A Fővárosi Törvényszék Pf.630267/2015/4. számú határozata öröklési szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 2. §, 3. §, 78. §, 121. §, 122. §, 123. §, 128. §, 213. §, 215. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 656. §, 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 114. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bodor Krisztina, Donner Andrea Mária, Haupt Egon

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.91506/2014/3., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.91506/2014/4., *Fővárosi Törvényszék Pf.630267/2015/4.*, Kúria Pfv.21495/2015/3. (BH 2016.10.279)

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

43.Pf.../2015/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Farkas Győző ügyvéd (fél címe1.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. r. és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe.) II. r. felperesnek - a Saffer Ügyvédi Iroda, dr. Saffer Patrícia ügyvéd (fél címe2.) által képviselt alperes neve alperes ellen öröklési szerződés érvényességének megállapítása iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P..../2014/3. szám alatti ítélete ellen az alperes által 4. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi az I. rendű felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 746.900,- (hétszáznegyvenhatezer-kilencszáz) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 716.240,- (hétszáztizenhatezer-kettőszáznegyven) Ft kereseti és 954.940,- (kilencszázötvennégyezer-kilencszáznegyven) Ft fellebbezési illetéket.

Kötelezi a II. rendű felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 320.100,- (háromszázhúszezer-egyszáz) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 306.960,- (háromszázhatezer-kilencszázhatvan) Ft kereseti és 409.260,- (négyszázkilencezer-kettőszázhatvan) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy néhai fél1 és a felperesek között 2011. február 18-án létrejött öröklési szerződés érvényes. Néhai fél1 végintézkedésen alapuló szerződéses örököse a (ingatlan1). alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányada és a Pénzintézetnél vezetett lakossági bankszámla egyenlege vonatkozásában az I. r. felperes, a (ingatlan2) hrsz. alatti ingatlan 44/205 tulajdoni hányada vonatkozásában a II. r. felperes. Kötelezte az alperest a felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 711.350 Ft perköltség megfizetésére, míg 1.023.200 Ft illetéket az állam visel.

A megállapított tényállás szerint 2011. február 18-án néhai fél1 és a felperesek mint örökösök között öröklési szerződés jött létre, melyet tanúként tanú1 és tanú2 írt alá és ügyvéd neve ügyvéd ellenjegyzett. A szerződés 3 oldalból áll, az 1. oldalon oldalszám nem került eltüntetésre, a 2. 3. oldalon igen. Az öröklési szerződés egyes bekezdései folyamatos sorszámozással erültek rögzítésre.

A szerződésben az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy az I. r. felperes a ingatlan1 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát és meglevő ingó vagyonát, a II. r. felperes a ingatlan2 ingatlan 44/200-ad tulajdoni hányadát örökölje. A felek rögzítették, hogy a szerződés mindhárom oldalát saját kezűleg és helybenhagyólag a tanúk együttes jelenlétében ügyvédi ellenjegyzés mellett aláírták, miután az mindenben megfelel a szándékuknak és az akaratuknak. A felperesek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a néhainak 2012. június 10-én bekövetkezett haláláig eleget tettek. Az eljáró közjegyző ideiglenes hatállyal adta át az örökhagyó hagyatékát az alperesnek - mint törvényes örökösnek, figyelemmel arra, hogy az alperes szerint az öröklési szerződés tartalmi és formai okokból is érvénytelen. Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelemnek megfelelően megállapította, hogy az öröklési szerződés érvényes. A Ptk. 656. § alapján alkalmazandó 629. § (1) bekezdés és (2) bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a szerződést a felek, illetve a tanúk minden oldalon aláírták, a sorszám az első oldalon nem került feltüntetésre, csupán a 2. és 3. oldalon. Az alaptörvény 28. cikkére hivatkozva rámutatott arra, hogy a jogalkotói célja annak megakadályozása volt, hogy a végrendelet egyes lapjai eltávolításra kerüljenek és újabb lapok beillesztése történjen meg. Mivel a szerződés első oldalán kerültek feltüntetésre a felek a felek személyes adataival együtt, és az első oldalon kezdődnek a szerződéses rendelkezések, a bekezdéseket pedig folyamatos sorszámozással látták el, megállapítható, hogy a szerződés egységes egészet alkot, az 1. és 2. oldal közé kétségtelenül nem került további lap behelyezésre és onnan további lapot nem távolítottak el. A Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontja, illetőleg a 3/2012. PJE. rendelkezésére hivatkozva megállapította, hogy a végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző szokásos módon kell aláírni. A vitatott tanú aláírása kapcsán megállapítható, hogy tanú2 tanú az öröklési szerződést mindhárom oldalon ugyan olyan, a rá jellemző sajátos szokásos módon írta alá. Amennyiben apróbb eltérések megállapíthatók az aláírások között az olyan csekély mértékű, hogy az aláírások a tanúra jellemző sajátos módot nem nélkülözik. Attól függetlenül, hogy a tanú a nevét nem nyomtatott betűkkel vagy gyöngybetűkkel, illetve teljes mértékben valamennyi betűt kiolvashatóan írta le, a tanú neve még olvasható, nem fér kétség ahhoz, hogy az öröklési szerződést tanúként, tanú2 írta alá. Utalt a bíróság arra is, hogy a szerződésben rögzítésre kerültek a tanú személyes adatai, lakcíme és személyi igazolvány száma, ezért a jogegységi határozatban foglalt azon követelmény, hogy a tanú személye kideríthető kell hogy legyen, teljesült. Utalt a bíróság arra is, hogy az öröklési szerződést 2011. február 18-án kötötték a felek a jogegységi határozat pedig 2012. évben született, ezért azok a követelményei, amelyek az indokolásban megfogalmazást nyertek a perbeli szerződés vonatkozásában nem alkalmazható. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy az öröklési szerződés érvényes, a megállapítási kereset feltételei fennállnak. Miután az elsődleges keresete megalapozott volt, ezért nem vizsgálta a másodlagos keresetet.

Az alperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Indoklásul előadta, hogy a Ptk. 629. § (2) bekezdése értelmében az írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, jelen esetben az első oldalra nem került sorszám. Hivatkozott arra is, hogy a tanú1 mellett közreműködő másik tanú aláírása nem olvasható ki, aláírásának beazonosíthatósága kérdéses. A 3/2012. PJE határozat értelmében a tanú aláírásának olyan mértékben kell olvashatónak lennie, hogy abból a tanú személye kideríthető legyen, mivel alaki kellékről van szó, melyet magának az okiratnak kell tartalmaznia. Erre nézve bizonyítás nem folytatható le. Nem értett egyet azzal, hogy a jogegységi határozat kizárólag a 2012. évet követően létrejött okiratokra alkalmazható, mivel a jogegységi határozat a már évek óta kialakult gyakorlatot rögzíti.