhatási támogatása (591/78. törvény a nyugdíjasok lakhatási támogatásáról).

d) Munkaerő-piaci támogatás (A munkanélküliek támogatásáról szóló, 1290/2002. számú törvény).

e) Különleges segélyek bevándorlók részére (Bevándorlók különleges támogatásairól szóló, 1192/2002. számú törvény).

Z. SVÉDORSZÁG

a) Nyugdíjasok lakhatási kiegészítő támogatása (2001: 761. számú törvény).

b) Pénzbeli támogatások idősek részére (2001: 853. számú törvény).

c) Fogyatékossági juttatások és gondozási juttatások fogyatékossággal elő gyermekek részére (1998: 703. számú törvény).

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

a) Állami nyugdíjjuttatás (Állami nyugdíjjuttatásról szóló, 2002. évi törvény).

b) Munkakeresők számára nyújtott jövedelemalapú juttatások (A munkakeresőkről szóló, 1995. június 28-i törvény I. szakasza, (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja és 3. bekezdése, valamint az észak-írországi munkakeresőkről szóló, 1995. október 18-i rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjának ii. alpontja és (5) bekezdése.

c) Jövedelempótló támogatás (1986. július 25-i, a szociális biztonságról szóló, 1986. évi törvény 20-22. és 23. szakasza, valamint az észak-írországi szociális biztonságról szóló, 1986. évi 1986. november 5-i rendelet 21-24. cikke).

d) Megélhetési támogatás fogyatékossággal élők számára (1991. június 27-i, a fogyatékossággal élők megélhetési támogatásáról és a fogyatékossággal élők foglalkoztatási támogatásáról szóló 1991. évi törvény 1. szakasz és 1991. július 24-i, 1991. évi, a fogyatékossággal élők megélhetési támogatásáról és a fogyatékossággal élők munkába állási támogatásáról szóló (észak-írországi) rendelet 3. cikk).

e) Ápolási juttatás (Szociális biztonságról szóló, 1975. március 20-i törvény 35. szakasza és az 1975. március 20-i észak-írországi szociális biztonságról szóló törvény 35. szakasza).

f) Gondozási támogatás (Szociális biztonságról szóló, 1975. évi 1975. március 20-i törvény 37. szakasza és az 1975. március 20-i észak-írországi szociális biztonságról szóló törvény 37. szakasza).

III. MELLÉKLET (A) (B) (6) (7) (12) (14) (15)

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEKNEK A RENDELET 6. CIKKÉTŐL FÜGGETLENÜL TOVÁBBRA IS ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEI - A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEK AZON RENDELKEZÉSEI, AMELYEK NEM ALKALMAZHATÓK A RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VALAMENNYI SZEMÉLYRE

(A rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 3. cikkének (3) bekezdése)

Általános megjegyzések

1. Amennyiben e melléklet rendelkezései más egyezmények rendelkezéseire való hivatkozásokat tartalmaznak, e hivatkozásokat az e rendelet megfelelő rendelkezéseire való hivatkozások váltják fel, kivéve ha a kérdéses egyezmény rendelkezéseit e melléklet tartalmazza.

2. Ha az a szociális biztonsági egyezmény, amelynek egyes rendelkezéseit e melléklet tartalmazza, felmondási záradékról rendelkezik, a felmondási záradék az említett rendelkezésekre továbbra is alkalmazandó.

3. Figyelembe véve ezen rendelet 6. cikkének rendelkezéseit, meg kell jegyezni, hogy azon kétoldalú egyezmények rendelkezései, amelyek nem tartoznak ezen rendelet hatálya alá és amelyek a tagállamok között hatályban maradnak, nincsenek felsorolva ezen mellékletben, így többek között a harmadik országban teljesített biztosítási időszakok összeszámítására vonatkozó rendelkezések sem.

A. A szociális biztonsági egyezményeknek a rendelet 6. cikkétől függetlenül továbbra is alkalmazandó rendelkezései (A rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

1. BELGIUM - NÉMETORSZÁG

Az 1957. december 7-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt záró jegyzőkönyve 3. és 4. cikke az 1960. november 10-i kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak szerint (némely határ menti régióban, a II. világháború előtt, alatt és után szerzett biztosítási idő kiszámítása).

2. BULGÁRIA - NÉMETORSZÁG

a) A szociális biztonságról szóló, 1997. december 17-i egyezmény 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

b) A fenti egyezmény záró jegyzőkönyvének 10. pontja.

3. BULGÁRIA - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló, 2005. április 14-i egyezmény 38. cikkének (3) bekezdése.

4. BULGÁRIA - SZLOVÉNIA

A szociális biztonságról szóló, 1957. december 18-i egyezmény 32. cikkének (2) bekezdése.

5. CSEH KÖZTÁRSASÁG - NÉMETORSZÁG

A szociális biztonságról szóló, 2001. július 27-i megállapodás 39. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja

A szociális biztonságról szóló, 2001. július 27-i megállapodás záró jegyzőkönyvének 14. pontja.

6. CSEH KÖZTÁRSASÁG - CIPRUS

A szociális biztonságról szóló, 1999. január 19-i megállapodás 32. cikkének (4) bekezdése.

7. CSEH KÖZTÁRSASÁG - LUXEMBURG

A 2000. november 17-i megállapodás 52. cikkének 8. pontja.

8. CSEH KÖZTÁRSASÁG - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló 1999. július 20-i egyezmény 32. cikkének (3) bekezdése.

9. CSEH KÖZTÁRSASÁG - SZLOVÁKIA

A szociális biztonságról szóló, 1992. október 29-i megállapodás 12., 20. és 33. cikke.

10. DÁNIA-FINNORSZÁG

A szociális biztonságról szóló, 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke a lakóhely szerinti országba történő költségesebb visszautazást szükségessé tevő, más skandináv országban való tartózkodás alatt bekövetkezett betegség esetén felmerülő többlet utazási költségek megtérítéséről.

11. DÁNIA-SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke a lakóhely szerinti országba történő költségesebb visszautazást szükségessé tevő, más skandináv országban való tartózkodás alatt bekövetkezett betegség esetén felmerülő többlet utazási költségek megtérítéséről.

12. NÉMETORSZÁG - GÖRÖGORSZÁG

Amennyiben ezen cikkekre vonatkoznak, az 1961. május 31-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 8. cikke (1) bekezdése, (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint a 9-11. cikke, valamint I. és IV. fejezete, az 1980. június 14-i jegyzőkönyvben feltüntetett feljegyzéssel együtt (biztosítási időszakok számítása munkanélküli-ellátásokhoz az egyik állam területéről egy másik állam területére történő lakóhely áthelyezése esetén).

13. NÉMETORSZÁG - SPANYOLORSZÁG

Az 1973. december 4-i szociális biztonsági egyezmény 45. cikkének (2) bekezdése (diplomáciai és konzuli hatóság általi képviselet).

14. NÉMETORSZÁG - FRANCIAORSZÁG

a) Az 1950. július 10-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt 4. kiegészítő megállapodása az 1955. június 18-i 2. kiegészítő megállapodásban foglaltak szerint (az 1940. július 1. és 1950. június 30-a között szerzett biztosítási időszak kiszámítása).

b) A fent említett 2. kiegészítő megállapodás I. címe (az 1945. május 8. előtt szerzett biztosítási időszakok kiszámítása).

c) Az 1950. július 10-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt általános jegyzőkönyvének 6., 7. és 8. pontja (közigazgatási szabályok).

d) Az 1963. december 20-i egyezmény II., III. és IV. címe (szociális biztonság a Saar-vidéken).

15. NÉMETORSZÁG-LUXEMBURG

Az 1959. július 11-i szerződés 4., 5., 6. és 7. cikke (az 1940. szeptember és 1946. június között szerzett biztosítási időszak számítása).

16. NÉMETORSZÁG - MAGYARORSZÁG

a) a szociális biztonságról szóló 1998. május 2-i egyezmény 40. cikke (1) bekezdésének b) pontja;

b) a fenti egyezmény zárójegyzőkönyvének 16. pontja.

17. NÉMETORSZÁG-HOLLANDIA

a) Az 1951. március 29-i egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése.

b) Az 1951. március 29-i egyezmény 1956. december 21-i 4. kiegészítő megállapodásának 2. és 3. cikke (a holland munkavállalók 1940. május 13-a és 1945. szeptember 1-je között a németországi társadalombiztosítási rendszerben szerzett jogosultságainak rendezése).

18. NÉMETORSZÁG - AUSZTRIA

Az 1978. július 19-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 1. cikkének (5) bekezdése és 8. cikke, valamint ezen egyezmény 10. záró jegyzőkönyve (a határ menti ingázók számára az előző foglalkoztatás szerinti állam juttatja a munkanélküli járadékot) továbbra is alkalmazandó azon személyekre, akik 2005. január 1-jén vagy előtte határ menti ingázóként gyakoroltak egy tevékenységet és 2011. január 1-je előtt váltak munkanélkülivé.

19. NÉMETORSZÁG - LENGYELORSZÁG

a) Az öregségi nyugdíjakról és munkahelyi baleseti ellátásokról szóló 1975. október 9-i egyezmény, a szociális biztonságról szóló 1990. december 8-i egyezmény 27. cikkének (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételek mellett és körben.

b) A szociális biztonságról szóló 1990. december 8-i egyezmény 11. cikkének (3) bekezdése, 19. cikkének (4) bekezdése, 27. cikkének (5) bekezdése és 28. cikkének (2) bekezdése.

20. NÉMETORSZÁG - ROMÁNIA

a) A szociális biztonságról szóló, 2005. április 8-i egyezmény 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

b) A fenti egyezmény zárójegyzőkönyvének 13. pontja.

21. NÉMETORSZÁG - SZLOVÉNIA

a) A szociális biztonságról szóló 1997. szeptember 24-i egyezmény 42. cikke.

b) A fenti egyezmény zárójegyzőkönyvének 15. pontja.

22. NÉMETORSZÁG - SZLOVÁKIA

A 2002. szeptember 12-i egyezmény 29. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. pontja

A 2002. szeptember 12-i egyezmény záró jegyzőkönyvének 9. bekezdése.

23. NÉMETORSZÁG - EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

a) Az 1960. április 20-i szociális biztonsági egyezmény 7. cikkének (5) és (6) bekezdése (katonai szolgálatot teljesítő civil személyekre vonatkozó jogszabály).

b) Az 1960. április 20-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 5. cikkének (5) és (6) bekezdése (katonai szolgálatot teljesítő civil személyekre vonatkozó jogszabály).

24. SPANYOLORSZÁG-PORTUGÁLIA

Az 1969. június 11-i általános egyezmény 22. cikke (a munkanélküli-ellátások kivitele).

25. ÍRORSZÁG - EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A szociális biztonságról szóló 1971. szeptember 14-i egyezmény 8. cikke (egyes fogyatékosságok után járó juttatások transzferéről és kiszámításáról).

26. OLASZORSZÁG - SZLOVÉNIA

a) Az 1959. február 5-i jegyzékváltással megkötött békeszerződés XIV. mellékletének 7. cikkére vonatkozó, a kölcsönös társadalombiztosítási kötelezettségek szabályozásáról szóló megállapodás.

b) A szociális biztonságról szóló 1997. július 7-i egyezmény 45. cikkének (3) bekezdése a Trieszti Szabadterület volt B-zónájáról.

27. LUXEMBURG - SZLOVÁKIA

A szociális biztonságról szóló, 2002. május 23-i szerződés 50. cikkének (5) bekezdése.

28. MAGYARORSZÁG - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló 1999. március 31-i egyezmény 36. cikkének (3) bekezdése.

29. MAGYARORSZÁG - SZLOVÉNIA

A szociális biztonsági kérdések rendezéséről szóló 1957. október 7-i egyezmény 31. cikke.

30. HOLLANDIA-PORTUGÁLIA

Az 1979. július 19-i egyezmény 31. cikke (a munkanélküli-ellátások kivitele).

31. AUSZTRIA - LENGYELORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1998. szeptember 7-i egyezmény 33. cikkének (3) bekezdése.

32. AUSZTRIA - SZLOVÉNIA

A szociális biztonságról szóló 1997. március 10-i egyezmény 37. cikke.

33. AUSZTRIA - SZLOVÁKIA

A szociális biztonságról szóló, 2001. december 21-i megállapodás 34. cikkének (3) bekezdése.

30. PORTUGÁLIA - EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

a) Az orvosi kezelésről szóló 1978. november 15-i jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése.

b) A portugál munkavállalók, valamint a Spanyolország és Portugália csatlakozási feltételeiről szóló okmány 220. cikkének (1) bekezdésében előírt, 1987. október 22-től az átmeneti időszak végéig terjedő időszak tekintetében: az 1987. szeptember 28-i levélváltással módosított 1978. november 15-i szociális biztonsági egyezmény 26. cikke.

35. FINNORSZÁG-SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló, 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke a lakóhely szerinti országba történő költségesebb visszautazást szükségessé tevő, más skandináv országban való tartózkodás alatt bekövetkezett betegség esetén felmerülő többlet utazási költségek megtérítéséről.

B. A szociális biztonsági egyezmények azon rendelkezései, amelyek nem alkalmazhatók a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi személyre (A rendelet 3. cikkének (3) bekezdése)

1. BULGÁRIA - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló, 2005. április 14-i egyezmény 38. cikkének (3) bekezdése.

2. CSEH KÖZTÁRSASÁG - CIPRUS

A szociális biztonságról szóló, 1999. január 19-i megállapodás 32. cikkének (4) bekezdése.

3. CSEH KÖZTÁRSASÁG - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló 1999. július 20-i egyezmény 32. cikkének (3) bekezdése.

4. NÉMETORSZÁG - MAGYARORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1998. május 2-i egyezmény zárójegyzőkönyvének 16. pontja.

5. NÉMETORSZÁG - SZLOVÉNIA

a) A szociális biztonságról szóló 1997. szeptember 24-i egyezmény 42. cikke.

b) A fenti egyezmény zárójegyzőkönyvének 15. cikke.

6. OLASZORSZÁG - SZLOVÉNIA

a) Az 1959. február 5-i jegyzékváltással megkötött békeszerződés XIV. mellékletének 7. cikkére vonatkozó, a kölcsönös társadalombiztosítási kötelezettségek szabályozásáról szóló megállapodás.

b) A szociális biztonságról szóló 1997. július 7-i egyezmény 45. cikkének (3) bekezdése a Trieszti Szabadterület volt B-zónájáról.

7. MAGYARORSZÁG - AUSZTRIA

A szociális biztonságról szóló 1999. március 31-i egyezmény 36. cikkének (3) bekezdése.

8. MAGYARORSZÁG - SZLOVÉNIA

A szociális biztonságról szóló 1957. október 7-i egyezmény 31. cikke.

9. AUSZTRIA - LENGYELORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1998. szeptember 7-i egyezmény 33. cikk (3) bekezdése.

10. AUSZTRIA - SZLOVÉNIA

A szociális biztonságról szóló 1997. március 10-i egyezmény 37. cikke.

11. AUSZTRIA - SZLOVÁKIA

A szociális biztonságról szóló, 2001. december 21-i megállapodás 34. cikkének (3) bekezdése.

IV. MELLÉKLET (B) (11) (13) (15)

(A rendelet 37. cikkének (2) bekezdése, 38. cikkének (3) bekezdése, 46. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 46b. cikkének (2) bekezdése)

A. A rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett jogszabályok, amelyek szerint a rokkantsági ellátások összege független a biztosítási idő tartamától

A. BELGIUM

a) A rokkantságra vonatkozó általános biztosítási rendszerrel, a bányászok rokkantságára vonatkozó különleges biztosítási rendszerrel és a kereskedelmi tengerészet tengerészeire vonatkozó különleges biztosítási rendszerrel kapcsolatos jogszabályok.

b) Az önálló vállalkozók keresőképtelenségre vonatkozó biztosításáról szóló jogszabályok.

c) A tengerentúli társadalombiztosítási rendszer szerinti rokkantsággal, valamint a Belga-Kongó és Ruanda-Urundi korábbi munkavállalóira vonatkozó rokkantsági rendszerrel kapcsolatos jogszabályok.

B. BULGÁRIA

Nincs ilyen.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Teljes rokkantsági nyugdíj azon személyek számára, akik esetében a teljes rokkantság a 18. életév betöltése előtt következett be, és akik nem biztosítottak az előírt időszak tekintetében (a 155/1995 sz. törvény a törvénygyűjteményből a nyugdíjbiztosításról, 42. szakasz).

D. DÁNIA

Nincs ilyen.

E. NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen.

F. ÉSZTORSZÁG

a) Az állami juttatásokról szóló törvény alapján 2000. április 1. előtt megítélt és az állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény értelmében fenntartott rokkantsági nyugdíjak.

b) Az állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény értelmében a rokkantság alapján megítélt állami nyugdíjak.

c) A honvédelmi szervek szolgálati törvénye, a rendőrségi szolgálati törvény, az ügyészségről szóló törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, a Riigikogu tagjainak illetményéről, nyugdíjáról és egyéb szociális ellátásairól szóló törvény, valamint a köztársasági elnök hivatalos ellátmányairól szóló törvény alapján megítélt rokkantsági nyugdíjak.

G. GÖRÖGORSZÁG

A mezőgazdasági biztosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok.

H. SPANYOLORSZÁG

A köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerek kivételével az általános rendszer és a különleges rendszerek szerinti rokkantsági biztosítással kapcsolatos jogszabályok.

I. FRANCIAORSZÁG

1. Munkavállalók

A rokkantságra vonatkozó biztosítási rendszerrel kapcsolatos valamennyi jogszabály, kivéve a bányászokra vonatkozó szociális biztonsági rendszerben a rokkantság biztosítását érintő jogszabályok.

2. Önálló vállalkozók

A mezőgazdaságban dolgozó önálló vállalkozók rokkantsági biztosításáról szóló jogszabályok.

A mezőgazdasági biztosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok.

J. ÍRORSZÁG

A 2005. évi konszolidált szociális jóléti törvény 2. részének 17. fejezete.

K. OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

L. CIPRUS

Nincs ilyen.

M. LETTORSZÁG

Az állami nyugdíjakról szóló 1996. január 1-ji törvény 16. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.

N. LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

Nincs ilyen.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

a) A keresőképtelenségre vonatkozó biztosításról szóló, 1986. február 18-i módosított törvény.

b) Az önálló vállalkozók keresőképtelenség elleni biztosításáról szóló 1997. április 24-i módosított törvény (WAZ).

c) de Wet werk en inkomen naar arbeidsvermogen - WIA (a munkaképességnek megfelelő munkáról és jövedelemről szóló, 2005. november 10-i törvény).

S. AUSZTRIA

Nincs ilyen.

T. LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen.

U. PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

V. ROMÁNIA

Nincs ilyen.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

Eltartott gyermekként megrokkant személynek járó rokkantsági nyugdíj, akit mindig úgy tekintenek, hogy teljesítette az előírt biztosítási időszakot. (A társadalombiztosításról szóló módosított 461/2003 számú törvény 70. cikkének (2) bekezdése, 72. cikkének (3) bekezdése, valamint 73. cikkének (3) és (4) bekezdése).

Y. FINNORSZÁG

Fogyatékosnak született vagy fiatalon fogyatékossá vált személyeknek nyújtott nemzeti nyugdíj (nemzeti nyugdíjtörvény (547/93)).

Z. SVÉDORSZÁG

A hosszú távú munkaképtelenségre vonatkozó jövedelemhez kötött juttatásokról szóló jogszabályi rendelkezések (az általános biztosításról szóló, 1962: 381. számú törvény módosított szövegének 8. fejezete).

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

a) Nagy-Britannia

Az 1975. évi szociális biztonsági törvény (Social Security Act 1975) 15. és 36. szakasza.

Az 1975. évi szociális biztonsági nyugdíjról szóló törvény (Social Security Pensions Act 1975) 14., 15. és 16. szakasza.

b) Észak-Írország

Az 1975. évi (észak-írországi) szociális biztonsági törvény (Social Security [Northern Ireland] Act 1975) 15. és 36. szakasza.

Az 1975. évi (észak-írországi) szociális biztonsági nyugdíjakról szóló rendelet (Social Security Pensions [Northern Ireland] Order 1975) 16., 17. és 18. cikke.

B. A 1408/71/EGK rendelet 38. cikkének (3) bekezdése és 45. cikkének (3) bekezdése szerinti önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszerek

A. BELGIUM

Nincs ilyen.

B. BULGÁRIA

Nincs ilyen.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen.

D. DÁNIA

Nincs ilyen.

E. NÉMETORSZÁG

Mezőgazdasági munkások öregségi biztosítása (Alterssicherung der Landwirte).

F. ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen.

G. GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

H. SPANYOLORSZÁG

A 2004. december 30-i 2390/2004 számú királyi rendeletben meghatározott tengerészeti tevékenységet végző önálló vállalkozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár csökkentésének rendszere.

I. FRANCIAORSZÁG

Nincs ilyen.

Nincs ilyen.

J. ÍRORSZÁG

Nincs ilyen.

K. OLASZORSZÁG

Nyugdíj-biztosítási rendszer a következők számára (Assicurazione pensioni per):

- gyakorló általános orvosok (medici)

- gyógyszerészek (farmacisti)

- állatorvosok (veterinari)

- ápolók, orvosi kisegítő személyzet, gyermekgondozók (infermieri, assistenti sanitari, vigilatrici infanzia)

- pszichológusok (psicologi)

- mérnökök és építészek (ingegneri ed architetti)

- műszaki felmérők (geometri)

- ügyvédek (avvocati)

- közgazdászok (dottori commercialisti)

- könyvelők és üzleti szakemberek (ragionieri e periti commerciali)

- foglalkoztatási tanácsadók (consulenti del lavoro)

- közjegyzők (notai)

- vámtisztviselők (spedizionieri doganali)

- biológusok (biologi)

- mezőgazdasági technikusok és tudósok (agrotecnici e periti agrari)

- kereskedelmi ügynökök (agenti e rappresentanti di commercio)

- újságírók (giornalisti)

- ipari technikusok (periti industriali)

- biztosítási matematikusok, vegyészek, agronómusok, erdészek, geológusok (attuari, chimici, dottori agronomi, dottori forestali, geologi).

L. CIPRUS

Nincs ilyen.

M. LETTORSZÁG

Nincs ilyen.

N. LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

Nincs ilyen.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

Nincs ilyen.

S. AUSZTRIA

Szabadfoglalkozásúak szakmai szervezetei nyugdíjintézeteinek nyugdíjrendszerei (Kammern der Freien Berufe).

T. LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen.

U. PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

V. ROMÁNIA

Nincs ilyen.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

Nincs ilyen.

Y. FINNORSZÁG

Nincs ilyen.

Z. SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

C. A rendelet 46. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetek, amikor az ellátásoknak a rendelet 46. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő kiszámításáról le lehet mondani

A. BELGIUM

Nincs ilyen.

B. BULGÁRIA

A biztosítási időre járó és öregségi nyugdíjakra, az általános megbetegedés miatti rokkantsági nyugdíjakra, valamint a fent említett nyugdíjakból származó túlélő hozzátartozói nyugdíjakra vonatkozó valamennyi kérelem.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

A (teljes vagy részleges) rokkantsági és túlélő hozzátartozói (özvegyi és árvasági) nyugdíj abban az esetben, amennyiben ezek nem abból az öregségi nyugdíjból származnak, amelyre az elhunyt a halála időpontjában jogosult lenne.

D. DÁNIA

Valamennyi kérelem, amelyet a szociális nyugdíjakról szóló törvényben említett nyugdíjakra nyújtottak be a IV. melléklet D. részében említett nyugdíjak kivételével.

E. NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen.

F. ÉSZTORSZÁG

Rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjra benyújtott valamennyi kérelem, amely tekintetében az alábbi feltételek fennállnak:

- Észtországban a biztosítási időszakok 1998. december 31-én lezárultak,

- a kérelmező által az észt jogszabályokkal összhangban befizetett, egyénileg nyilvántartásba vett szociális hozzájárulás legalább annyi, mint az adott biztosítási évre vonatkozó átlagos szociális hozzájárulás.

G. GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

H. SPANYOLORSZÁG

Nincs ilyen.

I. FRANCIAORSZÁG

A kiegészítő nyugdíjpénztárak keretében nyújtott nyugdíjellátásokra, illetve hozzátartozói ellátásokra vonatkozó valamennyi kérelem, a polgári repülésben alkalmazott hajózó személyzetre vonatkozó kiegészítő nyugdíjpénztár keretében nyújtott hozzátartozói nyugdíjra, illetve hozzátartozói nyugdíjra vonatkozó kérelmek kivételével.

Nincs ilyen.

J. ÍRORSZÁG

Az öregségi nyugdíjra, öregségi (járulékalapú), özvegyi (járulékalapú) nyugdíjakra vonatkozó valamennyi kérelem.

K. OLASZORSZÁG

A munkavállalóknak és a következő kategóriákba tartozó önálló vállalkozóknak nyújtott rokkantsági, öregségi és özvegyi nyugdíjakra vonatkozó kérelmek: közvetlenül gazdálkodó mezőgazdasági termelők, feles bérlők, bérlők, kézművesek és kereskedelmi tevékenységeket folytató személyek.

L. CIPRUS

Valamennyi öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjigény.

M. LETTORSZÁG

Nincs ilyen.

N. LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

Nincs ilyen.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

Az általános öregségi biztosítást szabályozó 1956. május 31-i módosított törvény szerinti öregségi nyugdíjakra vonatkozó valamennyi kérelem.

S. AUSZTRIA

1. Az Allgemeines Sozialversicherungsgesetz - ASVG (általános társadalombiztosításról szóló törvény), a Gewerbliches Sozialversicherungsgesetz - GSVG (a kereskedelemben dolgozó személyek társadalombiztosításáról szóló törvény), valamint a Bauern-Sozialversicherungsgesetz - BSVG (a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról szóló törvény) alapján benyújtott minden kifizetési kérelem, amennyiben a rendelet 46b. és 46c. cikke nem vonatkozik rá.

2. Az Allgemeines Pensionsgesetz - APG (a nyugdíjakról szóló törvény) értelmében a nyugdíjszámlán alapuló alábbi ellátásokra vonatkozó kérelmek, amennyiben a rendelet 46b. és 46c. cikke nem vonatkozik rá.

a) öregségi nyugdíjak;

b) rokkantsági nyugdíjak;

c) túlélő hozzátartozói nyugdíjak, amennyiben a kiegészítő biztosítási hónapokból eredő ellátás növekedését nem az APG 7. cikkének (2) bekezdése alapján számítják ki.

T. LENGYELORSZÁG

Valamennyi öregségi, rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjigény.

U. PORTUGÁLIA

Rokkantsági, öregségi és özvegyi nyugdíjakra vonatkozó valamennyi kérelem.

V. ROMÁNIA

Nincs ilyen.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

A túlélő hozzátartozói (özvegyi, illetve árvasági) nyugdíj, amelynek összegét az elhunyt személynek járó öregségi, korkedvezményes, illetve rokkantsági nyugdíj alapján kell kiszámítani.

Y. FINNORSZÁG

Nincs ilyen.

Z. SVÉDORSZÁG

Jövedelemalapú öregségi nyugdíj (1998:674. törvény), és öregségi nyugdíj formájában fizetett minimálnyugdíj (1998:702. törvény).

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A rendelet III. címe 3. fejezetének rendelkezései szerint meghatározott öregségi és özvegyi nyugdíjakra vonatkozó valamennyi kérelem, kivéve azokat, amelyek esetében:

a) az 1975. április 6-án vagy azután kezdődő adóév folyamán:

i. az érintett fél az Egyesült Királyság és egy másik tagállam jogszabályai szerint biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időt szerzett; és

ii. az i. pontban említett egy (vagy több) adóévet nem tekintették az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében jogosultságot igazoló évnek;

b) az Egyesült Királyság 1948. július 5-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakokat a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének értelmében egy másik tagállam jogszabályai szerinti biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási idő felhasználásával figyelembe vennék.

D. A rendelet 46b. cikkének (2) bekezdésében említett ellátások és megállapodások

1. A rendelet 46b. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett ellátások, amelyek összege független a szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő tartamától:

a) E melléklet A. részében említett jogszabályokban előírt rokkantsági ellátások.

b) A 10 éves tartózkodás után az olyan személyek által megszerzett teljes dán nemzeti öregségi nyugdíj, akik tekintetében legkésőbb 1989. október 1-jéig megállapítják a nyugdíjat.

c) Az állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény alapján megállapított észt állami nyugdíj, az állami számvevőszékről szóló törvény, a rendőrségi szolgálati törvény és az ügyészségről szóló törvény alapján megállapított öregségi nyugdíjak, illetve az állampolgári jogok biztosáról szóló törvény, a honvédelmi szervek szolgálati törvénye, a bírák jogállásáról szóló törvény, a Riigikogu tagjainak illetményéről, nyugdíjáról és egyéb szociális ellátásairól szóló törvény, valamint a köztársasági elnök hivatalos ellátmányairól szóló törvény alapján megállapított öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjak.

d) Az általános és a különleges rendszerek szerinti spanyol haláleseti és túlélő hozzátartozói nyugdíjak.

e) A francia általános szociális biztonsági rendszer vagy a mezőgazdasági munkavállalókra vonatkozó rendszer szerinti özvegyi biztosítás alapján nyújtott özvegyi támogatás.

f) A francia általános szociális biztonsági rendszer vagy a mezőgazdasági munkavállalókra vonatkozó rendszer szerinti özvegyi rokkantsági nyugdíj, ha azt az elhunyt házastársnak a 46. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban folyósított rokkantsági nyugdíja alapján számítják ki.

g) Az általános túlélő hozzátartozói biztosítást szabályozó 1995. december 21-i törvény szerinti holland túlélő hozzátartozói nyugdíj.

h) Az 1956. június 8-i nemzeti nyugdíjtörvény szerint meghatározott és a nemzeti nyugdíjtörvény (547/93) átmeneti szabályai szerint megállapított finn nemzeti nyugdíjak, valamint az 1969. január 17-i túlélő hozzátartozói nyugdíjtörvény alapján megállapított gyermeki nyugdíj kiegészítő összege.

i) Az állami nyugdíjról szóló, 1993. január 1-je előtt hatályban levő jogszabályok által biztosított teljes svéd állami nyugdíjt felváltó svéd minimálnyugdíj és a garantált kompenzáció és a fenti időponttól hatályos jogszabályok átmeneti rendelkezéseinek értelmében megítélt teljes állami nyugdíj, valamint a svéd jövedelemalapú betegségi kompenzáció és keresetpótló kompenzáció.

2. A rendelet 46b. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett ellátások, amelyek összegének meghatározása a biztosítási esemény bekövetkezése és egy későbbi időpont között megszerzettnek elismert fiktív időszakra való hivatkozással történik:

a) Azok a dán korengedményes nyugdíjak, amelyek összegét az 1984. október 1. előtt hatályban lévő jogszabályokkal összhangban határozzák meg.

b) Azok a német rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjak, amelyeknél kiegészítő időszakot vesznek figyelembe, és azok a német öregségi nyugdíjak, amelyeknél egy már megszerzett kiegészítő időszakot vesznek figyelembe.

c) A teljes keresőképtelenség (inabilità) esetén nyújtott olasz nyugdíjak.

d) Azok a lett rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjak, amelyeknél fiktív biztosítási időszakot vesznek figyelembe.

e) A litván szociális biztonsági rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjak.

f) A luxemburgi rokkantsági és túlélő hozzátartozói nyugdíjak.

g) Szlovák rokkantsági nyugdíj és az azon alapuló túlélő hozzátartozói nyugdíj.

h) Azok a foglalkoztatási jogviszonyból származó finn nyugdíjak, amelyeknél a nemzeti jogszabályok értelmében jövőbeni időszakokat vesznek figyelembe.

i. Garantált kompenzáció formájában nyújtott svéd betegségi kompenzáció és keresetpótló kompenzáció (a 2001:489 törvénnyel módosított 1962:381 törvény), az elszámolható időszakok alapján kiszámított túlélői hozzátartozói nyugdíj (2000:461 és 2000:462 törvény), valamint az ellátásra jogosító korábbi időszakok alapján kiszámolt, minimálnyugdíj formájában folyósított svéd öregségi nyugdíj (1998:702 törvény).

3. A rendelet 46b. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett megállapodások, amelyek célja az, hogy elkerüljék ugyanannak a fiktív időszaknak két vagy több alkalommal történő figyelembevételét:

a) A 2003. augusztus 18-i, szociális biztonságról szóló Északi Egyezmény.

b) A Németországi Szövetségi Köztársaság és Finnország között 1997. április 28-án létrejött szociális biztonsági egyezmény.

c) A Finn Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között 2000. november 10-én kötött, a szociális biztonságról szóló megállapodás.

V. MELLÉKLET (15)

A ROKKANTSÁG FOKÁVAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK EGYEZÉSE A TAGÁLLAMOK JOGSZABÁLYAI KÖZÖTT

(A rendelet 40. cikkének (4) bekezdése)

BELGIUM

FRANCIAORSZÁG

OLASZORSZÁG

LUXEMBURG

VI. MELLÉKLET (A) (B) (2) (7) (8) (9) (11) (12) (13) (14) (15)

EGYES TAGÁLLAMOK JOGSZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

(A rendelet 89. cikke)

A. BELGIUM

1. Azokra a személyekre, akiknek a természetbeni betegségbiztosítási ellátásokra való jogosultsága az önálló vállalkozókra vonatkozó betegségi és rokkantsági belga kötelező biztosítási rendszeren alapul, a rendelet III. címe 1. fejezetének rendelkezései vonatkoznak, beleértve annak 35. cikke (1) bekezdését is, a következő feltételekkel:

a) ha az érintett személyek ideiglenesen egy Belgiumon kívüli másik tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, jogosultak:

i. a kórházi ápolás tekintetében az ideiglenes lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint nyújtott természetbeni ellátásokra;

ii. a belga rendszer szerint nyújtott egyéb természetbeni ellátások tekintetében az illetékes belga intézmény általi visszatérítésre az ideiglenes lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint előírt mértékben;

b) ha az érintett személyek egy Belgiumon kívüli másik tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, jogosultak az állandó lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint nyújtott természetbeni ellátásokra, ha a belga szabályozás szerint előírt kiegészítő járulékot megfizetik az illetékes belga intézménynek.

2. A rendelet III. címe 7. és 8. fejezetei rendelkezéseinek az illetékes belga intézmény általi alkalmazásában a gyermekekkel kapcsolatban úgy kell eljárni, mint ha őket a lakóhelyük szerinti tagállamban nevelték volna fel.

3. A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az 1945. január 1-je előtt a belga jogszabályok szerint szerzett öregségi biztosítási időt a belga, rokkantságra vonatkozó, általános biztosítási rendszerrel és a tengerészekre vonatkozó rendszerrel kapcsolatos jogszabályok szerint szerzett biztosítási időnek kell tekinteni.

4. A 40. cikk (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának alkalmazásában csak azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek folyamán az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó a belga jogszabályok értelmében keresőképtelen volt.

5. A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belga jogszabályok szerint az önálló vállalkozók által az önálló vállalkozók keresőképtelenségéről szóló jogszabályok hatálybalépését megelőzően szerzett öregségi biztosítási időszakokat az utóbbi jogszabályok szerint szerzett biztosítási időszakoknak kell tekinteni.

6. Annak megállapításához, hogy a munkanélküliségi ellátásra való jogosultság belga jogszabályok által előírt feltételei teljesülnek-e, csak a munkaviszonyban eltöltött napokat veszik figyelembe; ugyanakkor figyelembe veszik az említett jogszabályok értelmében egyenértékűnek tekintett napokat annyiban, amennyiben az azokat megelőző ledolgozott napok munkaviszonyban eltöltött napok voltak.

7. A rendelet 72. cikke és 79. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a másik tagállam jogszabályai szerinti szolgálati, illetve biztosítási időt figyelembe kell venni, ha a belga jogszabályok szerinti ellátásokra való jogosultságnak az a feltétele, hogy a munkavállalókra vonatkozó rendszer keretében járó családi ellátásokra jogosító feltételek egy meghatározott korábbi időszakban teljesüljenek.

8. Az 1408/71/EGK rendelet 14a. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének, 14c. cikke a) pontjának és 14d. cikkének alkalmazásában az önálló vállalkozókra vonatkozó szociális szabályok alapján fizetendő járulékok megállapításának alapjául szolgáló munkából származó tárgyévi jövedelem kiszámítása annak az évnek az éves átlagos átváltási árfolyamán történik, amely folyamán ez a jövedelem befolyt.

Az átváltási árfolyam az 547/72/EGK rendelet 107. cikkének (5) bekezdése értelmében az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett éves átváltási középárfolyam.

9. A rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a rokkantsági nyugdíj elméleti összegének kiszámításakor az illetékes belga intézmény az érintett személy által utoljára gyakorolt foglalkozásból befolyt jövedelmet veszi alapul.

10. Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki Belgiumban már nem rendelkezik a beteg- és rokkantsági biztosítási jogszabályok szerinti biztosítással - amelyek szintén ahhoz a feltételhez kötik az ellátásokra vonatkozó jogosultság megszerzését, hogy az érintett személy a biztosítási esemény bekövetkezésekor biztosított legyen -, a rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában még mindig biztosítottnak tekintendő, ha egy másik tagállam jogszabályai szerint ugyanazon biztosítási esemény tekintetében biztosítással rendelkezik.

11. Ha az érintett személy a rendelet 45. cikke szerinti belga rokkantsági ellátásra jogosult, ezt az ellátást a rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban állapítják meg:

a) A kötelező beteg- és rokkantsági biztosítási rendszer létrehozásáról és megszervezéséről szóló, 1963. augusztus 9-i törvényben megállapított rendelkezésekkel összhangban, ha az érintett személy a keresőképtelenség felmerülésének időpontjában egy másik tagállam jogszabályai alapján a rendelet 1. cikkének a) bekezdése szerinti munkavállalóként ugyanazon biztosítási esemény tekintetében biztosítással rendelkezett.

b) Az önálló vállalkozók keresőképtelenségére vonatkozó biztosítási rendszer létrehozásáról szóló, 1971. július 20-i királyi rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban, ha az érintett személy a keresőképtelenség felmerülésének időpontjában a rendelet 1. cikkének a) bekezdése szerinti önálló vállalkozó volt.

12. A szolgálati nyugdíjak egyes kiigazításairól és a békeidőben rokkanttá váló katonai szolgálatot ellátó személyek ingyenes egészségügyi ellátásáról és gyógyszerellátásáról szóló, 1953. március 9-i törvény 1. cikkében említett károsító esemény a rendelet III. címe 4. fejezetének értelemében munkahelyi balesetnek vagy foglalkozási megbetegedésnek tekintendő.

B. BULGÁRIA

Nincs ilyen.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen.

D. DÁNIA

2. Mindazok a személyek, akik a rendelet III. címe 1. fejezetének értelmében dániai tartózkodásuk vagy ottlakásuk ideje alatt természetbeni ellátásra jogosultak, a dániai jogszabályokban megállapított ugyanolyan feltételek mellett jogosultak az adott ellátásokra, mint azok a személyek, akik a közegészség-biztosítási törvény (lov om offentlig sygesikring) értelmében az 1. osztályba tartoznak. Azonban, akik Dániában telepednek le és csatlakoznak a dán egészségbiztosítási rendszerhez, a dán állampolgár biztosítottakhoz hasonlóan választhatják, hogy a 2. osztályba tartozzanak.

a) A szociális nyugdíjakról szóló dán jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek kikötik, hogy a nyugdíjjogosultság feltétele az, hogy az igénylő Dániában állandó lakóhellyel rendelkezzen, nem alkalmazhatók a Dánián kívüli tagállam területén lakóhellyel rendelkező munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra, illetve túlélő hozzátartozóikra.

b) A nyugdíj kiszámítása szempontjából a határ menti ingázó vagy az idénymunkás által Dániában szerzett szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő a túlélő házastárs által Dániában szerzett tartózkodási időnek tekintendő, amennyiben a túlélő házastárs a fenti időszak folyamán házastársi életközösségben élt a határ menti ingázóval vagy idénymunkással, illetve nem élt tőle összeférhetetlenség miatt ténylegesen külön, és feltéve, hogy a fenti időszak alatt a házastárs egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel.

c) A nyugdíj kiszámítása szempontjából a nem határ menti ingázó vagy idénymunkás munkavállaló vagy önálló vállalkozó által 1984. január 1. előtt Dániában szerzett szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő a túlélő házastárs által Dániában szerzett tartózkodási időnek tekintendő, amennyiben a túlélő házastárs a fenti időszak folyamán házastársi életközösségben élt a munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval, illetve nem élt tőle összeférhetetlenség miatt ténylegesen külön, és feltéve, hogy a fenti időszak alatt a házastárs egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel.

d) A b) és c) pont szerint figyelembe veendő időszakokat nem kell figyelembe venni, ha egybeesnek az érintett személynek egy másik tagállam kötelező biztosításáról szóló jogszabályai szerint járó nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett időszakokkal vagy azokkal az időszakokkal, amikor az érintett személy e jogszabályok alapján nyugdíjban részesült.

Ezeket az időszakokat azonban figyelembe kell venni, ha az említett nyugdíj éves összege kevesebb a szociális nyugdíj alapösszege felénél.

4. A rendelet feltételei nem érintik a közvetlenül a kérelmezés napját megelőző meghatározott időszak folyamán ténylegesen Dániában lakóhellyel rendelkező dán állampolgárok nyugdíjjogosultságáról szóló, 1972. június 7-i dán törvény ideiglenes rendelkezéseit. Mindazonáltal a dán állampolgárok számára előírt feltételek szerint kell nyugdíjat folyósítani más tagállam állampolgárai számára, akik közvetlenül a kérelmezés napját megelőző év folyamán ténylegesen Dániában rendelkeztek lakóhellyel.

a) Azok az időszakok, amelyek folyamán egy Dánián kívüli másik tagállamban lakóhellyel rendelkező határ menti ingázó Dániában végzett kereső tevékenységet, a dán jogszabályok alkalmazásában tartózkodási időnek tekintendők. Ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók azokra az időszakokra, amelyek során a határ menti ingázót egy Dánián kívüli másik tagállam területére küldik ki vagy egy Dánián kívüli másik tagállam területén nyújt szolgáltatásokat.

b) Azok az időszakok, amelyek folyamán egy Dánián kívüli másik tagállam területén lakóhellyel rendelkező idénymunkás tevékenységét Dániában végezte, a dán jogszabályok alkalmazásában tartózkodási időnek tekintendők. Ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók azokra az időszakokra, amelyek során az idénymunkást egy Dánián kívüli másik tagállam területére küldik ki.

6. Annak meghatározásához, hogy a betegség és anyaság esetén járó napi pénzbeli ellátásokra való jogosultságnak a betegség és anyaság esetén járó napi pénzbeli ellátásokról szóló, törvényben megállapított feltételei teljesülnek-e, ha az érintett személy már nem tartozik a dán jogszabályok hatálya alá a fent említett törvényben meghatározott referencia-időszak folyamán:

a) adott esetben figyelembe kell venni a Dánián kívüli másik tagállam területén abban az említett referencia-időszakban szerezett biztosítási és szolgálati időt, amely folyamán az érintett személy nem tartozott a dán jogszabályok hatálya alá, mintha az ilyen időszakokat az utóbbi jogszabályok hatálya alatt szerezte volna.

7. A rendelet 46a. cikke (3) bekezdésének d) pontja és 46c. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint a végrehajtási rendelet 7. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a dán jogszabályok értelmében megállapított nyugdíjakra.

8. A rendelet 67. cikkének alkalmazásában a Dániában biztosított önálló vállalkozók számára nyújtott munkanélküli ellátások összegét a dán jogszabályokkal összhangban kell kiszámítani.

9. Ha a dán öregségi nyugdíj vagy korengedményes nyugdíj kedvezményezettje egy másik tagállamból is jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, ezek a nyugdíjak a dán jogszabályok alkalmazásában, a rendelet 46a. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanolyan típusú ellátásoknak tekintendők, azzal a feltétellel, hogy az a személy, aki által szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő a túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámításának alapjául szolgál, szintén szerzett tartózkodási időt Dániában.

10. Attól a személytől, aki a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozik, és Dánia területén rendelkezik lakóhellyel, és

a) akire a III. cím 1. fejezete 2-7. szakaszának a rendelkezései nem vonatkoznak; és,

b) aki dán nyugdíjra nem jogosult,

az illetékes hatóságok megkívánhatják a Dániában nyújtott természetbeni ellátások költségeinek a megtérítését abban a mértékben, amelyben a természetbeni ellátást az említett különleges rendszer, illetve a kiegészítő személyi szociális biztonsági rendszer fedezi. E rendelkezést kell alkalmazni az érintett személy házastársára és 18. életévét még be nem töltött gyermekére is.

11. A "flexjob" rendszerből (ledighedsydelse) részesült munkanélkülieknek folyósított ideiglenes ellátások (az aktív szociálpolitikáról szóló törvény szerint) a III. cím 6. fejezetének rendelkezései (munkanélküli ellátások) alá tartoznak. A másik tagállamba kerülő munkanélkülieket illetően a rendelet 69. és 71. cikke alkalmazandó, amennyiben az illetékes tagállam az azonos kategóriájú személyek számára hasonló foglalkoztatási rendszerekkel rendelkezik.

E. NÉMETORSZÁG

1. A rendelet 10. cikkének rendelkezései nem érintik azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság területén kívül bekövetkezett munkahelyi balesetek (és foglakozási megbetegedések), valamint az e területen kívül szerzett biztosítási idő nem vagy csak meghatározott feltételekkel ad alapot ellátások fizetésére, ha az érintett személyek a Németországi Szövetségi Köztársaság területén kívül rendelkeznek lakóhellyel.

a) Az ellátások kiosztásánál figyelembe vett átlagos időszakokat (pauschale Anrechnungszeit) kizárólag a Németországban szerzett időszakok alapján határozzák meg.

b) A bányászok nyugdíjbiztosítása tekintetében a németországi nyugdíj-jogosultsági időszakok figyelembevételére csak a német jogszabályok alkalmazandók.

c) A német beszámítható idő (Ersatztzeiten) figyelembevételének alkalmazásában csak a német jogszabályok alkalmazandók.

4. Más tagállamok állampolgáraira, valamint a más tagállamok területén lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre a szociális törvénykönyv VI. könyvének 7. cikkét kell alkalmazni a következő szabályok szerint.

Az általános feltételek teljesülése esetén a német nyugdíj-biztosítási rendszerben önkéntes járulékot fizethet:

a) az az érintett személy, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a Németországi Szövetségi Köztársaság területén van;

b) az az érintett fél, akinek állandó lakóhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található, és aki korábban bármikor önkéntes vagy kötelező biztosítás keretében egy német nyugdíj-biztosítási rendszerhez tartozott;

c) az az érintett fél, aki egy másik tagállam állampolgára és állandó lakóhelye vagy lakóhelye egy harmadik tagállam területén található, továbbá a német nyugdíj-biztosítási rendszerben legalább 60 hónapon keresztül járulékot fizetett, vagy a szociális törvény VI. könyvének 232. cikke szerint önkéntes biztosításra volt jogosult, és egy másik tagállam jogszabályai szerint önkéntesen vagy kötelezően nem biztosított.

5. ...

6. ...

7. ...

8. ...

9. Ha egy másik tagállam illetékes intézményeinél biztosított nyugdíjasok vagy azok családtagjai számára a lakóhelyük szerinti illetékes német intézmény által nyújtott természetbeni ellátások költségeit havi átalányösszegek alapján vissza kell téríteni, e költségek a nyugdíjasok német betegbiztosító intézményei közötti pénzügyi kiegyenlítés alkalmazásában a nyugdíjasokra vonatkozó német betegségbiztosítási rendszer kiadásaiként kezelendők. A más tagállamok illetékes intézményei által a lakóhely szerinti német intézmények számára visszatérített átalányösszegeket az előzőekben említett kiegyenlítés céljait szolgáló bevételnek kell tekinteni.

10. Önálló vállalkozók esetében a munkanélküli segély (Arbeitslosenhilfe) folyósításának előfeltétele, hogy az érintett személy munkanélküliségének bejelentését megelőzően legalább egy éven keresztül a Németországi Szövetségi Köztársaság területén folytasson önálló vállalkozói tevékenységet, és munkanélküliségének oka ne tevékenységének ideiglenes megszakítása legyen.

12. Egy másik tagállam jogszabályai szerint a kézművesekre vonatkozó különleges rendszerben, vagy ha ilyen rendszer nem létezik, az önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendszerben vagy az általános rendszerben szerzett kötelező biztosítási időt figyelembe veszik a kézművesekre vonatkozó nyugdíjbiztosítási rendszerhez való kötelező csatlakozás alóli mentességhez előírt 18 éves kötelező járulékfizetési időszak leteltének igazolásához.

13. A szociális törvény V. kiadása (Fünftes Sozialgesetzbuch - SGV V) 5. cikke (1) bekezdésének ii. alpontjában és a betegbiztosítási reformtörvény (Gesundheitsreformgesetz) 56. cikkében foglalt, a nyugdíjasok kötelező betegbiztosításáról szóló német jogszabályok alkalmazásában - ha szükséges - a német jogszabályok szerint szerzett biztosítási időként veszik figyelembe azt a másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási és tartózkodási időt, amelyek során az érintett személy a természetbeni betegbiztosítási ellátásokra volt jogosult, feltéve hogy azok nem esnek egybe a fenti jogszabályok szerint szerzett biztosítási idővel.

14. A német szociális törvény V. kiadása (SGB V) 47. cikkének (1) bekezdése, valamint a német társadalombiztosítási törvény (Reichsversicherungsordnung - RVO) 200. cikkének (2) bekezdése és 561. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzbeli ellátások folyósításánál a német intézmények az ellátások kiszámításakor figyelembe veendő nettó díjazást úgy határozzák meg, mint ha a biztosított a Németországi Szövetségi Köztársaságban rendelkezne lakóhellyel.

15. A köztisztviselői státusszal rendelkező görög tanárok, akik - mivel német iskolákban tanítottak - járulékot fizettek a kötelező német nyugdíj-biztosítási rendszerbe, valamint a különleges görög köztisztviselői rendszerbe, és akikre 1978. december 31. után már nem vonatkozik a kötelező német biztosítás, a szociális törvény VI. könyvének 210. cikkével összhangban visszaigényelhetik a kötelező járulékokat. A járulékok megtérítésére vonatkozó kérelmeket ennek a rendelkezésnek a hatálybalépését követő év folyamán kell benyújtani. Az érintett fél igényét attól a naptól számított hat naptári hónapon belül is benyújthatja, amely naptól már nem tartozik a kötelező biztosítás hatálya alá.

A szociális törvény VI. könyve 210. cikkének (6) bekezdése csak azokra az időszakokra alkalmazandó, amelyek során a különleges görög köztisztviselői rendszer keretében befizetett járulékokon felül befizették a kötelező járulékokat a nyugdíj-biztosítási rendszerbe, illetve a közvetlenül azokat az időszakokat követő elosztási időszakokra vonatkozóan, amelyek során ezeket a kötelező járulékokat befizették.

16. ...

18. A német jogszabályok szerinti nyugdíjban és egy másik tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjban részesülő személy a rendelet 27. cikkének alkalmazásában jogosultnak tekintendő természetbeni betegbiztosítási és anyasági ellátásokra, ha a német szociális törvény V. könyve (SGB V) 8. cikke (4) bekezdésének 4. pontja szerint ez a személy mentesül a kötelező betegbiztosítás (Krankenversicherung) alól.

19. A német jogszabályok szerinti gyermeknevelési biztosítási idő azokra az időszakokra is vonatkozik, amelyek alatt az érintett munkavállaló egy másik tagállamban nevelte a gyermeket, feltéve hogy az adott személy az anyavédelmi törvény (Mutterschutzgesetz) 5. cikkének (1) bekezdése alapján nem tudta foglalkozását gyakorolni, vagy kivette a gyermeknevelési támogatásról szóló szövetségi törvény (Bundeserziehungsgeldgesetz) 15. cikke szerinti gyermeknevelési szabadságot, és nem rendelkezett az SGB IV. könyve szerinti semmilyen kisebb (geringfügig) munkaviszonnyal sem.

20. Ha az 1991. december 31-én hatályban lévő német nyugdíjtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a VI. melléklet rendelkezéseinek is az 1991. december 31-én hatályban lévő változata alkalmazandó.

a) A természetbeni ellátások vonatkozásában, a III. cím 1. fejezetének 2-7. szakasza nem alkalmazható azokra a személyekre, akik a köztisztviselőkre és a köztisztviselőnek minősülő személyekre vonatkozó rendszer keretében természetbeni ellátásokra jogosultak, és akik a kötelező betegbiztosítási rendszerben nem biztosítottak.

b) Ha azonban a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személy olyan tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint:

- a természetbeni ellátásokra való jogosultság nem függ biztosítási vagy szolgálati feltételtől, és

- nyugdíj nem fizetendő,

az ilyen személyt a saját betegbiztosító intézménye felhívja, hogy tájékoztassa a lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy nem kívánja igénybe venni a lakóhelye szerinti tagállam nemzeti jogszabályai szerint nyújtott természetbeni ellátásokat. Adott esetben ez a rendelet 17a. cikkére való hivatkozással történhet.

22. A 21. pont rendelkezéseitől függetlenül, a természetbeni ellátások tekintetében a rendelet 27. cikkének rendelkezéseit minden olyan személyre alkalmazni kell, akik mind a Beamtenversorgungsrecht szerinti nyugdíjra, mind pedig egy másik tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjra jogosultak.

23. A 4. fejezet nem alkalmazható azokra a személyekre, akik a köztisztviselők és köztisztviselőnek minősülő személyekre vonatkozó balesetbiztosítási rendszer keretében jogosultak természetbeni ellátásra.

24. A rendelet 46. cikkének (2) bekezdése a) pontjában említett elméleti összeg kiszámításánál a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszerében illetékes intézet a tagsági idő alatti hozzájárulások fizetése révén az érintett intézet tagjaként szerzett éves nyugdíjjogosultságot veszi alapul úgy, hogy figyelembe vesz minden egyes, bármelyik tagállam jogszabályai alapján teljesített biztosítási évet.

25. E rendelet 79a. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszeréhez tartozó gyermekeket érintő árvasági nyugdíj, valamint az emelkedések és kiegészítések kiszámítására.

F. ÉSZTORSZÁG

A szülői ellátás összegének kiszámításához az Észtországon kívüli tagállamban teljesített munkavállalási időszakok alapjául az azokkal összevont észtországi munkavállalási időszakok alatt fizetett társadalombiztosítási járulékok átlagát kell venni. Ha a munkavállaló a referencia-időszak alatt kizárólag más tagállamokban volt alkalmazásban, az ellátás kiszámításának alapjául az Észtországban a referenciaév és a szülési szabadság között befizetett társadalombiztosítási járulékok átlagát kell venni.

G. GÖRÖGORSZÁG

1. ...

2. A görög állampolgárokra és a görög származású külföldi állampolgárokra vonatkozó nyugdíj-biztosítási rendszerhez történő önkéntes csatlakozásról szóló 1469/84 törvény a második albekezdéssel összhangban a többi tagállam állampolgáraira, az egyik tagállam területén lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre is alkalmazandó.

A fenti törvény egyéb feltételeinek teljesítésétől függően járulékot fizethet:

a) az érintett személy, ha állandó lakóhelye vagy lakóhelye az egyik tagállam területén található, és valamikor régebben kötelező jelleggel csatlakozott a görög nyugdíj-biztosítási rendszerhez;

vagy

b) az érintett személy, állandó lakóhelyétől vagy lakóhelyétől függetlenül, ha korábban 10 évig Görögországban lakott - akár folyamatosan, akár nem -, vagy korábban akár kötelező, akár önkéntes jelleggel 1500 napig a görög jogszabályok hatálya alá tartozott.

3. Az OGA rendeletei által alkalmazott megfelelő rendelkezésektől függetlenül az az időszak, amely során egy tagállamnak az ilyen kockázatokra vonatkozóan külön rendszert előíró jogszabályaival összhangban munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések tekintetében ellátások fizetendők, az OGA által alkalmazott jogszabályok szerinti biztosítási időnek tekintendő a rendelet 1. cikke r) pontjának értelmében, feltéve hogy az egybeesik a Görögország mezőgazdasági ágazatában szerzett szolgálati idővel.

4. A görög jogszabályok értelmében a rendelet 49. cikke (2) bekezdése alkalmazásának az a feltétele, hogy a fent említett cikkben említett újraszámítás ne befolyásolja hátrányosan az érintett személy érdekeit.

5. Ha a görög kisegítő nyugdíjpénztárak ("επικουρικά ταμεία") alapszabályának rendelkezései előírják az alaptörvényi görög biztosítóintézeteknél ("κύριας ασφάλισης") szerzett öregségi nyugdíj-biztosítási idő elismerését, e szabályokat kell alkalmazni bármely más tagállamnak a rendelet hatálya alá tartozó jogszabályai alapján szerzett nyugdíj-biztosítási ágazati kötelező nyugdíj-biztosítási időre is.

6. Azokat a munkavállalókat, akik 1992. december 31-ig Görögországon kívüli másik tagállam kötelező nyugdíj-biztosítási rendszeréhez tartoztak és akik első alkalommal 1993. január 1-je után kerültek a görög kötelező szociális biztonsági rendszer (alaptörvényi rendszer) hatálya alá, a 2048/92 törvény rendelkezéseivel összhangban "korábban biztosított személyek" -nek kell tekinteni.

7. E rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában, 22. cikkének (3) bekezdésében és 31. cikkének a) pontjában megállapított szabályokkal összhangban a különleges egészségügyi ellátórendszerhez tartozó aktív, vagy nyugdíjas köztisztviselők, illetve annak minősülő személyek és családtagjaik egy másik tagállam területén való tartózkodásuk során közvetlen szükség esetén, illetve egészségi állapotuknak megfelelő ellátás céljából az illetékes görögországi intézmény előzetes engedélyével történő odautazásuk idején ugyanazokkal a feltételekkel részesülhetnek betegségbiztosítási, vagy anyasági természetbeni ellátásokban, mint a görögországi szociális biztonsági jogszabályok (törvényi rendszerek) hatálya alá tartozó munkavállalók és önálló vállalkozók.

8. A 22b. cikket hasonlóan kell alkalmazni minden olyan köztisztviselőre, annak minősülő személyre és azok családtagjaira, akik egy különleges görög egészségügyi ellátórendszerhez tartoznak.

7. Az 1982. december 31-ig felvett köztisztviselők és köztisztviselőnek minősülő személyek vonatkozásában a rendelet III. címének 2. és 3. fejezetei hasonlóan alkalmazandók, ha az érintett személyek másik tagállamban a köztisztviselőkre és köztisztviselőnek minősülő egyéb személyekre vonatkozó különleges rendszer vagy az általános rendszer keretében biztosítási időt szereztek, feltéve, hogy az érintett személyeket a görög jogszabályokkal összhangban köztisztviselőként vagy köztisztviselőnek minősülő személyekként foglalkoztatták.

8. A 43a. cikk (2) bekezdése és az 51a. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazása, ha nem áll fenn nyugdíjjogosultság a köztisztviselőkre és köztisztviselőnek minősülő személyekre vonatkozó különleges rendszer szerint, nem érinti a görög jogszabályok (Polgári és katonai nyugdíjak kódexe) alkalmazhatóságát a biztosítási időnek az előírt járulékok megfizetése révén a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerből a munkavállalókra vonatkozó általános biztosítási rendszerbe történő átvitele tekintetében.

H. SPANYOLORSZÁG

1. A rendelet 1. cikke a) pontjának iv. alpontjában megállapított azon feltétel, hogy az adott személy akár munkavállalóként, akár önálló vállalkozóként folytasson tevékenységet, valamint, hogy ugyanazon tagállam munkavállalói vagy önálló vállalkozói javára szervezett rendszer keretében ugyanazon kockázattal szemben korábban kötelezően biztosított volt, nem alkalmazható azokkal a személyekkel szemben, akik az 1985. február 6-i 317/1985. királyi rendelet rendelkezéseivel összhangban kormányközi nemzetközi szervezet szolgálatában álló tisztviselőként vagy alkalmazottként önkéntesen csatlakoztak az általános szociális biztonsági rendszerhez.

2. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban az általános szociális biztonsági rendszerhez történő önkéntes csatlakozásról szóló, 1979. december 7-i 2805/79. királyi rendeletben meghatározott ellátások kiterjednek más tagállamok állampolgáraira, a menekültekre és a hontalan személyekre is, akik a Közösség területén rendelkeznek lakóhellyel és, akik egy nemzetközi szervnél vállalnak szolgálatot a továbbiakban nem tartoznak a spanyol szociális biztonsági rendszerben a kötelező biztosítás hatálya alá.

a) Valamennyi spanyol szociális biztonsági rendszerben, a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerek kivételével, az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki a spanyol jogszabályok szerint már nem rendelkezik biztosítással, a rendelet III. címe 3. fejezete rendelkezéseinek az alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor még mindig biztosítottnak tekintendő, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor egy másik tagállam jogszabályai szerinti biztosítással rendelkezik, vagy - ennek hiányában - abban az esetben, ha egy másik tagállam jogszabályai értelmében ugyanazzal a kockázattal kapcsolatban ellátásra jogosult. Az utóbbi feltétel azonban a 48. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

b) A rendelet III. címe 3. fejezete rendelkezéseinek alkalmazásában azok az évek, amelyek hiányoznak az állami nyugdíjasokról szóló kodifikált törvény (Ley de clases pasivas del Estado) 31. cikke 4. pontjában előírt önkéntes vagy kötelező nyugdíjkorhatár eléréséig, csak abban az esetben minősülnek megszerzett szolgálati időnek, ha annak a biztosítási eseménynek a bekövetkezése időpontjában, amelynek vonatkozásában rokkantsági vagy haláleseti nyugdíj jár, a kedvezményezett a spanyol közszolgálatban foglalkoztatottakra vonatkozó különleges rendszerbe tartozott, vagy olyan tevékenységet végzett, amely alapján e rendszerhez hasonló bánásmódban részesült.

a) A rendelet 47. cikke szerint a spanyol ellátások elméleti összegét a biztosított személy által a spanyol szociális biztonsági rendszerbe teljesített utolsó járulékfizetést közvetlenül megelőző évek során ténylegesen befizetett járulékok alapján számítják ki.

b) A nyugdíj így kapott összegét növeli az egyes években az azonos típusú nyugdíjak tekintetében minden következő évre számított emelések és értékállóságot biztosító növekmények összege.

5. Más tagállamokban szerzett olyan időszakok, amelyeket a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre vagy az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerben kell beszámítani, a rendelet 47. cikkének alkalmazásában ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a időtartam szempontjából azokhoz legközelebb álló, köztisztviselőként Spanyolországban szerzett időszakok.

6. A köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerben az "acto de servicio" (szolgálati esemény) meghatározás a rendelet III. címe 4. fejezete rendelkezéseinek értelmében és azok alkalmazásában a munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket jelenti.

a) A természetbeni ellátások tekintetében a III. cím 1. fejezetének 2-7. szakasza nem alkalmazható a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszer kedvezményezettjeire, akik a spanyol "Mutualismo administrativo" keretében biztosítottak.

b) Ha azonban az e rendszerek valamelyikébe tartozó személy olyan tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint:

- a természetbeni ellátásokra való jogosultság nem függ biztosítási vagy szolgálati feltételtől, és

- nyugdíj nem fizetendő,

az ilyen személyt a saját betegbiztosító intézménye felhívja, hogy tájékoztassa a lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy nem kívánja igénybe venni a lakóhelye szerinti tagállam nemzeti jogszabályai szerint nyújtott természetbeni ellátásokat. Adott esetben ez a rendelet 17a. cikkére való hivatkozással történhet.

8. A 7. pont rendelkezéseitől függetlenül, a természetbeni ellátások tekintetében a rendelet 27. cikkének rendelkezéseit minden olyan személyre alkalmazni kell, akik mind a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszer szerinti nyugdíjra, mind pedig egy másik tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjra jogosultak.

9. A diákokra vonatkozó spanyol különleges biztosítási rendszer ("Seguro Escolar";) az ellátások elismerése szempontjából nem alapul olyan megszerzett biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időn, mint amilyet a rendelet 1. cikkének r), s) és sa) pontja határoz meg. Ezért az illetékes spanyol intézmények nem bocsáthatnak ki igazolásokat az időszakok összesítése céljából.

Mindezek ellenére, a diákokra vonatkozó különleges rendszert ugyanolyan feltételekkel kell alkalmazni azokra a diákokra, akik más tagállamok állampolgárai és Spanyolországban folytatnak tanulmányokat, mint a spanyol állampolgárságú diákokra.

I. FRANCIAORSZÁG

a) Az időskorú munkavállalók juttatását, az időskorú önálló vállalkozók juttatását és a mezőgazdasági öregségi juttatást a francia jogszabályok által a francia munkavállalók vonatkozásában megállapított feltételek szerint kell nyújtani azoknak a munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak, akik más tagállam állampolgárai és akik igényük bejelentésekor francia területen rendelkeznek lakóhellyel.

b) E rendelkezések alkalmazandók menekültekre és hontalanokra is.

c) A rendelet rendelkezései nem érintik a francia jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek szerint az időskorú munkavállalók juttatáshoz való jogosultsága megszerzésénél csak a Francia Köztársaság európai megyéinek területén és tengeren túli megyéiben (Guadeloupe, Guyana, Martinique és Réunion) szerzett munkaviszonyban eltöltött időt vagy ehhez hasonló időt vagy adott esetben önálló vállalkozóként eltöltött időt kell figyelembe venni.

2. A bányászokra vonatkozó különleges szociális biztonsági jogszabályokban előírt különleges juttatások és kumulált kártalanítás csak francia bányákban alkalmazott munkavállalóknak nyújthatók.

3. Az 1965. július 10-i 65-555. törvény, amely jogosultságot biztosít az önkéntes nyugdíj-biztosítási rendszerhez való csatlakozásra azon francia állampolgárok számára, akik külföldön folytatnak vagy folytattak kereső tevékenységet, más tagállamok állampolgáraira a következő feltételekkel alkalmazandók:

- a francia rendszer szerinti önkéntes biztosítás alapjául szolgáló kereső tevékenységet nem lehet francia területen, sem pedig abban a tagállamban folytatni, amelynek az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó az állampolgára,

- az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó igényének előterjesztésekor köteles bizonyítani, hogy akár legalább 10 egymást követő, akár egymást nem követő éven keresztül Franciaországban rendelkezett lakóhellyel vagy ugyanilyen időtartamon keresztül kötelező vagy szabadon választható folytatólagos jelleggel a francia jogszabályok hatálya alá tartozott.

Az előző feltételek abban az esetben is érvényesek, ha valamely másik tagállam állampolgárára alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a tevékenységüket Franciaországon kívül folytató francia munkavállalók közvetlenül, illetve munkáltatójukon keresztül önként csatlakozzanak valamely francia kiegészítő munkavállalói nyugdíjpénztárhoz.

4. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése vagy 14a. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a francia jogszabályok hatálya alá tartozó személy a következő családi ellátásokra jogosult annak a tagállamnak a területére őt követő családtagjai tekintetében, amelyben foglalkozását gyakorolja:

a) a három hónaposnál fiatalabb gyermekeknek nyújtott támogatás;

b) a rendelet 73. cikkével összhangban nyújtott családi ellátások.

5. Az olyan alap- vagy kiegészítő nyugdíjpénztárakban, ahol az öregségi nyugdíjat nyugdíjpontok alapján számítják, a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett elméleti összeg kiszámításakor a hatáskörrel rendelkező intézménynek a bármely más tagállam törvényhozása alatt letöltött valamennyi biztosítási év tekintetében figyelembe kell vennie a nyugdíjpontok számát, amelyet úgy számítanak ki, hogy az általa alkalmazott törvényeknek megfelelően összegyűjtött pontok számát elosztják az e pontoknak megfelelő évek számával.

a) Azok a határ menti ingázók, akik egy Franciaországon kívüli tagállam területén munkavállalóként folytatnak tevékenységet, és akik Haut-Rhin, Bas-Rhin és Moselle francia megyékben rendelkeznek lakóhellyel, jogosultak a fenti megyék területén az 1946. június 12-i 46-1428. törvény és az 1967. szeptember 25-i 67-814. törvény által létrehozott helyi elzász-lotaringiai rendszerben előírt természetbeni ellátásokra a rendelet 19. cikkének értelmében.

b) Ezek a rendelkezések hasonlóan alkalmazandók a rendelet 25. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 28. és 29. cikke szerinti jogosultakra is.

7. Ezen rendelet 73. és 74. cikke ellenére, a lakhatási és a szülő választása szerinti gyermekgondozási kiegészítő támogatás (kisgyermek után járó ellátás) kizárólag olyan érintett személyeknek és családtagjaiknak nyújtható, akik francia területen élnek.

8. Az a munkavállaló, aki már nem tartozik a francia általános szociális biztonsági rendszer vagy a mezőgazdasági munkavállalókra vonatkozó rendszer szerinti özvegyi biztosítást szabályozó francia jogszabályok hatálya alá, a rendelet III. címe 3. fejezete rendelkezéseinek alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor a fenti jogszabályok szerint biztosítottnak tekintendő, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor egy másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként biztosított, vagy - ennek hiányában - abban az esetben, ha a túlélő hozzátartozói ellátás egy másik tagállam munkavállalókról szóló jogszabályai értelmében jár. Ez a feltétel azonban a 48. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

9. A rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazásakor a munkavállalókra és a volt munkavállalókra vonatkozó francia törvények egyaránt érvényesek azokra az alapnyugdíjpénztárakra és kiegészítő nyugdíjpénztárakra, amelyekbe az érintett személy tartozik.

J. ÍRORSZÁG

1. Az Írországban lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó, a rendelet 19. cikkében, 22. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 25. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 26. cikkének (1) bekezdésében, 28a. cikkében, 29. és 31. cikkében említett munkavállalók, önálló vállalkozók, nyugdíjigénylők és nyugdíjasok, valamint családtagjaik térítésmentesen jogosultak az írországi jogszabályokban előírt egészségügyi ellátásra, ha ennek az ellátásnak a költségeit egy Írországon kívüli másik tagállam intézménye viseli.

2. Egy Írországon kívüli másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó és e jogszabályok által az ellátásra való jogosultságra vonatkozóan megállapított feltételeknek eleget tevő munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjai szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek a figyelembevételével térítésmentesen jogosultak az ír jogszabályok által előírt valamennyi egészségügyi ellátásra, ha Írországban rendelkeznek lakóhellyel.

Ezen ellátások költségeit az az intézmény viseli, amelyiknél az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosított.

Ugyanakkor ha az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó házastársa vagy a gyermekekről gondoskodó személy kereső tevékenységet folytat Írország területén, az írországi illetékes intézmény a családtagok számára annyiban fizet ellátásokat, amennyiben ezen ellátásokra való jogosultság kizárólag az ír jogszabályok rendelkezései szerint áll fenn.

3. Ha egy Írország jogszabályainak a hatálya alatt álló munkavállaló elhagyta egy tagállam területét abból a célból, hogy munkaviszonyával kapcsolatosan egy másik tagállam területére utazzon, és megérkezését megelőzően balesetet szenved, az ilyen személynek e baleset vonatkozásában az ellátásra való jogosultságát úgy állapítják meg

a) mintha a baleset Írország területén történt volna;

valamint

b) annak megállapításánál, hogy munkaviszonyából kifolyólag az említett jogszabályok szerint biztosított volt, nem veszik figyelembe azt, hogy az érintett személy nem tartózkodott Írország területén.

4. ...

5. Az ír jogszabályok szerinti betegségbiztosítási vagy munkanélküli ellátások nyújtása céljából a kereset kiszámításához, a rendelet 23. cikke (1) bekezdésétől és 68. cikke (1) bekezdésétől függetlenül, az adott esetben férfi vagy női munkavállaló által a tárgyévben megkeresett heti átlagkeresettel megegyező összeget be kell számítani az előírt időszakban egy másik tagállam jogszabályai szerint munkavállalóként szerzett szolgálati idő minden egyes hete vonatkozásában.

6. A rendelet 40. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának alkalmazásában csak azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek során az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó az ír jogszabályok értelmében keresőképtelen volt.

7. A rendelet 44. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az a munkavállaló tekintendő azon öregségi nyugdíja megállapításának elhalasztását kifejezetten igénylő személynek, amely nyugdíjra az ír jogszabályok szerint lenne jogosult, aki ha a nyugdíj folyósításának feltétele a nyugdíjba vonulás, nem vonul nyugdíjba.

8. ...

9. Ha a munkanélküli annak a három hónapos időszaknak a végén visszatér Írországba, amely során továbbra is részesült az ír jogszabályok szerinti ellátásokban, a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a 69. cikk (2) bekezdése ellenére jogosult a munkanélküli-ellátások igénylésére, ha kielégíti a fent említett jogszabályban megállapított feltételeket.

10. A rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban az ír jogszabályok hatálya alá tartozás:

i. nem vehető figyelembe a fenti rendelkezés szerint a rendelet III. cikkének szempontjából olyan időszakként, amely alatt az adott személy az ír jogszabályok hatálya alá tartozott;

valamint

ii. nem indokolhatja azt, hogy Írország legyen az illetékes állam a rendelet 18., 38. cikkének vagy 39. cikke (1) bekezdésében előírt ellátások nyújtására.

K. OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

L. CIPRUS

A rendelet 18. cikkének (1) bekezdése, 38. cikke, 45. cikkének (1)-(3) bekezdése, 64. cikke, 67. cikkének (1)-(2) bekezdése, valamint 72. cikke alkalmazásában az 1980. október 6-án vagy ez után kezdődő időszakok esetében az egy hétre eső biztosítást a Ciprusi Köztársaság joga alapján úgy kell meghatározni, hogy az adott időszakra járó biztosított jövedelem teljes összegét el kell osztani az adott járulékfizetési évben irányadó biztosítási jövedelem alapösszegének egy hétre eső részével, feltéve, hogy az így meghatározott hetek száma nem haladja meg az adott időszakra eső naptári hetek számát.

M. LETTORSZÁG

Nincs ilyen.

N . LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

1. A rendelet 94. cikkének (2) bekezdésétől függetlenül a luxemburgi rokkantsági, öregségi vagy haláleseti nyugdíj-biztosítási jogszabályok szerint az akár 1946. január 1-je előtt, akár egy korábbi, kétoldalú egyezményben meghatározott időpont előtt a munkavállalók vagy önálló vállalkozók által szerzett biztosítási időt vagy annak minősülő egyéb időszakot e jogszabályok alkalmazásában csak akkor kell figyelembe venni, ha az érintett személy igazolja, hogy az adott időpont után hat hónap biztosítási időt szerzett a luxemburgi rendszer keretében. Ha több kétoldalú megállapodás alkalmazandó, a biztosítási időt vagy az annak tekintendő egyéb időszakot a legkorábbi időponttól kell figyelembe venni.

2. A luxemburgi nyugdíjak rögzített összegű részének nyújtása vonatkozásában a Luxemburg területén lakóhellyel nem rendelkező munkavállalók vagy önálló vállalkozók által szerzett biztosítási időt 1971. október 1-jétől kezdődően tartózkodási időnek kell tekinteni.

3. A rendelet 22. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem érinti a luxemburgi jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek értelmében a betegbiztosító pénztárnak a külföldi kezelésre vonatkozó engedélye nem tagadható meg, ha a szükséges kezelés a Luxemburgi Nagyhercegségben nem biztosítható.

4. A társadalombiztosítási törvény (Code des Assurances Sociales) 171. cikkének (7) bekezdésében előírt biztosítási idő figyelembevétele céljából a luxemburgi intézmény az érintett személy által bármely másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt ugyanúgy elismeri, mint ha az az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett időszak lenne. Az előző rendelkezés alkalmazásának az a feltétele, hogy az érintett személy utoljára a luxemburgi jogszabályok szerint szerezzen biztosítási időt.

5. Azon köztisztviselő esetében, aki a szolgálatból való kilépés időpontjában nem áll a luxemburgi jogszabályok hatálya alatt, a nyugdíjak megállapításához szükséges számítások alapja az érintett személynek a luxemburgi köztisztviselői szolgálatból való kilépéskori utolsó illetménye, amely illetményt a nyugdíj esedékességének időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban állapítják meg.

6. Ha egy személy a luxemburgi kötelező biztosítási rendszerből egy másik tagállam köztisztviselőkre és köztisztviselőnek minősülő személyekre vonatkozó különleges rendszerébe kerül át, a visszamenőleges biztosításról szóló luxemburgi rendelkezések alkalmazását fel kell függeszteni.

7. A luxemburgi törvény biztosításirendszer-időtartamként csak a Luxemburgban szerzett időtartamot ismeri el.

8. A Luxemburgi Nagyhercegség valamely egészségbiztosítási rendszerébe tartozó olyan személyek, akik másik tagállam területén folytatják tanulmányaikat, mentesülnek a tanulmányaik szerinti ország jogszabályai szerint a diákkénti tagság kötelezettsége alól.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

1. Egészségügyi kiadások fedezésére vonatkozó biztosítás

a) A természetbeni ellátásokra való jogosultság tekintetében, a holland jogszabályok értelmében e rendelet III. címe 1. és 4. fejezetének alkalmazásában a természetbeni ellátásokra jogosult személyek azok, akik:

i. a Zorgverzekeringswet (az egészségbiztosításról szóló törvény) 2. cikke értelmében kötelesek biztosítást kötni valamelyik egészségbiztosítónál,

és

ii. amennyiben nem tartoznak az i. alpontban meghatározottak közé, az aktív állományú másik tagállamban élő katonai személyzet másik tagállamban lakó családtagjai a rendelet szerint tartózkodási országukban egészségügyi ellátásra jogosultak a holland állam költségén.

b) Az a) pont i. alpontjában meghatározott személyek a Zorgverzekeringswet (az egészségbiztosításról szóló törvény) rendelkezéseinek értelmében valamely egészségbiztosítónál kötelesek biztosítást kötni, míg az a) pont ii. alpontjában szereplő személyeket a College voor zorgverzekeringen (Egészségbiztosítási Testület) veszi nyilvántartásba.

c) A Zorgverzekeringswet-nek (egészségbiztosítási törvény) és az Algemene Wet Bijzondere Ziektekosten-nek (rendkívüli orvosi költségekről szóló általános törvény) a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó és/vagy rendelkezéseit alkalmazni kell az a) pontban említett személyekre és családtagjaikra. A családtagokra vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettség azt a személyt terheli, aki által az ellátáshoz való jog fennáll, kivéve a másik tagállamban élő katonai személyzet családtagjait, akiket a járulékfizetési kötelezettség közvetlenül terhel.

d) A Zorgverzekeringswet (az egészségbiztosításról szóló törvény) a biztosítás késedelmes megkötésével kapcsolatos rendelkezései értelemszerűen az a) pont ii. alpontjában szereplő személyeknek a College voor zorgverzekeringen-nél (Egészségbiztosítási Testület) való késedelmes nyilvántartásba vétele esetén érvényesek.

e) A Hollandián kívüli tagállam jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosult azon személyek, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel Hollandiában tartózkodnak, természetbeni ellátás igénybevételére, valamint az Algemene wet bijzondere ziektekosten (Különleges egészségügyi kiadások térítésének általános biztosításáról szóló) törvényben előírt természetbeni ellátásokra jogosultak a Hollandiában biztosítással rendelkező személyek számára a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény által felkínált biztosítási kötvény értelmében, különösen a Zorgverzekeringswet (az egészségbiztosításról szóló törvény) 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében.

f) E rendelet 27-34. cikkének alkalmazásában az alábbi nyugdíjak minősülnek olyan nyugdíjnak, amely e rendelet 5. cikkével összhangban, a Holland Királyság nyilatkozatának (b) (rokkantsági) és a (c) (öregségi) bekezdésben szereplő jogi rendelkezése értelmében kerül kifizetésre:

- a köztisztviselők és túlélő hozzátartozóik nyugdíjáról szóló 1966. január 6-i törvény értelmében megítélt nyugdíjak (Algemene burgerlijke pensioenwet - A holland köztisztviselői nyugdíjakról szóló törvény);

- a hadsereg kötelékébe tartozók és túlélő hozzátartozóik nyugdíjáról szóló 1966. október 6-i törvény értelmében megítélt nyugdíjak (Algemene militaire pensioenwet - A szolgálati nyugdíjról szóló törvény);

- a holland vasúttársaság (NV Nederlandse Spoorwegen) alkalmazottainak és túlélő hozzátartozóinak nyugdíjáról szóló 1967. február 15-i törvény (Spoorwegpensioenwet - A vasúti dolgozók nyugdíjáról szóló törvény) értelmében megítélt nyugdíjak;

- a Reglement Dienstvoorwaarden Nederlandse Spoorwegen (a holland vasúttársaság általi foglalkoztatás feltételeire vonatkozó rendelet) értelmében megítélt nyugdíjak;

- a 65 éves önkéntes nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazott személyeknek juttatott ellátások olyan nyugdíjrendszer keretében, amelynek célja, hogy idős éveikre rendszeres jövedelemhez juttassa az egykori munkavállalókat, vagy a munkaerőpiac idő előtti elhagyása esetén nyújtott ellátások az 55 éves vagy idősebb munkavállalók részére az állam által vagy a kollektív szerződésben meghatározott rendszer keretében;

- a hadsereg kötelékébe tartozó személyeknek és tisztviselőknek leépítés, korkedvezményes, illetve előrehozott nyugdíj esetén rendeletben meghatározott módon nyújtott ellátás.

g) E rendelet III. címe 1. és 4. fejezetének alkalmazásában, a holland rendszer értelmében az egészségügyi ellátás létesítményeihez korlátozottan hozzáférő személyeknek az egészségügyi ellátások korlátozott mértékű igénybevétele miatt járó díjvisszatérítés pénzbeni betegellátásnak minősül;

2. Az általános öregségi biztosításról szóló holland jogszabályok alkalmazása (Toepassing van de Nederlandse Algemene Ouderdomswet) (AOW)

a) Az AOW 13. cikkének (1) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1957. január 1. előtti naptári évekre vagy azok részeire, amelyek során az a jogosult, aki nem elégíti ki ezeknek az éveknek biztosítási időként történő elismerését lehetővé tevő feltételeket, 15 és 65 éves kora között Hollandia területén rendelkezett lakóhellyel, vagy amelynek folyamán a más tagállam területén lakóhellyel rendelkező munkavállalóként Hollandiában végzett munkát egy ott letelepedett munkáltatónál.

Az AOW 7. cikkétől eltérően nyugdíjjogosultnak tekintendők azok a személyek is, akik csak 1957. január 1-je előtt rendelkeztek lakóhellyel vagy dolgoztak a fenti feltételekkel összhangban.

b) Az AOW 13. cikkének (1) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1989. augusztus 2-a előtti naptári évekre vagy azok részeire, amelyek során a házasságban élő vagy házasságban élt személy 15. és 65. életévei között nem rendelkezett a fent említett jogszabályok szerinti biztosítással annak ellenére, hogy egy Hollandián kívüli tagállam területén rendelkezett lakóhellyel, ha ezek a naptári évek vagy azok részei egybeesnek egyrészről az adott személy házastársa által a fenti jogszabályok szerint szerzett biztosítási idővel - feltéve, hogy a házasság fennállt a fenti időszakban -, másrészről az a) pont szerint figyelembe veendő naptári évekkel vagy azok részeivel.

Az AOW 7. cikkétől eltérően ez a személy nyugdíjasnak tekintendő.

c) Az AOW 13. cikkének (2) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1957. január 1. előtti naptári évekre vagy azok részeire, amelyek során a nyugdíjas házastársa, aki nem elégíti ki ezeknek az éveknek biztosítási időként történő elismerését lehetővé tevő feltételeket, 15. és 65. életévei között Hollandia területén rendelkezett lakóhellyel, vagy amelyek során - annak ellenére, hogy egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel - a házastárs munkavállalóként Hollandiában végzett munkát egy ott letelepedett munkáltatónál.

d) Az AOW 13. cikkének (2) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1989. augusztus 2. előtti naptári évekre vagy azok részeire, amelyek során a nyugdíjas házastársa 15. és 65. életévei között egy Hollandián kívüli tagállamban rendelkezett lakóhellyel, és nem rendelkezett a fent említett jogszabályok szerinti biztosítással, ha ezek a naptári évek vagy azok részei egybeesnek egyrészről a házastárs által a fenti jogszabályok szerint szerzett biztosítási idővel - feltéve, hogy a házasság fennállt a fenti időszakban, másrészről az a) pont szerint figyelembe veendő naptári évekkel vagy azok részeivel.

e) Az a), b), c) és d) pontban említett feltételek csak akkor alkalmazandók, ha az érintett személy 59. életévének betöltése után hat évig egy vagy több tagállam területén rendelkezett lakóhellyel, és ameddig a fenti személy e tagállamok egyikének területén lakóhellyel rendelkezik.

f) Az általános öregségi biztosításról szóló törvény (AOW) 45. cikke (1) bekezdésének, valamint a túlélő eltartottak általános biztosításáról szóló törvény (ANW) 63. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően a kötelezően biztosított munkavállaló vagy önálló vállalkozó Hollandián kívüli tagállam területén lakóhellyel rendelkező házastársa engedélyt kap arra, hogy a fenti jogszabályok szerinti önkéntes biztosítást kössön, de kizárólag az 1989. augusztus 2-át követő olyan időszakokra, amelyek során a munkavállaló vagy önálló vállalkozó a fent említett jogszabályok szerinti kötelező biztosítással rendelkezik vagy rendelkezett. Ez az engedély hatályát veszti a munkavállaló vagy önálló vállalkozó kötelező biztosításának megszűnésekor.

A fent említett engedély nem veszti hatályát azonban, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó kötelező biztosítása annak halála miatt szűnik meg, és ha özvegye csak túlélő eltartottak biztosításáról szóló általános törvény (AWW) alapján részesül nyugdíjban.

Mindenesetre az önkéntes biztosításra vonatkozó engedély azon a napon hatályát veszti, amikor az önkéntes biztosítással rendelkező személy eléri a 65 éves kort.

A fent említett önkéntes biztosításra az általános öregségi biztosításról szóló törvény (AOW) vagy túlélő eltartottak biztosításáról szóló általános törvény (AWW) szerinti kötelező biztosítással rendelkező munkavállaló vagy önálló vállalkozó házastársa által fizetendő járulékot a kötelező biztosítási járulék meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni, feltéve hogy a házastárs jövedelme Hollandiában szerzett jövedelemnek tekinthető.

Az 1989. augusztus 2-án vagy azután kötelező biztosítással rendelkező munkavállaló vagy önálló vállalkozó házastársa által fizetendő járulékot az általános öregségi biztosításra vonatkozó holland jogszabályok, valamint túlélő eltartottak biztosításáról szóló általános törvényvonatkozó holland jogszabályok szerinti önkéntes biztosítási járulék meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

g) Az f) pontban említett engedélyt akkor adják meg, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó házastársa a kötelező biztosítási idő megkezdésétől számított legkésőbb egy éven belül értesítette a Sociale Verzekeringsbankot (Társadalombiztosítási Bankot) arról a szándékáról, hogy önkéntes biztosítást kíván kötni.

Az 1989. augusztus 2-án vagy közvetlenül azelőtt kötelező biztosítással rendelkező munkavállaló vagy önálló vállalkozó házastársa számára az egyéves időszak 1989. augusztus 2-án kezdődik.

Az f) pont 4. albekezdésében említett engedély nem adható meg a rendelet 14. cikke (1) bekezdése, 14a. cikke (1) bekezdése vagy 17. cikke rendelkezéseinek a hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó nem Hollandiában lakóhellyel rendelkező házastársa számára, ha a házastárs egyedül a holland jogszabályok rendelkezései szerint már rendelkezik vagy rendelkezett önkéntes biztosítás megkötésére vonatkozó engedéllyel.

h) Az a), b), c), d) és f) pont nem alkalmazható sem a Hollandián kívüli tagállam öregségi biztosítási jogszabályai szerinti nyugdíjjogosultság kiszámításánál figyelembe vehető időszakokkal egybeeső időszakokra, sem azokra az időszakokra, amelyek alatt az érintett személy a fenti jogszabályok szerint öregségi nyugdíjban részesült.

i) A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének az alkalmazásában kizárólag az általános öregségi biztosításról szóló törvény (AOW) szerinti, 15 éves kor után szerzett biztosítási idő vehető figyelembe biztosítási időként.

3. A túlélő eltartottak biztosításáról szóló holland általános törvény alkalmazása

a) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki már nem tartozik a túlélő eltartottak általános biztosításáról szóló holland jogszabályok hatálya alá, a rendelet II. cikke 3. fejezete rendelkezéseinek az alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor a fenti jogszabályok szerint biztosítottnak tekintendő, ha ez a személy egy másik tagállam jogszabályai szerint ugyanarra a kockázatra vonatkozó biztosítással rendelkezik vagy - ennek hiányában - abban az esetben, ha a túlélő hozzátartozói ellátás egy másik tagállam jogszabályai értelmében jár. Az utóbbi feltétel a 48. cikk (1) bekezdésében említett esetben azonban teljesítettnek tekintendő.

b) Ha az a) pont értelmében az özvegy a túlélő eltartottak általános biztosításáról szóló holland jogszabályok szerinti özvegyi nyugdíjra jogosult, e nyugdíjat a rendelet 46. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.

E rendelkezések alkalmazásában az 1959. október 1. előtt szerzett biztosítási idő, amely során a munkavállaló vagy önálló vállalkozó Hollandia területén rendelkezett lakóhellyel, mielőtt a 15. életévét betöltötte, vagy amely során - annak ellenére, hogy egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel - Hollandiában egy ott letelepedett munkáltatónál folytatott kereső tevékenységet, a fent említett holland jogszabályok szerint biztosítási időnek tekintendő.

c) Nem vehetők figyelembe azok a b) pont szerint figyelembe veendő időszakok, amelyek egybeesnek egy másik tagállam jogszabályai szerint a túlélő hozzátartozói nyugdíjak vonatkozásában szerzett biztosítási idővel.

d) A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének az alkalmazásában kizárólag holland jogszabályok szerinti, 15 éves kor után szerzett biztosítási idő vehető figyelembe biztosítási időként.

4. A keresőképtelenségre vonatkozó holland jogszabályok alkalmazása

a) Minden olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki már nem rendelkezik az Algemene Arbeidsongeschiktheidswet - AAW (általános munkaképtelenségről szóló, 1975. december 11-i törvény), a Wet Arbeidsongeschiktheidsverzekering Zelfstandigen - WAZ (az önálló vállalkozókra vonatkozó keresőképtelenségi ellátásokról szóló, 1997. április 24-i törvény), a Wet op de Arbeidsongeschiktheidsverzekering - WAO (a keresőképtelenség elleni biztosításról szóló, 1966. február 18-i törvény) vagy a Wet werk en inkomen naar arbeidsvermogen - WIA (a munkaképességnek megfelelő munkáról és jövedelemről szóló, 2005. november 10-i törvény) szerinti biztosítással, a rendelet III. címe 3. fejezete rendelkezéseinek alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor még mindig biztosítottnak tekintendő, ha ez a személy ugyanerre a kockázatra egy másik tagállam jogszabályai szerinti biztosítással rendelkezik, vagy - ennek hiányában - abban az esetben, ha ugyanezzel a kockázattal kapcsolatban egy másik tagállam jogszabályai szerint ellátás jár. Ugyanakkor ez utóbbi feltételt a 48. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek kell tekinteni.

b) Amennyiben az a) pont alapján az érintett személy holland rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátást a rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján folyósítják:

i. a keresőképtelenségi biztosításról szóló törvényben (WAO) meghatározott rendelkezésekkel összhangban, amennyiben az érintett személy a keresőképtelenség beállta előtt fizetett munkaviszonyban állt a rendelet 1. cikkének a) pontja értelmében; amennyiben a keresőképtelenség 2004. január 1-je előtt vagy ez után állt be, az ellátás összegét a munkaképességnek megfelelő munkáról és jövedelemről szóló, 2005. november 10-i törvény (WIA) alapján kell kiszámítani;

ii. az önálló vállalkozókra vonatkozó rokkantsági biztosításról szóló törvényben (WAZ) meghatározott rendelkezésekkel összhangban, amennyiben az érintett személy a keresőképtelenség beállta előtt nem fizetett munkaviszonyban állt a rendelet 1. cikkének a) pontja értelmében;

c) A WAO, a WIA vagy a WAZ törvényekkel összhangban, a folyósított ellátások kiszámításához a holland hatóságok figyelembe veszik:

- az 1967. július 1. előtt Hollandiában szerzett szolgálati időt vagy az azokkal egyenértékű időt,

- a WAO törvény alkalmazása során szerzett biztosítási időszakokat,

- az AAW törvény szerint az érintett személy 15. életévének betöltését követően szerzett biztosítási időt, feltéve, hogy nem esik egybe a WAO törvény során az érintett személy által szerzett biztosítási idővel,

- a WAZ törvény szerint szerzett biztosítási időt,

- vagy a WIA törvény szerint szerzett biztosítási időt.

d) A rendelet 40. cikke (1) bekezdésének értelmében a holland rokkantsági ellátás kiszámításakor a holland intézmények nem vesznek figyelembe semmilyen, a kiegészítésekről szóló törvény rendelkezései alapján esetlegesen megállapított kiegészítést. Az erre a kiegészítésre vonatkozó jogosultságot és a kiegészítés összegét kizárólag a kiegészítésekről szóló törvény alapján határozzák meg.

5. A családi támogatásokról szóló holland jogszabályok alkalmazása

a) Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, akire egy negyedéven át a holland családi ellátásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, vagy aki e negyedév első napján egy másik tagállam megfelelő jogszabályainak a hatálya alá tartozott, a holland törvények szerint a fenti első naptól biztosítottnak tekintendő.

b) A családi ellátásokról szóló holland törvények értelmében az a) pont szerint biztosítottnak tekintendő munkavállaló vagy önálló vállalkozó által igényelhető családi ellátások összegét a rendelet 98. cikkében említett végrehajtási rendeletben megállapított részletes szabályokkal összhangban kell meghatározni.

6. Egyes átmeneti rendelkezések alkalmazása

A 45. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható az általános öregségi biztosításról (46. cikk), az özvegyek és árvák általános biztosításáról és a keresőképtelenség elleni általános biztosításról szóló jogszabályok átmeneti rendelkezései szerinti ellátásokra való jogosultság megállapítására.

7. A rendelet II. címének alkalmazásában, az 1964. évi munkabéradóról szóló törvény (Wage Tax Act) értelmében munkavállalónak minősülő személy, aki ezen az alapon a nemzeti biztosítás által biztosított, és fizetés ellenében, munkaviszonyban végez tevékenységet.

S. AUSZTRIA

1. A rendelet alkalmazásában a biztosítási időnek egy megfelelő összeg megfizetése ellenében történő átvitelével kapcsolatos osztrák jogszabályok hatályban maradnak, ha az általános és a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer között váltás történik.

2. A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az osztrák jogszabályok szerinti kiegészítő biztosítás járulékának emelését és a bányászok kiegészítő ellátását figyelmen kívül kell hagyni. Ezekben az esetekben a rendelet 46. cikkének (2) bekezdése szerint kiszámított összeget ezek az emelések növelik.

3. A rendelet 46. cikke (2) bekezdésének történő alkalmazásában az osztrák jogszabályok alkalmazásakor a nyugdíjjogosultság megnyílásának napja (Stichtag) a biztosítási esemény bekövetkezése napjának tekintendő.

4. A rendelet rendelkezéseinek alkalmazása nem vonja maga után azon személyeknek ellátásokra való jogosultságának csökkenését az osztrák jogszabályok értelmében, akiknek a szociális biztonsági helyzetét politikai vagy vallási okokból vagy származásuk miatt hátrány érte.

5. A rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a személyekre is, akik a sérelmet szenvedett személyek egyes csoportjainak védelméről szóló osztrák törvény (Versorgungsgesetze) szerint betegségbiztosítással rendelkeznek.

6. A rendelet alkalmazásában a fegyveres erők védelméről szóló törvény (Heeresversorgungsgesetz - HVG) szerint nyújtott ellátások munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt nyújtott ellátásnak tekintendők.

7. A különleges támogatásról szóló 1973. november 30-i törvény ("Sonderunterstützungsgesetz") értelmében nyújtott különleges támogatást a rendelet alkalmazásakor öregségi nyugdíjnak kell tekinteni.

8. A rendelet 46 cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint számítandó, kizárólag egy elkülönített rendszer szerint vagy egy nyugdíjszámlarendszer szerint finanszírozott, a szabadfoglalkozásúak szakmai szövetségeinek (Kammern der Freien Berufe) nyugdíjrendszerébe tartozó támogatások, illetve résztámogatások elméleti összegének kiszámításánál az illetékes intézmény figyelembe veszi - bármely tagállam jogszabályai szerint teljesített biztosítás minden egyes hónapjára tekintettel - a tőkének és az érintett nyugdíjrendszerben ténylegesen, illetve a nyugdíjszámlarendszerben vélhetően felhalmozott tőkének az arányát, továbbá az érintett nyugdíjrendszer biztosítási időtartama alatti hónapok számát.

9. E rendelet 79a. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszeréhez tartozó gyermekeket érintő árvasági nyugdíj, valamint az emelkedések és kiegészítések kiszámítására.

10. Az Allgemeines Pensionsgesetz - APG (a nyugdíjakról szóló törvény) értelmében a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a nyugdíjszámlán alapuló ellátások elméleti összegének kiszámításához az illetékes intézmény figyelembe veszi minden, egy más tagállamban töltött biztosítási hónap tekintetében az APG-vel összhangban meghatározott támogatási összeg azon részét, melyet a nyugdíjjogosultság napján határoztak meg, és amely azon támogatás és biztosítási hónapok összegének hányadosa, amelyen a támogatás alapul.

T. LENGYELORSZÁG

Az 1982. január 26-i Pedagógusok Chartájának 88. cikke alkalmazásában a pedagógusok korengedményes nyugdíjra való jogosultsága tekintetében valamely másik tagállam jogszabályai alapján pedagógusi munkaviszonyban eltöltött időszakot a lengyel jog alapján eltöltött pedagógusi munkaviszonynak kell tekinteni, és a pedagógusi munkaviszonynak egy másik tagállam jogszabályai szerinti megszüntetését úgy kell tekinteni, mintha a pedagógusi munkaviszony a lengyel jog alapján szűnt volna meg.

U. PORTUGÁLIA

A köztisztviselőkre és köztisztviselőnek minősülő személyekre vonatkozó különleges rendszer hatálya alá tartozó személyek tekintetében, akik nyugdíjba vonulásuk vagy nyugdíjjogosultságuk megállapításának időpontjában már nem a portugál közigazgatásban dolgoznak, a nyugdíjak kiszámításánál az utoljára abban a közigazgatásban megkeresett illetményt veszik figyelembe.

V. ROMÁNIA

Az olyan nyugdíjpénztárakban, ahol a nyugdíjat nyugdíjpontok alapján számítják, a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett elméleti összeg kiszámításakor a hatáskörrel rendelkező intézménynek a bármely más tagállam törvényhozása alatt letöltött valamennyi biztosítási év tekintetében figyelembe kell vennie a nyugdíjpontok számát, amelyet úgy számítanak ki, hogy az általa alkalmazott törvényeknek megfelelően összegyűjtött pontok számát elosztják az e pontoknak megfelelő évek számával.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

Nincs ilyen.

Y. FINNORSZÁG

1. A jövedelemalapú nyugdíjakra vonatkozó finn jogszabályok értelmében a 46. cikk (2) bekezdése a) pontjának az ellátásra jogosító időszakban szerzett jövedelmek kiszámításához való alkalmazásában, ha a munkavállaló másik tagállamban való foglalkoztatása okán a finn jogszabályok által előírt referenciaidőszak egy részére biztosítási időszakkal rendelkezik, az ellátásra jogosító időszak alatt szerzett jövedelem megegyezik a referenciaidőszak Finnországban töltött része során szerzett összes jövedelem és a Finnországban teljesült referencia-időszak hónapjai számának hányadosával.

2. Ha a finn jogszabályok szerint a finn intézménynek többet kell fizetnie az ellátásra vonatkozó igény késedelmes feldolgozása miatt, a másik tagállam intézményéhez benyújtott igény - az ilyen emelésre vonatkozó finn jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásában - azon a napon tekintendő benyújtottnak, amikor a fenti igény minden szükséges mellékletével együtt beérkezik a finnországi illetékes intézményhez.

3. Az a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki már nem biztosított a nemzeti nyugdíjrendszerben, a rendelet III. címe 3. fejezete rendelkezéseinek az alkalmazásában olyannak tekintendő, mint aki biztosítotti jogállását megtartotta, ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában másik tagállam jogszabályai szerint biztosított vagy annak hiányában, ha másik tagállam jogszabályai szerint ugyanazon biztosítási esemény vonatkozásában nyugdíjra jogosult. Az utóbbi feltétel azonban a 48. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

4. Ha egy Finnországban lakóhellyel rendelkező személy a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer hatálya alá tartozik, és:

a) rá a III. cím, 1. fejezete 2-7. szakaszának a rendelkezései nem alkalmazhatók; és

b) a kérdéses személy finnországi nyugdíjra nem jogosult,

maga viseli a neki vagy családtagjainak Finnországban nyújtott természetbeni ellátások költségeit abban a mértékben, amelyben e természetbeni ellátásokat a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer, illetve a személyi kiegészítő biztosítási rendszer fedezi.

Z. SVÉDORSZÁG

1. E rendelet biztosítási időszakok vagy tartózkodási időszakok halmozására vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a svéd jogban az 1937-ben vagy korábban született, a nyugdíjazás kérelmezése előtt meghatározott ideig Svédországban élő személyek minimálnyugdíj-jogosultságára vonatkozó átmeneti intézkedésekre (2000:798 törvény).

2. A Lag (1962:381) om allmän försäkring (nemzeti biztosítási törvény) 8. fejezetével összhangban a jövedelemalapú betegség kompenzáció és keresetpótló kompenzáció meghatározásához szükséges fiktív jövedelem kiszámítására az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) ha a biztosítási időszak alatt a biztosított személy bérből és fizetésből élő munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végzett tevékenysége alapján egyszerre tartozott egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá, az érintett tagállam(ok)ban szerzett jövedelme egyenlő a biztosított személy által a referencia-időszakban Svédországban töltött idő alatt szerzett bruttó éves bér átlagával, amely a Svédországban szerzett jövedelem és a fizetett évek számának hányadosa;

b) ha az ellátások kiszámítása a rendelet 40. cikke értelmében történik, és a munkavállaló Svédországban nem rendelkezett biztosítással, a referenciaidőszakot a fenti törvény 8. fejezetének 2. és 8. cikkével összhangban oly módon kell meghatározni, mintha az érintett személy biztosított lenne Svédországban. Ha ezen időszak alatt a jövedelemalapú időskori nyugdíjról szóló törvény (1998:674) értelmében az érintett személy nyugdíjra jogosító jövedelemmel nem rendelkezik, a referenciaidőszakot attól a korábbi időponttól kezdődően kell meghatározni, amikor a biztosított Svédországban végzett jövedelemszerző tevékenységet.

3. A 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

a) A jövedelemalapú túlélői hozzátartozói nyugdíj (2000:461. törvény) összegének megállapításához szükséges fiktív nyugdíj kiszámításához, amennyiben a svéd jog által előírt azon követelmény, mely szerint az elhunyt halálát közvetlenül megelőző, a nyugdíjjogosultsághoz szükséges legkevesebb 3-5 naptári év (referencia időszak) nem teljesül, a többi tagállamban teljesített biztosítási időszakot ugyanúgy kell figyelembe venni, mintha azok Svédországban teljesültek volna. Az egyéb tagállamokban teljesített biztosítási időszakokat a Svédországban a nyugdíjba beleszámító évek átlaga alapján veszik figyelembe. Ha az érintett személy Svédországban csupán egy évig kapott nyugdíjra feljogosító jövedelmet, a másik tagállamban teljesített minden egyes biztosítási időszak a megfelelő összeggel egyenlő.

b) A 2003. január 1-jén vagy azt követően bekövetkezett halál esetén járó özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges fiktív nyugdíj kiszámításához, amennyiben a svéd jog által előírt azon követelmény, mely szerint az elhunyt halálát közvetlenül megelőző, a nyugdíjjogosultsághoz legkevesebb 2-4 év (referenciaidőszak) szükséges, nem teljesül, valamint a biztosítási időszakok a referenciaidőszak alatt egy másik tagállamban teljesültek, ezeket az éveket a svéd évhez hasonló nyugdíjkrediteken alapuló éveknek kell tekinteni.

5. Ha egy Svédországban lakóhellyel rendelkező személy a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer hatálya alá tartozik, és:

a) rá a III. cím 1. fejezete 2-7. szakaszának a rendelkezései nem alkalmazhatók; és

b) a kérdéses személy svédországi nyugdíjra nem jogosult,

maga viseli a Svédországban nyújtott egészségügyi ellátás költségeit olyan arányban, amelyet a svéd jogszabályok a nem svédországi lakóhellyel rendelkezők számára előírnak, amennyiben az ellátást a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer, illetve a személyi kiegészítő biztosítási rendszer fedezi. E rendelkezést kell alkalmazni az érintett személy házastársára és 18. életévét még be nem töltött gyermekeire is.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Ha a szokásosan Gibraltárban lakóhellyel rendelkező személy, vagy az a személy, akitől megkövetelik, hogy az utolsó Gibraltárba érkezésétől számított időszakra Gibraltár jogszabályai szerint munkavállalói járulékot fizessen, keresőképtelenség, anyaság vagy munkanélküliség következtében meghatározott időszakra a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítését kérelmezi, és kéri, hogy arra az időszakra a járulékok összegét számára jóváírják, e kérelem alkalmazásában minden olyan időszakot, amelynek során az érintett személy az Egyesült Királyság területén kívüli más tagállamokban végzett munkát, olyan időszaknak kell tekinteni, mint amelynek során őt Gibraltárban alkalmazták, és amely időszakokra Gibraltár jogszabályai szerint munkavállalóként fizetett járulékot.

2. Ha az Egyesült Királyság jogszabályaival összhangban az adott személy öregségi nyugdíjra lehetne jogosult, ha:

a) a korábbi házastárs járulékait az adott személy saját járulékainak tekintenék;

vagy

b) az erre vonatkozó járulékfizetési feltételeket a fenti személynek a házastársa vagy korábbi házastársa teljesíti;

feltéve továbbá minden esetben, hogy a házastárs vagy korábbi házastárs két vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozó munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytat vagy folytatott tevékenységet, a rendelet III. cikke 3. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti jogosultság meghatározása érdekében. Ebben az esetben az említett 3. fejezetben a "biztosítási időre" történő hivatkozások úgy értelmezendők, mint ha a biztosítási időt:

i. házastárs vagy volt házastárs, amennyiben az igénylő:

- férjezett asszony, vagy

- az a személy, akinek házassága nem a házastárs halála miatt szűnt meg;

vagy

ii. volt házastárs, amennyiben az igénylő:

- özvegyember, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt nem jogosult a megözvegyült szülőt megillető támogatásra, vagy

- özvegyasszony, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt nem jogosult a megözvegyült anyát megillető támogatásra, a megözvegyült szülőt illető támogatásra vagy az özvegyi nyugdíjra, illetve aki csak a rendelet 46. cikke (2) bekezdése szerint számított életkor alapján járó özvegyi nyugdíjra jogosult, és ezen alkalmazásban az "életkor alapján járó özvegyi nyugdíj" olyan özvegyi nyugdíjat jelent, amelyet a szociális biztonsági járulékokról és támogatásokról szóló, 1992. évi törvény 39(4) szakaszával összhangban csökkentett mértékben kell kifizetni.

a) Ha az Egyesült Királyság jogszabályai szerint munkanélküli-ellátást fizettek egy személynek a rendelet 71. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontja vagy b) pontja ii. alpontja rendelkezéseinek értelmében, az érintett személy által egy másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt, szolgálati időt és önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt nagy-britanniai vagy adott esetben észak-írországi jelenlétnek kell tekinteni abból a célból, hogy a nagy-britanniai vagy adott esetben észak-írországi jelenléthez kötött gyermeknevelési ellátással (child benefit) kapcsolatban az Egyesült Királyság jogszabályai által előírt feltételeket kielégítsék.

b) Ha a rendelet II. címének rendelkezései értelmében az Egyesült Királyság jogszabályait kell alkalmazni arra a munkavállalóra vagy önálló vállalkozóra, aki az Egyesült Királyság jogszabályaiban előírt, a gyermeknevelési ellátásra (child benefit) vonatkozó feltételeket nem elégíti ki,

i. ha ez a feltétel a nagy-britanniai vagy adott esetben észak-írországi jelenlét, e feltétel teljesítése szempontjából az érintett személy Nagy-Britanniában vagy adott esetben Észak-Írországban tartózkodónak tekintendő;

ii. ha ez a feltétel a nagy-britanniai vagy adott esetben észak-írországi jelenlét, egy másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, szolgálati idő és önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő az ilyen feltétel teljesítése szempontjából nagy-britanniai vagy adott esetben észak-írországi jelenlétnek tekintendő.

c) A Gibraltár jogszabályai szerinti családi támogatások kérelmezése tekintetében az a) és b) pont rendelkezései hasonlóan alkalmazandók.

4. Az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nyújtott özvegyi ellátások (widows' payment) a rendelet 3. fejezetének alkalmazásában túlélő hozzátartozói nyugdíjként kezelendők.

5. A 10a. cikk (2) bekezdésének az ápolási díjra, rokkantgondozási támogatásra és fogyatékossággal élők megélhetési támogatására való jogosultságot szabályozó rendelkezésekre történő alkalmazásában az Egyesült Királyságon kívüli tagállam területén szerzett szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt figyelembe veszik az adott ellátásra való jogosultság kérdésének első felmerülését megelőző napon, amennyiben erre az egyesült királyságbeli jelenlétre feltételek teljesítéséhez szükség van.

6. Ha egy, az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alatt álló munkavállaló egy másik tagállam területére munkaviszonyával kapcsolatos utazás közben, azt követően, hogy egy tagállam területét elhagyta, de a másik tagállam területére való megérkezést megelőzően balesetet szenved, az ilyen személynek e baleset vonatkozásában az ellátásra való jogosultságát úgy állapítják meg:

a) mint ha a baleset az Egyesült Királyság területén történt volna;

és

b) nem véve tekintetbe, hogy az érintett személy nem tartózkodott Nagy-Britannia, Írország vagy Gibraltár területén, annak megállapításánál, hogy Nagy-Britannia vagy Írország jogszabályai szerinti munkavállaló (employed earner) vagy Gibraltár jogszabályai szerinti munkavállaló (employed person) volt-e.

7. E rendelet nem alkalmazható az Egyesült Királyság jogszabályainak azokra a rendelkezéseire, amelyek célja az Egyesült Királyság és egy harmadik állam között megkötött szociális biztonsági megállapodás hatálybaléptetése.

8. A rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazásában nem kell figyelembe venni az Egyesült Királyság jogszabályai szerint biztosított személy által fizetett progresszív járulékokat vagy az azon jogszabályok szerint fizetendő progresszív nyugdíjakat. A progresszív ellátások összegét hozzá kell adni az Egyesült Királyság jogszabályai szerint járó ellátás összegéhez az abban a fejezetben meghatározottak szerint. Az érintett személynek ténylegesen járó ellátás összege e két összegből adódik.

9. ...

10. A nem járulék alapú társadalombiztosítási ellátásokról és munkanélküli biztosításról szóló rendelet (Gibraltár) alkalmazásában az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket Gibraltárban állandó lakóhellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha egy tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

11. A rendelet 27, 28, 28a, 29, 30. és 31. cikkének értelmében az Egyesült Királyság területén kívül, kizárólag a 95b. cikk (8) bekezdése miatt fizetendő ellátások rokkantsági ellátásnak tekintendők.

12. A rendelet 10. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti kedvezményezett, aki egy másik tagállam területén tartózkodik, ott-tartózkodásának időtartamára olyan személynek tekintendő, mint aki azon tagállam területén rendelkezik lakóhellyel.

13.1. A kereseti tényezőknek az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározása céljából történő kiszámításának alkalmazásában, a 15. pontra is figyelemmel, minden munkahetet, amelynek folyamán egy munkavállaló vagy egy önálló vállalkozó egy másik tagállam jogszabályainak a hatálya alatt állt, és amely az Egyesült Királyság jogszabályainak értelmében az adott adóévben kezdődött el, a következők szerint kell figyelembe venni:

a) az 1975. április 6. és 1987. április 5. közötti időszakban:

i. minden, munkavállalóként szerzett biztosítási, szolgálati és tartózkodási hétre vonatkozóan az érintett személyt úgy kell tekinteni, mint aki munkavállalóként (employed earner) fizetett járulékot az adott évben a felső kereseti határ kétharmadának megfelelő kereset alapján;

ii. minden, önálló vállalkozóként szerzett biztosítási, önálló vállalkozói és tartózkodási hétre vonatkozóan az érintett személyt úgy kell tekinteni, mint aki 2. osztályú járulékot fizetett.

b) 1987. április 6-tól kezdődően:

i. minden, munkavállalóként szerzett biztosítási, szolgálati és tartózkodási hétre vonatkozóan az érintett személyt úgy kell tekinteni, mint aki munkavállalóként (employed earner) az adott héten a felső kereseti határ kétharmadának megfelelő heti keresetet szerzett és fizetett járulékot e kereset alapján;

ii. minden, önálló vállalkozóként szerzett biztosítási, önálló vállalkozói és tartózkodási hétre vonatkozóan az érintett személyt úgy kell tekinteni, mint aki 2. osztályú járulékot fizetett.

c) Minden olyan teljes hétre vonatkozóan, amelynek során az érintett személy biztosítási időnek, szolgálati időnek, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időnek vagy tartózkodási időnek tekintett időt szerzett, őt úgy kell tekinteni, mint akinek a járulékot vagy a keresetet jóváírták, de csak addig a mértékig, ami szükséges ahhoz, hogy a rá vonatkozó teljes kereseti tényezőt arra a szintre emelje, amely ahhoz szükséges, hogy az az adóév az Egyesült Királyságnak a járulékok és keresetek jóváírását szabályzó jogszabályainak értelmében beszámítható évvé (reckonable year) váljon.

13.2 A rendelet 46. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában, ha:

a) az 1975. április 6-án vagy azután kezdődő bármelyik adóévben a munkavállaló kizárólag az Egyesült Királyságon kívüli tagállamban szerzett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időt, és az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának, valamint az (1) bekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazása következtében az adott év az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében a rendelet 46. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában jogosultságot igazoló évnek számít, a munkavállalót olyannak kell tekinteni, mint aki az adott évben a fenti másik tagállamban 52 hétig rendelkezett biztosítással;

b) az 1975. április 6-án vagy azután kezdődő adóévek az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében a rendelet 46. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában nem számítanak jogosultságot igazoló évnek, a fenti évben szerzett biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időt figyelmen kívül kell hagyni.

13.3. A kereseti tényezők biztosítási idővé történő átváltásához az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében az adott adóévben elért kereseti tényezőt el kell osztani az arra az adóévre megállapított kereset alsó határával. A kapott eredményt egész számként kell megadni, a maradékot figyelmen kívül kell hagyni. Az ilyen módon kapott számmal fejezik ki a tárgyévben az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási hetek számát, feltéve hogy az így kapott szám nem haladhatja meg azoknak a heteknek a számát, amelyek folyamán abban az évben az érintett személy azon jogszabályok hatálya alá tartozott.

14. A 40. cikk (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának alkalmazásában csak azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek folyamán az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó az Egyesült Királyság jogszabályainak értelmében keresőképtelen volt.

15.1. A nyugdíj azon részének a rendelet 46. cikke (2) bekezdése a) pontja szerinti kiszámításában, amely az Egyesült Királyság jogszabályai szerint kiegészítő elem:

a) a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett "kereset, járulék vagy növekmény" kifejezés a kereseti tényezőben jelentkező többletként értelmezendő a szociális biztonsági nyugdíjakról szóló, 1975. évi törvényben vagy adott esetben a szociális biztonsági nyugdíjakról szóló, 1975. évi rendeletben (Észak-Írország) meghatározottak szerint;

b) az előző a) pont szerint értelmezett, kereseti tényezőkben jelentkező többletek átlagát a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kell kiszámítani az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nyilvántartott többletek összegének az Egyesült Királyság jogszabályai szerint az 1968. április 6-tól kezdődően eltelt, az adott biztosítási időn belüli adóévek számával való elosztásával (a töredék adóéveket is beleértve).

15.2. A rendelet 46. cikke (2) bekezdésében említett "biztosítási vagy tartózkodási idő" kifejezés - az Egyesült Királyság jogszabályai szerint kiegészítő elemekből álló nyugdíjrészek összegének megbecsülése alkalmazásában - 1968. április 6-tól kezdődően szerzett biztosítási vagy tartózkodási időként értelmezendő.

16. Az a munkanélküli, aki az Egyesült Királyságba olyan három hónapos időszak leteltét követően tér vissza, amely során a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének értelmében továbbra is az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti ellátásban részesült, a 69. cikk (2) bekezdésétől eltérően továbbra is jogosult a munkanélküli-ellátásokra, ha teljesíti a fent említett jogszabályokban foglalt feltételeket.

17. A súlyos fogyatékosság esetén nyújtott támogatásra való jogosultság szempontjából minden olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó, aki a rendelet II. címével - kivéve a 13. cikk (2) bekezdésének f) pontját - összhangban az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozik vagy tartozott:

a) az Egyesült Királyság területén tartózkodónak vagy lakóhellyel rendelkezőnek tekintendő az alatt a teljes időszak alatt, ameddig munkavállaló vagy önálló vállalkozó volt és az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alatt állt, mialatt egy másik tagállam területén tartózkodott vagy rendelkezett lakóhellyel;

b) jogosult arra, hogy az általa munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy másik tagállam területén és jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt az Egyesült Királyság területén szerzett tartózkodási időnek vagy egyesült királyságbeli jelenlétnek tekintsék.

18. Az az időszak, amelynek folyamán az adott személy a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozott:

i. a fenti rendelkezés szerint nem tekinthető olyan időszaknak, amelynek folyamán az érintett személy a rendelet III. címének alkalmazásában az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozott;

valamint

ii. nem jogosítja fel az Egyesült Királyságot a rendelet 18., 38. vagy 39. cikke (1) bekezdésében előírt ellátások nyújtására.

19. Az egyes tagállamokkal kötött egyezményekre is figyelemmel, a rendelet 13. cikke (2) bekezdése f) pontjának és a végrehajtási rendelet 10b. cikkének az alkalmazásában az Egyesült Királyság jogszabályai a következő három nap közül a legutolsó nap elteltétől már nem alkalmazhatók arra a személyre, aki korábban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozott:

a) a lakóhelynek a 13. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett másik tagállamba történő áthelyezésének napja;

b) az olyan munkaviszony vagy önálló vállalkozás - akár állandó, akár átmeneti - megszűnésének napja, amelynek során az adott személyre az Egyesült Királyság jogszabályai vonatkoztak;

c) minden olyan időszak utolsó napja, amely során az Egyesült Királyságtól betegbiztosítási vagy anyasági ellátásban (beleértve azokat a természetbeni ellátásokat is, amelyekre az Egyesült Királyság az illetékes) vagy munkanélküli ellátásban részesültek, amely időszak

i. az előtt kezdődött, hogy a lakóhelyet áthelyezték egy másik tagállamba; vagy ha később,

ii. amely egy másik tagállamban fennálló munkaviszonyt vagy önálló vállalkozást követett, mialatt az adott személy az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alatt állt.

20. Az a tény, hogy az adott személy a rendelet 13. cikke (2) bekezdése f) pontjával, a végrehajtási rendelet 10b. cikkével és a fenti 19. ponttal összhangban egy másik tagállam jogszabályainak a hatálya alá került, nem akadályozza meg azt, hogy:

a) az Egyesült Királyság mint illetékes állam a rendelet III. címének 1. fejezetében és 2. fejezete 1. szakaszában vagy 40. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza rá, ha e célból továbbra is munkavállaló vagy önálló vállalkozó maradt, és utoljára az Egyesült Királyság jogszabályai szerint volt biztosított;

b) az adott személyt a rendelet III. címe 7. és 8. fejezetének és a végrehajtási rendelet 10. vagy 10a. cikkének alkalmazásában munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak tekintsék, feltéve hogy az egyesült királyságbeli ellátás a III. cím 1. fejezete szerint az a) ponttal összhangban fizetendő a számára.

21. Sem a diákok, sem azok családtagjai vagy túlélő hozzátartozói esetében a rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható a kizárólag a fogyatékossággal élők különleges védelmét szolgáló ellátásokra.

VII. MELLÉKLET (B) (2) (5) (6) (15)

OLYAN ESETEK, AMIKOR EGY SZEMÉLY EGYIDEJŰLEG KÉT TAGÁLLAM JOGSZABÁLYAINAK A HATÁLYA ALÁ TARTOZIK

(A rendelet 14c. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

1. Ha az érintett személy Belgiumban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

2. Ha az érintett személy Bulgáriában önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

3. Ha az érintett személy a Cseh Köztársaságban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

4. Ha a Dániában lakóhellyel rendelkező személy Dániában önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

5. A mezőgazdasági balesetbiztosítási rendszerben és a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó öregségi biztosítási rendszerben: ha az érintett személy Németországban önálló vállalkozóként tevékenykedő mezőgazdasági termelő, és bármely más tagállam területén munkaviszonyban áll.

6. Ha az Észtországban lakóhellyel rendelkező személy Észtországban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

7. Az önálló vállalkozókra vonatkozó nyugdíjbiztosítási rendszerben: ha az érintett személy Görögországban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

8. Ha a Spanyolországban lakóhellyel rendelkező személy Spanyolországban önálló vállalkozó, és bármelyik másik tagállamban munkaviszonyban áll.

9. Ha az érintett személy Franciaországban önálló vállalkozó és, Luxemburg kivételével, bármely más tagállam területén munkaviszonyban áll.

10. Ha az érintett személy Franciaországban önálló vállalkozóként tevékenykedő mezőgazdasági termelő, és Luxemburgban munkaviszonyban áll.

11. Ha az érintett személy Olaszországban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

12. Ha a Cipruson lakóhellyel rendelkező személy Cipruson önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

13. Ha az érintett személy Máltán önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

14. Ha az érintett személy Portugáliában önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

15. Ha az érintett személy Romániában önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

16. Ha a Finnországban lakóhellyel rendelkező személy Finnországban önálló vállalkozó, és bármely másik tagállamban munkaviszonyban áll.

17. Ha az érintett személy Szlovákiában önálló vállalkozó, és bármely másik tagállam területén munkaviszonyban áll.

18. Ha a Svédországban lakóhellyel rendelkező személy Svédországban önálló vállalkozó, és bármelyik másik tagállamban munkaviszonyban áll.

VIII. MELLÉKLET

(A rendelet 78a. cikke)

ÁRVÁK SZÁMÁRA CSAK CSALÁDI TÁMOGATÁST VAGY KIEGÉSZÍTŐ, ILLETVE KÜLÖNLEGES TÁMOGATÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK

A. BELGIUM

a) Munkavállalók családi támogatásáról szóló összehangolt jogszabályok szerint nyújtott családi támogatások.

b) Az önálló vállalkozók családi ellátásáról szóló jogszabályok szerint nyújtott családi ellátások.

c) Belga Kongó és Ruanda-Urundi korábbi munkavállalóira vonatkozó rendszer szerint nyújtott családi ellátások.

B. BULGÁRIA

Nincs ilyen.

C. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen.

D. DÁNIA

"Gyermekek után járó különleges családi támogatás és a rendes és kiegészítő családi támogatás, ha a szülői felügyeletet gyakorló személy a család egyedüli fenntartója.

Továbbá, a 18. életévüket még nem betöltött gyermekek után nyújtott családi ellátások, ha a gyermekek Dániában rendelkeznek lakóhellyel, és ha a szülői felügyeletet gyakorló személy a dán jog szerint korlátlan adókötelezettséggel rendelkezik."

E. NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen.

F. ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen.

G. GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

H. SPANYOLORSZÁG

Nincs ilyen.

I. FRANCIAORSZÁG

Valamennyi szociális biztonsági alaprendszer, a bányászok szociális biztonság rendszerén kívül a munkavállalókra vonatkozó különleges rendszerek (tisztviselők, államigazgatási alkalmazottak, tengerészek, közjegyzői írnokok, az EDG-GDF, az SNCF és a RATP alkalmazottai, az Operaház és Comédie Française személyzete stb.) kivételével.

Nincs ilyen.

J. ÍRORSZÁG

A gyermekellátás, a gyámok (járulékalapú) támogatása és az özvegyi nyugdíjak növekménye (járulékalapú), és a 2005-ös konszolidált társadalmi jóléti törvény és annak későbbi módosításai értelmében erre jogosult gyerekeknek járó (járulékalapú) nyugdíjak.

K. OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

L. CIPRUS

Nincs ilyen.

M. LETTORSZÁG

Nincs ilyen.

N. LITVÁNIA

Nincs ilyen.

O. LUXEMBURG

Nincs ilyen.

P. MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

Q. MÁLTA

Nincs ilyen.

R. HOLLANDIA

Nincs ilyen.

S. AUSZTRIA

Nincs ilyen.

T. LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen.

U. PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

V. ROMÁNIA

Nincs ilyen.

W. SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

X. SZLOVÁKIA

Nincs ilyen.

Y. FINNORSZÁG

Nincs ilyen.

Z. SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

AA. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Nagy-Britannia és Észak-Írország

A szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló 1992. évi törvény (Social Security Contributions and Benefits Act) és a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló észak-írországi 1992. évi törvény [Social Security Contributions and Benefits (Northern Ireland) Act] törvény szerinti rendelkezések a gyermekgondozási támogatásról (beleértve az egyedülálló szülőket megillető magasabb értéket), az eltartott gyermekek után a nyugdíjasoknak járó támogatás és a gyámok támogatása.

2. Gibraltár

Az 1997. évi szociális biztonsági (hosszú távú ellátások nyitott rendszeréről szóló) rendelet [Social Security (Open Long-Term Benefits Scheme) Ordinance] és az 1996. évi szociális biztonsági (hosszú távú ellátások zárt rendszeréről szóló) rendelet [Social Security (Closed Long-Term Benefits Scheme) Ordinance] rendelkezései az eltartott gyermekek után a nyugdíjasoknak járó támogatások emeléséről és a gyámok támogatásáról.

B. MELLÉKLET

AZ 1408/71/EGK ÉS AZ 574/72/EGK RENDELETET MÓDOSÍTÓ AKTUSOK FELSOROLÁSA

A. Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya (HL L 302., 1985.11.15., 23. o.)

B. Ausztria, Finnország és Svédország a 95/1/EK tanácsi határozattal (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.) kiigazított csatlakozási okmánya (HL C 241., 1994.8.29., 9. o.).

1. Az 1983. június 2-i 2001/83/EGK tanácsi rendelettel naprakésszé tett változat (HL L 230., 1983.8.22., 6. o.)

2. A Tanács 1985. június 13-i 1660/85/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 160., 1985.6.20., 1. o.; spanyol szöveg:DO Edición especial, 1985 (5. 4) lk 142; portugál szöveg;JO Edição Especial, 1985 (5. 4) lk 142 svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 61 finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 61)

3. A Tanács 1985. június 13-i 1661/85/EGK rendelete Grönland tekintetében a migráns munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó közösségi szabályok technikai kiigazításáról (HL L 160., 1985.6.20., 7. o.; spanyol szöveg:DO Edición especial, 1985 (5.4), lk 148 portugál szöveg;JO Edição Especial, 1985 (5.4), lk 148 svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 67 finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 67)

4. A Bizottság 1986. február 26-i 513/86/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet 1., 4., 5. és 6. mellékletének módosításáról (HL L 51., 1986.2.28., 44. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 73; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 73)

5. A Tanács 1986. december 11-i 3811/86/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 355., 1986.12.16., 5. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 86; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 86)

6. A Tanács 1989. május 11-i 1305/89/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 131., 1985.5.13., 1. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 143; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 143)

7. A Tanács 1989. július 18-i 2332/89/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 224., 1989.8.2., 1. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 154; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 154)

8. A Tanács 1989. október 30-i 3427/89/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 331., 1989.11.16., 1. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (4), lk 165; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (4), lk 165)

9. A Tanács 1991. június 25-i 2195/91/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 206., 1991.7.29., 2. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (5), lk 46; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (5), lk 46)

10. A Tanács 1992. április 30-i 1247/92/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 136., 1992.5.19., 1. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (5), lk 124; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (5), lk 124)

11. A Tanács 1992. április 30-i 1248/92/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 136., 1992.5.19., 7. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (5), lk 130; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (5), lk 130)

12. A Tanács 1992. április 30-i 1249/92/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 136., 1992.5.19., 28. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (5), lk 151; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (5), lk 151)

13. A Tanács 1993. június 30-i 1945/93/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet, az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet és a 1408/71/EGK rendelet módosításáról szóló 1247/92 rendelet módosításáról (HL L 181., 1993.7.23., 1. o.; svéd szöveg:EGT, Specialutgåva 1994, område 5 (6), lk 63; finn szöveg:EYVL:n erityispainos 1994, alue 5 (6), lk 63)

14. A Tanács 1995. december 22-i 3095/95/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet, az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet, a 1408/71/EGK rendelet módosításáról szóló 1247/92/EGK rendelet és a 1247/92/EGK rendelet módosításáról szóló 1945/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 335., 1995.12.30., 1. o.)

15. A Tanács 1995. december 22-i 3096/95/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 335., 1995.12.30., 10. o.)

( 1 ) Lásd a B. mellékletet.

( 2 ) Lásd a B. mellékletet.

( 3 ) HL L 136., 1992.5.19., 7. o.

( 4 ) HL L 136., 1992.5.19., 1. o.

( 5 ) HL L 209., 1998.7.25., 1. o.

( 6 ) HL L 164., 1999.6.30., 1. o.

( 7 ) HL L 117., 2005.5.4., o. 1.