6/2014. (IV. 18.) LÜ utasítás

az ügyészi szervezetben a létszámmal és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján - az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának a véleményét figyelembe véve - a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § Az utasítás hatálya kiterjed Magyarország ügyészi szerveire és az Országos Kriminológiai Intézetre (a továbbiakban együtt: ügyészi szervezet).

2. § Az utasítás alkalmazásában

1. átirányítás: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészségi alkalmazott kinevezésétől eltérő munkakörben foglalkoztatása;

2.[1]

3. megbízás: a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása vagy az ügyészségi alkalmazottal történt megállapodása;

4. szervezeti egység:

a) a legfőbb ügyésznek vagy helyetteseinek kinevezési jogkörébe tartozó, az említettekhez közvetlenül beosztott ügyészségi alkalmazottak, továbbá a Legfőbb Ügyészség főosztálya és főosztályi szervezetbe nem tartozó osztálya,

b) az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI),

c) a fellebbviteli főügyészség,

d) a főügyészség az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekkel (a továbbiakban együtt: járási ügyészség) együtt;

5. tartós távollét: a harminc naptári napot meghaladó megszakítás nélküli távollét.

Az álláshelyek felosztása, hatásköri szabályok

3. § (1) Az ügyészi szervezet álláshelyeinek számát a magasabb vezető állású és vezető állású álláshelyek számára is kiterjedően - az elvégzendő feladatokra és a személyi juttatásokra fordítható előirányzatokra figyelemmel - a legfőbb ügyész állapítja meg; és ennek keretében meghatározza:

a) a Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek, tisztviselők (ezen belül az ügyészségi megbízottak), írnokok és fizikai alkalmazottak, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazottak álláshelyeinek számát, továbbá a Legfőbb Ügyészségen az említett álláshelyeknek a szervezeti és működési szabályzat szerinti szakterületek, valamint a fellebbviteli főügyészségen az említett ügyészi álláshelyeknek a szakágak közötti megoszlását;

b) a szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlen irányítása alá tartozó legfőbb ügyészségi szervezeti egységek legfőbb ügyészségi ügyészi, tisztviselői (ezen belül az ügyészségi megbízotti), írnoki és fizikai alkalmazotti, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazotti álláshelyeinek számát, szükség szerint a munkakör megjelölésével;

c) a főügyész munkáltatói jogkörébe tartozó főügyészségi ügyészek, járási ügyészségi ügyészek, tisztviselők (ezen belül az ügyészségi megbízottak), írnokok és fizikai alkalmazottak, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazottak álláshelyeinek számát, továbbá az említett ügyészi álláshelyek szakágak közötti megoszlását;

d) az OKRI-ban szolgálatot teljesítő tisztviselők (kutatók és nem kutatók), írnokok és fizikai alkalmazottak álláshelyeinek számát;

e) az alügyészi, az ügyészségi fogalmazói és OKRI segédmunkatársi tisztviselői álláshelyek számát, továbbá - szükség szerint - az alügyészi és ügyészségi fogalmazói álláshelyek szervezeti egységek közötti felosztását.

(2)[2] A Legfőbb Ügyészségen a szakterület részére biztosított álláshelyeket a szakterület szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes osztja fel az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasítás szerint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek között.

(3)[3] Az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított álláshelyek számát a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője közli a munkáltatói jogkört gyakorlókkal.

(4) A fellebbviteli főügyészség részére biztosított álláshelyeket az egyes szakterületek között - szükség esetén a munkakör megjelölésével - a fellebbviteli főügyész osztja fel.

(5) A főügyész osztja fel - szükség esetén - a munkakör megjelölésével:

a) a főügyészségi ügyészi álláshelyeket az egyes szakterületek között,

b) a járási ügyészségi ügyészi álláshelyeket az irányítása alá tartozó járási ügyészségek között szakterületek szerint, továbbá

c) a tisztviselői (ezen belül az ügyészségi megbízotti), írnoki és fizikai alkalmazotti álláshelyeket a főügyészségi szakterületek és az irányítása alá tartozó járási ügyészségek között.

(6) A fellebbviteli főügyész és a főügyész az álláshelyek szakági felosztását az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével módosíthatja.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa irányított szervezeti egység részére rendelkezésre álló létszámot az engedélyezett összetételben, a szervezeti és működési szabályzatnak, illetve az ügyrendnek megfelelően, a feladatok ellátásának legjobban megfelelő módon használhatja fel.

Új álláshelyek létesítése, engedélyezettől eltérő felhasználása, átalakítása

4. § (1) Új álláshely létesítését, álláshelynek a 3. § (1) bekezdése szerint engedélyezettől eltérő ideiglenes felhasználását, álláshely átalakítását és megszüntetését, valamint a szervezeti egység álláshelyeinek számát meghaladó kinevezést (túlbetöltést) a legfőbb ügyész engedélyezhet.

(2)[4] Az (1) bekezdés szerinti intézkedésre irányuló előterjesztést a munkáltatói jogkör gyakorlója indokai megjelölésével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz nyújtja be.

5. § (1) Az engedélyezett álláshelynek az engedélyezettől eltérő ideiglenes felhasználására indokolt esetben lehet előterjesztést tenni. Az eltérő felhasználás határozott időre szólhat.

(2) Az engedélyezett álláshely eltérő, végleges átalakítására kivételesen indokolt esetben tehető előterjesztés.

(3) A túlbetöltésre általában - meghatározott időre szólóan - akkor lehet előterjesztést tenni, ha

a) a kinevezés a közeljövőben bekövetkező álláshely-üresedés folytán szükségessé váló utánpótlást biztosítja, vagy

b) a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott feladatainak ellátása másként nem oldható meg.

6. § (1) Az üres álláshelyen, illetőleg a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott álláshelyén teljes munkaidőben egy, részmunkaidőben több - ügyészi munkakörben legfeljebb kettő - ügyészségi alkalmazott foglalkoztatható.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezési jogkörét a legfőbb ügyész túlbetöltésre vonatkozó engedélye nélkül gyakorolhatja, ha az alkalmazás teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő, tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott álláshelyére történik.

7. § (1)[5] Az engedélyezett álláshelyek szervezeti egységek, szakágak és munkakörök szerinti felosztását, továbbá az abban bekövetkező változásokat az ügyészi szervezet személyügyi nyilvántartási rendszerében folyamatosan vezetni és - a Legfőbb Ügyészség kivételével - a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak, valamint a Gazdasági Főigazgatóságnak vezetőik által meghatározottak szerint jelenteni kell.

(2)[6] A Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője, egyébként a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az álláshelyek betöltésének naprakész nyilvántartásáról.

A személyi juttatások forrásai, a felhasználás elvei

8. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak személyi juttatásainak forrása:

a) Magyarország éves központi költségvetéséről szóló törvényben az Ügyészség fejezet részére biztosított személyi juttatás előirányzat,

b) az üres álláshelyen és távol lévő teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott álláshelyén képződő összegből a személyi juttatásokra fordítható rész.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeggel történő gazdálkodás során elsősorban az ügyészségi alkalmazottakat jogszabály alapján kötelezően megillető juttatások fedezetéről kell gondoskodni az éves előirányzat keretén belül.

(3) Az egyéb juttatásokról az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint képződő megtakarításból kell gondoskodni úgy, hogy a juttatások költségkihatása a következő években előirányzat-túllépést ne idézzen elő.

(4) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásának jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem rögzített, az egész ügyészi szervezetre vonatkozó elveit a legfőbb ügyész - jogszabály előírásainak megfelelően - az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának közreműködésével esetenként határozza meg.

(5)[7] Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásával összefüggő feladatokat a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Gazdasági Főigazgatóság közösen hajtja végre. A felhasználható összeget a Gazdasági Főigazgatóság közli.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésére bocsátott összeget a megadott szempontok szerint használhatja fel.

9. §[8] A mérlegelést igénylő cím adományozásával járó pótlék és soron kívüli előresorolás - a szükséges feltételek megléte esetén - összesen évente az ügyészségi alkalmazottak legfeljebb 10%-ának adományozható, illetve állapítható meg.

10. § (1) Az ügyészi szervezetben a 8. § (1) bekezdésében említett forrásokból központi jutalomkeret képezhető.

(2) A központi keretből kell biztosítani különösen

a) jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás alapján járó jutalmat, továbbá az elismerések elkészíttetésének költségeit,

b) a kiemelkedő munkát végző ügyészségi alkalmazottaknak a legfőbb ügyész eseti döntésén alapuló egyedi és céljutalmazását,

c) az ügyészi szervezet feladatainak megvalósításában eredményesen közreműködő ügyészségi alkalmazottak széles körének jutalmazását.

d)[9] a tartós távollétekből adódó, átirányítási díjjal el nem ismert többletmunka jutalmazását.

11. § (1)[10] A Gazdasági Főigazgatóság vezetője

a) a tisztviselők - ide nem értve az ügyészségi megbízottakat és a munka törvénykönyve alapján illetményre jogosult kiemelt munkakört betöltőket -,

b) írnokok és

c) fizikai alkalmazottak

havi illetménykeretét évente január 31-ig közli a kinevezési jogkört gyakorlókkal, valamint a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjével.[11]

(2)[12] Az (1) bekezdésben meghatározott illetménykeretet

a) betöltött álláshely esetében az ügyészségi alkalmazott illetményével megegyezően,

b) üres tisztviselői álláshely esetében

ba) a munkakör jellegétől, továbbá a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségtől és szakképesítéstől függően a III. vagy a IV. fizetési osztály 8. fizetési fokozata alsó határaként megjelölt alapilletmény,

bb) az V. fizetési osztályba tartozó vezetői beosztásnál a megfelelő fizetési fokozatra megállapított felső és alsó határ különbözetének kétharmadával megnövelt alsó határ szerinti alapilletmény,

továbbá a beosztási pótlék alapulvételével,

c) üres írnoki álláshely esetében a IV. fizetési osztály 8. fizetési fokozata alsó határaként megjelölt alapilletmény, továbbá a beosztási pótlék alapulvételével,

d) üres fizikai alkalmazotti álláshely esetében

da) szakképesítéshez kötött és gépkocsivezetői munkakörnél az ügyészi illetményalapot 0,45 szorzószámmal,

db) a da) alpontban nem említett munkakörnél az ügyészi illetményalapot 0,32 szorzószámmal szorozva, de legalább a minimálbérrel azonosan

kell megállapítani.

(3) A kinevezési jogkör gyakorlója az engedélyezett havi illetménykereten belül

a) az üres álláshelyek illetményét határozatlan vagy határozott időre történő alkalmazás céljára,

b) a tartósan távol lévő és teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott illetményét a helyettesítésére határozott időre kinevezett ügyészségi alkalmazott illetményének fedezésére

használhatja fel.

(4) A (3) bekezdés szerinti illetménygazdálkodás sem a tárgyévben, sem a következő években nem eredményezhet személyi juttatás előirányzat túllépést. Az üres álláshelyek illetménye csak olyan mértékben csökkenthető, hogy az álláshely betöltését ne akadályozza.

(5)[13] A tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott illetményének helyettes alkalmazásával (6. §) le nem kötött hányada illetmény emelésére nem használható fel, és átirányítás díjazásának a forrását sem képezi.

(6) Ha a kinevezési jogkört gyakorló által kinevezni kívánt személy jogszabály szerinti illetménye meghaladná a rendelkezésre álló havi illetménykeretet, akkor - a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek kivételével -a kinevezési jogkör gyakorlójának a kinevezést megelőzően havi illetménykeret-módosítást kell kérnie a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjétől.

Az átirányítás[14]

12. § Az ügyészségi alkalmazott átirányítás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. A kinevezést meghaladó illetményt (átirányítási díj) a munkáltatói jogkör gyakorlója az átirányításra adott megbízással egyidejűleg, írásban állapítja meg.

13. §[15]

14. § (1)[16] A munkáltatói jogkör gyakorlója átirányítási díjkeretet képezhet az általa vezetett, illetve irányított szervezeti egységből távol lévő és teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő olyan ügyészségi alkalmazottak után, akiknek a munkaköre ellátására más ügyészségi alkalmazottnak vagy ügyészségi alkalmazottaknak átirányításra szóló megbízást adott.

(2)[17] Az (1) bekezdéstől eltérően az átirányítási díjkeret képzésénél nem vehető figyelembe a helyettesítésre határozott időre kinevezett, a helyettesítettel azonos munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottal ideiglenesen betöltött álláshely.

(3)[18] Az átirányítási díjkeret megállapításához harminc naptári naponként - tíz forintra kerekítve - legfeljebb a távol lévő ügyészségi alkalmazott alapilletményének, beosztási és vezetői pótlékának 65%-a vehető figyelembe.

(4)[19] A harmincnapos időtartamot el nem érő időszakra, munkanaponként a (3) bekezdésben említett összeg 1/22 részét kell - tíz forintra kerekítve - az átirányítási díjkeret képzéséhez figyelembe venni.

(5)[20] Ügyészségi fogalmazói létszám után átirányítási díjkeret nem képezhető.

(6)[21] Az átirányítási díjkeretet november 1-jétől a következő év október 31-éig terjedő időszakban kell képezni.

(7)[22] Az átirányítási díjkeret kizárólag az átirányítás díjazására használható. A keret elszámolása folyamatosan, a megbízások alapján havonta történik.

(8) Ha a jogszabály alapján járó átirányítási díj összege meghaladja az e célra képzett díjkeretet, a munkáltatói jogkör gyakorlója a legfőbb ügyésztől kiegészítést kérhet.

(9)[23] Az átirányítási díjkeret képzését és felhasználását a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály rendszeresen ellenőrzi.

Vegyes és záró rendelkezések

15. §[24] A Személyügyi és Továbbképzési Főosztály minden év január 20. napjáig közli az érintett főügyésszel, ha az előző év december 31-i munkajogi állományi létszámadatok vezetői pótlék módosítást indokolnak. A főosztály a vezetői pótlékra kiható változásról a Gazdasági Főigazgatóságot is tájékoztatja.

16. § Felhatalmazást kap

a) a Gazdasági Főigazgatóság vezetője az egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodással kapcsolatos - jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem szabályozott - nyilvántartási és elszámolási szabályoknak, továbbá

b)[25] a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Gazdasági Főigazgatóság vezetője - saját szakterületére vonatkozóan, az Informatikai Főosztály vezetőjével egyetértésben - az ügyészi szervezet létszám-nyilvántartási rendjének

a meghatározására.

17. § (1) Ez az utasítás 2014. május 1-jén lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt határozott időre adott átirányítási és helyettesítési megbízások érvényességét.

(3) Hatályát veszti az ügyészi szervezetben a munkaerővel és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról szóló 3/1998. (ÜK. 11.) LÜ utasítás.

18. §[26] A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. május 5-ig visszavonja az ügyészi szervezetben a létszámmal és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról szóló 6/2014. (IV. 18.) LÜ utasítás módosításáról szóló 5/2016. (III. 10.) LÜ utasítással hatályon kívül helyezett 13. § (1) és (2) bekezdés alapján adott helyettesítésre szóló megbízást.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész