Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 1999.3.130 Az ún. törvényi kezesség - jogszabály kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában - nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül [1993. évi LXXXI. tv-vel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., Ptk. 274. § (1)-(2) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1)-(2) bek.].

A felperesi korlátolt felelősségű társaság mint az ún. V. Vállalatcsoporthoz tartozó cég a bíróság 1991. november 26-án közzétett határozata alapján felszámolás alatt áll. A V. Vállalatcsoporthoz tartozó gazdálkodó szervezetek felszámolója az 1991. évben felszámolást kezdeményezett az E. Vállalat, azaz a jelen per beavatkozója ellen, az eljárás lefolytatása iránti kérelmétől azonban elállt, mivel 1992. június 25-én egyezség jött létre a felek között. Az egyezség értelmében a V. Vállalatok - köztük a felperes is - követeléseiket az E. Vállalat által kezdeményezendő csődeljárás során kívánják rendezni. A felek a megállapodásban rögzítették, hogyan rendezik majd - a csődeljárás keretein belül - az egymással szembeni követeléseiket, s kimondták: a felperes felszámolója az E. Vállalat előterjesztendő egyezségi ajánlatát a többi hitelezővel azonos feltételek mellett elfogadja; továbbá a csődeljárásban megállapítandó "V. Vállalatcsoport - E. követeléseket" a felek a V. Vállalatcsoporton belül engedményezésekkel rendezik. A bíróság előtt megindult csődeljárás során az E. Vállalat E. Kereskedőház mint adós és hitelezői között 1993. március 29-én csődegyezség született. Abban az E. Vállalat - egyebek mellett - vállalta, hogy a felperes elismert 27.154.248 Ft követeléséből 21.723.389 Ft-ot 1993. III. negyedévének végéig három részletben megfizet.

A csődegyezség létrejötte után az E. Vállalat államigazgatási felügyelet alá került, és az alperes jogelődjének, az Állami Vagyonügynökségnek az igazgató tanácsa az 1993. szeptember 22-i ülésén az E-41/25/ÁVÜ/93. számú határozatával - az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdése alapján - a vállalat három ingatlanát 1993. június 30-i hatállyal elvonta. Erre figyelemmel az E. Vállalat 1993. szeptember 27-én értesítette a csődegyezség megkötésében részt vett hitelezőket arról, hogy a megállapodásban foglaltakat nem tudja teljesíteni, mert azok kielégítésének fedezetét - az addig kifizetetteken túlmenően - a vállalatnak az ÁVÜ által elvont nagy értékű ingatlanai képezték.

A felperes - mindezeket követően - 1994. szeptember 14-én keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben arra hivatkozva, hogy az E. Vállalattal szemben eredménytelenül kísérelte meg a 27.154.248 Ft tőkéből és annak késedelmi kamatából álló követelését behajtani, az alperest - az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a és a Ptk. 272-273. §-ai alapján - mint készfizető kezest kérte marasztalni. A per során módosított, kiegészített keresetében másodlagosan a Pp. 123. §-a alapján az alperes kezesi felelősségének, illetve annak mértéke megállapítását, továbbá az alperesnek - az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - kártérítés jogcímén a 27.154.248 Ft tőkekövetelésnek 1993. szeptember 22-től a keresetlevél benyújtásáig számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamata megfizetésére való kötelezését kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyrészt azzal érvelt, hogy a beavatkozó E. Vállalatnak nem áll fenn a felperessel szembeni tartozása, mivel az 1995. június 25-i megállapodás szerint a V. Vállalatcsoport nevében eljáró felszámoló a csődeljárásban megállapítandó követeléseket engedményezéssel rendezi. Az E. Vállalat elleni követeléseket tehát azon V. cégek javára engedményezi, amelyek tartoznak az E. Vállalatnak. Másrészt az alperes - tévesnek tartva azt a felperesi álláspontot, hogy az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdése a Vagyonügynökség készfizető kezesi felelősségéről rendelkezik - sortartási kifogást is emelt. A kártérítési követelést pedig azért kérte elutasítani, mert úgy vélte, hogy a felperes azzal is csak akkor élhetne, ha igazolni tudná: a beavatkozóval szemben eredménytelenül kísérelte meg követelése behajtását.

A beavatkozó E. Vállalat - amely ellen időközben az elsőfokú eljárás időtartama alatt még közzé nem tett felszámolási eljárás indult - az alperes által előadottakkal egyezően, ugyancsak a felperes első- és másodlagos keresetének elutasítását kérte. A megállapításra irányuló másodlagos keresetet amiatt kérte elutasítani, hogy arra nincs szükség, mivel az alperes kezesi felelősségének mértékét jogszabály rendezi.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, s kötelezte a felperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - 300.000 Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltséget az alperest képviselő ügyvédi irodának, valamint - külön felhívásra - 750.000 Ft eljárási illetéket az államnak.

Az ítélet indokolása szerint az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kezesség - a Ptk. 274. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételek hiányában - csupán egyszerű kezesi felelősséget alapoz meg, ezért az alperes sortartási kifogása alapos volt. A felperes meg sem kísérelte bizonyítani azt, hogy követelése a beavatkozóval szemben behajthatatlan volt, így az alperes - mint egyszerű kezes - jogszerűen tagadta meg a beavatkozó helyetti teljesítést. A másodlagos kereseti kérelemnek az alperesi kezesi felelősség megállapítására irányuló részét illetően az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az a Pp. 123. §-ában írt feltételek hiányában megalapozatlan. Ugyancsak alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelemnek kártérítés (kártalanítás) megfizetésére vonatkozó fordulatát, egyfelől a megállapításra és marasztalásra irányuló együttes igényérvényesítés kizártsága miatt, másfelől - érdemben - azért, mert az alperesnek az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott kártérítési felelőssége is csak akkor áll fenn, ha a követelés az eredeti adóssal szemben behajthatatlan. A követelés behajtását viszont a felperes meg sem kísérelte, s keresetét a beavatkozóra nem kívánta kiterjeszteni.

Az elsőfokú ítélet ellen - 14., illetve 16. sorszám alatt - a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatásával a keresetének helytadó döntés hozatalát, valamint az alperesnek perköltségben való marasztalását, illetve a másodfokú tárgyaláson - arra az esetre, ha a másodfokú bíróság az előbbiekre nem látna lehetőséget - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését s az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. Fellebbezése indokolásában előadta: az egyébként általa megalapozottnak tartott tényállást illetően lényegesnek tartja azon körülmény figyelembevételét is, hogy az alperes egyetértett a beavatkozóval kötött csődegyezséggel. Megismételte azt az álláspontját, mely szerint az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezésével az alperes készfizető kezessége állapítható meg. Fenntartotta a kezesi felelősség mértékének megállapítása iránti kérelme jogszerűségével kapcsolatos hivatkozását is, mert annak a megállapítása, hogy az alperes milyen összegszerűség (az elvont vagyon nyilvántartott avagy forgalmi értéke) erejéig tartozik kezesi felelősséggel, a Pp. 123. §-ában megjelölt feltételeknek megfelel.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!