31975L0524[1]

A Bizottság irányelve (1975. július 25.) a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A BIZOTTSÁG IRÁNYELVE

(1975. július 25.)

a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(75/524/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az új tagállamoknak az EGK-hoz és az EAK-hoz történő csatlakozásáról szóló 1972. január 22-én Brüsszelben aláírt és a szerződéshez csatolt okmánnyal ( 1 ) módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 11., 12. és 13. cikkeire,

tekintettel az új tagállamoknak az EGK-hoz és az EAK-hoz történő csatlakozásáról szóló 1972. január 22-én Brüsszelben aláírt és a szerződéshez csatolt okmánnyal ( 3 ) módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1971. július 26-i 7l/320/EGK tanácsi irányelvre ( 4 ) és különösen annak 5. cikkére,

mivel az 1974. február 11-i 74/132/EGK irányelvével ( 5 ) a Bizottság rendelkezéseket fogadott el a fent említett 1971. július 26-i tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról; mivel ezen rendelkezések kizárólag a fékezőnyomás-szabályzókra, nem pedig a összeférhetőségi feltételekre vonatkoznak; mivel annak elkerülése érdekében, hogy olyan járműszerelvényeket dolgozzanak ki (vontatók és pótkocsik), amelyek nem nyújtják az összes szükséges garanciát a biztonságot illetően, ki kell egészíteni ezeket a rendelkezéseket a vontatók és pótkocsik közötti összeférhetőségi feltételekkel; mivel a műszaki fejlődés ma már nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az összeférhetőségre vonatkozó rendelkezéseket fogadjanak el, hanem azt is, hogy azokat korrekt módon végrehajtsák;

mivel az összeférhetőségi feltételekkel foglalkozó rendelkezések megállapítása szükségessé teszi a 74/132/EGK tanácsi irányelv mellékletében meghatározott, a terheléstől függő fékezőnyomaték-szabályzó berendezésekre vonatkozó rendelkezések megváltoztatását;

mivel később fogadják el a kerekek blokkolásgátló rendszereire vonatkozó rendelkezéseket; mivel e rendelkezések hatálybalépéséig az összes járműkategóriát - az O1 és O2 osztály kivételével - alá kell vetni ezen irányelv rendelkezéseinek még akkor is, ha ezek a járművek blokkolásgátló berendezéssel vannak ellátva;

mivel ezen irányelv a módosított rendelkezések korábbi időpontban történő hatálybalépéséről rendelkezik, és mivel ezért nem indokolt tovább fenntartani a 74/132/EGK bizottsági irányelv 2. cikke (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit;

mivel az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a gépjárművek kereskedelme műszaki akadályainak megszüntetéséről szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv elfogadása napján hatályát veszti a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1971. július 26-i tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 1974. február 11-i 74/132/EGK bizottsági irányelv 2. cikkének (2) és (3) bekezdése.

2. cikk

(1) Ezen irányelv melléklete szerint módosul az 1974. február 11-i 74/132/EGK bizottsági irányelvvel módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1971. július 26-i 7l/320/EGK tanácsi irányelv I., II. és IX. melléklete.

(2) A blokkolásgátló rendszerekre vonatkozó különleges követelmények hatálybalépéséig azok az M1, M2, M3, N1, N2, N3, O3 és O4 osztályú járművek, amelyek ilyen rendszerekkel vannak felszerelve, ezen irányelv előírásai alá tartoznak.

3. cikk

(1) 1976. január 1-jétől kezdődő hatállyal a tagállamok a fékberendezésekre vonatkozó okokból:

- nem tagadhatják meg egy járműtípusra az EGK-típusjóváhagyás, vagy az 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett bizonyítvány vagy a nemzeti típusjóváhagyás kiállítását, vagy

- nem tilthatják meg a járművek forgalomba helyezésének engedélyezését,

amennyiben e járműtípus vagy e járművek fékberendezései megfelelnek a legutóbb ezen irányelvvel módosított, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(2) 1976. október 1-jével kezdődő hatállyal a tagállamok:

- többé nem állíthatják ki az 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett bizonyítványt egy olyan járműtípusra, amelynek fékberendezései nem felelnek meg a legutóbb ezen irányelvvel módosított, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek,

- megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás kiadását az olyan járműtípusokra, amelyeknek fékberendezései nem felelnek meg a legutóbb ezen irányelvvel módosított, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(3) 1976. október 1-jével kezdődő hatállyal a tagállamok megtilthatják olyan járművek forgalomba helyezését, amelyeknek fékberendezései nem felelnek meg a legutóbb ezen irányelvvel módosított, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(4) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1976. január 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

Az 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek módosításai

I. MELLÉKLET: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS SZERKEZETI, SZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

A 2.2.1.12.2. pont szövege a következő: a hidraulikus erőátviteli rendszer bármely részének meghibásodását egy vörös fényű ellenőrző lámpát tartalmazó berendezésnek kell jeleznie a vezető számára, amely legkésőbb a működtető berendezés működésbe hozásakor gyullad ki. Megengedhető azonban olyan vörös fényű ellenőrző lámpát tartalmazó berendezés alkalmazása is, amely akkor gyullad ki, mihelyt a folyadéktartályban a folyadékszint a gyártó által meghatározott szint alá süllyed. Az ellenőrző lámpának nappal is láthatónak kell lennie, kifogástalan állapotának a járművezető számára könnyen ellenőrizhetőnek kell lennie. A berendezés egy részének meghibásodása nem jár azzal a következménnyel, hogy az illető fékberendezés fékhatása teljesen megszűnik.

II. MELLÉKLET: FÉKVIZSGÁLATOK ÉS FÉKBERENDEZÉSEK HATÁSOSSÁGA

A 1.1.3.4. pont szövege a következő: Az 1.1.4.2. pont követelményeinek sérelme nélkül az útfelület jó tapadási tulajdonságokkal rendelkezik.

Az irányelv 1.1.4.1. pont után a következő ponttal egészül ki:

"1.1.4.2. Az M1, M2, M3, N1, N2, N3, O3 és O4 osztályú járművek csökkent tapadású útfelületen teljesítik az e függelékben megállapított feltételeket."

Függelék (lásd 1.1.4.2. pontot):

A FÉKERŐ ELOSZLÁSA A JÁRMŰTENGELYEK KÖZÖTT

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Az M1, M2, M3, N1, N2, N3, O3 és O4 osztályú járművek teljesítik e függelék előírásait. Ha ehhez különleges berendezést alkalmaznak, akkor ennek önműködően kell hatnia.

2. JELZÉSEK

i = a tengely indexe (i = 1, első tengely, i = 2, második tengely stb.)

Pi = útfelület normál reakcióereje az i tengelyen, statikus terhelésnél

Ni = útfelület normál reakcióereje az i tengelyen, fékezéskor

Ti = a fékek által az i tengelyre kifejtett erő, normál fékezési körülmények között az úton

fi = az i. tengely Ti/Ni tapadáskihasználása ( 6 )

J = a jármű lefékezettsége = J/g

g = nehézségi gyorsulás: g = 10 m/s2

z = a jármű lefékezése = J/g ( 7 )

P = a jármű tömeg

h = a súlypont magassága

E = tengelytáv

k = elméleti tapadási tényező a kerékabroncs és az úttest között

Kc = korrekciós tényező - terhelt félpótkocsi

Kv = korrekciós tényező - terheletlen félpótkocsi

TM = a fékerők összege a pótkocsit vagy félpótkocsit vontató jármű összes kerekének kerületén

PM = a 3.1.4. pontban említett pótkocsi vagy a 3.1.5. pontban említett félpótkocsi kerekei és az útfelület közötti teljes normál statikus reakcióerő

Pm = nyomás a fékezővezeték kapcsolófején

TR = a fékerők összege a pótkocsi vagy a félpótkocsi összes kerekének kerületén

PR = a pótkocsi vagy a félpótkocsi kerekei és az útfelület közötti teljes normál statikus reakcióerő

PRmax = PR-érték a félpótkocsi legnagyobb terhelése esetén

ER = a félpótkocsi királycsapja és tengelyének/tengelyeinek középpontja közötti távolság

hR = a félpótkocsi súlypontjának magassága a talaj felett

3. GÉPJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Kéttengelyes járművek

3.1.1. ( 8 )

Valamennyi kategória járművei esetén 0,2 és 0,8 közötti k értékek számára:_

A jármű összes terhelési állapotában az első tengely tapadáskihasználási görbéjének a hátsótengely megfelelő görbéje felett kell elhelyezkednie, éspedig:

- az M1 kategóriájú járművek esetén minden 0,15 és 0,8 közötti lefékezettségnél

- Megengedett viszont e kategória járműveinél a 0,3 és 0,45 közötti z értékek tartományában a tapadáskihasználási görbék felcserélődése, ha a hátsó tengely tapadáskihasználási görbéje a k = z egyenest (ideális tapadáskihasználási görbe) 0,05-nél nem nagyobb értékekkel lépi túl (1A ábra);

- a többi járműkategória esetén minden 0,15 és 0,30 közötti lefékezettségnél. Ez a feltétel akkor is teljesítettnek számít, ha a tapadáskihasználási görbe 0,15 és 0,30 között az ideális tapadáskihasználási görbe egyeneseivel párhuzamos két egyenes közt van, amelyek a k = z + 0,08 egyenletből (1B ábra) adódnak, és ha a hátsó tengely tapadáskihasználási görbéje z ≥ 0,3-nál megfelel az alábbi összefüggésnek:

3.1.2.

Olyan járműveknél, amelyeket az O3 vagy az O4 járműosztályú, légfékes pótkocsi vontatására engedélyeztek, a fékműködtető teljes működtetésekor a nyomás a töltővezeték kapcsolófején 6,5 és 8 bar között, és a fékezővezeték kapcsolófején 6 és 7,5 bar között legyen a jármű terhelésétől függetlenül. Ezeket a nyomásokat a pótkocsiról lekapcsolt vontató járművön kell bizonyítani.

3.1.3. A 3.1.1. pont követelményeinek teljesítésének vizsgálatához a gyártónak csatolja az első tengely és a hátsó tengely alábbi képletek szerint meghatározott tapadáskihasználási görbéit:

3.1.4. Járművek, a félpótkocsik vontató járműveit kivéve:

3.1.4.1.

A görbéket a következő terhelési állapotokra vonatkozóan kell felvenni:

- terheletlen, üzemkész állapotban, járművezetővel,

- terhelt állapotban. Ha több lehetőség van a teherelosztásra, akkor a leginkább terhelt első tengely esetét kell tekintetbe venni.

A súlypont magasasságát a gyártó határozza meg.

Légfékes pótkocsik, valamint pótkocsi vontatására engedélyezett légfékes gépjárművek esetében a TR/PR, illetve TM/PM megengedhető lefékezettségi viszonyszámnak és a pm nyomásnak a 2. ábrán bemutatott tartományokban kell lennie.

3.1.5. Nyerges vontatók félpótkocsik számára

3.1.5.1.

Nyerges vontatók terheletlen félpótkocsival

Terheletlen nyergesszerelvénynek kell tekinteni egy üzemkész állapotú nyerges vontatót, beleszámítva a vezetőt és hozzákapcsolva egy terheletlen félpótkocsit. Az ilyen félpótkocsi által a nyerges vontatóra átvitt dinamikus terhelést a nyeregszerkezet királycsapjára gyakorolt, a csatlakozás legnagyobb terhelése 15 %-ának megfelelő statikus terheléssel kell felvenni.

A szóló nyerges vontató súlypontjának magasságát a gyártónak kell megadnia. A fékerőket "nyerges vontató terheletlen félpótkocsival" és a "szóló nyerges vontató" állapotok között a fékerőszabályozó berendezésnek folyamatosan kell szabályoznia, a fékerőket a szóló nyerges vontató esetére kell meghatározni.

3.1.5.2.

Nyerges vontató terhelt félpótkocsival

Terhelt nyergesszerelvénynek kell tekinteni egy üzemkész állapotú nyerges vontatót - beleértve a vezetőjét - és egy terhelt félpótkocsit. A félpótkocsinak a nyerges vontatóra átvitt dinamikus terhelését a nyeregszerkezet királycsapjára gyakorolt Ps statikus terhelésnek kell képviselnie, amelynek nagysága a következő:

Ahol Pso a nyerges vonató terhelt állapotban mért össztömeg és terheletlen tömeg közötti különbség.

A következő érték helyettesítendő h-ra:

ahol:

ho = a nyerges vontató súlypontjának magassága,

hs = a félpótkocsi nyeregmagassága,

Po = a szóló nyerges vonató terheletlen tömeg,

.

3.1.5.3.

Sűrített levegős fékrendszerrel ellátott járművek esetén a TM/PM megengedhető lefékezettségi viszonyszámának és pm nyomásnak a 3. ábrán bemutatott tartományokban kell lennie.

3.2. Kettőnél több tengelyű gépjárművek

A kettőnél több tengelyű gépjárművekre a 3.1. pont szerinti követelmények érvényesek. A 3.1.1. pont szerinti követelményeket a kerekek blokkolási sorrendjének tekintetében teljesítettnek kell tekinteni, ha 0,15 és 0,30 közötti lefékezettség esetén az első tengelyek legalább egyikén a tapadáskihasználási tényező nagyobb, mint a hátsó tengelyek egyikén.

4. FÉLPÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Sűrített levegős fékrendszerrel ellátott félpótkocsiknál a TR/PR lefékezettségi viszonyszámnak és pm nyomásnak minden megengedhető tengelyterhelés esetén két tartományban kell lennie, amelyek a terheletlen és a terhelt állapotra vonatkozó 4A és 4B ábrából származnak. Ezt a követelményt a félpótkocsi minden megengedett tengelyterhelésére teljesíteni kell.

5. PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5.1.

A következő követelmények csak sűrített levegős fékrendszerrel ellátott pótkocsikra érvényesek. Nem érvényesek sem egytengelyes pótkocsikra, sem olyan ikertengelyes pótkocsikra, amelyeknek tengelytávja 2 méternél kisebb.

5.2.

A 3.1. pont olyan ikertengelyes pótkocsikra vonatkozik, amelyeket nem zárnak ki az 5.1. pont követelményei.

5.3.

A kettőnél több tengelyű pótkocsikra a 3.2. pont szerinti követelményeket kell alkalmazni.

6. A FÉKERŐELOSZTÓ RENDSZER MEGHIBÁSODÁDAKOR BETARTANDÓ FELTÉTELEK

Ha a függelék előírásait egy különleges készülékkel teljesítik (például felfüggesztéssel mechanikusan vezérelt készülékkel), akkor ennek a készüléknek, vagy működtető készülékének meghibásodásakor lehetséges legyen a járművet olyan feltételek mellett megállítani, amelyek a biztonsági fékezésre érvényesek, ha gépjárműről van szó; azoknál a gépjárműveknél, amelyeket légfékes pótkocsi vontatására engedélyeztek, a fékezővezeték kapcsolófején a függelék 3.1.3. pontjában előírt tartományba eső nyomást kell elérni. Pótkocsiknál és nyerges pótkocsiknál a fékműködtető meghibásodásakor az illető gépkocsi üzemi fékjére előírt üzemi fékhatás legalább 30 %-át kell elérni.

7. JELÖLÉSEK

7.1. A járműveknél, az M1 osztály olyan járműveinek kivételével, amelyeknél a függelék előírásait egy felfüggesztéssel mechanikusan vezérelt készülékkel teljesítik, a beállítási jelzéseket úgy kell elhelyezni, hogy az üres és megrakott járműnek megfelelő helyzetek között a készülék teljes hasznos útja, valamint minden olyan más adat, amely lehetővé teszi a készülék beállításának ellenőrzését, felismerhető legyen.

7.1.1.

Felfüggesztéssel bármely más módon vezérelt készülék esetében a járművet a készülék beállításának vizsgálatához szükséges adatokkal kell ellátni.

7.2. Ha a függelék előírásait egy olyan készülék segítségével teljesítik, amely megváltoztatja a fékberendezés átviteli rendszerében a pneumatikus nyomást, akkor a jármű úgy legyen megjelölve, hogy az a tömeg, amely az úttest tengelyekre ható normál erejének felel meg, a készülék névleges kimenő nyomása, valamint a bemenő nyomás, amelynek legalább a járműgyártó által megadott névleges bemenő nyomás 80 %-ának kell lennie, jól láthatóak legyenek az alábbi terhelésekhez:

7.2.1.

Annak (azoknak) a tengelynek (tengelyeknek) a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterhelése, amely(ek) a készüléket vezérli(k).

7.2.2

Az a tengelyterhelés, amely a 70/156/EGK irányelv I. mellékletének 2.6. pontja szerint a jármű tömegének felel meg, menetkész állapotban.

7.2.3.

Az a tengelyterhelés, amely a tervezett felépítménnyel együtt megközelítően a jármű tömegének felel meg, menetkész állapotban, amennyiben a 7.2.2. pont egy vezetőfülkés alvázra vonatkozik.

7.2.4.

A jármű gyártója által a készülék beállításának egy későbbi vizsgálatához megadott tengelyterhelések, ha ezek eltérnek a 7.2.1., 7.2.2. és 7.2.3. pontban meghatározott tengelyterhelésektől.

7.3.

A IX. melléklet 17.a.2. pontja tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a 7.1. és 7.2. pont előírásai teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek.

7.4.

A 7.1. és 7.2. pontban említett jelölések jól láthatóak és letörölhetetlenek legyenek. Az 5. diagram egy példát mutat be sűrített levegős fékkel felszerelt jármű mechanikusan vezérelt készülékére.

8. NYOMÁSVIZSGÁLÓ CSATLAKOZÓK

A 7.2. pontban említett készülékek a készülék előtt és után, legyenek ellátva a 3583/1975 ISO-szabványnak megfelelő nyomásvizsgáló csatlakozókkal.

9. JÁRMŰELLENŐRZÉS

Egy jármű EGK-típusjóváhagyásának megadásához a vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálatnak vizsgálnia kell az e mellékletben megadott követelményeknek való megfelelést, és adott esetben bármely olyan további vizsgálatot is le kell folytatnia, amelyet szükségesnek tart ahhoz, hogy meggyőződhessen e mellékelt követelményeinek betartásáról. A kiegészítő vizsgálatok vizsgálati jegyzőkönyvét csatolni kell az EGK-típusbizonyítványhoz.

1A. ÁBRA

M1 OSZTÁLYÚ JÁRMŰVEK

(lásd a 3.1.1. pontot)

1B. ÁBRA

GÉPJÁRMŰVEK AZ M1 OSZTÁLYÚAK KIVÉTELÉVEL

(lásd a 3.1.1. pontot)

2. ÁBRA

VONTATÓ JÁRMŰVEK ÉS PÓTKOCSIK

(lásd a 3.1.4.1. pontot)

Megjegyzés:

A

és

, illetve

és

értékek között A

vagy a

lefékezettségi értékek között nem szükséges, hogy a kapcsolófejen mért működtető-nyomással arányos legyen a viszony.

3. ÁBRA

NYERGES VONTATÓK FÉLPÓTKOCSIK SZÁMÁRA

(lásd a 3.1.5 pontot)

Megjegyzés:

(1) A

és

értékek között nem szükséges, hogy a kapcsoló fejen mért fékezővezeték-nyomással arányos legyen a

lefékezettségi viszony

(2) Az ezen ábra szerint szükséges viszony fokozatosan érvényes a terheletlen és terhelt állapot közötti állapotokra, és ezt automatikusan kell elérni.

4A. ÁBRA

FÉLPÓTKOCSIK

(lásd a 4. pontot)

A

lefékezettség és pm fékezővezetéki nyomás közötti összefüggést terhelt, illetve terheletlen állapotban a következőképp kell meghatározni:

A Kc (terhelt) és a Kv (terheletlen) K-tényezőket a 4B ábra segítségével kell megállapítani.

A "Terhelt" sávot és a "Terheletlen" sávot a 4A ábrán lévő sáv felső és alsó határvonala értékeinek a mindenkori Kc, illetve Kv-tényezővel való szorzása által kell megrajzolni.

4B. ÁBRA

(lásd a 4. pontot)

Magyarázó megjegyzés a 4B. ábra használatához

1.

A 4B ábrát a következő képletből kell levezetni:

2. Alkalmazásának leírása egy példa kapcsán.

2.1. A 4B. ábrán a szaggatott vonalak a következő jármű K c és K v tényezőinek meghatározására vonatkoznak, ennél: Terhelt Terheletlen P 24 t 4,2 t PR 15 t 3 t PRmax 15 t 15 t hR 1,8 m 1,4 m ER 6,0 m 6,0 m A következő pontokban zárójelben feltüntetett számok csak arra a járműre vonatkoznak, amelyet a 4B. ábra alkalmazásának illusztrálása céljából alkalmaznak.

2.2.

A lefékezési viszonyok kiszámítása

(a)

terhelt (= 1,6)

(b)

terheletlen (= 1,4)

(c)

terheletlen (= 0,2)

2.3.

A Kc tényező meghatározása a terhelt állapothoz

(a) Ki kell indulni a megfelelő hR-ből (hR = 1,8 m).

(b) Vízszintesen kell mozogni jobbra a megfelelő P/PR vonalhoz (P/PR = 1,6).

(c) Függőlegesen kell mozogni felfelé a megfelelő ER vonalhoz (ER = 6,0 m).

(d) Vízszintesen kell balra mozogni a Kc beosztáshoz. Kc a keresett tényező (Kc = 1,04 m).

2.4. A Kv tényező meghatározása a terheletlen állapothoz

2.4.1.

A K2 tényező meghatározása

(a) Ki kell indulni a megfelelő hR-ből (hR = 1,4 m).

(b) Vízszintesen balra kell mozogni a megfelelő PR/PRmax - vonalhoz a függőleges tengelyhez legközelebb levő görbe csoportban (PR/PRmax = 0,2).

(c) Függőlegesen lefelé kell mozogni a vízszintes tengelyhez, és le kell olvasni K2 értékét (K2 = 0,13).

2.4.2.

A K1 tényező meghatározása

(a) Ki kell indulni a megfelelő hR-ből (hR = 1,4 m).

(b) Vízszintesen jobbra kell mozogni a megfelelő P/PR vonalhoz (P/PR = 1,4).

(c) Függőlegesen felfelé kell mozogni a megfelelő ER vonalhoz (ER = 6,0 m).

(d) Vízszintesen balra kell mozogni a megfelelő PR/PRmax vonalhoz a görbecsoportban, amely a legtávolabbra van a függőleges tengelytől

(PR/PRmax = 0,2).

(e) Függőlegesen lefelé kell mozogni a vízszintes tengelyhez, és le kell olvasni K1 értékét (K1 = 1,79).

2.4.3

A Kv tényező meghatározása

A terheletlen állapotra vonatkozó Kv tényezőt a következőképp állapítják meg:

5. ÁBRA

AUTOMATIKUS TERHELÉSTŐL FÜGGŐ FÉKERŐELOSZTÓ RENDSZER

(lásd a 7.4. pontot)

IX. MELLÉKLET

EGY JÁRMŰ FÉKBERENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS EGK- TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZLEMÉNY MINTÁJA

Az irányelv 17. pont után a következő, új 17 (a) és 17 (a) 1. ponttal egészül ki:

"17 (a)

A fékerő elosztása a járműtengelyeken

17 (a) 1.

A jármű megfelel az e függelékben meghatározott (lásd a 1.1.4.2. pontot) követelményeknek...igen/nem"

( 1 ) HL L 73., 1972.3.27., 115. és 157. o.

( 2 ) HL L 42., 1970.2.23., l. o.

( 3 ) HL L 73., 1972.3.27., 118., 119. és 158. o.

( 4 ) HL L 202., 1971.9.6., 37. o.

( 5 ) HL L 74., 1974.3.19., 7. o.

( 6 ) A jármű tapadáskihasználási görbéinek számítanak azon görbék, amelyek bizonyos terhelési állapotokhoz megadják az i tengelyek tapadáskihasználását a jármű lefékezésétől függően

( 7 ) Félpótkocsik esetében z a félpótkocsi tengelyének/tengelyeinek statikus terhelésével elosztott fékerőt jelenti.

( 8 ) A 3.1.1. pont szerinti követelmények nem érintik a II. mellékletnek az előírt fékhatásosságot illető követelményeit. Ugyanakkor, amennyiben a 3.1.1. pont rendelkezései teljesítésének vizsgálata során olyan fékhatásosságokat érnek el, amelyek nagyobbak a II. mellékletben előírtaknál, akkor a tapadáskihasználási görbékre azokban a tartományokban érvényesek a rendelkezések, amelyeket az 1A és 1B ábrán k = 0,8 és z = 0,8 határoz meg.