A Veszprémi Törvényszék K.20570/2009/6. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (IGAZGATÓSÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 4. §, 10. §, 13. §, 14. §, 50. §, 65. §, 66. §, 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §, 22. § (8) bek.] Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék K.20570/2009/6.*, Kúria Kfv.37877/2009/5. (BH 2011.3.87)

***********

Veszprém Megyei Bíróság

2.K.20.570/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprém Megyei Bíróság a dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd - (felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek dr. Nagy Mónika jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve Központ Erdészeti Igazgatósága (alperes címe alperes ellen erdészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott beavatkozó neve (beavatkozó lakcíme - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi felperest, hogy alperesnek 15 nap alatt fizessen meg10.000,- (tízezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A minisztérium neve Minisztérium, mint vagyonkezelő a az ingatlan tulajdonosa tulajdonában lévő az ingatlan helye hrsz. 1., hrsz. 2. és a hrsz. 3. hrsz-ú erdő művelési ágú összesen 45 hektár 10 m2-nyi területre bérleti szerződést kötött 2006. február 15-én felperes neve tel (felperes) 2014. december 31-ig szóló időtartamra. A bérleti szerződés rögzítette, hogy az erdő ingatlanok jogszerű használója a erdőgazdaság neve Erdőgazdaság. A szerződés 5. pontja értelmében a bérlő az erdőgazdálkodóval köteles együttműködni és az Etv. szabályait betartani. A bérlő kijelentette a szerződés 6. pontja értelmében, hogy az ingatlanon építési munkát nem kíván végezni. A szerződés 8. pontjában szabályozták azt, hogy a bérlő saját költségén köteles a hulladék elszállításáról gondoskodni. A 2006. február 15-én kelt együttműködési megállapodás rögzítette, hogy erdőgazdálkodási tevékenység folytatására a az ingatlan kezelőjének neve erdőgazdaság neve Rt., mint erdőgazdálkodó jogosult aki a megállapodás 4. pontja szerint hozzájárulását adta a terület kulturált rendbetételéhez így a szemételtakarítás, séta, ösvények és gyalogutak kialakítására, információs táblák elhelyezésére és a szemétlerakó hely megszüntetésére.

Felperes az erdészeti igazgatósághoz bejelentéssel élt miszerint fenti ingatlanokat a tulajdonos hozzájárulásával az állagmegóvási feladat teljesítése érdekében, így különösen az illegális szemétlerakás elhárítása céljából kapuk elhelyezése mellett bekeríti. Csatolta bejelentéséhez önkormányzat neve 1 Község Önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát, amely szerint az illegális hulladéklerakók elszaporodásának megakadályozása szükséges akár az ingatlanok bekerítésével is. önkormányzat neve 2 Város Önkormányzat polgármestere is nyilatkozott arról, hogy a bérlemény bekerítése és annak rendbetétele a környezeti állapotot jelentősen javítja, így a kerítés létesítése ellen kifogást nem támasztanak. A tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő neve Zrt. támogatta az ingatlanok bekerítését azzal, hogy a földrészletek turisztikai célú igénybevételét és ilyen célú gyalogos megközelítését nem gátolhatja és az erdőterület rendeltetése sem változtatható meg. Az első fokú erdészeti igazgatóság a 28.3/2684-2/2008. sz. határozatával engedélyezte a földrészletek bekerítését majd a 28.3/2684-3/2008. sz. határozatával az engedélyt visszavonta megállapítva, hogy a bérlő nem tekintendő erdőgazdálkodónak, nem jogosult az erdőterület igénybevételének engedélyezését kérni. Az eljárás során a az ingatlan kezelőjének neve is nyilatkozott arról, hogy a terület bekerítését nem támogatja. A felperes fellebbezése alapján az alperes a 04.4/1357/5/2008. sz. határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Felperes fenti határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte és a bíróság a 2.K.20.146/2009/8. sz. ítéletével a keresetet elutasította.

Fenti eljárással párhuzamosan a kerítés bontásával kapcsolatos eljárás is folyamatban volt és az első fokú erdészeti igazgatóság a 28.3/2684-50/2008. sz. határozatával nem fogadta el felperesnek a terület bekerítésére vonatkozó bejelentésének tudomásulvételét és nem engedélyezte a kerítés építését, elrendelte a bontását.

Felperes fellebbezett a határozat ellen.

Alperes a 04.4/0537/13/2008. sz. határozatával az első fokú határozatot részben megváltoztatta azzal, hogy a kerítés elbontására és az eredeti állapot helyreállítására a felperest 3 napon belül kötelezte. Megállapította, hogy a kérelmező a bérelt erdő területen a kerítés építésére engedéllyel nem rendelkezett. Az építéshez, illetve annak fennmaradásához a az ingatlan kezelőjének neve nem járult hozzá. Az erdőről és az erdővédelméről szóló 1996. évi LIV. tv. (Evt.) 50.§ (1) bek. b) pontja értelmében az erdőterületen tilos bármilyen hulladékot elhelyezni. E rendelkezés alapján a hulladéklerakás megelőzése érdekében tett intézkedés az erdő védelme érdekében tett intézkedésnek minősül, az adott kerítés célja szerint az erdővédelmét szolgálja ezért az Evt. 10.§ (1) bek. c) pontja alapján erdészeti létesítménynek minősül. Az erdőterület igénybevételét előzetesen engedélyeztetni kell az eljárásra a I.rendű alperes neve létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rend. (R.) 10.§ e) pontja és 22.§ (8) bek. alapján az erdészeti igazgatósággal. Az Evt.13.§ (8) bek. szerint az erdőterület igénybevételét az erdőgazdálkodó kezdeményezheti. A megvalósult kerítés az erdők gyalogos látogatását nem teszi lehetővé, de a vadon élő állatok mozgása sincs biztosítva.

Felperes keresetében kérte a határozatok bírósági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, továbbá a perköltség megállapítását. Hivatkozott arra, hogy a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségének tett eleget, amikor a szemétlerakás megakadályozása érdekében kerítést létesített, amelyhez a tulajdonos és az önkormányzat is hozzájárult. Álláspontja szerint jogszabálysértő a határozat, mert az adott eljárásra az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (Korm.r.) 1/A. melléklete alapján a település jegyzője jegyzőnek lenne hatásköre. Álláspontja szerint az Evt. 13. § (8) bekezdése nem zárja ki, hogy az erdőgazdálkodón kívül más személy is kapjon engedélyt a kerítés építésére, illetve nem zárja ki a nem erdőgazdálkodási célú (pl. birtokvédelem) kerítés építését sem. Álláspontja szerint a 37/2007. (XII.23.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet III/3. Pontja értelmében a kerítés létesítéséhez az építési hatóság engedélye nem szükséges. Az Evt. 65. § alapján a birtokvédelmi célú kerítés létesítése sem engedélyköteles, mert nem meríti ki az erdőterület engedélyköteles igénybevételének fogalmát. Értelmezése szerint az Evt. hatálya nem terjed ki a kerítés építésére, mert az nem erdőgazdálkodási tevékenységet szolgál. Utalt arra is, hogy egyébként a kerítés a vad mozgását sem akadályozza.