A Győri Ítélőtábla Pf.20278/2006/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.22155/2005/18., *Győri Ítélőtábla Pf.20278/2006/5.*, Kúria Pfv.21895/2007/4. (BH+ 2009.4.157)

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.278/2006/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Pais József jogtanácsos által képviselt "A" alperes ellen személyiségi jog megsértése és ettől való eltiltás iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság 2006. június 28.napján kelt 1.P.22.155/2006/18. számú ítélete ellen a felperes részéről 19.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az alperes részére 5.000,- (Ötezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 24.000,- (Huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az alperesnek 10.000,- forint perköltség, az államnak pedig 21.000,- forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes által sérelmezett mondattöredék szövegkörnyezetéből kiragadva nem tekinthető tényállításnak, hanem a perrel és a közigazgatási üggyel kapcsolatos felperesi magatartásra vonatkozó vélemény-nyilvánítást tükröz.

A "szándék vezérli" kifejezés önmagában arra enged következtetni, hogy nem tényállításról van szó. Ez egy értékítélet, amely a tényekből levont következtetés, így nem vezethet a jóhírnév sérelméhez még akkor sem, ha mások nézeteivel ellentétes tartalmat hordoz. Ez csak akkor valósít meg személyiségi jogsérelmet, ha önkényes, nem felelne meg az ésszerű gondolkodásnak, és az értékítélet a valóság hamis színben való feltüntetésén alapszik.

Az adott szövegkörnyezetben az alperes az ottani perben mint ügyfél, az általa ismertetett és nem elferdített tények tükrében vont le következtetést, fejtette ki véleményét a felperesnek a közigazgatási perben és az azt megelőző eljárásban tanúsított magatartásáról. Ugyanezt a felperes is megengedte magának az alperes által hivatkozott és a ... Megyei Közigazgatási Hivatal akkor vezetőjéhez címzett levelében.

Azzal sem értett egyet a megyei bíróság, melyet a felperes kifejtett, hogy az alperestől a perben a vélemény-nyilvánítás vagy "valótlan tényállítás" körében sokkal visszafogottabb magatartás várható el, mert ügyekben döntő hatóságról van szó.