A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21281/2011/9. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 74. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 42. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.281/2011/9.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Papp György pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a személyen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. március 8. napján meghozott, 2.P.25.573/2010/6. számú ítélete ellen a felperesek részére 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperesek részére kirendelt dr. Papp György pártfogó ügyvéd munkadíját és költségeit teljes egészében, valamint a le nem rótt 72.000 (hetvenkétezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

alperes neve alperes mint közjegyző, a Budapesten 2004. december 24. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt ... örökhagyó hagyatékát, az 1170/Kjő./66/2005/19. számú hagyatékátadó végzéssel I.rendű felperes neve I. rendű felperesnek, II.rendű felperes neve II. rendű felperesnek, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó ...nek és ...nak adta át, a törvényes öröklési rend alapján.

A hagyatékátadó végzés indokolásában a közjegyző kitért arra is, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó ...et hirdetmény útján idézte a hagyatéki tárgyalásra és részére ... ügyvédet rendelte ki ügygondnokként.

A hagyatéki eljárásban az I. és II. rendű felpereseket képviselő ... ügyvéd a 2005. június 25-én kelt beadványában az örökhagyó törvényes örökösei között tüntette fel ...et azzal, hogy jelenleg az Egyesült Államokban él.

A jogi képviselő a 2005. július 28. napján kelt beadványában közölte az eljáró közjegyzővel, hogy ...ről további adatokkal az örökösek nem rendelkeznek, álláspontja szerint a hagyatéki eljárásról szóló jogszabály alapján kerülhetne sor az örökös hirdetmény útján történő idézésére. Figyelembe véve, hogy ... személyi adatai részben ismertek, a külképviseleti hatóságon keresztül történő idézés várhatóan nem vezetne eredményre.

Az alperes mint a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző a 2005. augusztus 22-én kelt végzésével közölte a felperesek jogi képviselőjével, hogy hirdetmény kibocsátása mellett ... részére ügygondnokot kell kirendelni.

Az I. és II. rendű felperesek jogi képviselője 2005. szeptember 7. napján kelt beadványában kérte az eljáró közjegyzőt ügygondnok kirendelésére.

Az I. és II. rendű felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette tulajdonukhoz fűződő személyes jogaikat azzal, hogy jogszabálysértő módon rendelt ki ügygondnokot ... örökös képviseletére. Az alperes ... lakcímének hiányában ügygondnokot nem rendelhetett volna ki. Mivel jogszabálysértően járt el, az ügygondnok által képviselt ... részére történt 1/6 hagyatéki ingatlan hányad átadása, a tulajdonhoz fűződő személyes jogaik sérelmével járt. Hivatkoztak arra, hogy az ingatlan, az örökös és tulajdonostárs ismeretlen helyen tartózkodása miatt lényegében forgalomképtelenné vált, mert azt nem lehet értékesíteni. Megjegyezték továbbá, hogy az alperes nem tájékoztatta őket a hagyatéki eljárás során, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó örököstárs részére való ügygondnok kirendelés nem kötelező döntési jogosultsága, csak törvényi lehetősége.

Az alperes kérte a felperesek keresetének elutasítását.

Hivatkozott arra, hogy a hagyatéki eljárásról szóló jogszabály egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó örökös részére hirdetményt kell kibocsátani. Amennyiben az örökös, vagy képviselője a hagyatéki tárgyaláson nem jelenik meg, a közjegyző részére ügygondnokot rendel ki.

Előadta, hogy ... személyi adatai a hagyatéki eljárásban ismertek voltak, rendelkezésre állt születési anyakönyvi kivonatának másolata is, létezéséről az örökösök tudomással bírtak, csak azt nem tudták, hogy pontosan hol tartózkodik. Az örökösök között semmifajta érdekellentét nem állt fenn, érdekeik megegyeztek abban, hogy a hagyatékot örökrészeik arányában megörököljék. Az a körülmény, hogy az egyik örökös ismeretlen helyen volt közülük, nem jelentett érdekellentétet az örököstársakkal szemben, az ismeretlen helyen tartózkodó örököstárs érdeke is az, hogy a hagyatékot megszerezze és erről hivatott gondoskodni az ügygondnok.

Ettől eltérő az az eset, amikor olyan személy is örökösként látszik érdekeltnek, akinek a személyi adatai ismeretlenek. A perbeli esetben azonban ...nek nem a személyi adatai, hanem a tartózkodási helye volt ismeretlen.

Utalt arra is, hogy az ügygondnokot a felperesek jogi képviselőjének kifejezett tiltakozása, vagy ellenvéleménye esetén is kirendelte volna, mivel erre jogszabály kötelezte.

Kitért arra, hogy a perrel érintett hagyatéki eljárásban is felmerült négy olyan személy, akikről semmifajta adat nem állt rendelkezésre, akik részére szintén jogszabályban foglaltak alapján nem rendelt ki ügygondnokot.

A hagyatéki eljárás során a jogszabályok pontos és maradéktalan betartásával járt el, ezzel pedig a felperesek személyiségi jogát nem sértette.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.

Kötelezte a II. rendű felperest, hogy 27.000 forint le nem rótt kereseti illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra. Megállapította, hogy a további le nem rótt 27.000 forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesek tévesen értelmezték a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet (He.). Tényként állapította meg, hogy a hagyatéki eljárás során ... örökös személyi adatai ismertek voltak, ezeket a felperesek jelentették be jogi képviselőjük útján. Tény volt továbbá az is, hogy ... ismeretlen helyen tartózkodott. Az ismeretlen helyen tartózkodó, személyi adatai alapján pontosan ismert és azonosítható örökös esetén, az alperes köteles volt ügygondnok kirendelésére. Ez a kötelezettsége attól függetlenül állt fenn, hogy a felperesek korábbi jogi képviselője előterjesztett-e ilyen indítványt vagy sem. Rámutatott továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az ismert, személyi adatai alapján pontosan azonosítható örököstárs eljárási jogait az ügygondnok kirendelésével kellett biztosítani. Ezek a szabályok nem voltak mellőzhetők, és így az alperes teljesen jogszerűen járt el. Hangsúlyozta, hogy nem lehetséges ... eljárásból és öröklésből való kizárása.

Megállapította továbbá, hogy az alperes a hagyatéki eljárás során a felpereseknek járó örökrészt átadta, vagyis tulajdonhoz, örökléshez fűződő érdekeiket nem sértette meg. Jogellenes és személyiségi jogi sérelmet megvalósító magatartás nem állapítható meg az alperes terhére abban a vonatkozásban sem, hogy a többi örököstárs részére is átadta az őket megillető hagyatékot, beleértve az ismeretlen helyen tartózkodó örököstársat is megillető 1/6 arányú örökrészt.