A Fővárosi Törvényszék P.25573/2010/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Lugosi Erika

Fővárosi Bíróság

...P..../2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a személyesen eljárt

I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe.) I. r.

II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe.) II. r. felpereseknek

a személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Köteles a II. r. felperes 27.000.-(Huszonhétezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket az állam külön felhívására megfizetni.

A további le nem rótt 27.000.-Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban a felek a fellebbezésben kérhetik tárgyalás megtartását, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

Budapesten 2004. december 25. napján elhunyt 1 személy (anyja neve: név).

A hagyatéki leltárt hivatalból vette fel az illetékes önkormányzat és a néhait az önkormányzat temettette el, mivel a hagyatéki leltár adatai szerint az örökhagyó nem rendelkezett leszármazókkal.

....Kjö/../2005 számon az alpereshez mint eljáró közjegyzőhöz érkezett 2005. március 22-én a hagyatéki ügy irata.

Miután a rendelkezésre álló adatok szerint az örökhagyó ismert vér szerinti hozzátartozókkal nem rendelkezett, hirdetményt bocsátott ki a közjegyző. A hirdetmény a kifüggesztés után 2005. május 3-án visszaérkezett az alperes közjegyzői irodájába, majd 2005. május 18-án a II. rendű felperes jogi képviselőjének beadványa érkezett azzal, hogy a másodrendű felperes az örökhagyó unokatestvére.

Az alperes a közjegyzői eljárás során végzésben felhívta a II. rendű felperes jogi képviselőjét 2 személy, hogy ha további örökösökről tudomása van, azt 30 napon belül jelentse be.

2005. június 28-án a jogi képviselő törvényes örökösökként II.rendű felperes neve mellett I.rendű felperes nevet jelentette be, továbbá 3 személy az ő személyi adataikkal, lakcímükkel. Az 1985. október 31-én elhunyt 4 személy gyermekét, akinek a neve ugyancsak 4 személy, azzal jelentette be, hogy nevezett személy az Egyesült Államokban él. E külföldön élő örökösnek a személyi adatait is közölte a jogi képviselő és csatolta a bejelentett törvényes örökösökre vonatkozó dokumentációt az örökségi kapcsolat megállapításához.

Az alperesi közjegyző végzésben hívta föl az örökösök jogi képviselőjét a megjelölt 4 személy idézhető címének bejelentésére. Válaszában a jogi képviselő bejelentette, hogy további adat nem áll nevezettről rendelkezésre és kérte őt hirdetmény útján idézni. Közölte továbbá, hogy a hagyaték átadását követően az örökösök az ingatlant közösen kívánják értékesíteni. Bejelentette ezenkívül, hogy örökösként érdekelve látszik néhai 5 személynak az örökhagyó korábban elhunyt nagybátyjának gyermekeként 6 személy, 7 személy, 8 személy és 5 személy, azonban az ő személyi adataik nem ismertek, a nevükön kívül más adat nem áll róluk rendelkezésre.

Miután 4 személynek a személyi adatai ismertek voltak ugyan, a tartózkodási helye azonban ismeretlen, az alperes a közjegyzői eljárás során ügygondnokot rendelt ki a részére. Ügygondnok kirendelését a 2005. szeptember 7-én kelt beadványában a felpereseket képviselő 3 személy ügyvéd is kérte.

A 2004. december 25-én elhunyt 1 személy hagyatékát az alperesi közjegyző a fenti számú hagyatéki eljárásban a 19-es sorszámú, 2005. november 16-án kelt végzésével átadta a felpereseknek 2/6-od-2/6-od részben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó 4 személynek- akit az eljárásban 9 személy ügyvéd mint ügygondnok képviselt- 1/6-od részben és 7 személy ugyancsak 1/6-od részben.