BH 2001.10.487 Ha a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására, és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., Pp. 164. §, 2/1999. PJE].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen a hitelező által 1997. november 10-én kezdeményezett felszámolási eljárásban az első fokon eljárt bíróság a 18. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását, és kijelölte a felszámolót.

A végzés indokolása szerint a hitelező az adós felszámolását az 1996. október 30-án kelt tartozáselismerő nyilatkozatra történő hivatkozással kérte. E nyilatkozatot az adós közjegyző előtt tette, és vállalta, hogy 1997. május 31-ig megfizet a hitelezőnek 22 167 447 görög drachma és annak kamatai tartozást. Az adós a hitelezői kérelemről történt, 1998. január 20-án átvett értesítést követően a bíróságnak bejelentette, hogy a tartozást nem ismeri el, tekintettel arra, hogy azt teljes egészében megfizette. Kérte az erre vonatkozó bizonyítékok beszerzését a bíróságtól. Vitatta továbbá, hogy a hitelező Görögországban bejegyzett gazdálkodó szervezetnek minősül, véleménye szerint nem rendelkezik legitimitással. A bíróság megállapította, hogy az adós fizetésképtelensége a többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel fennáll, mert az adós nem bizonyította, hogy a tartozást kifizette, ugyanakkor a hitelező igazolta, hogy Görögországban bejegyzett gazdálkodó szervezet.

E végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és fizetésképtelenség hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Fellebbezési álláspontja szerint az adós nem fizetésképtelen, mert a tartozás rendezve van. Kérte továbbá a felszámolást kérő hitelező pontos beazonosítását, mert véleménye szerint három M. elnevezésű cég került az eljárásba a hitelező képviselője által becsatolt okiratokból kitűnően. Nem állapítható meg ezért, hogy ki lép fel az adóssal szemben jogosultként. Bejelentette, hogy a görög cégek képviselője ellen banktitok megsértése és zsarolás bűntette miatt büntetőeljárás indult. Ennek során kérték a cég legitimációjának igazolását, erre figyelemmel indítványozta az adott eljárásban a büntetőeljárások iratainak beszerzését és a jelen felszámolási eljárás felfüggesztését. Csatolta az ügyészség határozatát; a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozóhivatala jegyzőkönyvét tanúkihallgatásról és lefoglalásról.

A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.

A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.

A jelen eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. §-a (2) bekezdése értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét - egyéb eset mellett -, akkor állapítja meg, ha az a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki [a) pont], vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen maradt [b) pont].