BH 2003.1.28 I. Az a törvényi rendelkezés, mely szerint a társasági szerződésben a betéti társaság kültagját nem lehet a társaság képviseletére felhatalmazni, nem jelenti egyben azt is, hogy a betéti társaság cégjegyzésre jogosult tagja valamely ügylet lebonyolítására a kültagnak nem adhat meghatalmazást [Ptk. 222. §, 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 75. §, 98. §].

II. Álképviseletnél vizsgálandó körülmények [Ptk. 221. §, 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 17. §, 75. §, 94. § (2) bek.].

Az irányadó tényállás szerint az I. r. alperes mint lízingbevevő nevében a perben nem álló O. T. kültag által kötött lízingszerződés teljesítéseként a felperes mint lízingbeadó átadott az I. r. alperesnek egy Nokia 2110 típusú rádiótelefont. A lízingbevevő a szerződéskötéskor 45 771 Ft-ot kifizetett, a fennmaradó 183 081 Ft-os lízingdíjat nyolc hónapon keresztül havi 17 164 Ft-os részletekben kellett megfizetnie. Az utolsó részletet az I. r. alperes nem fizette meg, ezért a felperes a lízingszerződést 1997. január 31-én azonnali hatállyal felmondta. Keresetében 17 164 Ft lízingdíj és 1061 Ft kamat, mindösszesen 18 225 Ft, annak 1997. február 8-tól a kifizetés napjáig járó évi 48% késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni azzal, hogy a tartozásért elsősorban az I. r. alperes felel saját vagyonával. Amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi, annak megfizetésére a II-VIII. r. alperesek mint a társaság beltagjai saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I., III., IV., V., VI. és VII. r. alperesek többek között azzal védekeztek, hogy O. T. kültag a betéti társaság képviseletére nem volt jogosult, így az általa a betéti társaság nevében kötött szerződés a társaságot nem köti, ezért sem a társaság sem annak beltagjai nem kötelesek a szerződést teljesíteni.

Az elsőfokon eljárt városi bíróság ítéletében az alpereseket a kereset szerint marasztalta.

A megyei bíróság a II., III., IV. és V. r. alperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 98. §-a szerint a betéti társaság képviseletére kültag nem jogosult, és az ettől eltérő szerződéses kikötés semmis. E rendelkezés azonban csupán azt tartalmazza, hogy a betéti társaság kültagját a társasági szerződésben nem lehet a társaság cégképviseletére felhatalmazni. Nincs azonban jogi akadálya annak, hogy a társaság ügyvezetésre és képviseletre jogosult beltagja a kültag részére megbízást adjon valamely ügylet megkötésére, illetőleg, ha a kültag felhatalmazás nélkül járt el, a társaság képviselője az eljárást utóbb jóváhagyja. A perbeli esetben O. T. kültag az I. r. alperes nevében álképviselőként járt el. Az eljárását viszont a jogosult utóbb jóváhagyta, ezáltal a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése értelmében az I. r. alperes vált a szerződés alanyává, így a fizetési kötelezettség őt, illetőleg a régi Gt. 75. §-a értelmében a beltagokat terheli.

A jogerős ítélet ellen a III. , IV. és V. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és magukkal szemben a kereset elutasítását kérték. A felülvizsgálati kérelem benyújtására okot adó jogszabálysértést a Gt. 98. §-ának megsértésében jelölték meg. Előadták, hogy a hivatkozott jogszabályhely kógens rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a társaság képviseletére kültag nem jogosult, az ezzel ellentétes szerződés semmis. A semmisség nem a társasági szerződés kikötésére, hanem arra vonatkozik, hogy a kültagot nem lehet a szerződéses jogügyletekben való képviselettel megbízni. Az eljárt bíróságoknak ezért az egyedi ügyben adható képviselettel, valamint az álképviselettel kapcsolatban kifejtett jogi álláspontja sérti a Gt. 98. §-ában foglaltakat.