A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39073/2008/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 2. §, 7. §] Bírók: Kaszainé dr. Mezey Katalin, Kurucz Krisztina, Márton Gizella

Kfv.II.39.073/2008/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 11.K.31.309/2006. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 7. napján kelt 2.Kf.27.121/2007/8. számú ítéletével befejezett perben, a jogerős ítélet ellen a felperes által 17. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.121/2007/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2005. április 15. és május 15. közötti időszakra személyi kölcsön akciót hirdetett, amelyet reklámkampánnyal számos újságban és a rádiókban is népszerűsített. Az újságokban megjelent reklámokban a svájci alapú személyi kölcsön esetében 1% kedvezményt adott, azonban arról nem szólt, hogy az 1% kedvezmény nyújtásának feltétele a hitel folyószámlára való folyósítása. Két sajtóhirdetés kivételével azt sem tüntette fel, hogy az 1 % kedvezmény hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozik.

A rádiókban sugározott reklámokban személyi kölcsön folyószámlára történő folyósítása esetére 1 % folyósításhoz kapcsolódó jutalék teljes körű elengedését hirdette, elhallgatva, hogy csak svájci frank alapú kölcsön esetében biztosítja a kedvezményt.

Az alperes 2005. december 8-án kelt Vj-111/2005/14. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a 2005. árpilis 15. - május 15. között tartott akciója alatt a személyi kölcsön szolgáltatását a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8.§ (2) bekezdés a) pontjába ütközően, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartással népszerűsítette, ezért a felperest 10.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt állítva, hogy jogsértést nem követett el, kellő gondosság tanúsítása mellett a reklám, a hirdetés objektíve nem volt alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes határozata jogszerű, megállapításai megalapozottak, mert a felperes a szolgáltatásról közzétett reklámokban nem ismertette az akciós személyi kölcsön nyújtásának olyan lényeges tulajdonságait, amelyek a fogyasztó megalapozott döntésének kialakításában lényeges szerepet játszottak volna. A jogsértés megállapíthatóságánál irreleváns volt az a körülmény, hogy a fogyasztóknak módjában állt utóbb a teljeskörű tájékoztatás megszerzése, mert a jogsértés a jogsértő információ közreadásával befejeződött. Nem volt jelentősége annak sem, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a felperes ügyfél-tájékoztatását (hirdetményeit és üzletszabályzatát) megfelelőnek minősítette, mert ez a vizsgálódás nem versenyjogi szempontból értékelte a felperes magatartását. Az alperes az eset összes körülményeinek megfelelő mérlegelésével jogszerűen szabott ki bírságot, annak mérséklésére az elsőfokú bíróság indokot nem talált.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolása szerint a felperes nem vitatta az eljárás során, hogy a reklámjaiban a perbeli banki szolgáltatás tekintetében teljeskörű tájékoztatást nem nyújtott. A másodfokú bíróság ítéletében utalt arra, hogy a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 7.§ (1) bekezdése a megtévesztő reklám közzétételét, a Tpvt. 8.§ (1) és (2) bekezdései a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas tájékoztatást tilalmazzák. A Grtv. 2.§ o) pontja is ismeri a megtévesztő reklám fogalmát. A felperes magatartását attól függetlenül kell vizsgálni, hogy a pénzügyi szervezeteknek az egyéb jogszabályok milyen kötelezettséget írnak elő a fogyasztók tájékoztatására. A reklám jogsértő jellege akkor is megállapítható, ha a fogyasztónak az egyes bankfiókoknál módja van a teljeskörű, valós információ megismerésére, ugyanis a jogsérelem a megtévesztésre alkalmas információ(k) közreadásával valósul meg. Amennyiben a fogyasztóban a megvételre kínált termékkel, annak lényeges tulajdonságaival kapcsolatban téves képzet alakul ki, a jogsértés megállapítható. A fogyasztók megtévesztésének megállapítására jogszerűen került sor, mert a reklámokban nem közöltek a fogyasztói döntéshez szükséges lényeges információkat.