A Pécsi Törvényszék K.700555/2021/4. számú határozata földforgalmi ügy tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek.]

bíróság neve

Az ügy száma: ügyszám

A felperes: felperes2

A felperes képviselője: dr. Bölcskei-Molnár Katalin ügyvéd helység1

Az alperes: alperes2

Az alperes képviselője: dr. Pálos Ágnes kamarai jogtanácsos

Alperesi érdekelt: érdekelt1

Az alperesi érdekeltek képviselője: dr. Bujtás István ügyvéd helység2

A per tárgya: földforgalmi ügy

Í t é l e t:

A bíróság az alperes ügyszám1 határozatát annak közlésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 105.523,- (százötezer-ötszázhuszonhárom) forint elsőfokú és 34.761,- (harmincnégyezer-hétszázhatvanegy) forint másodfokú perköltséget.

A feljegyzett illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

[1] A bíróság a közigazgatási eljárásban keletkezett iratok, a keresetlevél, a védirat és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] egyéb érdekelt1 és egyéb érdekelt2 eladók, illetve a felperes az helyrajzi szám1 ingatlan szerződésben meghatározott tulajdoni hányada vonatkozásában adásvételi szerződést kötöttek, amelyben a felperes kijelentette, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (3) bekezdése, valamint a 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján elővásárlási jog illeti meg.

[3] A szerződésre az alperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozatot tett, amelyben elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés c) pontja, 18. § (3) bekezdése, valamint a 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján jelölte meg.

[4] A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Szervezete a TOL01-01085-7/2020. számú állásfoglalásával mind a felperes, mind az érdekelt vonatkozásában támogatta az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását.

[5] Az alperes az ügyszám1 határozatával az eladók, valamint az érdekelt között a szerződést jóváhagyta egyidejűleg a felperes vonatkozásában a szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta.

[6] A határozat az előzmények összefoglalását követően rögzítette, hogy a felperes és az érdekelt egyaránt alappal hivatkozott az általa megjelölt elővásárlási jogcímre.

[7] Az alperes megállapította, hogy a felperes, valamint az érdekelt nyilatkozatai közül a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti földműves tulajdonostárs minőségre történő hivatkozás nem vehető figyelembe a hatósági jóváhagyás során, tekintettel arra, hogy az kizárólag kívülálló harmadik személyekkel szemben érvényesíthető. Így az érdekelt megelőzi a felperest az elővásárlás ranghelyek sorrendjében, ezért az adásvételi szerződés vele került jóváhagyásra.

[8] A döntés felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetlevelet.

[9] A felperes előadta, hogy a támadott határozat sérti az Ákr. 2. §- ban foglalt jogát. A vonatkozó jogszabályokban nem található olyan előírás, amely kizárná a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének alkalmazhatóságát, álláspontja szerint a vevő is jogszerűen hivatkozhat ezen elővásárlási jogcímre, ezért az Ákr. 1. §-ra figyelemmel az alperes határozatával megsértette a felperes Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkében foglalt jogait.

[10] A felperes utalt az alperes azon megállapítására, mely szerint a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerint elővásárlási jogcím kizárólag a kívülálló harmadik személyekkel szemben érvényesíthető, így azt sem a felperes, sem pedig az érdekelt vonatkozásában nem vehető figyelembe a hatósági jóváhagyás során. Ezért a jogcímek rangsorolását a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés c) pontja és 18. § (4) bekezdése alapján végezte el az alperes.

[11] A felperes hivatkozott a Fétv. 13. § (3) bekezdésére, mely szerint az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.

[12] A felperes idézte a BH.2018.112 számú határozatot, annak is a 19., 20. és 21. pontját.

[13] Ezekre hivatkozással előadta, hogy az adásvételi szerződés 11.2. pontja alapján a felperes jogszerűen hivatkozott a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére. Véleménye szerint sem a Földforgalmi tv., sem pedig a Fétv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a vevő elővásárlási ranghelyre vonatkozó téves nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés érvénytelen, és olyat sem, hogy ilyen esetben a vevő az őt egyébként a jogszabály alapján ténylegesen megillető elővásárlási jogra nem utalhat.

[14] A felperes ugyancsak idézte a BH.2019.51 számú döntés 14. pontjában foglaltakat.

[15] A felperes fentieken túl hivatkozott a BH.2018.185 számú határozat 13. pontjában foglaltakra, mely szerint a közös tulajdonban álló földek esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga megelőzi a Földforgalmi tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt elővásárlási jogosultakat. Minden egyéb értelmezés mellett sérülne a közös tulajdonból eredő egyik alapvető tulajdonostársi jogosultság, ráadásul a bíróságok által elfogadott értelmezés a szabályozás megkerülésére ösztönözné a közös tulajdonban álló termőföldek tulajdonosait. Ezt az értelmezést erősíti, hogy a Fétv. 13. § (3) bekezdése alapján, a vevő elővásárlási jogosultságát is rögzíteni kell az adásvételi szerződésben. Erre utalással a felperes rögzítette, hogy a eljárást segítő1 is kimondta határozataiban, hogy a szerződés szerinti vevő is jogszerűen hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére.

[16] A felperesi álláspont szerint jogszabálysértő az alperes határozata a tekintetben is, hogy a felperessel szemben figyelembe vette az érdekelt által hivatkozott Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontját, továbbá 18. § (4) bekezdés a) pontját.

[17] Állította a felperes, hogy a felek által hivatkozott elővásárlási jogcímeket alperes a határozatában alkalmazott megoldás szerint nem bonthatja meg, azt összességükben kell vizsgálnia. Az alperesi hatóság eljárásával indokolatlanul és jogszerűtlenül előnyhöz juttatta az érdekeltet a szerződés szerinti vevővel szemben. Az eladó a felperessel kívánta a szerződést megkötni, az érdekelt nem rendelkezik erősebb jogcímmel a szerződés szerinti vevőnél.

[18] Hangsúlyozta a felperes, hogy az alperesi hatóság következetlen gyakorlatot folytat, mivel azokban az esetekben, ahol tulajdonostárs nem élt elővásárlási jogával, elfogadta a felperes a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére, és 18. § (4) bekezdés a) pontjára hivatkozását. A keresetlevélhez csatolt határozatokra utalással megállapította a felperes, hogy ilyen különbségtétel az irányadó jogszabályi rendelkezésekből nem vezethető le, ezért az alperes határozat sérti az Ákr. 1. és 2. § -át.